Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-20 / 117. szám
1978 május 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 60 éve történt: Katonák forradalmi felkelése Pécsett 1918 pünkösdjén május 20-i Az 1918. pécsi katonai felkelés a monarchia belső bomlásának olyan epizódja volt, amely — vérbefojtása ellenére — megmutatta, hogy a Duna menti népek képesek internacionalista szellemben együtt fellépni közös célokért: a békéért, a társadalmi haladásért, a politikai jogokért, felszabadulásukért. 1918 elejétől egyre sűrűbben nyilvánították ki a többszörös elnyomás alatt sínylődő népek, hogy elegük volt a háborúból, a nyomorból. Magyarországon is tömeg- megmozdulásokra került sor. Általános sztrájk januárban, kisebb-nagyobb munkabeszüntetések szinte hetenként. Békét, jogot követelő nagygyűlések zajlottak tavasz óta. Ezek nem mindegyike került az újságok címlapjára, — sőt egyes megmozdulásokról csak jóval az események után, a forradalmak alatt sikerült tudomást szerezni. Főleg a katonai mozgolódásokat tartották titokban a hatalom urai; a kegyetlen megtorlás és a teljes hírzárlat miatt még a szomszédos megyékbe sem jutott el az ilyen felkelések híre. A pécsi megmozdulás a legnagyobb katonai felkelés volt az első világháború utolsó évében. A kiadott ügyészi vádiratban ez áll: „A cs. és kir. 6. pótzászlóalj fellázadt katonáinak szándéka a nyomozat adatai szerint be- igazoltan katonai forradalom előidézése volt; célja pedig a háborúnak — erőszakos destruktív eszközökkel az állami és társadalmi rend fel- bomlasztása, s így az ország belső rendjének teljes meggyöngítése útján való — befejezése. — A katonai forradalom kétségkívül társadalmi, politikai jelleget öltött magára”. A hatosok személy; állományában magyar, szerb, más délszláv és német nemzetiségű katonák teljesítettek szolgálatot. Újvidékről helyezték! át az ezredet Pécsre, hogy ezáltal elszakítsák a szerb nemzetiségű katonákat szűkebb környezetüktől. Zömükben Oroszországot meg- ' járt, a Nagy Októbert átélő „bolsevik eszmékkel fertőzött egyének” voltak a zászlóalj katonái. Hazai tapasztalataik között pedig ott sorakozott a szolgabírák, csendőrök önkényeskedése, a hadiözvegyek, hadiárvák szomorú sorsa, a katonai rek- virálások, a feketézők meggazdagodása. Mindezekhez járult az a tudat, hogy ismét a frontra akarják küldeni őket. Keserűségük a forrponton volt. Felsőbb uta'sításra „figyelem elterelő katonai ünnepséget”, népünnepélyt szerveztek pünkösd szombatjára a Tettyén. Az ünnepség igen feszült hangulatban kezdődött, mert már köztudott volt, hogy másnap, május 20-án egy menetszázadot indítanak a frontra. így a népünnepélyen részt vevő munkások, bányászok és a lakosság különböző rétegei háborúellenes tömegtüntetést kezdtek. Csend, őrök, rendőrök osztagait vezényelték a Tettyére, és a tüntetést szétverték. Bök munkást és katonát letartóztattak. A pattanásig feszült légkörben a felgyülemlett keserűség kitörés előtt állt. A frontra kijelölt menetszázad legénysége elhatározta az indulási parancs megtagadását. A katonák közt agitácfót és forradalmi tevékenységet folytató csoportok kidolgozták a felkelés részletes tervét. A hatosokat, mintegy 500 főt, a Frigyes laktanyában sorakoztatták fel, a népünnepélyt követő reggel. Nyolc óra után kihirdették a frontra indulást elrendelő parancsot. Az ezt követő búcsúztató beszéd alatt, megadott jelre az alakulat a parancsot megtagadta, és rohamra indult a fegyverraktár ellen. Ezzel vette kezdetét a felkelés. A katonák rövid kézitusa után elfoglalták a raktárát, felfegyverezték magukat. A tisztek elmenekültek. A forradalmár katonák egy másik laktanya, a Fehérvá- ry honvédkaszárnya legénységét is maguk mellé állították. Ezzel a felkelésben részt vevő katonák száma 2000 fölé emelkedett. Egy osztag Pécs-bányatelepre indult, hogy a bányászokat is megnyerjék a felkelés ügyének. Ez sikerült. A bányászok osztagait is felfegyverezték, s azok a külvárosi temetőnél csatlakoztak a katonákhoz. Délre már a város kulcs- fontosságú pontjait ellenőrizték, kezükben tartották a fő- pályaudvart és más fontos épületeket. Délutánra azonban felsorakoztak a katonai felkelés ellen idevezényelt alakulatok. A siklósi bosnyák ezred, a kassai gyalogos ezred, a Pécs környéki haderők. Páncélvonatot is bevetettek a felkelők ellen. Ez óriási veszteségeket okozott. A katonai alakulatok majd mindegyike frontra ment volna, így teljes menetfelszerelésben voltak. A hatalmas túlerővel szemben nem sokáig tudták tartani magukat a most már bányászokkal is megerősödött felkelők. Késő délutánra értek véget a harcok. A felkelők osztagait, csoportjait szétszórták. Halottak és sebesültek maradtak a régi temető környékén, ahol az ellenállás egyik nagy gócpontja volt. A hatosok egy részét sikerült elfogni. Őket hosszú sorokban, igen szigorú őrizet mellett kísérték vissza a Frigyes laktanyába. A felkelők egy része, látva a küzdelem reménytelenségét, a Mecsek erdőibe húzódott vissza. Hajtóvadászat kezdődött ellenük. Már napokig ropogtak a fegyverek, de május 25-re elcsendesedett Pécs környéke ... A megtorlás nem maradt el. A felkelők közül a rög- tön ítélő katonai bíróságok 17-et azonnal kivégeztettek. Százakat ítéltek el súlyos börtönbüntetésre, hogy a .,lá_ zadás szellemét kiirtsák.” felé meneA forradalom telő népet azonban már nem lehetett feltartóztatni. A felkelés résztvevői a nemzetiségiek összefogásának maradandó példáját adták azzal, hogy Vállvetve harcoltak rekaciós, elnyomó tiszturaik ellen, a háború, az imperializmus ellen. így lett a Duna mentén élő népek, nemzetiségek haladó történelmi hagyományává a pécsj hatos katonák 60 év előtti felkelése. Vida Sándor Négy szocialista ország hajózási megállapodása Közös vállalkozás, az in- terlighter Nemzetközi Hajózási Vállalat megalapításáról írt alá tegnap a kormány nevében megállapodást Budapesten a Gellért Szállóban a bolgár, a csehszlovák, a magyar közlekedési miniszter és a szovjet tenger- hajózási miniszter. A négy szocialista ország közös szállítási vállalata a tengeri és a dunai fuvarozásban kialakult jó együttműködés eredményeként jött létre, újabb bizonyítékaként a KGST tagországok baráti együttműködésének, komplex gazdasági integrációjának. Akor 30/12 tipusú gőzkazánok és vízlágyító berendezések gyártási terveit készítik a rajzolók a szolnoki Vas- és Faipari Szövetkezet műszaki osztályán. Az ipari szövetkezetben az idén hatvanmillió forint értékben gyártanak különböző kazánokat és kazánházi berendezéseket rt. F.l A Volán kezdeményezése KÖLCSÖNÖS ÉRDEKEK, KÖZÖS FELADATOK A Volán 7. sz. Vállalat vezetői ezekben a napokban írták alá, illetve készítették elő a megye több településének tanácsával megkötött vagy aláírásra váró szerződéseket. Mint minden kétoldalú megállapodás, ezek is két részből állnak: tartozik és követel, jelen esetben inkább vállalom, kérem. A megye szinte valameny- nyi településén laknak volá- nos dolgozók, akik járatukkal a késő esti órákban érnek útjuk céljához és onnan hajnalban indulnak vissza. Ezért vagy úgy osztják be a személy- és teherszállító járatok személyzetét, hogy lakhelyükre vagy azokhoz legközelebb eső vég- és indulási állomásra érkezzenek, ahonnan hazajuthatnak. A Volán vezetői azonban a községekben, a városokban lakó dolgozóik szociális körülményeinek javítására is törekszenek. Ez volt az indító oka az 1970-ben kezdődött — akkor még egyoldalú — kapcsolatfelvételnek: anyagilag hozzájárultak egy szolnoki gyermekintézmény létrehozásához. A nyolc évvel ezelőtti támogatást azóta több követte, tavaly már több mint tíz megyei település számolhatott a vállalat anyagi támogatásával. Bár nem volt szerződés, a gyermekintézmények és a helyi tanácsok vezetői méltányolták a szállítók anyagi segítségét, ezért mondhatja el a Volán, hogy évek óta nincs gondja a vállalat dolgozói gyermekeinek elhelyezésével. Mit hozott 1978? A különböző fórumokon, gyűléseken, tanácskozásokon