Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-20 / 117. szám
u SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. május 20.----1 1 1 v--C=) j ü I 1 i— m i nni 1 m A TARTUI EGYETEMEN Kutatások az emberért A könyvtárban számos könyvritkaság található Beszélgetés Matti Kilp kandidátussal A tartui Állami Egyetem az elmúlt évben ünnepelte fennállásának 175. évfordulóját Valójában azonban Tartu már korábban is egyetemi városnak számított; a XVII. században az Academia Gustavianán többek között filozófusokat, orvosokat, jogászokat képeztek. Az Academia alig több mint két évtizedig állt fenn, s százéves szünet után 1802-ben nyitotta meg kapuit az Állami Egyetem. Az akkor négyezer lakosú település felsőoktatási intézményében tizenkilenc elsős hallgató kezdte meg tanulmányait. A jelenlegi tanévben a nappali tagozatos egyetemisták száma ötezer. Az egyetem tíz évvel ezelőtt megkapta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsától „A Munka Vörös Zászlaja” érdemrendet. A magas kitüntetés elérésében jelentős szerepe volt az egyetemen folyó eredményes tudományos munkának. A tanárok, hallgatók tevékenységét a „tudományos kutató osztály” irányítja, fogja össze. Az osztály fiatal, energikus vezetője Matti Kilp kandidátus négy éve tölti be é tisztséget. — Az ötvenes, hatvanas években lendült fel egyetemünkön a tudományos munka, amikor még hallgató voltam — emlékszik vissza. — Jelenleg kilenc karon folyik a leendő fiatal szakemberek képzése mellett tudományos munka. A hatszázhatvannégy egyetemi oktató közül száz- ketten már elérték a tudományos doktori, több mint kétszázan pedig a docensi fokozatot. — Hányán végeznek tudományos kutatásokat? — Valamennyien. A tanítás mellett mindenki kísérletezik, foglalkozik valamivel. A hallgatók kilencven százaléka szintén részt vesz a tudományos munkában. Az előző tanévben kétszázötven témában végeztünk kutatásokat, s a részeredményekről illetve a végkövetkeztetésekről csaknem kétezer cikk látott napvilágot tudományos folyóiratokban. Főként alapkutatásokat végzünk, de dolgozunk különböző intézmények, kutatóintézetek számára is. — Milyenek a tudományos munka tárgyi feltételei? — Az egyetemnek tizenkét laboratóriuma van, de nemcsak ezekben kísérletezünk. kutatunk, hanem mindenütt az üzemekben, a gyárakban, az iskolákban, hiszen egy- egy tudományos munkának csak akkor van jelentősége, ha az embert, a mindennapi életet szolgálja. — Az egyetemnek híres könyvtára is van. — Három és fél millió kötet áll rendelkezésünkre. A tizenegy olvasóteremben egyszerre hatszázhatvanan olvashatnak, jegyzetelhetnek. Gyakran felkeresik a könyvtárunkat • külföldi tudósok, kutatók, s turisták százai nézik meg könyvritkaságainkat. Több mint négyszázezer disszertáció a XVII. századtól napjainkig segíti illetve segíthetné a munkánkat. Ugyanis sajnos helyszűke miatt nehéz hozzáférni ezekhez az értékes dokumentumokhoz. A könyvtár jelenleg is folyó átépítése, s az új épületi megoldja majd ezt a gondot. — Milyen területeken érték el a legnagyobb eredményeket? — Hosszú lenne a felsorolás. Eredményesen dolgoznak a fizikusaink, vegyészeink. Orvosaink — különösen a szívbetegségek gyógyításában értek el jó eredményeket, szociológusaink pedig a Szovjetunió legjobbjai közé tartoznak. A finnugor tanszéken dolgozó nyelvészeink külföldön is elismerést vívtak ki. Paul Ariszte professzort a helsinki, s a szegedi egyetem díszdoktorává választotta. Említhetnénk még jó néhány olyan területet, ahol tudósaink kutatásaikkal elismerést vívtak ki maguknak. — S milyen lesz az utánpótlás? — Az egyetem volt tanítványai közül V. Osztvald Nobel-díjat kapott, Tartuban is volt egyetemista Lenin öccse, s számos volt hallgatónkra lehetünk büszkék. S a mostaniak? Méltóak az elődökhöz. A Szovjetunió egyetemeinek évente öt díjat adnak ki a hallgatók tudományos munkáiért. Az utóbbi időben csak egyszer fordult elő, hogy nem kaptuk meg egyiket sem, de volt olyan év, hogy az ötből kettőt tartui egyetemista vehetett át. — Milyen területen végez kutatásokat a tudományos kutatóosztály vezetője? — Matematikus vagyok. Jelenleg a