Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-11 / 84. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. április 11. Befejeződött Leonyid Brezsnyev távol-keleti látogatása Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke vasárnap Vla­gyivosztokból visszautazott Moszk­vába. Vele együtt visszatért Usztyi- nov honvédelmi miniszter, Zamja- tyin, az SZKP KB osztályvezetője és Gorskov, a flotta főparancsnoka is. Szibéria az események középpontjában H hatékonyság feltételei Ma kap magyarázatot az a történelmi állhatatosság amellyel egy nép mérhetetlen nehézségek árán meghódította Szibériát, bejárta az áthatolhatatlannak számitó északi Üajgát és tund­rát A Szovjetunió ötéves terveivel előkészítette az óriási térség mérhetetlen természeti kincseinek dinamikus bevonását a nép­gazdaság vérkeringésébe. Több mint egy évtizede folyik. Szibériában, az örök fagy és mocsarak övezeté­ben a földgázlelőhelyek fel­tárása. Szibéria ma már pó­tolja azt, amit a régi lelő­helyek már nem adnak. Az ország üj szénhidrogén bá­zisa világszínvonalon gépesí­tett és automatizált, hatal­mas csővezetékek kötik ösz- sze az ország más tájaival. Annak idején 20 évre volt szükség, hogy az ural—Vol­gái lelőhelyekről 100 millió tonna kőolajat hozzanak fel­színre. Nyugat-Szibériában ez féle idő alatt megtörtént, ta­valy 215 millió tonna kőola­jat bányásztak* A szovjet szakértők prognózisai szerint a Szovjetunió a jövőben is megtartja első helyét az olajkitermelésben és a föld­gáztermelésben is eljut a második helyről az elsőre. Szovjet-Oroszország keleti vidékein az Uraitól a Távol- Keletig, a Csendes-óceán partjáig az olaj, a földgáz, a szén és a hatalmas folyamo­kon működő vízierőművek energiája a gazdasági struk­túrának csak első lépcsőfo­kát jelenti. Ez az alap az ipar történelmi kilépéséhez a keleti körzetekbe és a messzi észak mind nagyobb térségeire. A most harmadik eszten­dejében járó tizedik ötéves terv kidolgozásával egyidő- ben készítették el a tudomá­nyos-technikai fejlesztési programot és annak társa­dalmi-gazdasági velejáróit magában foglaló komplex tervet. Leonyid Brezsnyev értékelése szerint ez a prog­ram olyan tájékozódási irá­nyokat foglal magában, ame­lyek nélkül nem lehet ered­ményesen irányítani a nép­gazdaságot. Leonyid Brezsnyev mos­tani szibériai és távol-keleti utazását nagy érdeklődés kö­vette a Szovjetunióban és külföld,ön. Az út során min­denütt kifejezte meggyőző­dését: szibériaiak értik a je­len dolgait és a távlati fel­adatokat. Ez érződött azok­ban a beszélgetésekben, amelyeket Leonyid Brezs­nyev folytatott a helyi párt- és gazdasági vezetőkkel, munkásokkal, mérnökökkel és tudósokkal Omszkban, Novoszibirszkben, Kraszno- jarszkban, Irkutszkban, Ha­barovszkban és Vlagyivosz­tokban. Még vannak olyan nyu­gati megfigyelők, akik nyil­ván valamiféle „Olaj-Eldo- rádónak” tekintik Szibériát. A szibériaiak azonban tud­ják, hogy óriási területük nyersanyagkorszaka elmúlt, s egymás után létesülnék az ipari szakosítás olyan „eme­letei”, amelyek lehetővé te­szik a nyersanyagok haté­kony feldolgozását, s a leg­különbözőbb termékek gyár­tását. Már kialakult egy sor nagy területi termelési komp­lexum, s újabbak: szénhid­rogén feldolgozó (Tobolszk), petrolkémiai (Tomszk), nagy energia- és vízigényű alumí­nium-, réz-, cink- és más színesfémkohászati, papír-, cellulóz-, karton- és más komplexumok létesülnek. Szibéria ma a legmoder­nebb technológiával1, üzem- és munkaszervezéssel dolgo­zó vállalatokat