Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-23 / 95. szám

Az MSZMP Központi Bizottságának határozata (Folytatás az 1. oldalról) lép fel, aktívan és eredmé­nyesen szolgálja országunk, népünk érdekeit, a szoci­alizmus, a társadalmi ha­ladás, a béke általános ügyét. Külpolitikai tevékenysé­günk alapvető feladata szö­vetségünk, barátságunk, együttműködésünk erősítése a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának tagállamaival, a szocialista közösség országaival. Ez a politika megfelel népeink közös eszméinek, érdekeinek és céljainak, egyben orszá­gunk szuverenitásának, né­pünk nemzeti függetlensé­gének is erős támasza, békés szocialista építőmunkánk folytatásának legfőbb bizto­sítéka. A kapcsolatok to­vábbfejlesztésére az elmúlt időszakban is meghatározó befolyást gyakoroltak párt­ós kormányküldöttségeink találkozói, országaink, párt­jaink képviselőinek rend­szeres megbeszélései, ta­pasztalatcseréi. Aktívan részt veszünk a szocialista országok többoldalú együtt­működésének kibontakozta­tásában minden területen. 2. Támogatjuk a gyarma­ti uralom alól felszabadult népek harcát a társadalmi haladásért és a teljes nem­zeti függetlenség biztosítá­sáért. A barátság szellemé­től áthatott, több magas szintű találkozóra került sor a fejlődő országok vezetői­vel; ezek jól szolgálták a kapcsolatok szélesítését. Ki­bontakozó sokoldalú, politi­kai, gazdasági, kulturális együttműködésünk révén hozzájárulunk, hogy az új nemzeti államok megszaba­duljanak az imperialista gyarmatosítás súlyos örök­ségétől, s az új gyarmatosí­tó törekvésekkel szemben megszilárdítsák politikai függetlenségüket, gazdasági önállóságukat. lényével együtt szolidárisak vagyunk azzal a küzdelemmel, amelyet Dél- Afrika és a világ más tér­ségeinek népei vívnak a még meglevő gyarmati el­nyomás és a szégyenletes faji megkülönböztetés ellen. 3* A párt XI. kongresszu­sán megerősített elvi állása pontunknak megfelelően kö­vetkezetesen munkálkodunk a békés egymás mellett élés politikájának kiterjesztésén, a tőkés országokkal fennálló kétoldalú, egyenjogú és köl­csönösen előnyös kapcsola­tok szélesítésén. A Magyar Népköztársaság a kongresz- szus óta 18 állammal léte­sített diplomáciai kapcsolatot, és jelenleg 122 állammal áll diplomáciai viszonyban, s képviselve van minden je­lentős nemzetközi szervezet­ben. Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet követően hazánk kormánya a szocializmus építését ha­zánkban. 2. Népi államunk betölti hivatását. A kongresszus ha­tározatának megfelelően to­vább erősödött az állam irá­nyító szerepe a népgazdaság és a kulturális feladatok megvalósításában. Fejlődött a kormány testületi és ágazati irányító munkája. Javult a döntések előkészítése, a vég­rehajtás szervezettsége, na­gyobb az összhang a közpon­ti és a helyi állami szervek rét együttműködési javaslatot a záróokmány szellemében. A békés egymás mellett élés elvei alapján fejlődtek köl­csönösen előnyös kapcsola­taink Finnországgal, Auszt­riával, a Német Szövetségi Köztársasággal, Olaszország­gal és több más európai tő­késországgal, amihez továb­bi lehetőséget tártak fel a Központi Bizottság első tit­kárának az Elnöki Tanács elnökének, a Minisztertanács elnökének, a külügyminisz­ternek és országunk más képviselőinek hivatalos tár­gyalásai. Haladás történt a Magyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Álla­mok kapcsolataiban is. 4. a Magyar Népköztársa­ság legfőbb külpolitikai cél­ja a béke védelme és meg­szilárdítása. Álhatatosan har­col azért, hogy a nemzetkö­zi feszültség enyhülésének irányvonala