doktori disszertációmon dolgozom. Ha majd megvédtem, s a gyakorlatban is hasznát veszik, örömmel beszélek róla. T. G. INNEN—ONNAN Szórakoztató adatbank Franciaországban „Ordiva. vances” néven új társaság alakult azzal a céllal, hogy az unatkozó francia állampolgároknak ötletet adjon: hol szórakozhatnak a munkaszüneti napokon. ■ Az információs szolgálatot két számítógép végzi. Más szóval ez azt jelenti, hogy e két berendezés adatbankként szolgál. A számítógép táró lójába beviszik az éttermek, éjszakai mulatók, szállodák pontos címét, programját, a kempingek helyét, befogadó képességét, a különböző kirándulások idejét, helyét, a részvételi költséget stb. Az említett berendezések segítségével a helyfoglalás és a költségek számlázása is lebonyolítható. Az említett társaság a téli időszakban is működtette az adatbankot. Gomba termel A-vitamint Az A-vitamin nélkülözhetetlen az állati — és így természetesen az emberi — szervezet fejlődéséhez. Az állattenyésztés tehát nagy mennyiséget igényel ebből az anyagból. Az A-vitamin a szervezetben képződik karo- tinból. Karotint bizonyos növények — sárgarépa, tök stb. — tartalmaznak. Ezekből állították eddig elő az állattenyésztéshez szükséges karotint. A krasznodari Marx Károly biokémiai és vitamin kombinátban moszkvai tudósok által kidolgozott módszerrel ezt a fontos anyagot most biológiai úton állítják elő. A karotint egy különleges gombafaj állítja elő. Ez a gomba gyorsan szaporodik és szervezetében aok béta-l karotint tartalmaz. A módszer igen egyszerű: a gombatörzset nagy tartályokban megfelelő tápoldaton tenyésztik. A gomba elszaporodik, s amikor elérték a kívánt mennyiséget, a gombatelepet megszárítják és porrá őrlik. Az így előállított vörös színű port közvetlenül adagolják az állatok takarmányához. A karotinterme- lést az új módszer segítségével — minden beruházás nélkül — a 20-szorosára lehet emelni. Polimér „páncél” Az alkatrészek polimerbevonata biztonságos korrózió- védelmet nyújt, csökkenti a súrlódást és esztétikai szempontból is kiváló. A Belorusz Tudományos Akadémia Fémpolimérrendszere Intézetének szakemberei olyan automatikus berendezést hoztak létre, mely a forgástest alakú alkatrészeket pillanatok alatt polimér páncéllal vonja be. Az L—74 berendezésben a por alakú polimér anyag feltöltött részecskéi szilárd réteget képeznek a földelt alkatrész felületén. Ezután a port felmelegítik, melynek követi keztében kialakul a monolit védőhártya. Az oxigén nyomában A táplálékunkban levő különféle vegyületeik közül a legértékesebb energiahordozók a szénhidrátok és a zsírok. Minthogy ezek sejtjeinkben oxidálódnak, s ehhez oxigénre van szükség, e gáznak el kell jutnia a test legtávolabbi, legrejtettebb zugába is. A tüdőbe beszívott, oxigént tartalmazó levegő a tudőhólyagocskák és a hajszálerek vékony falán áthatolva lép be a vérbe, s ott a vörös vértestekben lévő vérfestékhez, a hemoglobinhoz kötő dik. A tüdőbe felvehető levegő- mennyiségnek az ismerete fontos adat az orvos számára. A tüdő légzési térfogatait olyan műszerekkel vizsgálják, amelyekkel gyorsan és a páciensnek kellemetlenséget nem okozva lehet meghatározni a ki- és belégzett levegő mennyiségét. A mérés elve a legtöbb műszernél az. hogy a páciens a készülékben levő levegőt lé- legzi be, s a kifújt levegő ja oda jut vissza. Fontos információt nyújt az a mérés is. amikor a beteg ujjhegyéből vett egy csepp vérben megmérik a szállított oxigén és szénmonoxid mennyiségét. A vér szállított gázmennyiségeit mérik, és a felvett gázmennyiség mérésére szolgáló műszer a Prága-Vinohrady kórházban. Fogpótlás — fémvázon A fogazat részleges vagy teljes elvesztésekor károsodik a rágóképességünk, sorvadni kezd a fogínyünk és az állcsontunknak a fogakat tartó része, az elülső fogak elvesztésekor pedig zavar támad a hangképzésben. De nem elhanyagolható az az esztétikai hátrány sem, amit a fogatlan száj látványa kelt. Régóta foglalkoznak az elveszített fogak pótlásával. Próbálkoztak fából és csontból faragott fogak beerősí- tésével, sőt még gyöngy és üvegfogakikal is kísérleteztek. Ezután jöttek a különféle fémekből, majd porcelánból- készített pótfogak. Jelentős előrelépést és részben megoldást jelent a fémvázbeültetés módszere, mert ahhoz, hogy a rágás elfogadható legyen, a fogaknak jól rögzített, stabil alapokra van szükségük. A fémváz rögzítésére két mód is kínálkozik. Lehetőség van a felső Vagy az alsó állcsontba horgonyzásra, ami azt jelenti, hogy a csontba csak a fogműből kinyúló, s azt rögzítő műgyökeret (csapokat, csavarokat stb.) erősítik be. A gyakoribb megoldás az, amikor a fémvázat nem erősítik bele az állcsontba, hanem pontosan ráillesztik, mégpedig- úgy, hogy a csonthártya kívülről befedje. Ebben az esetben tehát egy — a csonthártya és az állcsont között nyugvó — vázszerkezetet alakítanak ki. A műtétet úgy végzikf hogy a beteg ínyét érzéstelenítés után felvágják és az így szabaddá tett felső vagy alsó állcsontról gipsz vagy különféle műanyagok segíti ségével lenyomatot vesznek. Ezt használják fel a fémváz elkészítéséhez, amelyhez elsősorban kobaltkróm ötvözetet használnak, mert az egyrészt rozsdamentes, korrózióálló anyag, másrészt elektromosan semleges hatású, vagyis — szemben a vassal meg a rézzel — közötte és a szövetnedvek között nem lép fel feszültségkülönbség, s így nem keletkezik az élő szövetekre káros hatású bioáram sem, A kobaltkróm mellett molib- dén és nikkel ötvözeteket is használnak fémvázak készítésére. A fémváz-beültetés műtétjének tervezése egy csehszlovák klinikán Dopping és a sport Az utóbbi időben a sportorvosi problémák mind szé-_ lesebb érdeklődést keltenek. Közöttük az egyik legkiéle- zettebb a dopping kérdése. Léteznek olyan szerek, amelyek növelik a sportoló teljesítőképességét, a szervezet tartadéklehetőségeinek időleges mobilizációja és mesterséges serkentése formájában. A dopping története a messzi századakba nyúlik vissza. Néhány növényi eredetű készítménynek a serkentő sajátosságai régóta ismertek. Már Philosztratosz- nál és Galénusnál találhatók olyan utalások, hogy az antik olimpiai játékokon néhány atléta javítani próbálta eredményeit izgatószerek segítségével. Az inkák a futóversenyek kezdete előtt kokacserje leveleket rágtak. Dél-Amerika és Nyugat-Af- rika lakói gyakran fordultak a stimuláló szerek használatához az éhségérzet tompítására, a hosszú hadjáratok, rituális táncok és versenyek fáradtságának enyhítésére. A szkíták harc előtt növényi eredetű serkentőszereket adtak lovaiknak. Angliában a XVL század második felében speciális rendelet tiltotta a doppingszerek használatát a versenylovaknál. — Sportolóknál a növényi eredetű doppingszerek alkalmazását első ízben egy 1865. évi úszóversenyen észlelték. A „doppingjárvány” különösen gyorsan terjedt el a ke- rékpáirspontban. Így az 1879. évi hatnapos kerékpárverseny résztvevői használtak doppingként növényi eredetű preparátumokat, bár már ismert volt, hogy ez milyen következményekkel járhat a sportolóra nézve. 1866- ban egy halálesetet is feljegyeztek. Századunk ötvenes éveiben az erősítőszerek alkalmazása jelentősen megnövekedett. A doppingjárvány alapvető terjesztője a ktrékpársport, a boksz és a futball volt. A sportolók doppingolás céljára anfetamint, heroint, koramint és más hasonló szerek egész sorát használták. Ez a járvány sajnos kiterjedt az amatőr sportra is. A dopping elleni radikális harc lényegében 1960-tól kezdődik. Ezt a problémát sok tudományos kongresszuson és szimpózionon vitatták meg. 1962-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság moszkvai ülésén felhívást intézitek a nemzeti olimpiai bizottságokhoz és a nemzetközi sportszövetségekhez a dopping elleni harcra. 1964-ben ez a kérdés került napirendre Tokióban a sporttudo- mány^ I. nemzetközi kong-- resszüsán is. 1965-ben Stras- bou/rgban a doppinggal foglalkozó Európai Tanács első nemzetközi kongresszusán osztályozták azoknak a szereknek a csoportjait, amelyek hatással vannak a központi idegrendszerre, a szívre és a légzőszervekre. Kidolgozták a doppingszerek meghatározásának módszereit a biológiai folyadékokban (vér, vizelet, nyál). Az olimipai játékok történetében először Mexikó Cityben és Grenobleban vezették be a doppingellenőrzést.
