Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-18 / 115. szám
1978. május 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár (Folytatás az 1. oldalról) minden területén készek vagyunk a korlátozás nélküli, a diszkriminatív intézkedésektől mentes kereskedelemre ezen országokkal. A műszaki fejlődés meggyorsítása érdekében a fő hangsúlyt a hagyományos kereskedelmi kapcsolatok bővítése mellett a termelési és kooperációs együttműködés fejlesztésére kívánjuk helyezni. Erőnkhöz mérten részt veszünk a fejlődő országok gazdaságfejlesztő terveinek támogatásában. Kívánok minden hazai és külföldi kiállítónak eredményes tárgyalásokat, hasznos üzletkötéseket, vendégeinknek kellemes budapesti tartózkodást. Az 1978. évi Budapesti Nemzetközi Vásárt megnyitom. Körséta a vásáron A vendégek ezután körsétára indultak. A kiállítási csarnokban az ágazatok, szakmák, vállalatok vezetői tájékoztatták őket a kiállított termékekről, szellemi alkotásokról, azok értékesítésének lehetőségeiről. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pavilonjában Sebestyén János, az OMFB elnökhelyettese elmondta: a műszaki fejlesztés újdonságai jól segítik az ipari üzemek gyártmányfejlesztését. Így például a BNV nagydíjjal kitüntetett elektromos alállomás-berendezés minden eddiginél üzembizto- sabb és a világpiacon is jól értékesíthető. Az Oktatási Minisztérium pavilonjában Polinszky Károly miniszter arról tájékoztatott, hogy az egyetemek, főiskolák tudományos-műszaki eredményeit a gyakorlat most már a korábbinál gyorsabban hasznosítja. A felsőoktatási intézményekben kifejlesztett számítógépes rendszer a beruházási programok meggyorsítását teszi lehetővé azzal, hogy „kiválasztja” az optimális megoldást, a műszakilag legjobb módszert. Az oktatás korszerűsítésére főiskolai tanárok iskolai kísérletekhez szolgáló laboratóriumot állítottak össze. Az Amerikai Egyesült Államok pavilonjában az áruterítés rendszerét szemlélteti a kiállítási anyag, egyebek között ruházati cikkek gyártását, raktározását és forgalmazását. A kohászat kiállítási részlegében Gácsi Miklós államtitkár a külföldön is újdonságnak számító magyar technikai sikerekre hívta fel a figyelmet; a magyar—szovjet ipari együttműködés tette lehetővé a matt felületű nikkalszalag gyártását a Csepeli Fémműben és kitűnően exportálható terméknek számít a sárgaréz szalag is, amelyet főként az izzógyártásnál használnak. A kohászat szabadtéri kiállításán a Dunai Vasmű jármű- szerkezeti durvalemezeit tekintették meg, a szerszámgépipar egész sor újdonságot mutat be, ilyen például az optikai alakköszörű. A svájci kiállítók három szerszámgépet mutatnak be, ezek szintén nagy pontossággal működnek, vezérlésük automatikus. Zömmel könnyűipari gépeknek, berendezéseknek ad helyet a 40-es pavilon, ahol többségében külföldi termékek láthatók, hiszen e gyártmányok nagy részét importáljuk. 1790 féle termék A BNV legnagyobb csarnokának, az A-pavilonnak nagyrészét a műszeripar és a híradástechnika foglalja el. Csupán a magyar vállalatok 1790 féle terméket mutatnak be. Sok újdonságot sorakoztatnak itt fel a szocialista országok külkereskedelmi vállalatai és kiállították termékeiket számos nyugati ország világhírű cégei. A pavilon szovjet kiállításán a vendégeket a Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviselője és a kiállítás igazgatója kalauzolta. Megtekintették a Magyar—Szovjet Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítség- nyújtási Szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából összeállított dokumentációs bemutatót, amely áttekintést ad a pilitikai. gazdasági, kulturális és tudományos együttműködés eredményeiről. A szovjet kiállítók külön is felhívták a figyelmet egy új típusú számítógépre, amelynek kifejlesztésében bolgár, lengyel, csehszlovák, NDK-beli és magyar kutató mérnökök is részt vettek. A román kiállításon hat vállalat állította ki ipari újdonságait, köztük mérő- és ellenőrzőkészülékeket, számlázó- és könyvelőgépeket. Adó-vevő újdonság Az NDK bemutatóján két újdonságra is felhívták a figyelmet: az egybeépített automatikus számlázó- és írógéphez a gyártó vállalat kész programokat is szállít. Másife újdonságuk egy 5—10 kilométeres körzetben használható adó-vevő készülék. A csehszlovák kiállításon — a részvevő 16 vállalat közül — egyedül a KOVO több mint száz, szakosított szerződés keretében gyártott mérőműszert és számítás- technikai részegységet állított ki Az NSZK standjánál elmondták: a kiállító 200 vállalat többsége eredményes kooperációt létesített a magyar vállalatokkal. Az ily módon készülő új számjegyvezérléses esztergagépek a vásáron is láthatók. A lengyel kiállításon az orvosi műszerekkel, halászati célokat szolgáló vízszondával ismerkedtek. Ezután Ausztria 13 műszergyárának újdonságait kísérték figyelemmel, majd a bolgár kiállításon megnézték a magyar vállalatoknak ajánlott komplett fúrógépcsaládot és a hazánkban sem ismeretlen író- és számológépek legújabb típusait. Majd további országok pavilonjait, standjait keresték fel. A körséta a spanyol kiállítóknál ért véget, ahcQ az élelmiszeriparban felhasználható jégelőállító berendezést tekintették meg a látogatók. A BNV délután 2 órakor a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit. Lakosság ellátása, környezetvédelem, gazdálkodási fegyelem, belső tartalékok feltárása Vizsgálják a népi ellenőrök Milyen a hót városunk köztisztasága? Nem az idén került először reflektorfénybe. A városi népi ellenőrzési bizottságok és a megyei NEB a néhány évvel ezelőtti alapvizsgálat során elég sok kivetni valót talált. Az okok között akkor elsőként említette, hogy a köztisztasági vállalatoknál nincsenek folyamatosan biztosítva a tárgyi és személyi feltételek. Emellett tevékenységük ellenőrzése is meglehetősen rapszódikus és felületes volt. A köztisztasági szabályok megsértőinek felelősségre vonása is általában elmaradt vagy formális, esetleg túl enyhe szankcióval járt. Az idei utóvizsgálat tapasztalatai valamivel kedvezőbbek voltak, ami korántsem jelenti azt, hogy a tiszta, virágos jelző bármelyik városunkat fenntartás nélkül megilletné. A megyei NEB mellett még négy város — Szolnok, Jászberény, Karcag és Kisújszállás népi ellenőrei vizsgálták, hogy a tőkés export bővítését szolgáló fejlesztések időre és a vállalt kötelezettségeknek megfelelően valósultak-e meg. Kíváncsiak voltak arra — elsősorban azoknál a vállalatoknál, amelyek jelentős fejlesztési hitelt vettek igénybe —, hogy ml lassítja a beruházások tempóját. Legutóbbi vizsgálatuk témája a tejtermelés, feldolgozás és fogyasztás helyzete volt. A megyei NEB állásfoglalásáról és javaslatairól a közelmúltban lapunkban is beszámoltunk. Ezekben a napokban egy átfogó országos vizsgálathoz kapcsolódva az újítómozgalom helyzetét és további fejlesztésének lehetőségeit tárják fel a megyében a népi ellenőrök. Az 1974-ben megjelent minisztertanácsi rendelet után fellendülő újítómozgalom az utóbbi egykét évben mintha megtorpant volna. Ez a kedvezőtlen jelenség nemcsak a gazdasági-műszaki haladást gátolja, de a kezdeményező kedvre is rossz hatással van. Többek között ezek indokolták az újítómozgalom helyzetének országos méretű feltérképezését. A második félévre szóló tervükben szerepel többek között a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény végrehajtásának ellenőrzése. Az országos felmérésbe a megye szinte valamennyi népi ellenőrzési bizottsága bekapcsolódik. Arról szeretnének meggyőződni, hogy az egy esztendeje hatályba lépett törvény — amely minden állami, szövetkezeti és társadalmi szervre egyaránt érvényes — gyakorlati alkalmazása gördülékenyen, egységes értelmezés szerint történik-e? A vizsgálat egyben lehetőséget nyújt arra is, hogy feltárják a panaszok' kiváltó okait. Sor kerül az idén a szövetkezetek bizonylati fegyelmének és vagyonvédelmének vizsgálatára is. Arra kíváncsiak, hogy a két évvel ezelőtt kifogásolható állapotok változtak-e azóta. Hogyan készítették elő a műszakpótlék bevezetését? Szabályosan fizetik-e? Enyhítette-e ez a központi bér- intézkedés a krónikus munkaerő-gondokat? Javította-e a gépek kihasználtságát, termelékenységét? Ezekre a kérdésekre keresnek választ a népi ellenőrök szeptemberben jó néhány ipari, kereskedelmi és vendéglátó vállalatnál. Ezt követően a gyermekélelmezés helyzetével foglalkoznak majd. Köztudottan sok a panasz a zsúfoltság, a szegényes étel- választék miatt. Ez az óvodákra, napköziotthonokra éppúgy érvényes, mint a gyermekétkeztetést vállaló vendéglőkre. A népi ellenőrök a megye több városában és községében meggyőződnek majd a panaszok jogosságáról és arról, hogy a közelmúltban az ellátás javítása érdekében hozott intézkedések milyen eredménnyel jártak és van-e lehetőség a további fejlesztésre. — k — Politikai főiskolások látogattak a megyébe Tegnap délelőtt Szolnok megyébe látogatott az MSZMP Központi Bizottság Politikai Főiskolája háromhónapos vezetőtovábbképző tanfolyamának huszonkét tagú csoportja. A vendégeket Szűcs János, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Szabó István, a megyei pártós tömegszervezetek osztályának vezetője fogadta a megyei pártbizottság tisza- ligeti üdülőjében. A főiskolai hallgatókat ezután Szűcs János titkár tájékoztatta a gazdaságpolitikai célkitűzések végrehajtásának megyei tapasztalatairól. Az előadást konzultáció követte. Ebéd után a hallgatók ellátogatta a jészfényszarui Béke Termelőszövetkezetbe, ahol többek között Major Tibor, a jászberényi járási pártbizottság első titkára köszöntötte őket. A vendégek ezután tájékoztatást hallgattak meg a szövetkezetben folyó gazdaságpolitikai munka tapasztalatairól, majd üzemlátogatáson vettek részt. Vacsora után a csoport tagjai visszautaztak Budapestre. Még az aratás megkezdése előtt megérkezik Csehszlovákiába az az öt gabonaszárító berendezés, amelyet a MEZŐGÉP 1. számú, szolnoki gyáregységében készítettek. A szárítókat a csehszlovák szabványok miatt némileg átalakították, ígyt az első öt dorab már hőcserélő berendezéssel felszerelve indul útnak II beruházások kamatja zakemberek szerint egy nagyvárosi csatornahálózat kialakításának költségei hatvannyolcvan esztendő alatt térülnek meg, ugyanakkor a Száz fős varroda — konfekcionáló üzem — beruházási összegének másfél, két év alatt vissza kell térülnie a pénztárba, máskülönben létrehozása nem kifizetődő. Ha most ezt aVarrodát négy évig építgetik — azaz addig csak kiadás van rá, de haszon, kamat semmi —, aligha remélhető a befektetés gazdaságossága, mivel közben újtípusú, termelékenyebb gépek kerültek forgalomba, s ezekkel nem tudnak lépést tartani azok, melyek a Luca székeként épülő varrodában állnak. Ezért — még mindig beérve a nagyon leegyszerűsített gondolatmenettel — a beruházások két fő csoportját különböztetjük meg. Az egyiknél nem döntő a megtérülés ideje, mivel olyan társadalmi szükségleteket elégítenek ki, amelyeknél másodlagos a pénzben kimutatható kamat, elég itt az óvodákra, iskolákra hivatkoznunk; a másik csoportba tartozó beruházásoknál viszont jogos követelmény, hogy kifizetődőek legyenek, minél gyorsabban visszat.érüljenek, hasznuk ugyanis elengedhetetlen a termelés további fejlesztéséhez, az életszínvonalpolitikai célok eléréséhez. Kamatra vár tehát a társadalom, s mert számít e bevételekre, nem mindegy, időben, gyakran azon túl kerülnek-e ezek a forintok a közös pénztárba, avagy — mert sajnos, ilyen eset is van — teljesen elmaradnak. A beruházások befejezetlen állománya emiatt kap kiemelt fontosságot a gazdasági tevékenységben. Tavaly 181,5 milliárd forintot költöttek a szocialista szektor beruházásaira, s ez nemcsak az 1976. évi szintet, hanem az 1977-re tervezett mértéket is jóval meghaladta. Ennél is gyorsabb tempóban növekedett a befejezetlen — azaz az esztendő végén kivitelezés alatt álló — beruházások állománya. Nehogy félreértés essék: a gazdasági növekedés természetszerű velejárója a nagyobb értékű, bonyolultabb technológiájú beruházások arányának emelkedése, hiszen egy hatalmas erőmű, vegyipari üzem, bauxitbánya nem készíthető el, nem nyitható meg néhány hónap, másfél, két esztendő alatt. Gondunk az, hogy az egészségesnél, az elfogadhatónál — azaz a szükségesnél — nő nagyobb mértékben a befejezetlen beruházások állománya, s ez nemcsak tavaly volt így, hanem hosszú esztendők óta. Ami mám a szervezés alacsony színvonalára, az előkészítés, kivitelezés összehangolatlanságára mutat. Olyannyira erre mutat, hogy nem pusztán az újságíró véli itt az okokat megtalálni, hanem például a Nehézipari Minisztérium is, ahol — tiszteletre méltó ön- kritikussággal — széles körű vizsgálat alapján elemezték különböző nagyobb beruházások nemzetközi átlagos, s itthoni tényleges időszükségletét. Egyebek mellett megállapíthatták, hogy hazai viszonyaink között egy-egy erőműnél — gépegységre számítva — a kivitelezési idő 30—50, bizonyos esetekben azonban 100 százalékkal haladja meg a nemzetközi átlagot. Különféle tevékenységi körök termelékenységét ugyancsak összevetették a vizsgálat során, s kiderült például, hogy a fejlett ipari országokban egy-egy munkás műszakonként kétszer, háromszor több acélszerkezetet épít be, mint itthon. Természetesen nemcsak a tényeket, hanem a magyarázatokat is kutatta a vizsgálódás, s e magyarázat summázata az, amit az előbb leírtunk, a szervezésről, az előkészítésről. Kézenfekvőnek látszik a következtetés, akkor határozottan, s mielőbb javítani kell a mai állapotokon, jobbá tenni a szervezést, célratörőbbé az előkészítést. Az elhatározás ehhez tényleg elengedhetetlen — mert még az is hiányzik sok helyen —, ám önmagában kevés. Valójában ugyanis a beruházási tevékenység tökéletesítése, a befejezetlen állomány elfogadható mértékének megtartása nem építőipari, de még csak nem is termelőágazati feladat. Itt tényleg igaz az össztársadalmi érdekeltség, s vele a cselekvési kötelezettség. A szakemberek „generálorganizációs tervezés” kifejezése, bár csúf, de tartalmilag igaz, mivel felöleli a beruházás valamennyi tényezőjét. S ebben a valamennyiben a létesítmény megfelelő területi elhelyezése éppúgy benne van, mint az időben elkészített energiaszállító hálózat, a munkaerő előzetes kiképzése, a szennyvíz elvezetésének, derítésének módja stb. Olyasmi is tehát, aminek látszatra közvetlenül semmi köze a beruházáshoz, a határidők betartásához, a kamatok tervezett megfizetéséhez. tt, a generálorganizációnál csúszunk el a felületességünk és restségünk banánhéjain. Mert megtesszük végül is mindazt, amit e fogalom követel, csak éppen jelentős időbeni késedelmekkel, s akkor már nem tehetjük meg ugyanúgy, mintha időben cselekedtünk volna. Tavaly az összes beruházás 56,1 százaléka vállalati hatáskörű volt, s a befejezetlen állomány e területen nőtt a legnagyobb mértékben! Figyelmeztető adalék a kamatvárás hogyanjához, ahogy az is, az összesen 181,5 milliárd forintból 75,5 milliárdot az ipar használt fel beruházásokra. S amíg ez 28,3 százalékkal több az 1976. évinél, az átadások nem érték el azt a szintet, azaz nagy iramban bővült a befejezetlen állomány, s vele a kamatok késedelme. Ne feledjük: mindannyian várunk ezekre a kamatokra ... ! VT
