Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-13 / 86. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. április 13. Hz űrhajózás napja A moszkvai dolgozók és a szovjet főváros helyőrségé­nek képviselői a szovjet had­sereg központi színházában rendezett ünnepi ülésen em­lékeztek meg szerdán este az űrhajózás napjáról. Az ünnepi ülés elnökségében foglaltak helyet a harmadik évtizedébe lépett szovjet űr­hajózás elméleti és gyakor­lati szakemberei, a március 16-án befejeződött Szaljut—6, ßzojua—26—27—28 űrkísér- letsorozat résztvevői: Jurij Romanyenko, Georgij Grecs- ko, Vlagyimir Dzsanibekov, Oleg Makarov, Alekszej Gu­barev és Vladimir Remek űrhajósok. Borisz Petrov akadémikus, az interkozmosz-tanács elnö­ke ünnepi beszédében vázol­ta a szovjet űrkutatás által — Jurij Gagarin 17 évvel ezelőtti világtörténelmi je­lentőségű 108 perces űruta­zása óta egészen a 96 napos űrvilágcsúcs felállításáig — megtett utat. Petrov akadé­mikus rámutatott, hogy az űrkutatás a X. ötéves nén- gazdaságfejlesztési terv szer­ves részét képezi. Alig több, mint húsz év alatt 42 szov­jet űrhajós dolgozott a vi­lágűrben, 33 . űrhajót és 6 orbitális űrállomást bocsá­tottak fel. Teng tapintatlansága Szonoda Szunao japán kül­ügyminiszter szerdán szem­rehányást tett Teng Hsziao- ping kínai miniszterelnök­helyettesnek diplomáciai ta­pintatlansága miatt. Teng Hsziao-ping ugyanis a múlt hónapban, a japán ellenzéki Komeito párt küldöttsége előtt kijelentette, hogy Miki Takeo volt miniszterelnök fe­lelős a japán—kínai béke- szerződés megkötéséről kez­dett hivatalos tárgyalások megszakadásáért. Szonoda a japán alsóház külügyi bizottságában mon­dott beszédében hangoztatta: Miki Takeóra hivatkozni a tárgyalások zsákutcába jutá­sával kapcsolatban, ellent­mond a „két ország közötti barátság szellemének”. Szo­noda hozzátette: csak azért nem szólítja fel Teng Hsziao- pinget nyilatkozatának visz- szavonására, mert az a jelen­legi japán kormányt nem érintette, Ceausescu Washingtonban Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság elnöke kedden este kétnapos hivatalos látogatásra az Egye­sült Államokba érkezett. A Washington melletti And­rews légitámaszponton a ro­mán államfőt Cyrus Vance külügyminiszter fogadta. Ceausescu tegnap délután /tartotta ejlső (megbeszélést Carter elnökkel. Garter amerikai elnök a két ország gyorsan fejlődő gazdasági kapcsolatait és a román államfő nemzetközi szerepét hangsúlyozta a Ni­colae Ceausescu tiszteletére rendezett fehér házi fogadta- tási ünnepségen. Carter emlékeztetett rá, hogy az amerikai—román ke­reskedelem az elmúlt évti­zedben tízszeresére növede- dett a következő három, év­ben pedig megkétszereződik. Ceausescu válaszában ugyancsak a folyamatosan fejlődő román—amerikai kapcsolatok jelentőségét mél­tatta, és azt mondotta: elé­gedettek lehetnek az egyen­lőség alapján kialakult kap­csolatok szintjével. Ceausescu szerint új erőfeszítésekre van szükség a különböző rendsze­rű országok részéről a békés egymás mellett élés érvénye­sítésére, a helsinki ajánlások valóraváltására. A Közel- Keletről szólva a román ál­lamfő azt mondotta, hogy Iz- raelnék „ki kell vonulnia az 1967-ben megszállt területek­ről, és rendezni kell a pa­lesztin kérdést — beleértve önálló palesztin állam fel­állítását'’. Elfogadták az OSZSZK új alkotmányát Az Oroszországi SZSZK Legfelsőbb Tanácsa szerdán délelőtt tartott ülésén elfo­gadta az új alkotmány ter­vezetet. Az alkotmány azon­nal hatályba is lépett. A ta­nács külön törvénybe foglal­ta. hogy a Szovjetunió leg­nagyobb köztársaságának tör­vényeit, törvényerejű rende­letéit, az új alkotmány ren­delkezéseinek megfelelően, meghatározott időn belül át kell dolgozni. A tegnapi ülésen, amelyen Leonyid Brezsnyevvel az élen jelen volt a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány számos ve­zetője, Mihail Szolomencev, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja, a köz­társaság Minisztertanácsának elnöke, az alkotmánybizott­ság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. A tes­tület megvitatta azokat a módosító javaslatokat, ame­lyeket a köztársaság parla­mentjének képviselői a hét­főn kezdődött ülésszakon ter­jesztettek be, és ennek alap­ján készítette el az alkot­mány végleges szövegének tervezetét. A tervezetet a küldöttek egyhangúlag fo­gadták el. Jószomszédi kapcsolatok Gustáv Husák Bonnban Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke és Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja ked­den Bonnban közös sajtóér­tekezletet tartott. Jelenlegi tárgyalásaink leg­jellemzőbb vonása — jelen­tette ki Husák — hogy mind­két fél őszintén törekszik a jószomszédi kapcsolatok el­mélyítésére. Schmidt meg­elégedéssel szólt a csehszlo­vák—nyugatnémet tárgyalá­sok eredményeiről. Hangoz­tatta, hogv szerves kapcso­lat van a nyugatnémet— csehszlovák viszony javítása és a közép-európai feszült­ség enyhülése között. A két­oldalú kapcsolatok javulása megfelel a helsinki záródo­kumentumban foglalt elvek­nek, jól szolgálja a nemzet­közi béke és biztonság ügyét — hangsúlyozta a kancellár. Gustáv Husák csehszlovák államfő bonni látogatásának utolsó napján a nyugatné­met parlamenti pártok ve­zetőivel találkozott. Elsőnek Willy Brandtot, a kormányon levő szociálde­mokraták elnökét fogadta. Ezt követően megbeszélést folytatott Helmut Kohl-lal, a kereszténydemokrata párt és Pranz-Josef Strauss-szal, a keresztényszociális unió elnökével. A negyedik par­lamenti párt, az FDP elnöké­vel, Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel a cseh­szlovák államfő az elmúlt két nap alatt több alkalom­mal is tárgyalt. Több nyugat-európai városban tett hivatalos látogatás után tegnap Becsbe érkezett dr. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár. Rc,Vid, magánjellegű programja keretében megbeszélést folytat Kreisky kancellárral és Pahr külügyminiszterrel és csütörtökön találkozik az Ecevit török kormányfő és a cip­rusi török közösség megbízottaiból álló küldöttséggel. A de­legáció átnyújtja Waldheimnek a török kormány ciprusi kér­dés rendezésére vonatkozó javaslatát Magyar felszólalás Genfben Az ENSZ Európai Gaz­dasági Bizottságának ked­den Genfben megnyílt 33. ülésszaka szerdán általá­nos vitával folytatta mun­káját. A vitában felszólalt dr. Szita János miniszter- helyettes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bi­zottságának titkára, az ülésszakon résztvevő ma­gyar kormányküldöttség ve­zetője. Rámutatott arra, hogy nap­jaink nemzetközi életének fő tendenciája továbbra is az enyhülés, amelynek érvénye­sülését a visszahúzó erők sem képesek megakadályozni. A gazdasági kapcsolatok fejlődése Európában függ a politikai feszültség további csökkenésétől — és megfor­dítva: a gazdasági együttmű­ködés szélesedése elő is se­gíti a politikai enyhülés erő­södését. Ennek az együttműködés­nek az európai biztonsági és együttműködési konferencia szellemében kell tovább fej­lődnie. A helsinki záróok­mány ajánlásai megvalósítá­sának az EGB az egyik fon­tos fóruma — amely nem csekély kezdeti eredménye­ket ért el, ezen a téren. E tevékenység középpont­jában a Szovjetunió által ja­vasolt három magas szintű össz-európai konferencia elő­készítése áll. Ezek a tanács­kozások, amelyek rendkívül fontos gazdasági problémákat — a környezetvédelem, az energiatermelés és -felhasz­nálás. valamint a közlekedés és szállítás kérdéseit — hi­vatottak megvitatni, szerves folytatását jelentik a hel­sinki megállapodásoknak. Moro négy hete a terroristák Pontosan négy héttel ez­előtt rabolták el Aldo Mo­ro olasz kereszténydemokra­ta pártelnököt és gyilkolták meg öt testőrét. A politikus sorsát azonban változatlanul a teljes bizonytalanság ho­málya fedi. A T Unttá szerdai számá­ban a Moro-ügy kapcsán le­fogságában szögezte: továbbra is hajt­hatatlan magatartást kell tanúsítani a terroristákkal szemben. Francesco Cossiga belügy­miniszter szerdán újból megerősítette, hogy a ható­ságok folytatják „szilárd” politikájukat Moro elrablói­val, a „vörös brigádokkal” szemben. TOKIO A szovjet kormány ismét kinyilvánította, hogy válto­zatlanul kész előmozdítani a kölcsönös szovjet—japán kapcsolatok fejlesztését. Ezt az álláspontot az az üzenet faitalmazza. amelyet Alek­szej Koszigin kormányfő in­tézett a távol-keleti sziget- ország népéhez a „Szovjet­unió” című japán nyelvű új­ság első megjelenésének 20. évfordulója alkalmából. A Tokióban kiadott lap az üze­netet legújabb számában közli. Mint a miniszterelnök megállapítja „a Szovjetunió japán esetében is érvényesí­ti politikájának alapvető elvi irányvonalát: síkraszáll az országok jószomszédi kapcso­latainak fenntartásáért, az eltérő társadalmi berendez­kedésű államok békés egy­más mellett éléséért, vala­mint az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök tisztelet­ben tartásán alapuló sokol­dalú együttműködés fejlesz­téséért és bővítéséért”. GENF Tegnap Genfben újabb ülést tartott a hadászati tá­madó fegyverrendszerek kor­látozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. VARSÖ Ülést tartott a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Po: litikai Bizottsága. A PB be­számolót hallgatott meg a katowicei Vas- és Acélművek idei beruházási és termelési feladatairól. Következő napi­rendi pontként a Politikai Bizottság a gabona- és takar­mánytermelés növelésével kapcsolatos feladatokat te­kintette át. Az ezen a téren eddig kifejtett erőfeszítések eredményeit a PB pozitívan értékelte. NEW YORK A Szovjetunió állandó ENSZ-képviselete bejelentet­te: azok a körülmények, amelyek az ENSZ titkárságán dolgozó Arkagyij Sevcsenko szovjet állampolgárnak a na­pokban történt eltűnését öve­zik, arról tanúskodnak, hogy az amerikai titkosszolgálatok által szervezett szándékos provokációról van szó. A Sevcsenko ügyben folytatott amerikai sajtó-propaganda kampány egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy leplezzék a titkos szolgálatok áldatlan tevékenységét. BEJRUT Némi nyugalom után szer­dán hajnalban már a negye­dik egymást követő napon robbantak nehéztüzérségi lö­vedékek és rakéták Bejrut dél-keleti részén, Sijah és Ain Al-Rummana ’ körzeté­ben. A jobb- és baloldali erők tűzpárbajába beavat­koztak az arabközi békefenn­tartó erők egységei is, tan­kokkal, rakétákkal és gép­fegyverekkel . J ólértesült források szerint az arabközi erők a rend helyreállítása ér­dekében mintegy harminc harckocsit vezényeltek ked­den a harcok színhelyére, a fővárost övező dombokról. ULÁNBÁTOR A Mongol Népköztársaság kormánya tegnap jegyzéket intézett a Kínai Népköztár­saság kormányához. A jegyzék megállapítja, hogy a Mongol Népköztársa­ság következetesen fellép a két ország kapcsolatainak normalizálásáért. Jószomszé­di kapcsolataik és együttmű­ködésük helyreállítása érde­kében már több ízben konk­rét, a kétoldalú kapcsolatok rendezésére vonatkozó javas­lattal fordult a kínai félhez. Ennek ellenére a mongol— kínai kapcsolatok továbbra sem nevezhetőek megfelelő­nek, s ennek az az oka, hogy a Kínai NéDköztársaság nem adott kielégítő választ az ál­lamközi viszony normalizálá­sára tett mongol kezdemé­nyezésekre. Brezsnyev NSZK-beli útja előtt — Az NSZK-ban a min­dennapi emberek úgy vélik, hogy Leonyid Brezsnyev kü­szöbön álló látogatása a nyu­gatnémet dolgozó tömegek javát szolgálja — állapítja meg a Novoje Vremja című szovjet hetilap bonni tudó­sítója. Hozzáfűzi: ez a lá­togatás új lépést jelent a Szovjetunió és az NSZK kap­csolataiban, amelyeknek je­lentőségét — a két ország szempontjából, valamint Európa jövőjét tekintve — nehéz volna túlbecsülni. — A Szovjetunió és az NSZK között 1970 augusztu­sában Moszkvában aláírt szerződést a II. világháború utáni Európa történelme ki­emelkedő fontosságú mér­földkövének tekintették. Ez a dokumentum lezárta a múltat, egyszersmind új kor­szakot nyitott a két ország kapcsolataiban, amelyek jel­legéből nagy mértékben függ földrészünk politikai légkö­re. Ezek a kapcsolatok az elmúlt években minden te­rületen folyamatosan fejlőd­tek. Sikerült elérni a kölcsö­nös megértés egy bizonyos szintjét, rendszeressé váltak a különböző szintű konzultá­ciók. Ehhez sok, nemcsak politikai, hanem pszicholó­giai jellegű akadályt kellett leküzdeni. — Nem lehet azt állítani — írja a Novoje Vremja tu­dósítója — hogy a moszkvai szerződés aláírása óta min­den simán ment volna. — Az enyhülés ellenségei­nek azonban nem sikerült kétségbevonni a kapcsolatok normalizálásának szükséges­ségét. A moszkvai szerződést az NSZK lakosságának több­sége kezdettől fogva helye­selte. Amikor pedig 1972-ben a reakció ellentámadása kö­vetkeztében kérdésessé vált a szerződés ratifikálása a munkások tömegmegmozdu­lásokkal támogatták a Brandt—Scheel kormány realista külpolitikai irányvo­nalát — írja a Novoje Vrem­ja tudósítója. Hemut Schmidt nyugat­német kancellár elsőrendű szerepet szán a leszerelés és az enyhülés kérdéseinek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára május elején sorra kerülő bonni látogatá­sán. Emellett a világgazda­ságban végbemenő folyama­tok, az energiahelyzet és a nyugatnémet—szovjet vi­szony jövőbeli alakulása áll a bonni kormány érdeklődé­sének homlokterében — mondotta egy szerdán este adott sajtónyilatkozatában az NSZK kormányfője. ÚTELÁGAZÁSNÁL Megoldás: az egyénid biztonság n régi rómaiak joggal emlegették a hely szel­lemét, a genius locit. Hiszen ma is gyakran elő­fordul, hogy egy földrajzi fogalom vagy városnév — jó, esetleg kevésbé jó ér­telemben — nagybetűkkel íródik be a világtörténelem­be. Vlagyivosztokhoz, ebben a tekintetben szorosan kötő­dik korunk talán legfonto­sabb tárgyalási folyamata, a SALT s az egyenlő bizton­ság elve. 1974 novemberében a város szomszédságában tartott szabálytalan csúcsta­lálkozót Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok akkori elnöke, s megbeszélé­seik eredményeképpen aláír­ták a második SALT-egyez- mény keretszámait. Pontosan megszabták az időhatárokat is, a SALT-menetrend értel­mében a második forduló 1985-ig tartana, ám közben már megkezdődne a harma­dik szakasz előkészítése. Szemmel látható volt tehát a törekvés az egyenlő biz­tonság elvének következetes véghezvitelére —’ egészen a minden vonatkozásban azo­nos számokig. Ugyanebben a szellemben fogant a hosz- szabb távra történő terve­zés is. Alig mondható véletlen­nek, hogy Leonyid Brezsnyev kéthetes távol-keleti és szi­bériai körútja során épnen Vlagyivosztokot választotta színhelyéül nemzetközi témá­jú beszédének elmondására. Jóllehet világunkban nem kevés a problematikus terü­letek száma — a Közel-Ke­lettől Afrika szarván ke­resztül Európáig — lényegé­ben egyetlen témakört érin­tett: a SALT-ot. Ez az a kérdés, amelyet jelentőségé­nél fogva ki lehet, sőt ki is kell emelni a viták szerte­ágazó szövevényéből, s ugyanakkor ez alkalmas ar­ra. hogy emelőként más holt­pontra jutott ügyeket is meg­mozgasson. Az SZKP főtitkára, a Szovjetunió államfője ismét hangsúlyozta országának szi­lárd békeakaratát és meg­egyezési készségét. Utazásá­nak eseménynaptára önma­gában is alátámaszthatta ezt: a Szovjetunió minél inkább békés körülményekre, a fegyverkezési hajsza terhei­nek csökkentésére törekszik. Békejobbját azonban nem a gyengeség jeleként nyújtja, ellenkezőleg: stratégiai egyensúly, s megfelelő vé­delmi képesség húzódik meg hátterében. Leonyid Brezs­nyev jogos és kemény figyel­meztetésben részesítette mindazokat, akik a realitá­sokkal nem törődve hideghá­borús hangokat hallatnak és fenyegetőznek a határokon túl egyik és másik irányból. A térkép értelmezése sze­rint: az óceánon túl Wa­shingtonban s földrajzilag közelebb, legalábbis Vlagyi­vosztokhoz: Pekingben. Ám nemcsak szélsőségesen kiélezett véleményekről van szó. Az amerikai politika centrumát ma inkább az jel­lemzi, hogy nyíltan senki sem vonja kétségbe a SALT szükségességét, de hol így, hol úgy. feltételekkel akar­ják körülbástyázni. Aláírnák az egyezményt, „csak” ne az egyenlő biztonságon alapul­jon, s jelentsen egyoldalú előnyöket az Egyesült Álla­moknak. Brezsnyev éppen ezzel kapcsolatban fejtette ki — s ezt tarthatjuk beszé­de kulcsmondatának —, hogy a Szovjetunió nem kíván a stratégiai fegyverkorlátozá­sok kapcsán egyoldalú nye­reséghez jutni, de nem en­gedi, hogy az Egyesült Álla­mok hasonlóval próbálkoz­zék. Ha Washington tisztes­séggel hajlandó figyelembe venni az egyenlő biztonsá­got s lemond az egyoldalú előnyszerzésről, akkor meg lehet állapodni a mégoly ne­héznek ígérkező részletekről: az új fegyverekről, azok ki- terjesztéséről, a határidőkről is. Amennyiben nincs ilyen szándék, akkor a részkérdé­sek vitája inkább időfecsér- lésnek tűnik. Szovjet rész­ről ezért vélekednek úgy, hogy a két ország kapcsola­tai útelágazáshoz érkeztek, s elsősorban az amerikaiak felelőssége, miként lehet to­vább haladni. B rezsnyev vlagyivosztoki beszéde korántsem tér­és időtől függetlenül hangzott el. Nem egészen tíz nap múlva Moszkvába vár­ják Vance amerikai külügy­minisztert, olyan diplomata- táskával, amelynek tartalmát ma még homály fedi. A szov­jet fővárosban írtak már alá olyan szerződést az atom­csendről, amely új irányt adott a nukleáris leszerelés ügyének, tavaly viszont ép­pen ellenkező előjellel Vance márciusi látogatása a vla­gyivosztoki megállapodás egyoldalú felülvizsgálatának bejelentését és az egyoldalú előnyszerzési kísérletek nyílt deklarálását szolgálta. A vi­lág őszintén reméli — s ehhez a szovjet vezetés a maga részéről minden lehet­séges segítséget megad — hogy a szovjet—amerikai párbeszéd legújabb szakaszá­ban ismét a kedvezőbb ha­gyományok érvényesüljenek. (ré)

Next

/
Oldalképek
Tartalom