jelent. Ez utóbbi különösen fontos és érdekes gyakorlati megoldá­sokat hoz magával. A tu­dósok átlátszó műanyag te­tővel borított külszíni fejté­seket hoznak létre a zord éghajlatú Szibériában. Az építőművészek 10 ezer la­kosú toronyvárosokat ter­veztek, kiemelt komforttal. Sokat tettünk az ötéves terv és a távlati komplex program megvalósításáért. Ugyanakkor itt is, mint min­den nagy feladatnál vannak problémák, hanyagságok és nehézségek. Késik több fon­tos objektum üzembe helye­zése, az új kapacitások tel­jes bekapcsolód,ása a terme­lésbe, késnek a tudományos ajánlások, elhúzódik azok alkalmazása. Ezekről a gon­dokról az utazás során Leo­nyid Brezsnyev mindenütt nagy hallgatóság előtt be­szélt, s a hallgatóság meg­értéssel és nyíltan válaszolt. Fjodor Breusz (APN—Kg) Pravda a leszerelésről Minden további huzavona a SALT-II. megállapodás meghiúsulásához vezethet — figyelmeztet vasárnapi szá­mában a moszkvai Pravda. Az SZKP lapja szerint ma nincs fontosabb feladat, mint a reális leszerelés megvaló­sítása. Az emberiség előtt ál­ló legfőbb probléma a fegy­verkezési hajsza megállítása és a termonukleáris kataszt­rófa elkerülése. „A szovjet határoktól nyugatra és kelet­re vannak olyan erők, ame­lyek érdekeltek a fegyverke­zési hajszában, a félelem s ellenségeskedés légkörének felizzításában, s melyek ké­telyeket hintenek el a fegy­verkorlátozási és leszerelési intézkedések gyakorlati meg­valósíthatóságát illetően”. Az Egyesült Államok kor­mánya sajnálatos határozat­lanságot tanúsít, következet­len és azok felé kacsingat, ákik kezdettől ellenezték a stratégiai fegyverzet korlá­tozását, mindent megtesznek meghiúsításáért és azért, hogy szabad kezet kapjanak a nukleáris rakétafegyverke­zésben. Ez az oka a SALT- tárgyalások elhúzódásának — — állapítja meg a szovjet kommentár, majd figyelmez­tet: „Márpedig a további hu­zavona és a tárgyalások kö­rüli mindennemű mesterke­dés csak oda vezethet, hogy elszalasztják a megállapo­dás megkötésének puszta le­hetőségét, s ezzel azt a le­hetőséget is, hogy a követ­kezekben át lehessen térni a stratégiai fegyverzet kor­látozását és csökkentését cél­zó nagyobb lépésekre.” Az ilyen súlyos következ­ményekkel fenyegető manő­verek közé sorolja a szov­jet lap Carter elnöknek a neutronbomba gyártásának elhalasztására vonatkozó döntését is, mely nem zárja ki e fegyvernek a későbbi­ekben való felhasználását. Kommentárunk II kaland ára Ezekben az órákban ismét a Szomáliái főváros, Mogadishu nevétől hangos a világ. A hírügynökségek, a lapok, a rádió- és televíziós állomások nagy terje­delemben, vezető helyen ismertetik a legújabb afrikai szenzációt: azt, hogy vasárnapra virradóan katonai ál­lamcsínyt kíséreltek meg Sziad Barre tábornok-elnök és kabinetje ellen — valamint azt, hogy „a kormány­hoz hű egységek” leverték a puccsistákat. Az esemény még túlságosan friss. Ahogy ilyen­kor lenni szokott, tényekről, valóban ellenőrizhető ese­ményekről legfeljebb a puccskísérlet lefolyását illetően lehet beszélni — hátterét illetően annál kevésbé. Az­zal kapcsolatban, hogy egészen pontosan kik és milyen jelszavakkal indították el a hétvégi álmát alvó forró fővárosban a hatalomátvételi kísérletet, csupán talál­gatásokkal, kombinációkkal kell beérnie a nemzetközi közvéleménynek. A lényeget tekintve azonban nem! Az igazság ugyanis az, hogy ebben a sajátos eset­ben nem a személyek vagy csoportok, sőt nem is a jelszavak érdekesek, hanem az a bel- és külpolitikai közeg, amely a jelenlegi Szomáliám jellemző, és amely nemcsak lehetségessé, hanem szinte elkerülhetetlenné tett valamiféle, bármily bizonytalan kimenetelű, rob­banást. Milyen közegre gondolunk? Az események forgatókönyve logikai láncba illesz­kedik. 1977 júliusában a világsajtó drámai hangon jelentette, hogy Szomáliái önkéntesnek álcázott, de valójában reguláris csapatok betörtek a szomszédos Etiópia területére, és a váratlan támadás előnyeit ki­használva előnyomulnak a hatalmas ogadeni térség­ben, élőbb Harar, majd Jijiga városát is elfoglalva. Nem kevesebb történt, mint az, hogy egy afrikai or­szág, kihasználva szomszédjának a forradalmi átme­nettel óhatatlanul együttjáró nehézségeit, szabályos agressziót követett el, deklaráltan területszerző céllal. A támadást egészen a hisztériáig felszított sovi­niszta propaganda vezette be, illetve kísérte — és er­re a kampányra éppúgy bőségesen álltak rendelkezés­re külföldről származó anyagi eszközök, mint magára a katonai kalandra. Az effajta kalandok a huszadik század harmadik harmadában azonban kétélű, nagyon- is kockázatos kísérletek. A forradalmi Etiópia ren­dezte sorait, és a haladó világ erkölcsi támogatásával nemrég kiűzte a betolakodókat földjéről. A katonai-politikai kudarc teljes volt, a vereség hangulata felért egy belső földcsuszamlással. Ilyen körülmények között még meglepőnek is nehéz nevez­ni a puccskísérletet, amely kudarca ellenére egyetlen látványos tanulsággal szolgált: manapság a felelőtlen kalandorpolitikáért maguknak a kezdeményezőknek is nagy árat kell fizetniök. Egy kommunista tudós emlékére Elhunyt Sík Endre Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy hosszantartó betegség után április 10-én hajnalban elhunyt dr. Sík Endre elvtárs, pártunk, valamint a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom régi kiemelkedő személyisége, nyugalmazott külügyminiszter, az Országos Béketanács elnöke. Sík Endre elvtárs hamvasztás előtti búcsúztatása április 14-én (pénteken) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Gustáv Husák Bonnban Tegnap délelőtt négynapos hivatalos látogatásra az NSZK-ba érkezett Gusitáv Husák csehszlovák államfő, a CSKP KB főtitkára. A kőin—bonni repülőtéren Wal­ter Scheel nyugatnémet köz- társasági elnök és Hans- Dietrich Genscher külügy­miniszter fogadta. Husák kíséretében Bonn- ba érkezett Václav Hula mi­niszterelnök-helyettes és Bo- huslav Chnoupek külügymi­niszter is. Nyugatnémet részről Hu­sák látogatásától a két or­szág kapcsolatainak további javulását, a kulturális és a kereskedelmi együttműkö­dés fejlesztését várják. Ezt a célt szolgálja majd az a kulturális megállapodás, amelyet keden írnak alá a bonni kancellári hivatalban, valamint az a találkozás is, amelynek keretében Gustáv Husák — ugyancsak kledden — a nyugatnémet ipar és kereskedelem vezető képvi­selőivel folytat eszmecserét. Romanyenko és Grecsko Visszatértek a Csillagvárosba Viharos lelkesedéssel kö­szöntötte Csillagváros hét­főn hosszú távoliét utánvisz- szaérkezett polgárait, a Szal- jut—6 űrállomás világcsúcs- tartó személyzetének tagjait, Jurij Romanyenkót és Geor- gij Grecskót. Bőven kijutott az ünneplésből az első nem­zetközi űrkettősnek: Álek- szej Gubarevnek és Cseh­szlovákia első űrhajósának, Vladimir Remeknek. Az űr­négyes a Bajkonurban eltöl­tött időszak után hétfőn dél­ben érkezett vissza a kikép­ző központba. Csillagváros repülőterén pontosan déli 12 órakor szállt le a négy űrhajós különrepü- lőgépe. A repülőtéren ott vártak az Űrhajózási Álla­mi Bizottság vezetői, az űr­kutatási program vezetői, köztük az űrállomás fő- konstruktőre. A Csillagváros művelődési házában nagygyűlést tartot­tak Romanyenko, Grecsko, Gubarev és Remek tiszteleté­re. Az ünnepi gyűlésen ott volt Jan Havvelaka, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság moszkvai nagykövete is. A gyűlésen részt vett sok űrhajós, s jelen voltak az új nemzetközi tanfolyamok résztvevői, köztük a két ma­gyar űrhajós-jelölt is. Gubarev és Remek a Csil­lagváros múzeuma számára átad.ta azt a szovjet és cseh­szlovák zászlót, amelyet az első nemzetközi személyzet űrhajója fedélzetén vitt ma­gával, s útja emlékére alá­írt. Az űrhajósok ma délután Moszkvában sajtókonferen­ciát tartanak. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke. Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, valamint az SZKP és a szov­jet kormány több más veze­tője jelenlétében nyílt meg hétfőn Moszkvában, a nagy Kreml palotában az Oroszor­szági SZSZSZK, a Szovjet­unió legnagyobb szövetségi köztársasága Legfelsőbb Ta­nácsának ülésszaka, hogy megtárgyalja és elfogadja a köztársaság új alkotmányát, KAIRÓ A Szaúd-Arábia által java­solt csúcsértekezlet előkészí­tése egyszerre több síkon is folyik. Szaud A1 FejszalSza- úd-arábiai külügyminiszter Khartoumban tárgyalt Nime­ri szudáni elnökkel, Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára Szaúd-Arábia, Szíria, Kuvait, Abu Dhabi után Ománban tárgyalt az államfői konfe­rencia lehetőségeiről. Kairó­ban Hasszán Ibrahim jordá- niai külügyi államminiszter folytatott megbeszéléseket, Gazdag életművet, igen sok tanítványt hagyott maga után dr. Sík Endre, a nem­zetközi Lenin-békedíjas kom­munista tudós, nyugalmazott külügyminiszter, az Országos Béketanács elnöke. Fiatalon az elsők között vitték a frontra, még mielőtt egyete­mi tanulmányait befejezte volna. Az első világháború második esztendejében esett orosz fogságba. „Sok mindent tanultam az életben, de a legfontosabb iskola számomra a fogság évei voltak” — mondta gyak­ran. A forradalom győzelme, után rövid ideig angol nyel­vet tanít vasúti munkások­nak, majd állást vállal az ugyinszki gimnáziumban. A szovjethatalom egyik első angol nyelvkönyvét ő írta diákjainak. Amikor magyar internacionalisták érkeztek a városba és megalapították a KMP helyt szervezetét. Sík Endre vállalta Forradalom című lapjuk szerkesztését. Harminchét éves, amikor életpályát választ. Moszkvá­ban a keleti egyetem pro­fesszora, s 1930-ban kiadják „Faji kérdés és marxizmus” című művét, amelyben az amerikai négerek helyzeté­ből kiindulva elemzi a prob­Inokaj János munkásból lett vezetőként, közéleti ten- niakarásával vált a magyar társadalmi élet ismert és megbecsült személyiségévé. Hosszú éveken át töltött be felelős beosztást a Kohó- és Gépipari Minisztérium kü­lönböző vállalatainál, így 1950 és 1965 között a Dunai Vasmű gépészeti osztályve­zetőjeként, majd a Vasmű beruházási főmérnökeként tevékenykedett. 1966-ban a Kohó- és Gépipari Tervező Vállalat igazgatójává nevez­ték ki. E tisztségét 10 éven át töltötte be. Irányításával az intézet számos — azóta már megépült — népgazdasá­gig is igen jelentős ipari objektumot tervezett. Mint kommunista gazdasá­gi vezető, munkája mellett aktívan részt vett a politi­kai életben. Az ötvenes évek végén a békemozgalmat szer­vezte Dunaújvárosban, majd ugyanitt a Hazafias Népfront mielőtt tovább utazott voltra Tunéziába. Az Al-Gumhurija című kairói lap szerint ugyanak­kor a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet Végrehajtó Bizottságának ülése úgy fog­lalt állást, hogy a PFSZ részt vesz egy esetleges arab csúcsértekezleten „akárhol és akármikor” kerül arra sor. RÓMA Aldo Moro elrablói hétfőn este nyilvánosságra hozták „5. számú közleményüket”. Ez egy három oldalas géppel írt és Moro kézjegyével ellá­tott részből, továbbá a poli­tikus kézzel írt, 8 oldalas le­lémát. Később minden ener­giáját Afrika társadalmának kutatására szenteli. A har­mincas években készül el „Fekete-Afrika története” cí­mű művének két kötetével, amely angol és francia nyel­ven Afrika egyetemeinek máig is nélkülözhetetlen tan­könyve. A felszabadulás után né­hány hónappal hazatér. Nyelvismeretét és nagy mű­veltségét a diplomáciai élet­ben hasznosítja: a washing­toni njagyar követség mun­katársa, majd vezetője. Ké­sőbb külügyminiszter-helyet­tes, majd a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere. Az MSZMP Központi Bizott­sága tagjaként tevékeny részt vállal a közéletben, s nyug­díjazása óta haláláig az Or­szágos Béketanács nagytekin­télyű elnöke. Derűjét, anekdótázó ked­vét és emberségét őrzik egy­kori munkatársai. Munkás­ságát két visszaemlékezése egészíti ki, amelyek a nagy- közönség körében is széles­körű visszhangra, kedvező fogadtatásra találtak. Nyolcvanhét évet élt, alig valamivel több mint egy hét­tel születésnapja után ragad­ta el a halál. városi bizottságának élén, később a Hazafias Népfront I. kerületi bizottságának el­nökeként fejtett ki közéleti tevékenységet. 1963-ban vá­lasztották meg oroszággyű- lésj képviselőnek. 1967-től az országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottságának tit­káraként vett részt a törvé­nyek előkészítésében. 1975 júliusában az országgyűlés alelnökévé választották meg Eredményes munkásságáért több magas kitüntetésben ré­szesült. 1976-ban megkapta a Munka Vörös Zászló Ér­demrendjét. Olyan munkásból lett ve­zető távozott személyében, aki alkotó életének minden percében elkötelezett ember­ként dolgozott közös céljaink megvalósításáért, tehetségét szorgalmát kamatoztatva, magát soha sem kímélve. Halálával egész társadalmun­kat fájdalmas veszteség érte. vélből áll. A levelet — érte­sülések szerint — féleségének írta. A terroristák közlik, hogy folytatják foglyuk ki­hallgatását a „Népi ítélőszék” előtt. WASHINGTON Carter amerikai elnök dön­tése, hogy későbbre halasztja a neutronfegyver sorozat- gyártását, nerp talált egyér­telmű helyeslésre az amerikai közvéleményben. Politikusok és közéleti személyiségek kö­zül sokan, valamint különbö­ző sajtóorgánumok, rámutat­nak arra, hogy az elnök ez­zel a döntéssel még nem szüntette meg az újtípusú tö­megpusztító fegyver gyártá­sából fakadó veszélyeket. SALISBURY A salisbury-i átmeneti kor­mány, amely az úgynevezett belső rendezési terv alapján, megalkuvó néger politikusok bevonásával gyakorolja a ha­talmat Rhodésiában, hétfőn négyórás vita után elutasí­totta a valamennyi érintett fél bevonásával megtartandó újabb tárgyalásokat célzó angol—amerikai kezdemé­nyezést. Elhunyt Inokai János Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Inokai János, az országgyűlés alelnöke, a Hazafias Népfront I. kerületi bi­zottságának elnöke, a Kohó- és Gépipari Tervező Vállalat nyugalmazott igazgatója életének 68. évében, hosszú szen­vedés után elhunyt. Temetése április 13-án 12 órakor lesz a Farkasréti temetőben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom