Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-16 / 113. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. május 16. A Varsói Szerződés a szocialista államok harci szövetsége Májusi remények Van valami jelképes és mélységesen logikus abban, hogy mostanában a szokásosnál is több tör­ténik a béke védelmében, a leszerelésért. Május a természet látványos meg­újulásának, a diadalmas életnek a hónapja — ilyenkor az ember vala­hogy még gyakrabban gondol arra a mérhetet­len felelősségre, amely- lyel az életnek, az egy­mást váltó nemzedékek­nek, a virágbaborult fák­nak tartozik. Ezekben a napokban az érdeklődő-aggódó em­ber úgy érezheti, van alapja a reményre. Mi­közben hazánkban zaj­lanak a békehónap ese­ményei, tágabb térségek­ben és magas szinteken is egymást követik a leg­alábbis biztató hírek. Új­ra bebizonyosodik, hogy a nemzetközi közvéle­mény társadalmi világ­tevékenységben megnyil­vánuló békeakarata ta­lálkozik a szocialista or­szágok hivatalos diplo­máciájának legfontosabb célkitűzéseivel. Néhány bizonyíték, csak a legutóbbi órákból: 1. A belga fővárosban — éppen a NATO szék­helyén — felhívást foga­dott el az európai biz­tonságért és együttmű­ködésért küzdő nemzef- közi bizottság ülésszaka, amelyen húsz európai or­szág és tizennégy nem­zetközi szervezet képvi­selői hallatták az embe­riség — és az emberség — hangját. Kijelentik, hogy valamennyi állam legfontosabb (tehát nem egyik, hanem a legfonto­sabb) feladata erejéhez mérten mindent megten­ni a fegyverkezési hajsza megfékezésére. 2. A brüsszeli határo­zat már a hónap végén New Yorkban sorra ke­rülő, a leszereléssel fog­lalkozó ENSZ-ülésszak közvetlen előkészítésének tekinthető. Ráadásul mind világosabb, hogy a tagál­lamok többsége ezt az ülésszakot fontos lépés­nek tekinti a Szovjetunió által javasolt leszerelési világkonferencia megva­lósulása felé. 3. A világszerte száz­milliók érzik úgy, hogy a küszöbönálló konferen­ciákhoz a legértékesebb hozzájárulás a legször­nyűbb fegyverekkel fog­lalkozó SALT—Il.-megál- lapodás aláírása lenne. Egy ilyen okmány alá­írása aligha megy egyik napról a másikra. A si­ker azonban biztos,' ha Washington a — SALT— II. ügyében éppúgy, mint például a bácsi haderő­csökkentési tanácskozá­sok során — végre ma­radéktalanul elfogadja az egyetlen megfelelő alá-; pót, az egyenlő biztonság elvét. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogv a Varsói Szerződés or­szágainak védelme a kor kö­vetelményeinek színvonalán áll — írja a Krasznaja Zvez- da vasárnapi számában Vik­tor Kulikov marsall, a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. A Varsói Szerződés aláírá­sának 23. évfordulója alkal­mából megjelent cikkében Kulikov leszögezi: a Varsói Szerződés szervezetének egész tevékenysége az imperialis­ták esetleges agressziójának megakadályozása, a béke, a nemzetközi biztonság meg­óvására irányul. A szocialis­ta államok harci szövetsége nemcsak saját biztonságukat szavatolja, hanem az imperi­alista körök agresszív törek­véseinek visszatartásában is fontos tényezővé vált. A marsall a továbbiakban Tegnap Moszkvában meg­nyílt a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség Tanácsá­nak ötnapos ülésszaka. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke vezetésével magyar küldött­ség vesz részt a 110 ország 126 nemzeti nőszervezetet egyesítő NDN legfelsőbb fó­rumának munkájában. Valentyina Nyikolajevna- Tyereskova, a szovjet nőbr- zottság elnöke az ülésszakot megnyitó üdvözlő szavaiban kiemelte, hogy az 1945-ben megalakult nemzetközi de­mokratikus nőszövetség fenn­állásának pillanatától kezdve egyik legfontosabb feladatá­nak tekinti, hogy részt ve­gyen az új világháború meg­akadályozásáért, a fegyverke­zési hajsza beszüntetéséért és a leszerelésért folyó küzde­lemben. Deonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­GSEHSZLOVÁKIII Csehszlovákiában szomba­ton és vasárnap a megyei, valamint a prágai és pozso­nyi pártkonferenciákkal be­fejeződött az az országos ta­nácskozássorozat, amelynek folyamán előzőleg az alap­szervezetek, majd a Közpon­ti Bizottság ülése és a járá­si konferenciák értékelték a CSKP két évvel ezelőtti, XV. kongresszusán hozott határozatok teljesítését, és kitűzték a soronlévő felada­tokat. A hét végén tartott terü­leti pártkonferenciákon min­denütt küldöttséggel képvi­rámutat: az utóbbi években Európában és az egész vilá­gon végbement pozitív fej­lemények nem kis mérték­ben a Varsói Szerződés or­szágai politikájának tudha­tok be. Az imperialista ha­talmak, és elsősorban a NATO-tömb háborús készü­lődéseire adott válaszul a Varsói Szerződés országainak kommunista- és munkáspárt­jai, kormányai aktív harcot folytatnak az enyhülés elmé­lyítéséért. Minden szükséges intézkedést megtesznek an­nak érdekében, hogy állan­dóan fokozzák emberségüket, kellő szinten tartsák a szo­cialista közösség védelmi erejét; így senki sem eshet abba a kísértésbe, hogy a két szembenálló társadalmi rend­szer közötti történelmi vitát katonai eszközökkel próbálja eldönteni — zárja cikkét Viktor Kulikov marsall. nácsa Elnöksége elnökének a tanácskozás résztvevőihez in­tézett üdvözletét Borisz Po- nomarjov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának titkára olvasta fel. Az SZKP és a szovjet ál­lam vezetőjének üdvözlő sza­vaiért Freda Brown, a Nem­zetközi Demokratikus Nőszö­vetség elnöke mondott kö­szönetét, majd Fanny Edel- man főtitkár tairtott beszá­molót a szövetség legutóbbi VII. kongresszusa óta végzett tevékenységéről. Az ülésszak részvevőit üd­vözölte Helvi Sipila, az ENSZ főtitkárának helyettese, majd Erdei Lászlóné, a költségve­tés-ellenőrzési bizottság elnö­ke tartott beszámolót a szö­vetség pénzügyi tevékenysé­géről. Az NDN tanácsának ülés­szaka a következő napokban három bizottságban folytatja majd pénteken plenáris ülé­sen fejezi be munkáját. seltette magát a CSKP Köz­ponti Bizottsága is, a KB- elnökség egy-egy tagjának vezetésével. A prágai tanács­kozáson a KB-küldöttség élén részt vett és felszólalt Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, az ország köztár­sasági elnöke is. Az utóbbi hónapokban or­szágszerte lezajlott pártta­nácskozásokról Gustáv Hu­sák megállapította: ezek is­mét bebizonyították, hogy a CSKP a kor feladatainak színvonalán van, olyan erőt jelent, amely képes sikere­sen irányítani a társadalom előrehaladását. Ülést tart az NDN tanácsa Moszkvában Befejezüdtek a pártkonferenciák MOSZKVA Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a párt Központi Bi­zottságának titkára tegnap búcsúlátogatáson fogadta ha­zánk távozó moszkvai nagy­követét, Marjai Józsefet. Ugyancsak fogadta a nagy­követet Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Pjotr Gyemicsev, a Politi­kai Bizottság póttagja, a Szovjetunió kulturális ügyei­nek minisztere. BELGRAD Beigrádban tegnap meg­tartotta első ülését az újjá­választott jugoszláv szövet­ségi nemzetgyűlés, amely­nek új elnökévé a képvise­lők Dragoszláv Markovicsat, a szerb köztársasági elnök­ség eddigi elnökét választot­ták meg. RÓMA Olaszországban tegnap dél­után bezárták a szavazóhe­lyiségeket és hozzáfogtak a szavazatok összeszámlásá- sához. A csaknem négymil­lió szavazót, az országos vá­lasztói testület egytizedét érintő részleges tartományi és helyi közigazgatási vá­lasztás hivatalos végeredmé­nye csak ma reggelre vár­ható. ATHÉN Athénben tegnap megkez­dődött a Görög Kommunis­ta Párt X. kongresszusa. A II. világháború óta ez a párt első legális kongresz- szusa. A görög kommunisták leg­főbb fórumának munkájá­ban több, mint ezer küldött vesz részt. Jelen vannak negyvennél több testvéri kommunista- és munkáspár­tok, valamint nemzeti-fel­szabadító mozgalomnak a képviselői is. SAN JÓSÉ Egy továbhi ellenzéki sze­mélyiség meggyilkolása nyo­mán ismét fellángolt a til­takozási hullám Nicaraguá­ban. Sokezren tüntettek a terror és a politikai gyilkos­ságok ellen Managuában, a közép-amerikai ország fővá­rosában, valamint Jinotega és San Marcos városokban. A megmozdulásokat a nem­zeti gárda egységei szétver­ték, és számos tüntetőt le­tartóztattak. TEL AVIV Izrael a megszállt arab területeken folytatott beke­belezési politikája ikereté- ben új város építésébe fo­gott a Jordán folyó nyugati partján. Ceausescu Pekingben Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt fő­titkára, köztársasági elnök tegnap délelőtt hivatalos ba­ráti látogatásra a Kínai Népköztársaságba érkezett. A román vendéget a pekingi repülőtéren a kínai pórt- és kormány vezetői fogadták, köztük Hua Kuo-feng párt­elnök és miniszterelnök, Teng Hsziao-ping és Li Hszien-nien, a KKP KB al- elnökei, miniszterelnök-he­lyettesek és Huang Hua kül­ügyminiszter. A román ál­lamfőt és kíséretét több mint százezer kínai üdvö­zölte a pekingi Tienanmen téren és az ahhoz vezető út­vonalon. Shabai felkelés A Kongói Nemzeti Felsza- badítási Front (FNLC) va­sárnap Brüsszelben nyilatko­zatot tett közzé a zairei Shaba tartományban, a volt Katangában péntek óta tar­tó harcokról. A nyilatkozat szerint a Mobutu-rendszer ellen felkelt csapatok a la- jkosság támogatásával) csa­pást mértek a kormány erőire. Hírek szerint a felkelők elfoglalták Kolwezi és Mutshatsha városának leg­jelentősebb részeit. Vendégünk: Usztyinov marsall Dmitrij Usz­tyinov 1908. ok­tóber 30-án Sza­mara városában (a .mostani Kuj- bisevben) mun­káscsalád gyer­mekeként szü­letett. 1927 óta az SZKP tagja: ugyanebben az évben műszaki szakiskolát vég­zett, 1934-ben pedig a lenin- grádi katonai műszaki főisko­lán fejezte be tanulmányait. 1934—1941 kö­zött mérnökként a Hajótü­zérségi Tudományos Kutató- intézetnél dolgozott, majd tervezőmérnök, illetve egy nagy hadiüzem igazgatója volt. 1941—194ß között a Szovjetunió fegyverzeti mi­nisztere: 1944-ben vezérez­redessé nevezték ki. 1953- tól 1957-ig a Szovjetunió hadiipari minisztere, 1957- től 1963 márciusáig a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese. 1963 márciusától két éven át a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének első he­lyettese, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett mű­ködő Legfelsőbb Népgazda­sági Tanács el­nöke. 1952-től az SZKP Közpon­ti Bizottságá­nak tagja, 1965 márciusától az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára; 1976 márciusában beválasztották az SZKP Poli­tikai Bizottsá­gába, majd a következő hó­napban kine­vezték a Szov­jetunió honvé­delmi miniszterévé, s egy­idejűleg hadseregtábornokká léptették elő: 1976. július 30-án a Szovjetunió marsall- jává nevezték ki. A Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak küldötte. Az új fegyverfajták gyár­tásának megszervezésében és megindításában elért kima­gasló szolgálataiért Dmitrij Usztyinovnak 1942-ben a Szocialista Munka Hőse cí­met adományozták, 1961-ben pedig másodszor is kitüntet­ték a szocialista munka hő­sének járó Sarló és kala­pács aranyéremmel. A Szov­jetunió Állami Díjának bir­tokosa. A nagy fegyverüzlet New Yorkban május 23-án kezdődik az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka a leszerelés kérdéseiről. A világon jelenleg az évi katonai kiadások elérik a 400 milliárd dollárt. A számítások szerint ha a növekedés üteme a jövőben is ilyen mértékű lesz, a századfordu­lóra a katonai kiadások az ezer milliárd dollárt is meghaladják. Sorozatunkban a fegy­verkezési verseny méreteiről kívánunk képet adni — arról, hogy miközben a világ minden táján egyre nagyobb tömegek szállnak síkra a leszerelésért, a hadiipari konszernek évről évre növelik termelésüket, fokozzák kampányukat a katonai enyhülés ellen. 1. így harcolnak a megrendelésekért óránkénti sebes­ségnél Fred Peare kapitány hirtelen meredeken felfelé ívelő jobbkanyarba húz­ta a gépet. Felettünk pontosan az ablak­nyílás látómezejében egy másik gép ha­ladt, amelyet radarernyőnkön percekig kö­vettünk. A nehézségi erő mázsás súlyként nyo­mott az üléshez, a hatását ellensúlyozó kü­lönleges pilótaöltözék légkamrái összeszo­rították a törzset, a felső és az alsó láb­szárat. A légzés felgyorsult, az érverés ör- jöngővé vált, a látómezőben villogó pontok tűntek fel. Ebben a pillanatban, amikor a másik repülőgép szinte csak karnyújtás­nyira volt, Peare felkiáltott, balra rántotta a gépet, majd sebességveszteség nélkül me­redeken, szinte függőlegesen emelte a ma­gasba. Másodpercekre elvesztettem a tájé­kozódásomat: melyik az ég és melyik a föld, merre van a fent és hol a lent.” Egy ilyen gyakorlórepülés költségei, mint amelyet az F—15-ös oktató változatának a fedélzetén a Spiegel című nyugatnémet lap szerkesztőjével tettek meg, meglehető­sen nagyok. De nagy a tét is: vajon a nyu­gatnémet légierő a McDonnel Douglas gyár F—15-ösét vagy konkurrensét, a Northrop művek F—18 L gépét választja a nyolcva­nas évekre kiöregedő F—4 Phantom he­lyett? és ha gyakorlórepülésre csak keve­seket is visznek el a cég emberei, eláraszt­ják a szaklapokat a csábító adatokkal, amelyek a fedélzeti lokátorról, a 22 kilo­grammos mini-számítógépről, a hőérzékeny Sidewinder rakétáról szólnak. Némely dol­gokról mindenesetre hallgatnak. így pél­dául az árról, amely megközelíti a 17 millió dollárt. A hadiiparról egyébként el lehet monda­ni, hogy a tőkés versengésnek, amely egyébként sem folyik kesztyűs kézzel, nincs még egy területe, ahol a konkurrenciaharc kíméletlenebb és gátlástalanabb lenne. Ezt bizonyítja az az epizód is, amelyet a nyu­gati kommentátorok, a második világhábo­rú utáni időszak legnagyobb páncélos csa­tájának neveznek... A NATO tanácsülé­sein évről évre határozatot hoznak a szab­ványosítás szükségességéről. Ezeknek szel­lemében olyan közös nyugatnémet—ameri­kai elképzelés született, hogy a legjobbnak tartott NSZK-harckocsit, a Leopard 2-t a legjobb amerikai harckocsival hasonlítják össze egy gyakorlótéren. A megállapodás szerint, ha az NSZK-harckocsit találják jobbnak, akkor annak amerikai részről sza­bad utat engednek. Az összehasonlítás színhelye az észak­amerikai Aberdeen gyakorlópályája volt, s az összehasonlítás hivatalos eredménye a kísérletet irányító amerikai katonai veze­tők szerint: „A Leopard 2 nem felél meg a követelményeknek, míg az amerikai XM—1 eleget tesz az igényeknek.” A Bun­deswehr egy képviselője a kísérlet eredmé­nyét „a hamisítás iskolapéldájának” és „a legteljesebb ostobaságnak” nevezte, Leber akkori nyugatnémet hadügyminiszter pedig szövetségesei magatartásával kapcsolatban ,,a keleti bazárok erkölcseiről” beszélt. Bonnban semmi kétséget nem hagytak, hogy a nyugatnémet harckocsit az elkép­zelhető legváltozatosabb manipulációs módszerekkel ütötték el az első helytől — és a megrendelésektől. Éreztették azt is, hogy ez befolyásolni fogja az NSZK kész­ségét az amerikai AWACS-rendszer meg­vásárlására. Az ügyben ugyan végül kibon­takoztak egy nagyon is kényszerű komp­romisszum körvonalai, de a „Leo-konfíik- tus” — anélkül, hogy politikai jelentőségét túlbecsülnénk — hosszan ható jellemző po­litikai feszültségforrás lett az amerikai— nyugatnémet viszonyban. Az elmúlt évtizedekben kialakult egy sa­játos amerikai—nyugat-európai katonai­ipari komplexum, amelyben megvannak az érdekszövetség elemei. A NATO-n belül ennek megfelelően sok nyilatkozat hang­zott el a szabványosításra, a kettőzések ki­küszöbölésére vonatkozólag. Egyidejűleg kitűnt, hogy a szabványosításon nem min­denki érti ugyanazt, más szóval az érdek- szövetség nem vef véget a konkurenciá­nak. Nemcsak a NATO piacán éleződik a küz­delem az amerikai és más cégek között a jövedelmező megrendelésekért, hanem más kontinenseken is. Amikor azonban verseny­ről beszélünk, figyelembe kell venni két tényezőt: az első, hogy a korszerű hadi­ipari végtermék több ország hadiiparának résztermékeiből áll. (Például Izrael gyorsan fejlődő hadiipara olyan katonai felszerelést exportál negyven országnak, köztük Dél- Afrikának, amelynek kulcsfontosságú ösz- szetevői amerikai eredetűek.) az, hogy az Egye­sült Államok ve­zető szerepet tölt be a fegyverexportoan minden földrészen. Az Egyesült Államok fegyverkivitele jelen­leg egész exportjának mintegy egytized ré­szét teszi ki. (A többi tőkésország fegyver­exportja egj-üttvéve körülbelül ugyaneny- nyi.) Az US News and World Report sze­rint 1950-tól 1976-ig az Egyesült Államok több min! 110 mill’.árd dollár értékben adott el fegyvereket. Eközben a legutolsó két esztendőben a fegyverszállítmányok nyolcszorosukra növekedtek. Vajda Péter (Következik: AWACS és az új súlypon­tok) „750 kilométeres I második tényező

Next

/
Oldalképek
Tartalom