elhangzott kérések, vélemények alapján kezdeményezte a Volán Vállalat: rögzítsék szerződésbe a közös feladatokat. A helyi tanácsok vezetői megértéssel fogadták a javaslatot. Eddig a szolnoki, az ábo- nyi, a szajoli, a rákóczifal- vi, a tiszaföldvári, a törökszentmiklósi tanácsok vezetőivel kötötték meg a szerződést, előkészületben van a túrkevei, a kunszentmártoni, a tiszafüredi és a tószeg—tiszavárkonyi megállapodás aláírása. Összesen mintegy húsz szerződés születik az idén. A Volán 7. sz. Vállalat a legtöbb segítséget a városok, községek gyermekintézményeinek építéséhez, fejlesztéséhez, fenntartásához nyújtja. Tíz település nyolc év alatt 4 millió 770 ezer forintot kapott ilyen céllal a vállalattól. A tanácsiak — az említett,, újkeletű szerződések alapján — vállalták, hogy 5—10 volános gyereknek biztosítják a bölcsődei, óvodai helyet. A megállapodás szerint minden településen volános tanácstag, illetve tanácstagi összekötő is dolgozik. Ők a kölcsönös tájékoztatók, a kapcsolattartók. Ugyancsak jó szolgálatot tesz mindkét fél részére a szocialista brigádok közösségért felajánlott munkaakciójának megismerése; nem egy példa bizonyítja, hogy a Volán brigádjai lakóhelyükön jelentős munkát végeznek. Tavaly Rákóczifal- ván közös összefogással épült fel az 1,1 millió forint értékű autóbuszforduló. Az általános iskolában végző diákok pályaválasztásának segítése is szerepel a szerződésekben. A Volán vállalta, hogy üzemlátogatásokat szervez telephelyein, de alkalmanként bemutatja az újszászi Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskola autóforgalmi .ágazatát, ahol középfokú végzettséget, jó szakmát szereznek a fiatalok. Növeli a tanulási kedvet a vállalat által biztosított ösztöndíj is. Jelenleg a szakmunkásképzőben, a szak- középiskolában, az egyetemeken és a főiskolán tanulók közül negyvenhármán részesülnek vállalati ösztöndíjban. T. Szűcs Etelka JÁSZKIStHEN Úttörőház, sporttelep Jászkisér az elsők között csatlakozott a megyei tanács és a Hazafias Népfront által meghirdetett területfejlesztési versenyhez. Az 1975. évi eredményeivel, a pénzügyi tervek teljesítésével, a beruházások határidős megvalósításával és a településért végzett társadalmi munkával a nagyközségek kategóriájában az első helyen végzett. 1976-ban és 1977-ben ismét első helyezést ért el. Vajon mi a titka az ismétlődő eredményeknek? Kiderült: ha van titka, csak egy lehet. Jászkiséren mindig több volt a „versenyző”, mnit a szurkoló. Sok olyan fóruma van a jászkiséri tanácsnak, ahol összegyűjtheti azokat az információkat, amelyek segítségével a település fejlődését szolgáló fejlesztési terveket elkészítheti. Ezek a fórumok alkalmat nyújtanak ahhoz, hogy a lakosságot, a gazdasági és társadalmi szerveket folyamatosan tájékoztassák terveikről, gondjaikról. Ezeken megtudják a jászkiséri- ek, hogy a tanácsnak milyen anyagi és egyéb lehetőségei vannak a lakossági kérések teljesítésére. Jászkiséren az emberek szeretik lakóhelyüket, ha kell, áldozatokat is hoznak érte, Három év alatt több mint 8 kilométer járda épült társadalmi munkában. A belvíz elvezetésére 2 millió forintot fordítottak úgy, hogy a Lenin Tsz, a Vízgazdálkodási Társulat, a költségvetési üzem társadalmi munkában megásta az árkokat, kiépítette a csatornákat, a lakosság megvásárolta az átereszek készítésére szükséges anyagot. Egyimllió forint értékű társadalmi munkával épült az úttörőház. A gazdasági szervek, a munkahelyi kollektívák, a lakosság segíteni akarásának az eredménye, hogy az idén elkészült a község legkorszerűbb óvodája. A hetven személyes óvoda 4 millió 800 ezer forintba került, a társadalmi munka értéke 3 és fél millió forint. A lakóhely szeretetét igazolja az új sporttelep építése, több mint egymillió forintos társadalmi munkával ä napközi otthon bővítése, az oktatási és művelődésügyi intézményeknél a kerítés építése és az a másfél millió forint értékű társadalmi munka, aminek eredménye, hogy átadás előtt áll az új lőtér. I. A. A máj hozza a pénzt Lucernaliszt, füliszt Nyári műszak a szárító üzemben A lucernaliszt készítésével május közepén kezdődött el a nyári műszak a jászberényi Lenin Tsz szárító üzemében. Szárítják a 260 hektáron termesztett lucernát, és feldolgozzák az üzemben két műszakban. A lucerna feldolgozása után a fűliszt készítése következik. Közel 650 hektár öntözött gyepen termesztenek füvet. Műszakonként 150 mázsa fűliszt készül el. A lucerna és a fű feldolgozásával nyert lisztet a tsz állatállományának takarmányozására használja fel. A szárító üzem — az idén először — a nyári takarmányok feldolgozása után is folytatja munkáját. Szeptemberben elkezdődik a mezőgazdasági melléktermékek — a szalma és a kukoricaszár — feldolgozása. A szárító üzemben készülő háromféle takarmány- liszttel, a takarmánykeverékkel és granulátorokkal a tsz teljes egészében megtermeli állatállományónak — 10 ezer hízóbárány és 100 hízómarha — évi takarmány- szükségletét. A jókora farkaskutya mogorván méreget Szúnyogh Imréék udvarán, de a gazda parancsára eláll az utamból. Libaügyben érkeztem, ám a portán sehol egy fia lúd. — A Felsőrész tanyán tartjuk őket, mert a városban nem szabad — mondja az asszony. Bentebb tessékelnek, hely- llyel kínálnak A liíbatömés tudományáról, gyakorlati fortélyairól kezdünk el beszélgetni, s a prímet a gazda viszi. — Megélhetésért, mi másért csinálnánk — tér a tárgyra Szúnyogh Imre. — Tudja, úgy kezdődött, hogy nem ha- markodtam el a nősülést, 38 évesen adtam be a derekam. Aztán, hogy megjött a második család, hát egyre inkább kellett a pénz. Előbb még összevesztünk az asz- szonnyal, hogy hány libát vállaljunk. Végül is ötszázat hizlaltunk meg egyszerre. Azóta eltelt tíz év, s a helyzet is változott. Tavaly ösz- szesen 110 mázsát adtunk le. Ebből bejött vagy 55 ezer forint. Ennyi a kettőnk nyeresége. Aztán kiderült, hogy ez nem is a nyereség, inkább a munkabérüknek felel meg. — Most, ha százat megtömök, elfáradok, a kezdet kezdetén még négyszáz liba se n libatömés fortélyai okozott problémát. Múlik az idő! Korábban még mindemellett dolgoztam a Vasipari Vállalatnál is. Az asszony bólogat, s tovább sorolja munkájuk nehézségét. — Ha az ember nem akarja törölgetni a szemét leadáskor, akkor nagyon sok libát kell itt megtömni. — Számoljon csak — veszi át a szót a gazda. — Amikor megvettük a négykilós sovány libát, kilónként 39 forintot fizettünk érte. Hizlaljuk 15—16 napig, s akkor 33,50-ért adjuk le, átlag 7 és fél kilós súllyal. Ezen nincs nagy nyereség, mert ugyan nehezebbek, de olcsóbbak is a libák. A különbözet, ami mégis jön, az elmegy tápra, vagy kukoricára. Az utóbbiból például 6 kiló kell egy kiló hízáshoz. Azon kívül gyógyszereket és vegyszereket is használunk. S akkor még nem is beszéltem az elhullásról. Van, ahol tíz százalékuk is elpusztul, nálunk általában csak 2—3 százaléka hullik el. Ez a m; munkánk fortélya. Ügy kell csinálni, hogy a 16-ik hizlalási napra elérje a 7 és fél kilót, mert különben nincs máj, ami nekünk a pénzt hozza. Azért nem panaszkodhatunk. Ha jól megy a munka, napi ötszáz forintot is keresünk. Igaz, ezért a libát három- óránként tömni kell, még éjjel is. A gazda belebonyolódik a májmegállapítás külső módszereibe. ö már előre meg tudja mondani, hogy mennyi lesz a prémiumja. Felfordítja a libát, megnézi a hasát és „mindent lát”. A BOV is rendesen átveszi a májat, de csak kilencven százalékban — toldja még hozzá Szúnyogh Imre. — A közepesnél gyengébb libatömők vagyunk — folytatja a gazda. — Pedig én vagyok itt Mezőtúron az áfész szakcsoportjának a vezetője.'Most is beszerveztem egy tagot, ötven libával kezd. Neki már azt .mondom, hogy ne a darát használja, mint mi, hanem a kukoricát. Azzal ugyan nehezebb a munka, de jobb az eredménye is. Mi is átállunk a szemesre. Egy kis Simson motorból gépet szereltünk össze, így már nem kell annyi erő a munkához. Ha jófajta liba sikerül, akkor mi is jól járunk. A. L.
