Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-01 / 77. szám
1978. április 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új létesítményeket adtak át ■■ Üzemorvosi rendelő, öregek napközi otthona, új óvoda Tegnap Mezőtúron öregek napköziotthonát avatták. Ez már a harmadik ilyen intézmény a városban. Az új kialakitásg egymillió forintba került. A téglagyár és a szociális otthon épitöbrigádja 200 ezer forint értékű társadalmi munkával segítette az építkezést. Az új napköziotthon ötven felsőrészi idős ember számára nyújt hajlékot Amikor 1970-ben elkészült Jászboldogházán a Hűtőgépgyár radiátorüzeme, a portásfülkével szembeni helyiséget a rendé- szeknek, úgynevezett „motozószobának" szánták. Később rájöttek a gyáregység vezetői, hogy ilyenre nincs szükség - irattár lett a szobából. Csakhogy a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében szerették volna mielőbb az üzemorvosi ellátást biztosítani a gyáregység vezetői. A vezérigazgatóság hozzájárulásának és a járási-városi egészségügyi szervek engedélyének ‘birtokában ezt a szobát alakították át rendelőnek. Az üzem dolgozói 300 órai társadalmi munkával segítettek abban. A berendezésre és a műszerekre eddig több mint 60 ezer forintot költött az üzem, a vállalati főorvos és a községi körzeti orvos — aki majd az üzemorvosi teendőket is ellátja — javaslata szemt vásárolták. Igaz, a vizsgálóasztalt csak a második negyedévben kapják meg, de a jászberényi kórház az üzem segítségére sietett, onnan kaptak kölcsön amíg a sajátjuk meg nem érkezik. Tegnap délután a műszakváltáskor emlékeztek meg a gyáregységben hazánk felszabadulásának évfordulójáról, majd az ünnepség után felavatták az üzemorvosi rendelőt, amely hetenként háromszor — a műszakváltás idején — várja a dolgozókat. A több mint háromszáz munkást foglalkoztató üzemben gyorsabb és egyszerűbb lesz az egészségügyi ellátás, e- miatt kevesebb idő esik ki a munkából. Jászki sárén a tegnap megtartott műszaki „bejárással” a 75 személyes új óvoda építése fejeződött be. A gyermekintézmény három, egymástól különálló, korszerűen felszerelt szociális létesítményekkel ellátott foglalkozóteremből áll. Az óvoda 4 millió 700 ezer forint költséggel épült egy régi, korszerűtlen körülmények között üzemelő, ugyancsak 3 csoportos óvoda helyett. Az építési költségekhez a lakosság és a munkahelyi kollektívák 3 millió 615 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. A kiviteli tervek elkészítését és az építkezés kivitelezését a tanács költségvetési üzeme vállalta. Jó munkát végeztek, ezt bizonyították a tegnapi műszaki vizsgálatok. Az új létesítményt ezért április hónap második felében már birtokukba vehetik a kis óvodások. Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Ahhoz, hogy a lakásépítési programjaink megvalósuljanak, meg kell teremteni a reális építési igények és a kielégítésüket szolgáló kapacitások összhangját. De legalább ennyire fontos, hogy időben elkészüljenek a tervek, mert ezek hiányában képtelenség megmondani: hói', mikor, milyen feladatra készüljön az építőipar — hangsúlyozta Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter azon a tegnapi tanácskozáson, amelyet Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével a Parlamentben tartottak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácselnökök. Szakali József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a tanácsok és a Népi Ellenőrzési Bizottságok együttműködésének időszerű feladatairól tájékoztatta az ülés részvevőit. II háztájiban Tiszafüreden Növekvő állattartás A tiszafüredi nagyközségi közös tanács vb a közelmúltban tárgyalta a település háztáji és kisegítő gazdaságainak helyzetét. A jelentés megállapította, hogy a gyümölcs- és szőlőkultúra fejlődési üteme és mértéke még mindig nem kielégítő a községben, bár tavaly már 3 ezer 600 szőlő, illetve 4 ezer 400 új gyümölcsoltványt vásároltak a kertes házak lakói. örvendetesen gyarapodott viszont a háztáji kisállat- állomány. Tavaly előtt 141, tavaly pedig már 182 te- nyészkoca süldőt igényeltek az állattartók továbbtenyész- tés céljából. A napos- és nö- vendékbaromfi-állomány is 40 ezer darabbal emelkedett, s az abraktakarmány-igény is évj 911 mázsáról 5 ezer 518 mázsára nőtt. A háztáji és kisegítő gazdaságokból tavaly a Hámán Kató Tsz 83 ezer forint értékű, az áfész pedig 45 vagon zöldséget, gyümölcsöt vásárolt fel. Hasonlóan növekedett az állatfelvásárlás is, hiszen tavaly 3 ezer 159 hízót, 96 szarvasmarhát és 2 ezer 895 süldőt adott el a lakosság. A birkanyíró Piroskáék A bárányok bambán bámulnak, és megadással tűrik sorsukat. Jobb is, ha nem ugrálnak, mert könnyen az irhájukba vághat az olló. A zúgó masinák nyomán pedig „vetkőznek'' a birkák. Tavasz van, a birkanyírás ideje. A túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetben, mint évek óta mindig, most is a Piroska brigád dolgozik. — Alkalmiak vagyunk — mondja egy szerelő kinézetű ember, s mint hamarosan kiderül, ő a birkanyírók „feje”. — Piroska Béla vagyok, tizenhármán dolgozunk. De írjon tizennégyet, habár én nem vagyok babonás, ám ki tudja... Különben is ez a valóság, mert az egyik tagot bevitték katonának, s néhány nap múlva úgyis visz- szajön. — Kell ehhez a munkához valami szaktudás? — Kell bizony! Igaz, most nem tanítják Magyarországon, én is úgy ismertem meg a fogásokat, hogy a hatvanas évek elején néhányan voltak a Szovjetunióban, és azoktól lestem el. Azóta állandóan ezt a munkát végzem. A brigád a rokonságból alakult ki évek hosszú során, s egymástól tanulták el a fogásokat. — Hány birkát nyírnak meg évente? — Hű, hát ki tudná azt megmondani. Na, várjon csak. Itt négyszázötven mázsa gyapjút szedünk le, aztán sok helyre megyünk; még a megyében: Palotásra, Besenyszögre, Jászkisérre, Boldogházára meg máshová is. Február 20-tól június 10- ig állandóan ezt csináljuk. — Naponta hányat nyír meg egy ember? — Az változó, átlagban hetvenet. — Nagyon nehéz, kimerítő munka — szólnak közbe az odagyűlt asszonyok. Erre megoldódik a brigádtagak nyelve, ki-ki hozzátesz a maga tapasztalataiból. — Nagyon erős derék kell ide, kérem — jelenti ki Piroska Zoltán. Reggel 6-tól este 6-ig dolgozunk. Ez nem játék! — fűzi tovább Piroska Sándor- né. — Na, a tíz évvel ezelőttinél azért jobb a helyzet — veti közbe Ökrös Elek. Akkor még olyan tönkrement állományok voltak, hogy alig lehetett őket megnyími. Szerintem amióta rá tudnak beszélni egy-egy fiatalt a juhászkodásra, sokkal jobb gyapjút kapunk. A brigád helyesel, csak a tsz felügyelője tiltakozik, hogy más oka van annak: jobbak lettek a tartás körülményei. — Kérem, mi jobban tudjuk, mint egy helyhez kötött ember, hogy mi az igazság — tromféi a brigád vezetője. Még az elnöknél is! A itsz-ek mondhatnak egymásnak, amit akarnak, de nekünk nem, hisz mi minden birkát megfogunk, megtapogatunk. Mikor csinálja ezt meg egy vezető? A vitát azzal zárjuk, hogy a saját véleményét mindenki mondhatja, ahhoz úgymond „joga van az embernek”. — Na és a kereset? —érdeklődöm tovább. — Nem panaszkodunk, szépen keresünk. Ház, motor, meg miegymás is telik belőle. — Mi lakást szeretnénk! Ha jól dolgozunk, hárman keresünk vagy 140 ezer forintot — mondja Piroska Sándorné. — Meg kell fogni azt a pénzt, meg ezeket a fiúkat is — magyarázza a főnök. Cigányok vagyunk, de ne higgye, hogy rosszul élünk. A brigádból három családnál már benn van a víz. A vezetékes! Mit csinál a párttitkár 7 Egy munkanap „fényképe” A munkaidő 7.30 órakor kezdődik. Tugyi Gábor, a Volán 7. sz. Vállalat pártbizottságának titkára viszont általában reggel 4.25, 5.20 órakor már az irodájában van. — Az írásbeli munkát általában csak a kora reggeli órákban tudom megcsinálni. Ha pedig az éjszakai műszakban dolgozókkal is szót akarok váltani — erre feltétlenül szükség van —, akkor kénytelen vagyok hajnalban bejárni. o Ezen a csütörtök reggelen — találkozásunkig — feljegyzést írt a vállalat két igazgatóhelyetteséneik: vizsgálják meg a taxi-gépkocsi- vezetők bérezését és intézkedjenek, mert bár emelkedett a tarifa, a bérek csökkentek. Harminc napon belül a taxisoknak választ kell kapniok panaszukra. Aztán egy másik levelet is fogalmazott a forgalmi igazgatóhelyettesnek a lakossági tüzelőszállítás gondjaira hívta fel ebben a figyelmét. Hozzáfogott a májusi pártbizottsági ülés anyagának előkészítéséhez, de ... Tisza- föld.várról keresték: az ottani kirendeltségük egyik tehergépkocsi-vezetőjének rosszul számolták el a teljesítményét ... — Gyakran fordulnak Önhöz olyan panaszokkal, amelyek elintézése nem a párttitkár dolga? — Nincs olyan panasz, aminek elintézésében, ha közreműködhetek, ne tenném. Szerintem az én munkámban nélkülözhetetlenek az emberi kapcsolatok és ezekhez a panaszkodások is hozzátartoznak. Erről azonban csak dél körül válthattunk szót, mert alighogy megírta az előbb említett leveleket, Csömör István KISZ-titkár kereste, hogy az új munkaterületén szerzett néhány kedvezőtlen tapasztalatáról tájékoztassa. És már kezdődött is az üzemi négyszög ülése, és alig hogy az befejeződött, az üzemi párt-végrehajtóbizottság tömegszervezeti felelősével, Fekete Pállal beszélt meg egy közös munkát, majd a vállalat személyzeti vezetője, Nagy Sándor kereste: az idén tizenhét olyan Volán dolgozó minősítését készítik el, akik az üzemi pártbizottság hatáskörébe tartoznak. Nos, ezeket a minősítéseket beszélték meg. Dél felé egy fiatal lány — Kiss Erzsébet — kopogtatott be Tugyi Gábor irodájába. o — Nos, Erzsiké, mit szóltak a szülei az elhatározásához? — kérdezte tőle a pb- titkár. — Annyit mondtak: örülnek a döntésemnek és bíznak bennem, hogy megállóm a helyem. — Erzsiké a közelmúltban kérte felvételét a pártba — magyarázta felém fordulva Tugyi Gábor. — A taggyűlés jóvá hagyta kérelmét, de mielőtt a végrehajtóbizottságunk elé kerül az ügye, úgy érzem, jó ha szót váltunk. Miről? A fiatal lány új munkaterületen dolgozik. Nyolc esztendeig a személyforgalomnál teljesített szolgálatot, a közelmúltban viszont a menetrendi csoporthoz került. Hogy érzi ott magát? — Itt sokkal nyugodtabb az élet, de nem olyan változatos munkaköröm, mint a régi volt. — Megszokja majd ezt is és bizonyára megszereti. — Lehet. Az biztos, hogy alkalmazkodnom kell az új környezethez. — Csak a rossz szokásokhoz nem... — Könnyebb lesz a be- iltpszkedésem, mert beválasztottak a KlSZ-aiapszer- vezet vezetőségébe, így jobban lesz alkalmam megismerni a központban dolgozó fiatalokat. o Amikor Kiss Erzsébet elköszönt, egy fiatalasszony foglalta el helyét az iroda foteljében: Magyar Istvánná, az üzemi Vöröskereszt szervezet titkára. Vagyis újabb megbeszélés következett egy szervezendő vetélkedőről. No, majd ebédidőben folytathatjuk a korábban megkezdett beszélgetést, gondoltam magamban, de tévedtem. Az üzem ebédlőjében egy fiatalember telepedett az asztalunkhoz és pár perc múlva már valamilyen előkészítő tanfolyamról folyt a szó közte és a pb-titkár között. Aztán ismét az irodában megbeszélés megbeszélést követett. Végighallgattam egy vitát is. Az egyik üzem dolgozóját javasolták a párt- és tömegszervezeti vezetők felterjeszteni a Szakszervezeti Munkáért érem arany fokozatára. Csakhogy annak az üzemnek a vezetői, ahol az illető dolgozik, nem értettek egyet a javaslattal. A pb-titkár szobájában vita kerekedett a párt-vb néhány tagja, a titkár és az üzem vezetője között. — Miért nem javasoljátok? Nem jól dolgozik? — De. csak mi többet várunk tőle. — Hogy érted ezt? — ö az egyetlen párttag abban az üzemrészben, néki kellene példát mutatni, de éppen ő az, aki néhány perccel mindig meghosszabbítja a reggeli időt. Ő az, aki napközben is előveszi a sportújságot.. . Hát ezért nem javasoljuk. — De mondj még valakit, aki annyi társadalmi munkát vállal, mint ő ... — Nem tudok. Valóban nagyon sok társadalmi munkát végez, mégsem értünk egyet a felterjesztésével. Az üzemvezető — hisz a négyszög nevében szólt — hajlíthatatlan. A döntés: az illetőt nem terjesztik fel kitüntetésre. o — Mi lesz ezek után? — kérdeztem Tugyi Gábort, amikor végre délután 4 óra körül mégis csak folytathattuk a reggel elkezdett beszélgetést. — Valaki mást javasolnak majd? — Gondolom az szb él ezzel a lehetőségével. — Régi „volános” ? — Igen. A Járműjavítóban voltam ipari tanuló, de mindig a személygépkocsik vonzottak, Itt szereztem szakmát a vállalatnál, itt végeztem el esti tagozaton a középiskolát), a marxista- leninista esti egyetemet. Itt vettek fel a pártba, itt voltam sokáig KISZ-titkár, aztán pártalapszervezeti titkár. — És majdnem szb-titkár is ... — Annak már tíz éve. Nem vállaltam el, mert nem akartam elszakadni a szakmámtól, és mert akkor olyan gondok voltak a vállalatnál, amelyekre nem láttam megoldást. Akkor azt hittem, elfűrészeltem magam, de nem így történt. — És ma? — Üzemvezetőként dolgoztam, amikor 1975. február 8-án megválasztottak pb-titkámak. Azt gondoltam. ha az embereket meg tudom, nyerni egy-egy feladat végrehajtására, az már magában fél siker. — Nehezen szokta meg ezt a munkaterületet? — Nem. Szerencsém volt, mert a végrehajtó bizottság tagjai politikailag képzettek' szívesen vállalnak pluszmunkát, Az volt a célom és az ma is. hogy a kapcsolatom az emberekkel ne változzon. Ugyanaz a Tugyi Gábor legyek a számukra, mint az, aki az üzemben velük dolgozott. — Jól értettem az ebédnél, tovább tanul ? — Igen, Számviteli főiskolára jelentkeztem. „ — ön, a műszaki érdeklődésű ember? — A vállalatnál szükség van számviteli szakemberekre, hát tanulok. — Mit szól a családja ahhoz, hogy a sok munka mellett még tanul is? — A feleségem megért. Itt dolgozik ő is a vállalatnál. A fiam már 16 éves. Most, hogy főiskolára jelentkeztem, esténként együtt vesszük át a matematikát a fiammal. Tudja, milyen jó érzés ez? Búcsúztunk, amikor megjegyezte: ma könnyű napom volt tulajdonképpen, amolyan „feladategyeztető”. Könnyű? Akkor milyen egy nehéz nap? Varga Viktória Veszprémben üzembe helyezték az új megyei nyomdát. Az ötvenn^illiós beruházásból épült korszerű nyomdában a hetvenezer példányban megjelenő megyei lapon - a Nap'lán - kívül harminchárom üzemi és hat fővárosi lapot, köztük a Filmvilágot és az Állatvilágot is itt nyomják. Suburban rotációs gépen éppen a Sportpropaganda Vállalat legújabb kiadványa, a Humor Eb Magazin készül. A. L.
