Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-11 / 84. szám
1978 április 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Négy-öt év alatt megtérül A baromfitelep rekonstrukciója Törökszentmiklóson Tsz bekötő út H attyúhalasi majorjához bekötő utat építtet a karcagi Magyar Bolgár Tsz A kivitelező a deb. receni KÉV; Karcag* pusztán felépített keverőüzeméből szállítja az útépítéshez szükséges anyagot Űj szolgáltatások a turistáknak Körkép az idegenforgalmi körzetek felkészüléséről Immár nemcsak a naptár, hanem a napfényes időjárás is jelzi, hogy közeleg az idegenforgalmi idény. Hol tartanak az elő. készületekkel, milyen szolgáltatásokkal várják a hazai és külföldi turistákat? - ezekre a kérdésekre kerestek választ az MTI munkatársai az ország legfontosabb üdülőkörzeteiben. Az eddigiekben még nem esett szó arról, hogy mi mindenen kell keresztülmennie egy üzemnek ahhoz, hogy az elképzelésekben megszületett beruházásból valóság legyen. A törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz baromfitelepének rekonstrukciója erre is jó példa. Személyes ismeretség Az egyesülés előtt álló szövetkezetek szakembereiből alakult bizottság 1975-ben vizsgálta meg az állattenyésztés fejlesztésének lehetőségeit. Ekkor döntöttek úgy, hogy az eléggé mostoha körülmények között dolgozó, évi 4,5 millió tojást, több mint 6 millió forint termelési értéket és mintegy 450—700 ezer forint hasznot hozó baromfi- telepet érdemes felújítani és bővíteni. Megindult a gépezet. A választékot számunkra a mosonmagyaróvári MEZŐGÉP Vállalat két tartási technológiája, a Delta Ipari Szövetkezet battériás ketreces tenyésztése és a bábolnai mélyalmos nevelés jelentette. Az előnyök és a hátrányok elemzése után Törökszentmiklóson az egyik mosonmagyaróvári technológiát választották, tudniillik ezt ítélték a leggazdaságosabbnak. A Delta Ipari Szövetkezet „termékéről” kapott információk nem voltak eléggé megnyugtatóak, a bábolnaiaknál pedig a mélyalmos tartást kifogásolták. A mosonmagyaróvári ajánAz igazán érdekelteknek talán fogalmuk sincs róla, hogy holnaptól esetleg üres ételhordókkal kell kifordulniuk a túrkevei Vörös Csillag Tsz túrkevei falatozójából, ugyanis az első fokon eljáró hatóság, a mezőtúri Köjál megtiltotta, hogy az érintett konyhában meleg ételeket készítsenek és kiszolgálják. Pedig a helybeliek kedvelik az ott készült ételeket, nemcsak az alacsony arak, hanem a kitűnő minőség miatt is. — Szomorú lenne, ha tényleg bezárnák, A vejem meg a lányom Bujákon tanítanak, s ha jönnek haza, mindig megkérnek, hogy innen vigyek ebédet — mondja Szabó József né nyugdíjas, miközben az ételhordójára vár. — Ilyen jól kevés helyen főznek az országban — teszi hozzá, s minden bizonnyal lehet összehasonlítási alapja, hiszen 14 évig dolgozott a balatoni vendéglátónál mint szakácsnő. ÉN KÖVETNÉK EL BŰNT Dr. Készéi Anna Állami Közegészségügyi Járványügyi felügyelő Mezőtúron, most Túrkeve gondját is őrá bízták. Kimondva vagy kimondatlanul többen őt okolják, pedig az emberek érdekében intézkedett. — Az üzemelési engedélyen konyha nem szerepel, hiszen csak egy helyiségük van, s ennek ellenére kezdettől fogva meleg étéi eket is árusítanak. A követelmények pedig külön földesáru- és szárazáru-raktárt igényelnek, különféle előkészítőket és végül a konyhát. Ezzel szemben itt csak az utóbbi van. Letiltattam a működését, mert én követnék el bűnt. ha tovább engedném üzemelni, összesen 15 félét főznek egy csöppnyi kis helyen. Nem tehettem másként, pedig a túrkeveiek nagyon ragaszkodnak hozzá. Az ott dolgozók és a tsz is fogad- kozott: eddig nem volt mérlatnak az előbbi mellett egyik előnye volt a rugalmas szállítási határidő — magyarán: az egy éven belül befejezendő átalakításhoz azonnal hozták a berendezéseket. Csakhogy előbb tervet kellett szerezni, s ez bizony kemény diónak bizonyult. Az 1975-ös döntést 1976-ban több megyei AGROBER meglátogatása követte, míg végül a komáromi elkezdte a munkát. Viszont csak a gépi technológiára készített tervet, az épületek átalakítására újabb, papírra vetett elképzelések kellettek. Hosszas keresgélés után a szövetkezet eljutott a megyében működő KEVI- TERV-hez, amely vállalta, és időben szállította a terveket. (Hogy a komáromi és a szolnoki vállalat között — már csak a távolság miatt is — milyen együttműködés lehetett, az titok, viszont ennek ellenére sikerült a kooperáció. Az építkezés a gazdaság saját kivitelezésében megkezdődött és idejében be is fejeződött. A nyereség háromszoros A beruházással ötvenezres- re bővítették, azaz több mint megduplázták a tojóállományt. Méghozzá úgy, hogy az eredetileg számított kilencmillió forint helyett csak 8,5 millió forintot költötték el. Egy férőhely bővítése így 300 forintba került, ami, az óvatos kalkuláció ellenére is mintegy harmada az új beruVan-e megoldás 7 gezés, s ezután még jobban vigyáznak, nem lesz semmi probléma. Az elsőfokú határozat ellen fellebbeztek, de szerintem arra senki sem adhat engedélyt, hogy ott továbbra is főzzenek. Ellenben lacikonyhaként működhet. HI ITINÍICS IS Karancsi János, a húsbolt és falatozó vezetője: — Nagyon nagy most ez a gond. Általában kétszáz embert szolgálunk ki naponta, főként nyugdíjasokat és diákokat. S ami igen fontos, negyedosztályú áron kaphatók az ételek. Évente 1,2 millió forintot forgalmazunk, de most, ha bezárják a konyhát, csak hurkát és kolbászt süthetünk. — Szerintem lenne megoldás, itt van mellettünk a leértékelt áruk boltja — nem nagy a forgalma. Ha a tsz és az Áfész megegyezne... Gyenes Gyula, a tsz elnökhelyettese szemmel láthatóan nem örült, hogy a témáról kérdeztem. — Nincs megoldás.-.. A Köjál szabályszerűen járt el, habár korábban is működött ez a konyha. Azt tervezzük, hogy 1980-ra ezeradagos konyhát építünk. Addig? Nem tulom. Nehéz helyzetben van a tsz. Amit az utcán hallott, arra nem érdemes odafigyelni, azzal a bolttal úgy sem tudnánk megoldani. Nem lenne bejárat a húsüzembe. Nézze meg, elküldtük a fellebbezést az elsőfokú határozat ellen, nem mondhatja senki, hogy nem teszünk az ügy érdekében. A megyében nincs még egy ilyen tsz, mint a mienk: az árbevételünk egyharmada kiegészítő tevékenységekből származik. Ha a tanács is segítene, talán akkor! Túrkeve. városi tanács, Márkus Imre osztályvezető: — Mi büfére adtunk ki működési engedélyt. Szerintem a tervezők hibáztak, sok házás költségeinek. A termelés 11 millió tojás előállítására futott fel, viszont a tavalyi eredmények alapján az évi 12 millió tojás előállítása is reális. Megjavultak a körülmények, s így a korábbi 1,40-es átlagár helyett 1,50— 1,60 forintot kap a tsz a tojásokért. A termelési érték 18—19 millió forint körül van, és hasonló változásokon ment át a jövedelmezőség is. A 10—15 fillér helyett most már 15—17 fillér a haszon tojásonként. És ez végeredményben azt jelenti, hogy a 450—700 ezer forintos telepi jövedelem 1,8—2 millió forintra emelkedett, s mivel a baromfival változatlanul 8 ember foglalkozik, az egy dolgozóra jutó termelési érték 780 ezer forintról 2 millió 200 ezer — 2 millió 400 ezer forintra emelkedett. Változtatni kell Érdemes néhány mondatot még az építkezés megtérülésének is szentelni. Az már nem titok, hogy a nehézségek ellenére is jól átgondolt beruházás hoz egyre jobb hasznot a törökszentmiklósi Tiszatáj Termelőszövetkezetnek. A bővítés megtérülési ideje szerény számítások szerint is 4—5 év, ez pedig szinte ideálisnak mondható. Az viszont, hogy egy ilyen jól előkészített elképzelésnek, sok ezer társához hasonlóan, ilyen nehézségeken kellett keresztülmennie — csöppet sem törvényszerű. Braun Ágoston VÉGE problémát nem vettek figyelembe. A konyhát — az akkori Köjál, méltányossági alapon a legminimálisabb követelmények betartásával — engedélyezte, hogy működjön. Ázóta változott a jogszabály, meg a hozzáállás is. A korábbi Köjál sokkal humánusabb (?!) volt! Így most azok járnak rosszul, akik ott étkeznek — nyugdíjasok, diákok, kispénzűek. Amit pedig engedélyeznek, a lacikonyha, nem felel meg az itteni igényeknek. Hogy minek ez a nagy okoskodás! Eddig jó volt, eztán se lesz rossz. Mi mindent megtettünk az ügy érdekében. Ha majd bezárják, intézkedünk. Szabálytalanul adták ki a megszüntető határozatot, mert előbb módosítási határidőt kell kitűzni. A problémát a termelőszövetkezetnek kell megoldani, hiszen elég jól jövedelmez neki ez a bolt. I KISPÉNZŰ EMBEREK Túl sok biztatót nem hallhattunk sehol. Azok, akik ez ügyben tehetnének, egymásra várnak, vagy a Köjált szeretnék szigorú, de teljesen igazságos ítéletének enyhítésére bírni, ami pedig hiú ábránd. Nem túl nagv anyagi áldozattal és kis ösz- szefogással megoldhatnák ezt a problémát a tanács és a tsz — közösen. Mert a város ellátásáért nem az egyik vagy a másik szerv egymaga a felelős. S hogy most mi lesz? Éhen marad-e kétszáz ember? Biztos, hogy nem. Legfeljebb másként kell majd beosztani a pénzüket, mert a negyedosztályúnál jóval magasabbak a másodosztályú árak. Kár, hogy éppen azok érzik e hátrányos helyzet súlyát, akik rászorulnak arra, hogy anyagi okokból is a falatozóból szerezzék be ebédjüket. Nagyrészt nyugdíjasokról és diákokról van szó. Kispénzű emberekről. Avar László A Balatont becslések szerint az idén legalább ötmil- lióan keresik fel, köztük több mint 400 ezer szakszervezeti és vállalati üdülő vendég. A szezonnyitásra a nagy idényszállókat felújítják, többi között a balatonfüredi Annabellát és a balatonalmádi Auróra és Tulipán szállókat. Májusban nyílik a tihanyi Motel felújított szárnyépülete. A Balaton- parton féltucatnyi strandot és négy kempinget korszerűsítenek. A szezonkezdetre megnyílik az alsóörsi autós strand is. míg Balatonberény- ben ezerszemélyes kemping megnyitására készülnek. A Balaton „háttér területén” a Bakonyban már meg is nyílt a farkasgyepűi 40 ágyas kis motel. A Dunakanyarban, a bal és a jobb parton egyaránt bővül a vendéglátó-hálózat. A gépkocsival érkezők Sződ- ligeten a 2-es számú főút — Hatvanhárom évesen számvetést készíteni arról, amit magunk mögött hagytunk, nem kis dolog. Amesz- szibe kell visszanézni, az emlékek közt „lapozgatni”, gondolatban mindent újból kezdeni, és így sem biztos, hogy teljes lesz a kiép. Különben is nálam azoknak az eseményeknek az emléke, amelyek meghatározták sorsomat, jócskán belenyúlnak a felnőtt korba. Juhász Béla, a jászdózsai Tamamenti Tsz eddigi elnökhelyettese vallott így önmagáról, a munkában eltöltött esztendőkről, a nyugdíjba vonulásig megtett útról. Jászdózisai „pályafutása” 1950-ben, a községi tanács megalakulásával kezdődött. Akkor választották tanácselnök-helyettessé, majd 1959. ben, amikor néhány volt föttdmunkástársával együtt megszervezte a község első közös gazdaságát, az „Üj Hajnalt”, a tsz-elnöki tisztségének ellátásával bízták meg. — Jászdózsán születtem, szegényparaszt-család gyermeke voltam, a szülőföldért fájt a szívem 1942-ben, amikor elvittek katonának. Hadifogolyként Kievben voltam három évig. Elvégeztem a hadifoglyok részére szervezett antifasiszta iskolát. Sokszor mondtam, hogy az életemből „éllopott” évek azok, amelyeket otthonomtól távol kiellett eltölteni. A kie- vi három esztendő sem volt üdülés, mégis azt éreztem, mellett a közelmúltban megnyílt új bisztróban étkezhetnek. A vácrátóti arborétum látogatóinak kulturált ellátását a február óta nyitva tartó korszerű étterem szolgálja. A szobi áfész Börzsönyligeten élelmiszerboltot és bisztrót nyitott, amelyhez autóparkoló is kapcsolódik. Horányban 200 négyzetméter alapterületű élelmiszer- bolt áll majd a vásárlók rendelkezésére. Szentendrén a Teátrum étterem egyes helyiségeinek felhasználásával napi 2500 adagos gaszt- rofolüzemet alakítanak ki, amely 45 ezer adag étel mélyhűtött tárolására alkalmas. Innen látják el áruval a hagyományos főzésre nem alkalmas melegkonyhás üzleteket. Leányfalun, a meleg- vizű strandon májusban bisztró nyílik, ahol egyebek között grill-ételeket, lángost, tejtermékeket és péksüteményt lehet majd kapni. A amikor hazajöttem, hogy ezúttal megérte. Megtanultam: nem elég csak szeretni a szülőföldet, tenni is kell érte. Juhász Béla ezzel a tenni- akarással látott munkához, így lépett a tanácsi tisztség- viselők, majd a tsz-vezetők göröngyös útjára, vállalta az államosítással, a tsz-szerve- zéssel járó feladatokat. — Itt születtem, itt nőttem fel, mindenki jó barátnak számított, és ez azokban az években jó is volt, meg rossz is. Barátnak meg lehetett magyarázni, hogy egyet akarunk, szót kell érteni, nehéz volt viszont felvilágosítani, ha valaki a régihez húzott, hogy ezzel az ellenéséget segíti. Jászdó- zsén nem volt nagybirtok; a földet, amit a közösbe vittünk, az emberek napszámmal, inakat szaggató, deré- kot nyomorító kubikolással kuporgatták össze, görcsösen ragaszkodtak hozzá. Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat május 15. és augusztus 30. között vasárnap és ünnepeken mozgó árusítást szervez a Szentendre—visegrádi útvonalon, olyan helyeken. ahol nincs állandó üzletük. A korábbiaknál 200-zal többen verhetnek sátrat az idén a Velencei-tó legnépszerűbb szálláshelyén, az agárdi Nemeskócsag kempingben, mivel a sátortábort bővítették. A Fehér-Körösből rövidesen már kristálytiszta vizet kap a gyulai várfürdő, mert víztisztítótelepet építenek, amely naponta 1500 köbméter folyóvizet szűr át. Újabb szabadtéri medencét és fedett uszodát is építenek. A Bükk-hegységbe kirándulók számára május elején nyílik a felújított hollóstetői kemping, ugyanezen a környéken a turistaházat is korszerűsítették. Bükkszentke- reszten az idén a fizető vendéglátó-hálózatot bővítették. Miskolc-Tapolcán. ahol a Juno és a Lido szálló, valamint az Éden kemping is várja a látogatókat, a Barlang-fürdőben hidroterápiás szolgáltatást vezetnek be. — Hogyan gondolok most vissza azokra az évekre? Megszépül az is, ami akkor irgalmatlanul nehéz volt. Ma természetesnek tartom, hogy korszerű fejő-önetetős berendezésekkel, központi fűtéssel ellátott tehenészeti telepünk van, hogy szarvasmarha-állományunk meghaladja a félezret. Már eszembe sem jut, hogy amikor az első „szerfás” épületünk tető alá került, és beköltöztettük állatállományunkat — nyolc sovány tehénkét és tizenhat sertést — azt mondtam: sínen vagyunk az állattenyésztéssel. Gépesített ügyvitelünk is egyre ritkábban juttatja eszembe, hogy kezdő elnök koromban egynapi cigarettapénzemet költöttem arra a kockás irkára, amibe az „Üj Hajnal” elíső kiadásait könyveltük be. — Mit kezdek majd a szabad időmmel most, hogy nyugdíjas vagyok? Több időm marad a két kis unokámra, a kertészkedésre, tétlenkedni viszont ezentúl sem fogok. Elvállaltam a tsz háztáji agronómusának a teendőit, ez már ugyanis régi gondja a termelőszövetkezetnek. A háztáji gazdaságokban előállított termelési érték meghaladja a tízmillió forintot, úgy hiszem, az ag- ronómusnak is akad majd tennivalója bőven. — Terveim? Szeretném, ha erőm, munkakedvem sokáig ilyen maradna, amilyen most. — illés — Kétszáz ember éhen marad? Számvetés hatvanhárom évesen