folytatódjék. Tá­mogatja azokat a nagy je­lentőségű, széles körű szov­jet javaslatokat, a Varsói * Szerződés szervezetének kez­deményezéseit, amelyek a fegyverkezési verseny meg­fékezését célozzák. Helyesli a nemzetközi helyzet eny­hülésére meghatározó módon kiható szovjet—amerikai kapcsolatok további javítá­sát, a stratégiai fegyverek korlátozását célzó SALT II. tárgyalások folytatását, s kívánja azok eredményes befejezését. Határozottan fel- onailöságukat. A világ ha- lép a neutronfegyverek gyár­iadó közvéleményével együtt tásának és nyugat-európai elhelyezésének terve ellen. A nemzetközi feszültség enyhítését, a háborús ve­szély csökkentését szolgálja a különböző társadalmi redsze- rű országok együttműködése 19 tőkésországnak tett kőnk- tevékenységében Az ország­­__ni_______. gy űlés, a kormány napirend­re tűzte és megoldotta a jogalkotás időszerű felada­tait. A kormány tagjai és az országos főhatóságok veze­tői rendszeresen beszámol­nak az országgyűlés előtt. A kormány és irányító szer­vei fokozottan építenek a társadalmi szervezetek se­gítőkész támogatására. A tanácsok népképvisele­ti, önkormányzati és állam- igazgatási jellege — a XI. kongresszus határozatának megfelelően — tovább erő­södött. Egyre hatékonyab­ban vesznek részt az össz­társadalmi és a helyi fel­adatok megoldásában. A nagyobb feladatok ma­gasabb követelményeket tá­masztanak. Az irányítás színvonalának emelése érde­kében az állami szervek él­jenek jobban hatáskörükkel, javítsák az ágazati irányí­tás módszereit. A döntési rendszer tökéletesítésével el kell érni, hogy megszűnje­nek az indokolatlan párhu­zamosságok, a részletekbe menő beavatkozások, a fe­lesleges. bürokratikus kö­töttségek, a túlszabályozott­ság. Az irányítás biztosítsa minden szinten a gyors, ide­jében történő, világos dön­tést, számoljon a realitások­kal és a várható hatások­kal, messzemenően érvénye­sítse a végrehajtásban az egyéni felelősséget, az ered­ményes munka elismerését, a mulasztásokért pedig a fe- lelősségrevonást. Az állami irányításban is nélkülözhetetlen szerepe van a rendszeres ellenőrzésnek. Az államigazgatási szervek ellenőrző munkája javul, de Állandó feladat az üze­mekben, a szövetkezetek­ben, mind,en munkahelyen a szocialista demokrácia . fej­lődését biztosító keretek tar­talommal való megtöltése, az általánosan érvényes elvek­nek a konkrét helyi viszo­nyokhoz igazított alkalma­zása, a formális elemek megszüntetése. A párton be­lüli demokrácia hasson ki jobban közéletünk egészére; a pártszervezetek az élet minden területén legyenek a szocialista demokrácia fej­lesztésének ösztönződ és irá­nyítói. Következetesen lép­jenek fel minden olyan esetben, amikor a hatalom­mal való visszaélés, a szocia­lista demokrácia megsértése tapasztalható. 4« a Magyar Népköztársa­ságban tovább szilárdult a törvényes rend, érvényesül a szocialista törvényesség. Mindenki köteles megtarta­ni az egész nép érdekeit ki­fejező törvényeket, és min­den állampolgár a törvény védelme alatt áll. Javul a lakosság tájékoztatása tör­vényes jogairól. Ezt a célt szolgálta a többi között az üzemi, vállalati jogsegély- szolgálat bevezetése, ame­lyet ma már az állampolgá­rok nagy tömegei vesznek igénybe. Szocialista államunk min­den más társadalmi rend­szernél szélesebb körben biztosít jogokat állampolgá­rai számára. A munkához való jog valóságos érvénye­sülése az egész társadalom létének, fejlődésének, az ál­lampolgár létbiztonságának legfontosabb feltétele. A közügyekben való részvétel­hez, a tanuláshoz, a műve­lődéshez, a pihenéshez, az ingyenes orvosi ellátáshoz, a társadalombiztosításhoz va­ló jog, a nyugdíjrendszer kiterjesztése minden dolgo­zóra, a szociális juttatások széles köre teszi mind telje­sebbé és harmonikusabbá a Magyar Népköztársaág ál­lampolgárainak életét. Ezek a jogok szocialista rendsze­rünk lényegéből fakadnak, és olyan mértékben széle­sednek és teljesednek ki, amilyen mértékben előreha­ladunk a fejlett szocialista társadalom építésének útján. III. A gazdasági építőmunka A gazdasági építőmunka — jelentőségének és a XI. kongresszus határozatának megfelelően — a párt tevé­kenységének középpontjá­ban áll. Népgazdaságunk az utób­bi években nehezebbé vált külső és belső feltételek kö­zepette is fejlődött. Alapjá­ban véve sikeresen oldjuk meg az intenzív fejlődésre való áttérés és a megválto­zott világpiaci viszonyokhoz történő alkalmazkodás bo­nyolult feladatait. A negyedik ötéves népgaz­dasági tervet minden koráb­binál nagyobb tervszerűség­gel, sikeresen teljesítettük. Az ötödik ötéves terv első évé­ben, 1976-ban — főleg a me­zőgazdaságot sújtó nagy szá­razság miatt — a tervezetT- nél lassúbb volt a növekedés, majd 1977-iben ismét gyor­sult a gazdasági fejlődés üte­me, dinamikusan nőtt a ter­melés és a nemzeti jövede­gazdasági, tudományos kul- hatékonyságának növelése, lem. a mezőgazdaság jó mun- turalis és politikai térén. osszehangoltsaganak^ jáví- kával pótolni tudta az előző Ezért is törekszünk mind a fejlett kapitalista, mind a fejlődő országokkal együtt­működésünk szélesítésére minden lehetséges területen. II. A belpolitikai helyzet A Magyar Népköztársaság különböző világnézetű embe- belpolátikai helyzete szilárd, reknek, párttagoknak és pár­x_.:i ír j z - • *- ------■* ' - - — f ejlődése kiegyensúlyozott. A kongresszusi határozatok vég­rehajtásának eredményeként tovább erősödtek társadalmi rendszerünk szocialista vo­násai. A párt, a munkásosz­tály vezető szerepe érvénye­sül, a dolgozó nép hatalma, a proletárdiktatúra rendsze­re szilárd. A társadalmi fej­lődés fő folyamataiban meg­valósulnak a tudományos szocializmus elvei. Fejlődtek a szocialista tulajdonviszo­nyok; rendszerünk gazdasá­gi alapja a termelőeszközök állami és szövetkezeti tulaj­dona. A társadalom osz­tályviszonyait a munkásosz­tály, a parasztság, az értel­miség egymáshoz való kö­zeledése, alapvető érdekei­nek azonossága és az alko­tó együttműködés jellemzi. Az országban szilárd az ál­lam- és közbiztonság, tör­vényes rend van. A tudományos szocializ­mus eszméi széles körben terjednek és mind inkább át­hatják a közgondolkodást. A szocialista világnézet és erkölcs fejlődését érzékel­hetően bizonyítják az építő- munka eredményei, a dol­gozó nép nehéz helyzetekben w — .-------------- ­t onkívülieknek, hívőknek és ateistáknak, a hazánkban élő és teljes egyenjogúságot élvező nemzetiségieknek al­kotó összefogását a közös szocialista célok érdekében. A XI. kongresszuson ki­tűzött alapvető célokkal a Hazafias Népfront, a szak- szervezetek, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség, a szövetkezetek kongresszu­sain, az írók és a művészek alkotó szövetségleinek köz­gyűlésein kifejezett politikai egyetértés megnyilvánul a szocializmus építését szolgáló tettekben is. A társadalmi és tömegszervezetek betöltik alapvető hivatásukat; ered­ményesen segítik a szocia­lizmus építését, és az egész társadalom érdekeivel össz­hangban egyre hatékonyab­ban képviselik tagjaik érde­keit. A társadalom kiegyensú­lyozott helyzete tükröződik az állam és az egyházak ren­dezett viszonyában is. Ez azon a felismerésen alapul, hogy a szocialista társadalom építésében világnézetétől függetlenül egyaránt érdekelt minden dolgozó ember. Az P“““ “WzwieKoen állam az alkotmánynak meg­ls n^nyi}val}'J'}0 helytállása, felelően biztosítja a lekiisme- politikai érettségé. -■ - - - eL Pártunk szövetségi po­litikáin megfelelően érvénye­sül: a munkás—paraszt szö­vetség rendszerünk biztos po­litikai alapja. A Hazafias Népfront keretében a mun­kásosztály vezetésével meg­valósuló szocialista nemzeti egység kifejezi a társadalom minden osztályának és réte­gének, munkásoknak, parasz­toknak, értelmiségieknek, al­kalmazottaknak, kisiparosok­nak, kiskereskedőknek, a réti szabadságot, az egyhá­zak autonómiáját, működését, a szabad vallásgyakorlást. Ugyanakkor, mint mindenki­től, az egyházaktól, a hívők­től is megkívánja az alkot­mány, a törvények tisztelet­ben tartását, az állampolgári kötelességek teljesítését, A párt épít arra, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész dolgo­zó népünk összefogása mind erősebb lesz, és hatalmas lendítőerőként előbbre viszi tása érdekében további erő­feszítések szükségesek. Az állami szervek ellenőrző tevékenységét jól kiegészí­ti és segíti a széles körű társadalmi, népi ellenőrzés. A népi ellenőrzés rendsze­re mintegy 40 ezer népi el­lenőrre támaszkodva jól töl­ti be szerepét. Folytatni kell az ellenőrzési rendszer kor­szerűsítését. és gondoskodni kell a nárt-, az állami és a népi ellenőrzés jobb össze­hangolásáról. 3. a szocialista demokrá­cia a munkásosztály, a nép hatalmának, társadalmi rendszerünknek lényegi vo­nása. A kongresszus óta elő­re léptünk a szocialista de­mokrácia kibontakoztatásá­ban. Az országgyűlésben, a ta­nácsokban, a társadalmi és tömegszervezetekben nőtt a pártonkívüliek és a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok részvétele, emelkedett mun­kájuk színvonala. Az ötéves terv és a legfontosabb tör­vényjavaslatok országos és helyi vitái a munkahelye­ken és a lakóterületeken egyaránt kedvező politikai légkörben, nagy tömegek részvételével zajlottak. A la­kosság fokozódó mértékben vesz részt a helyi fejlesztési tervek kidolgozásában és végrehajtásában. Az üzemi demokrácia to­vábbfejlesztése érdekében jelentős lépésekre került sor. amelyek már kezdik éreztetni hatásukat. A kong­resszus határozatának meg­felelően intézkedések szü­lettek az üzemi demokrácia erősítésére és szélesítésére, a szakszervezeti bizalmiak, fő­bizalmiak testületének lét­rehozására. A bizalmiak tes­tületének általánossá tétele és hélvi jogkörének, műkö­désének rendezése meghatá­rozott ütemben folyik. A párt változatlanul fon­tosnak tekinti a szocialista demokrácia fejlesztését, a közügyek nyilvánossá téte­lét, a dolgozók mind na­gyobb számú részvételét a társadalmi döntésekben. esztendőben keletkezett el­maradását. Gazdaságpoliti­kánk helyességét, népünk helytállását, munkájának si­kerét tükrözi, hogy a népgaz­daság minden ágában elértük vagy megközelítettük az V. ötéves terv első két évére ki­tűzött fő célokat. Javult a gazdasági munka hatékonysága, emelkedett a munka termelékenysége- Gyarapodtak és korszerűsöd­tek a népgazdaság termelő­alapjai. Fontos területeken meggyorsult a műszaki fejlő­dés, kibontakozott, megerősö­dött a termelési kooperáció. Erőteljesen bővült a külke­reskedelmi forgalom. Az egyensúly javítás érdekében a belföldi felhasználás kisebb mértékben nőtt, mint a nem­zeti jövedelem. Ilyen körül­mények között is sikerült megteremteni az életszínvo­nal emelésének anyagi alap­jait. Erőfeszítéseink ellenére még nem tudtuk kellően ki­bontakoztatni a népgazdaság hatékonyabb fejlődését tartó­san segítő folyamatokat. A lehetségesnél és a szükséges­nél lassabban haladunk a gazdaságos termelési szerke­zet kialakításában. Változat­lanul sok kívánnivalót hagy maga után a beruházási te­vékenység- A munkaerőgaz­dálkodás és -képzés nem iga­zodik megfelelően a népgaz­daság lehetőségeihez és igé­nyeihez. Nem kielégítő a kor­szerű gépek és berendezések kihasználása. A vállalatok még nem érték el a termelés hatékonyságának kívánatos szintjét. Mindennek része van abban, hogy a kedvezőt­len világgazdasági tényezők hatását nem sikerült a szük- séees mértékben ellensúlyoz­ni, a külkereskedelmi egyen­súly nem javult az előirány­zottnak megfelelően. A párft gazdaságpolitikája, az ötödik ötéves terv helye­sen szabja meg munkánk irá­nyát. Gazdasági munkánk fő követelménye a tervszerűség fokozásai, a társadalmi ter­melés hatékonyságának nö­velése. Jövőbeni fejlődésün­ket saját lehetőségeink jobb hasznosítására, tartalékaink feltárására, népünk odaadó munkájára, a szocialista gaz­daság; integráció elmélyítésé­re, a KGST keretében folyta­tott együttműködés további erősítésére alapozzuk. A ka­pitalista országokkal létre­jött, fejlődő, kölcsönösen elő­nyös gazdasági kapcsolatok lehetőségeinek jobb kihasz­nálására törekszünk. A Központi Bizottság folya­matosan napirendre tűzte a gazdasági építőmunka fonto­sabb feladatait. A kongresz- sz'us útmutatásaiból kiindul­va, és az ország gazdasági le­hetőségeit figyelembevéve ki­dolgozta az ötödik ötéves terv irányelveit, rendszeresen fi­gyelemmel kísérte gazdasági fejlődésünk fő folyamatait. Meghatározta hosszú távú külgazdasági politikánk irányelveit, a termelési szer­kezet fejlesztésének irányait és feltételeit. Legutóbbi ülé­sén áttekintette a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar fejlődését, kijelölte a további tennivalókat. Készül az épí­tőipar és a lakásépítés hely­zetének áttekintésére. Jelen­leg az ötödik ötéves terv és annak fontos részét képező 1978. évi népgazdasági terv végrehajtására összpontosít­juk erőinket. Előrehaladásunknak alapvető követelménye, hogy olyan jó minőségű és keresett cikkeket termeljünk, amelyek a hazai igényeknek megfelel­nek, illetve a világpiacon gazdaságosan értékesíthetők. A termelési szerkezet olyan változtatása, amely számol a hazai adottságokkal és job­ban igazodik a nemzetközi élvonal mércéjéhez, növeli a társadalmi munka hatékony­ságát, és a dinamikus és ki­egyensúlyozott gazdasági nö­vekedésnek jelentős forrása. Ezért gyorsítani kell a ter­melés; szerkezet szelektív fejlesztését­A termékszerkezet korsze­rűsítése a vállalatok állandó és alapvető feladata, de elen­gedhetetlenül szükséges, hogy a központi irányítás, az ille­tékes állami szervek a nép- gazdasági összefüggések is­meretében a terv és a szabá­lyozás eszközeivel az eddigi- - nél erőteljesebben serkentsék a gazdaságos termelés gyor­sabb fejlődését, ugyanakkor korlátozzák a gazdaságtalan termelést. A vállalati érde­keltséget úgy kell továbbfej­leszteni, hogy az a jelenlegi­nél jobban ösztönözzön a kor­szerű termékszerkezet kiala­kítására, a gazdaságtalan ter­melés visszaszorítására. Egész népgazdaságunk fej­lődésében, s ezen belül kü­lönösen a termelési szerkezet átalakításában, a magas szín­vonalú termékek kifejleszté­sében, új technológiák beve­zetésében, versenyképessé­günk fokozásában kiemelke­dő jelentőségű a tudományos kutatás hatékonyságának nö­velése, a tudomány és a gya­korlat kapcsolatainak erősí­tése. tése megköveteli, hogy jelen­tős anyagi eszközöket fordít­sunk beruházásokra. Az ötö­dik ötéves terv a szocialista szektorban mintegy 870 mil­liárd forint beruházást írt elő. Az ötéves terv első két évében a beruházások idő­arányos előirányzatát összes­ségében túlteljesítettük. Ezen belül egyes nagyberuházá­soknál, valamint az alap- anyaggyártó iparágak, a nem termelő ágazatok beruházá­sainál elmaradás mutatkozik. A vállalati beruházások meg­haladják a tervezettet. A megvalósult beruházások je­lentősen hozzájárultak a ter­melési színvonal emeléséhez, a hatékonyság növeléséhez, nemzetközi versenyképessé­günk fokozásához- ötéves tervünk előttünk álló időszakában fontos fel­adat a beruházások tervsze­rűségének javítása. Fokozot­tabb összhangot kell teremte­ni a társadalmi, gazdasági célok, a rendelkezésre álló anyagi eszközök és a beruhá­zási kapacitások között. En­nek figyelembe vételével kell fontosság szerint rangsorolni az ágazati és a helyi beruhá­zási javaslatokat. Továbbra ;s koncentráljuk erőinket a nép­gazdaság fejlődését meghatá­rozó nagyberuházásokra, egy­idejűleg megfelelő lehetősé­geket biztosítunk a piaci igé­nyekhez alkalmazkodó válla­lati kezdeményezéseknek. Meg kell javítani a beruhá­zások gazdasági és műszaki előkészítését, s fokozottabban kell törekedni az elhatározott beruházások határidőre tör­ténő kivitelezésére. A válla­latokat érintő közgazdasági szabályozás segítse elő a be­ruházók, a tervezők, a kivite­lezők együttműködését és ösztönözzön a költségek csök­kentésére, a határidő rövidí­tésére, a hatékonyság növelé­sére. 2. a nemzeti jövedelem nöT velése, a termelés korszerűsí­3- Szocialista társadalmunk jelentős vívmánya a teljes foglalkoztatottság. Gazdaság­fejlesztés; feladataink megol­dásához új munkaerő a jövő­ben is csak korlátozott mér­tékben áll rendelkezésre, s ezért további fejlődésünk kulcskérdése a rendelkezésre álló munkaerő legcélszerűbb foglalkoztatása- Jelenleg nép- gazdasági szinten nincs kel­lő összhang a munkahelyek száma és a rendelkezésre ál­ló munkaerő között: vállalati szinten egyidejűleg tapasztal­ni munkaerőhiányt és feles­leget; a rendelkezésre álló munkaerőt nem mindig ott foglalkoztatjuk, ahol ez nép­gazdaság; szempontból a leg­célszerűbb lenne; a munka- időalap nincs kellően kihasz­nálva, és sok helyen laza a munkafegyelem. A meglevő munkaerő jobb, ésszerűbb foglalkoztatása, a munkaerőhelyzet fokozatos javítása sokoldalú, körülte­kintő intézkedéseket követel az állami irányító szervektől, a gazdálkodó egységek veze­tőitől, valamint a párt- és tö­megszervezetektől. A központi tervezés gon­doskodjék arról, hogy a fej­lesztési célok és a rendel­kezésre álló munkaerő el­osztása összhangban legyen. Központi és vállalati szinten az új munkahelyek meg­szervezésekor messzemenő­en számolni kell a rendel­kezésre álló munkaerővel. Minden beruházás elkezdé­se előtt meg kell állapíta­ni, hogy milyen belső át­szervezéssel. vagy e lehető­ség hiányában, milyen, kül­ső forrásból biztosítható az úi berendezések üzemelte­téséhez szükséges munkaerő. A gazdasági szabályozás és ezen belül a bérpolitika esz­közeivel érdekeltté kell tenni mind a vállalatokat, mind a dolgozókat a feles­leges munkahelyek meg­szüntetésében. a munkaerő üzemen belüli és üzemek közötti átcsoportosításában. A rendelkezésre álló mun­kaerővel mindenekelőtt a népgazdaságilag fontos, na­gyobb eredményt adó tér- - melőtevékenység szükségle­teit kell kielégíteni, arra is ügyelve. hogy a dolgozók képességeiknek leginkább megfelelő munkakörbe ke- rüüenek. Oktatási és kép­zési rendszerünknek a je­lenleginél tervszerűbben kell elősegítenie a dolgozók fel­készítését. a népgazdaság (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom