Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-23 / 95. szám
XXIX. évf. 95. szám, 1978. április 23. vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. április 19-20-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. április 19—20-án kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Párt- bizottság titkárai és a Minisztertanács tagjai. A Központi Bizottság meghallgatta Kádár János elvtársnak a KB első titkárának előterjesztésében a Politikai Bizottság jelentését a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt előtt álló feladatokról. Ezután szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt. A Központi Bizottság az előterjesztéseket széles körűen megvitatta és egyhangúlag hcr.ta meg határozatait. Ügy döntött, hogy a határozatok szövegét teljes terjedelemben közzéteszi. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a gyakorlati munka követelményeinek megfelelően egyes vezető tisztségekben káder-átcsoportosítást hajt végre. PARTSZERVEKNÉL: a. Szűrös Mátyás elvtársat, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövetét beválasztotta a Központi Bizottság tagjainak sorábá. b. Bdszku Béla elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, érdemeinek elismerése mellett felmentette KB-titkári funkciójából, és tudomásul vette nyugállományba helyezését; — Havasi Ferenc elvtársat, a Központi Bizottság tagját megválasztotta a KB titkárának; — Korom Mihály elvtársat, a Központi Bizottság tagját, megválasztotta a KB titkárának. C. Párdd Imre elvtánsat, a Központi Bizottság tagját, érdemeinek elismerése mellett felmentette a KB Gazdaságpolitikai Osztályának vezetése alól, és tudomásul vette nyugállományba helyezését; — Hoós János elvtársat, a KB Gazdaságpolitikai Osztályának helyettes vezetőjét, kinevezte az osztály vezetőjének. d. Javasolta, hogy Katona Imre élvtársait, a Központi Bizottság tagját, a Budapesti Pártbizottság — más fontos megbízatása miatt — érdemeinek elismerése mellett mentse fel első titkári tisztéből és pártbizottsáei tagságából; — Javasolta, hogy Méhes Lajos elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a Budapesti Pártbizottság kooptálja tagjai sorába, és válassza meg a pártbizottság első titkárának. Állami szerveknél: 3. Javasolta, hogy Cseterki Lajos elvtársat, a Központi Bizottság tagját, érdemeinek elismerése mellett mentsék fel a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkári beosztásából, és tudomásul vette nyugállományba helyezését; — Katona Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját, az Elnöki Tanács tagját javasolta megválasztani a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának titkárává. b. Havasi Ferenc elvtársat, a Központi Bizottság tagját, javasolta felmenteni a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztségéből ; — Marjai József elvtársat, a Központi Bizottság tagját, javasolta kinevezni miniszterelnök-helyettesnek. C. Korom Mihály elvitársat, a Központi Bizottság tagját, javasolta felmenteni igazságügyminiszteri tisztségéből; — Markója Imre elvtársat, igazságügyi minisztériumi államtitkárt javasolta kinevezni igazságügyminisztemek — Soltész István elvtársat, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatóját javasolta kinevezni kohó- és gépipari miniszternek. A Központi Bizottság a munkaköri változásoknak megfelelően módosította a Központi Bizottság mellett működő bizottságok és munkaközösségek összetételét. Erre vonatkozó határozatát a Pártélet című folyóirat közli. A Központi Bizottság határozata a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól A Központi Bizottság több mint féléves előkészítő munka után, a párt-, az állami és a társadalmi szervek tapasztalatait és javaslatait figyelembe véve, átfogóan értékelte a kongresszus; határozatok végrehajtásának helyzetét és megállapította: A Magyar Szocialista Munkáspárt 1975 márciusában megtartott XI. kongresszusa helytállóan elemeste az akkori hazai és nemzetközi viszonyokat helyesen jelölte ki a szocializmus építésének soron levő és távlati feladatait. Bár a világgazdaság; helyzetnek számunkra kedvezőtlen változásai, a nemzetközi ideológiai harc éleződése miatt a szocialista építőmunka belső és külső feltételei az előre láthatónál nehezebbekké váltak, a kongresszus határozatainak, a párt programnyilatkozatának elvi és politikai útmutatásai kiállották a gyakorlat próbáját, azokat az élet teljes mértékben igazolta. A Központi Bizottság, az állami, a gazdasági és a kulturális élet irányító szervei a tömegszervezetek és mozgalmak vezető testületet idejében megfelelő határozatokat hoztak a kongresz- szus elvi útmutatásainak gyakorlati megvalósítása céljából. Népünk jól fogadta, tettekkel támogatja és eredményes munkájával megoldja a kongresszus által kitűzött feladatokat. Mindennek köszönhetően a XI. kongresszus határozatainak végrehajtása sikeresen folyik az élet minden fő területén, a belpolitikában, a gazdasági építőmunkában, az ideológiai, tudományos és kulturális területen, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében. A kongresszus határozataiban, az ötödik ötéves népgazdasági tervben előírt feladatok időarányos részének megfelelő megoldásával eredményesen' töretlenül folytatódik hazánkban a fejlett szocialista társadalom építése, az ország gazdasága erősödik, az életszínvonal emelkedik, s növekszik a Magyar Nép- köztársaság nemzetközi tekintélye. A XI. kongresszus határozatai, az azokat kiegészítő központi bizottsági határozatok állami döntések jelentik változatlanul a további munka alapját. Társadalmunk politikailag egységes, a munkásosztályban, a parasztságban, az értelmiségben, egész népünkben él és növekszik a szocialista céljaink elérésére irányuló tettrekészség. Minden szükséges feltétel adott tehát, A XI. kongresszus elemzőén vizsgálta a világpolitika fő tényezőit és irányzatait, amelyek azóta is meghatározzák a nemzetközi helyzet alakulását. Az elmúlt három évben a szocializmus pozíció; világméretekben tovább erősödtek, a kapitalizmus általános válsága mélyült, jelentős sikereket ért el a nemzeti felszabadító mozgalmak harca, szélesedett a békeszerető erők küzdelme az enyhülés illetve folyamatosan megteremthető ahhoz, hogy a XI. kongresszus határozatait időarányosan, jó eredménnyel megvalósítsuk. A Központi Bizottság a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását ellenőrizve arra a következtetésre jutott, hogy most a legfőbb feladat a párt eddigi irányvonalát követve a végrehajtás további javítása minden területen és minden szinten; az eddiginél is nagyobb súlyt kell helyezni a végrehajtás megszervezésére és az ehhez szükséges személyi feltételek megteremtésére. A XI. kongresz- szus határozata és program- nyilatkozata átfogja építőmunkánk egészét, ezért a jelen határozat célja, hogy azokra a legfontosabb feladatokra hívja fel a figyelmet, amelyek megoldásával most leginkább elősegíthetjük a kongresszus határozatainak következetes megvalósítását, s újabb lendületet adhatunk a szocializmus építésének. irányzatának további térhódításáért, A nemzetközi erőviszonyok kedvező alakulásának eredményeként került sor Helsinkiben a történelmi jelentőségű európai biztonsági és együttműködési értekezletre, amely fordulatot jelzett földrészünkön és a nemzetközi helyzet általános alakulására is kedvezően hatott. A helsinki értekezlet jótékonyan befolyásolta a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, a kétoldalú kapcsolatokat. Az európai biztonsági értekezleten részt vett 35 állam képviselőinek belgrádi találkozója — az elhúzódó viták ellenére — hasznos volt és kielégítő eredménnyel zárult. A különböző reakciós erők, a fegyverkezésben érdekelt monopóliumok, a béke és a társadalmi haladás ellenségei ismét aktivizálódtak, igyekeznek megakadályozni a pozitív folyamatokat, az enyhülés térhódítását. A „szovjet fe- nyegetés”-ről szóló régi hazugságok felújításával a fegyverkezési verseny fokozásának veszedelmes útjára akarják szorítani az emberiséget. Erősítették propagandájukat a szocialista országok ellen, az emberi jogok védelmének ürügyén megpróbálnak beavatkozni bel- ügyekbe. A nemzetközi küzdőtéren objektíve a reakciónak, az enyhülés szélsőséges ellenfeleinek kezére játszik az a körülmény is, hogy a szocialista országok, a haladás erői a békéért, a nemzetközi biztonságért tett erőfeszítéseik során szüntelen beleütköznek a kínai vezetők nagyhatalmi külpolitikájába. 1* Kormányzatunk, a Magyar Népköztársaság külpolitikája a pártkongresz- szus irányvonalát, az országgyűlés állásfoglalásait követi, a közös érdekű kérdésekben a szocialista országok egyeztetett külpolitikai álláspontjának megfelelően (Folytatás a 2. oldalon) 1. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk Koszorúzás Szolnokon a Lenin-szobornál Vlagyimir Iljics Lenin születésének 108. évfordulója alkalmából tegnap délelőtt 10 órakor koszorúzási ünnepséget rendeztek Szolnokon, a Lenin-szobornál. A szobor előtti téren több százan gyűltek össze: a város párt, állami, társadalmi szerveinek vezetői, az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói, kiszesek, úttörők, nyugdíjasok. Az ünnepségen Semsei Imre, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság párt- bizottságának titkára emlékezett meg a nagy forradalmárról, a zseniális gondolkodóról, Leninről, akinek élete összefonódott a forradalom ügyével. Hétköznapjait a munkásmozgalom majd a szovjet állam hétköznapjai töltötték ki. Ünnepnapjai azonosak voltak a történelem nagy ünnepnapjaival — hangsúlyozta az ünnepi szónok. A beszéd elhangzása után megkezdődött a koszorúzás. A megyei és a városi pártbizottság nevében Sándor László, a városi párbizottság első titkára és Szabó István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője helyezte el a megemlékezés koszorúját. Ezután a hazánkban ideiglenesen állomásozó katonai alakulatok képviselői járultak a szoborhoz. A megyei és a városi tanács koszorúját dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke és Kukrd Béla, a városi tanács elnöke helyezte el a szobornál. Majd a megyei és a városi KISZ- bizottság, a szolnoki Lenin Termelőszövetkezet vezetői koszorúztak. Végül a város lakói helyezték el virágaikat a szobor talapzatán. A koszorúzási ünnepség az Intemacionálé hangjaival ért véget. A megyei és a városi pártbizottság nevében Sándor László és Szabó István koszorúzott
