Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-03 / 79. szám

1978. április 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Április 4. alkalmából Magyar és szovjet vezetők táviratváltása Hazánk felszabadulásának 33. évfordu­lója alkalmából L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táv­iratot küldött Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárának, Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnöké­nek és Lázár Györgynek, a Miniszterta­nács elnökének. Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és Minisztertanácsa, az egész szovjet nép nevében szívélyes üdvöz­letünket és legjobb kívánságainkat küld­jük önöknek, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri magyar népnek Magyarország nemzeti ünnepe — az ország fasiszta iga alóli felszabadulásá­nak 33. évfordulója alkalmából. 1945. április 4-én a magyar nép történel­mének. új korszakába lépett — o szocia­lizmus építése, a valóban nemzeti felvi­rágzás, a szocialista országok testvéri né­peivel való barátság és együttműködés fej­lődésének korszakába. Magyarország dol­gozói, kezükbe véve a teljes hatalmat, a kommunisták pártjának vezetésével kor­szerű iparral és intenzív mezőgazdasággal rendelkező, élen járó állammá alakítot­ták hazájukat, hatalmas eredményeket ér­tek el a tudomány és a kultúra fejleszté­sében, magabiztosan haladnak a fejlett szocialista társadalom építésének útján. Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első tiitkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a minisztertanács elnöke a következő vá­lasztáviratot küldte a szovjet vezetőknek: Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, egész dolgozó népünk nevében szívből köszönjük nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulásá­nak 33. évfordulója alkalmából küldött elv­társi üdvözletüket és baráti jókívánságai­kat. A magyar nép legnagyobb nemzeti ün­nepe annak a történelmi napnak az emlé­két őrzi, amelyen a Szovjetunió győzel­mesen előrenyomuló hősi hadserege 1945 tavaszán teljesen és végérvényesen felsza­badította Magyarországot a német fasisz­ták uralma alól. Népünk előtt ezzel meg­nyílt a szabad élet és a társadalmi fel- emelkedés útja. Az azóta eltelt 33 év alatt a magyar nép a munkásosztályt és annak élcsapatát követve lerakta a szocialista társadalom alapjait, ma a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XI. kongresszusán elfo­gadott határozatok szellemében a fejlett szocialista társadalom építésén munkálko­dik, s meggyőző eredményekkel bizonyítja a marxizmus—leninizmus életerejét, a szo­cialista társadalom felsőbbrendűségét. Országépítő tevékenységünk legfőbb biz­tosítéka és nélkülözhetetlen erőforrása a magyar és a szovjet nép nagyszerű hagyo­mányokra visszatekintő, megbonthatatlan testvéri barátsága, napról napra fejlődő sokoldalú, gyümölcsöző együttműködése. Mélyen gyökerező, a proletár internacio­nalizmus alapján álló barátságunk és egy­re bővülő, új formákkal gazdagodó együtt­működésünk jelentőségét tükrözték azok a széles körű megemlékezések, amelyeken országaink dolgozói az első magyar—szov­jet barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulóját ün­A Magyar Népköztársaság méltó helyet foglal el a szocialista közösség testvéri csa­ládjában. Aktívan részt vesz a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai szocialista gazdasági integrációja komplex programjának megvalósításában, a Varsói Szerződés szervezete tevékenységében, jer lentős mértékben hozzájárul a testvéri or­szágoknak a tartós békéért és a nemzet­közi biztonságért vívott közös harcához. A Szovjetunióban nagyra értékelik a szovjet—magyar kapcsolatok internaciona­lista jellegét, a szovjet—magyar barátság őszinte voltát; azt, hogy az SZKP és az MSZMP nézetei az új társadalom építé­se és a nemzetközi helyzet elvi kérdései­ben azonosak; igen nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a szovjet és a magyar nép közötti, az élet minden területére kiter­jedő széles körű és gyümölcsöző együttmű­ködésnek. A szovjet kommunisták, a szov­jet emberek a jövőben is mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy a párt­jaink, országaink és népeink közötti, a marxizmus—leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus elvein nyugvó megbont­hatatlan barátság tovább fejlődjön és mé­lyüljön. További sikereket kívánunk Önöknek, kedves elvtársak, a Magyar Népköztársa­ság kommunistáinak, valamennyi dolgozó­jának a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elfogadott történelmi határozatok végrehajtásában, a fejlett szo­cializmus építésében. Erősödjék és virágozzék a szovjet és a magyar nép örök barátsága. nepelték. Barátsági szerződésünk kiállta az idők próbáját, elveinek valóra váltása kap­csolataink és fejlődésünk fontos tényező­je. Pártunk politikájából következően, a bennünket összekötő közös eszmék és cé­lok alapján, nemzeti érdekeinkkel teljesen összhangban, a jövőben is megkülönbözte­tett jelentőséget tulajdonítunk a. magyar— szovjet barátság szüntelen erősítésének. A Szovjetunióval és a szocialista közös­ség országaival összefogva aktív részt vál­lalunk a Varsói Szerződés szervezetének és a Kölcsönös Gazdasági Segítéég Taná­csának tevékenységében, fellépünk a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítéséért, a helsinki záróok­mány szellemének érvényesüléséért, a bé­ke és biztonság megszilárdításáért. Népünk a szovjet néppel és a világ ha­ladó emberiségével együtt ünnepelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Az őszinte elismerés és tisz­telet érzésével tekintünk a Szovjetunió fennállása óta megtett, eredményekben és tapasztalatokban oly gazdag történelmi út­jára. Az első szocialista állam új alkotmá­nya híven tükrözi a szovjet népnek a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésé­vel elért hatalmas sikereit, amelyek vi­lágszerte tovább növelik a Szovjetunió ba­rátainak és tisztelőinek hatalmas táborát, a leghumánusabb társadalom, a szocializ­mus vonzerejét. Az ünnepi évfordulón a tisztelet és test­véri barátság érzésével köszöntjük a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságát, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csát és Minisztertanácsát, az egész szovjet népet. Kívánunk Önöknek és az Önök sze­mélyében a testvéri szovjet népnek továb­bi kiemelkedő sikereket az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak megvalósítá­sában, a kommunizmus építésében, az idő­szerű nemzetközi problémák megoldásá­ban, a társadalmi haladásért vívott küz­delmükben. Fiatalok fogadalom tétele Hazánk felszabadulásának 33. évfordulóján ünnepsé­get rendeztek a szolnoki 605. sz. F. Bede László Ipari Szakmunkásképző In­tézetben. Az ünnepségen adta át Kanyó Sándor, a KISZ városi Bizottság tit­kára a KISZ KB dicsérő oklevelét. Ezután került sor az új KISZ-tagok ünnepé­lyes fogadalomtéTeTtre, majd az intézet fiúkórusa, citerazenekara és irodal­mi színpada adott műsort. Történelmi tavasz írta: Apró Antal akünk, magyaroknak a tavasz nem egy­szerűen évszak, ha­nem szimbólum. Ami szép és nagyszerű ebben a kis országban, az mind a tavaszhoz, a tél dermesztő hidege után újra kezdődő élethez fűződik. Az 1848—49-es szabadság- harc az utolsó volt az akko­ri Európa nagy forradalmai sorában, de az egyetlen ak­kor, amely a nemzeti lobogó mellé — mint Petőfi írta — „a szent világszabadság” vö­rös zászlóit is kitűzte. Év­századunkban Magyarország újra a haladás élvonalába állt: 1919-ben, amikor a vi­lágon elsőként követte a Nagy Október példáját, ki­kiáltva a Magyar Tanács- köztársaságot. Végül is vég­érvényesen 1945 óta, a Szov­jetunió oldalán hazánk a szocialista világrendszertag­jaként a társadalmi haladás élenjárói közé tartozik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fénye világította és világítja be utunkat, a Szovjetunióval való barátság és szövetség felemelkedésünk legbiztosabb alapja. Ez a történelmi tény mély gyöke­reket eresztett a J magyar közgondolkodásban. Számunkra történelmi je­lentőségű esemény volt, ami­kor 1948 kora tavaszán, feb­ruár 18-án a két ország kor­mányai aláírták a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt, amely hazánk legújabbkori történelmének első, valóban egyenjogú kapcsolatokon nyugvó nemzetközi szerző­dése. Ez a harminc évvel ezelőtti tavasz indított el bennünket új típusú kap­csolataink útján, azon az úton, amely a szabadságot, a függetlenséget, a szocialis­ta építést, a felemelkedést jelentette és jelenti a ma­gyar nép számára. Méltán hangsúlyozta Kádár János elv.társ: „Népünknek a sza­badságot, az új élet lehető­ségét a Szovjetunió felsza­badító hadserege hozta el, és a szovjet nép segítőként_ azt követően is velünk volt; jó­ban és rosszban, harcban és építőmunkában egyaránt.” A két nép közötti inter­nacionalista kapcsolatoknak történelmi gyökereik van­nak. A Nagy Október győ­zelméért százezer magyar internacionalista ragadott fegyvert. A magyar nép örök hálával gondol azokra a százezrekre, akik a szov­jet hadsereg tagjaiként ma­gyar földpn áldozták életü­ket a magyar nép szabadsá­gáért, jelenünkért és jövőn­kért. magyar dolgozók a háború véres poklá­iéban az első baráti szót, az első darab kenyeret éppen a felszaba­dító szovjet katonáktól kap­ták, a német megszállók és magyar fasiszta szekértolóik által kifosztott országunk­ban az újjáépítés, a terme­lés csakis szovjet segítséggel indulhatott meg. Pedig ak­kor a szovjet népnek is óriá­si erőfeszítéseket kellett ten­nie, akkor kezdte újjáépíte­ni szétrombolt hazáját. A gazdasági vérkeringés, a köz­lekedés, a szovjet hadsereg­től kapott járművekkel in­dulhatott meg; szovjet se­gítséggel kutatták fel és hoz­ták vissza Magyarországra a Nyugatra hurcolt közlekedési eszközöket, hajókat, vasúti kocsikat és mozdonyokat: szovjet segítséggel sikerült helyreállítani mintegy ezer kilométer hosszúságú vasút­vonalat; szovjet közreműkö­déssel indult meg a magyar folyami és a Duna—tengeri hajózás. Gazdasági helyzetünk meg­szilárdításában nagy szere­pet játszott a forint megte­remtése 1946-ban. Az új pénz árufedezetének megte­remtéséhez a Szovjetunió előszállításokkal járult hoz­zá. A háborús jóvátételi kö­telezettséget 1946-ban, illetve 1948-ban mérsékelte és ezís hozzájárult az új pénz és a magyar gazdasági élet meg­szilárdításához. A példákat hosszan lehet­ne sorolni, a példatár jófor­mán kimeríthetetlen, egyre gazdagabb. Az együttműkö­dés keretében a Szovjetunió jelentős mértékben részt vett Magyarország szocialista nagyiparának megteremtésé­ben. A Dunai Vasmű ter­veit a Szovjetunió készítet­te, berendezéseinek túlnyo­mó részét szállította; a ma­gyar golyóscsapágy-gyártás megteremtésében is a szov­jet iparra támaszkodhattunk. A Székesfehérvári Könnyű­fémmű tervei, gépei szintén a Szovjetunióból érkeztek. Szovjet segítséget kaptunk a magyar villamosenergia­ipar korszerűsítéséhez, az inotai hőerőmű építéséhez, a budapesti Metró megterem­téséhez. Hasonlóan nagy horderejű a magyar lakás- építési program szempont­jából a magyar és a szovjet építőipari ágazatok közti együttműködés. A Szovjet­uniótól vásárolt házgyárak segítségével évi 14—15 ezej lakás épül Magyarországon. mezőgazdaság szocia­A ista átszervezésekor, az 1960-as évek ele­jén, az égetően szük­séges gépek, traktorok ez­reit szállította a Szovjetunió. Ilyen rövid idő alatt és ilyen mennyiségben egyet­len országtól sem kaphat­tuk volna meg ezt a műsza­ki segítséget, még kevésbe ilyen kedvező feltételek mel­lett. Az országaink közötti mezőgazdasági együttműkö­désnek egyre jelentősebb eredményei vannak. A hatvanas években a ko­rábbi árucsere-forgalmi meg­állapodások mellett mindin­kább teret nyertek az öt­éves terveket összehangoló koordinációk, megállapodá­sok. Nagyszerűen bevált a timföld- és alumíniumegyez­mény, a közúti járműipar együttműködését szabályozó hosszú lejáratú egyezmény, a számítástechnika és a gyógyszergyártás területén született kooperációs megál­lapodás, az olefin- és a Zsi- guli-program. A szovjet szállítások na­gyobbik része energiahordo­zókból és más nyersanyagok­ból áll, amelyek elengedhe­tetlenek a magyar népgaz­daság fejlődéséhez. A magyar—szovjet együtt­működésnek csak elnagyolt részleteit említve: az utóbbi másfél évtizedben a kölcsö­nös árucsere-forgalom éven­te 16 százalékkal nőtt. Ma­gyarország ma teljes külke­reskedelmi forgalmának egy- harmadát a Szovjetunióba szállított, illetve onnan ér­kező áruk teszik ki. Az or­szágaink közötti külkeres­kedelmi forgalom tavaly már elérte a négymilliárd rube­les értékét, ami hússzorosa a negyvenes évek végén, s az ötvenes évek elején lebonyo­lított évi áruforgalomnak. A magyar—szovjet tudo­mányos-műszaki együttmű­ködés közel három évtizede alatt óriási anyagi értékkel gyarapodott a magyar gaz­daság, ezzel párhuzamosan ‘ pontosan fel sem becsülhető szellemi kincs is felhalmo­zódott hazánkban. Ma már nehéz áttekinteni, hány pon­ton érintkezik a magyar és a -szovjet tudósok, mérnö­kök, kutató munkája. Fél­ezer nagyobb kutatási és fejlesztési témán dolgoznak együtt különböző szakterü­leteken. Széles körű tudományos programok kialakulásában közrejátszott az is, hogy az oktatásban és általában a szakemberképzésben számot­tevő együttműködés alakult ki. A ma dolgozó, alkotó ma­gyar értelmiségiből kereken 6000-en tanultak a Szovjet­unióban. Évente ma is 200— 240 fiatal kezdi tanulmá­nyait szovjet egyetemeken és főiskolákon, termelési gya­korlatra pedig évente átlago­san 1400 fiatal utazik. A felszabadulás óta eltelt harminchárom évben a kul­turális együttműködés is töretlenül fejlődik. Ki ne emlékezne a Szvesnyikov- kórus első budapesti szerep­lésére, amikor a még fűtet- len színházteremben össze­zsúfolódó közönség első íz­ben találkozott a világhírű szovjet kórusművészettel? Emlékezetesek az Alekszand- rov-együttes nagyszerű ma­gyarországi fellépései; szálló­igévé váltak Magyarorszá­gon Rajkin szatirikus mon­datai, kiemelkedő művészi események voltak Ojsztrah, Gilelsz koncertjei, amelyek­hez hetekkel előbb már nem lehetett jegyeket kapni. Szá­mos magyar balettművész tanult szovjet mesterektől, több magyar világsiker fo­gant a Bolsoj Tyeatr balett­termeiben. arminc év alatt 700 irodalmi művet for­dítottunk le Magyar- országon a Szovjet­unió népeinek irodalmából magyarra, mintegy 20 millió példányban. Sokat jelent az Európa-szerte társtalan ma­gyar nyelvű irodalomnak, hogy a Szovjetunióban 130 magyar író 810 művét adták ki 30 millió példányban. Ezek a számadatok, ered­mények örömteliek. Ezekben testesül meg a mindennapok­ban országaink internacio­nalista alapokon nyugvó együttműködése, szoros szö­vetsége. Szoros kapcsolatunk a vé­delmi célokat szolgáló Var­sói Szerződésbén, a gazda­sági együttműködés szerve­zetében, a KGST-ben és mindenekelőtt pártjaink és kormányaink tevékenységé­nek minden területén. A proletár internacionalizmus, a Szovjetunió iránti barát­ság politikánk alapja. „A magyar nép — mondotta Kádár elvtárs — mint igaz barátjára, és hatalmas szö­vetségesére tekint a Szovjet­unióra. A magyar—szovjet barátság népeink legjobbjai­nak a szocializmusért közö­sen vívott harcaiban szüle­tett, erősödött; eszméink, ér­dekeink, céljaink azonossá­gán alapszik, és örök idők­re szól.” Ennek a barátságnak ápo­lója a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság is, amely 33 éves múltra tekinthet visz- sza. Első csoportjai már ak­kor megalakultak, amikor Budán még dörögtek a fegy­verek, országos szervezete 1945 júniusában jött létre. Először mint művelődési tár­saság működött,' amelynek feladata volt az eddig til­tott, elnyomott, s így isme­retlen szovjet kulturális ér­tékek — irodalom, zene, film, művészetek közvetíté­se a magyar néphez. Csak­hamar politikai tömegmoz­galommá alakult, amely a két nép közötti barátság szol­gálatában állt. sonyid Iljics Brezs- nyev amikor Buda-, pesten látogatást tett a Barátság Házában, így értékelte az MSZBT munkáját: „A szocialista és kommunista építés minden szakaszában a párt olyan munkaformákat választ ki, amelyek megfelelnek a dol­gozók és a nép érdekeinek. A baráti társaságok e for­mák egyike. Tevékenységük­kel a párt eszméinek közve­títőivé válnak. És ebben rej­lik a lényeg; ebben van ezeknek a társaságoknak nemcsak a politikai értelme, hanem a politikai értéke is.” A magyar—szovjet barát­ság jelen van az egész ma­gyar társadalomban. Ennek a kapcsolatnak szakadatlan fejlesztése legfontosabb nem­zeti és nemzetközi érdekünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom