Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-22 / 94. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. április 22. Tudományos-műszaki újdonságok Lengyelországból Halló központi tudakozó? _________ ____________Igen ,a számítógép beszól! Az egyik leggyakrabban igénybe vett telefonszolgáltatás a telefonszámokról tájékoztató központi tudakozó. Ennek egyik oka a telefonszámok gyakori változása. De elég csupán az újonnan felszerelt készülékek gyosütemű gyarapodását figyelembe Varsóban a Posta és Távközlés Körzeti Laboratóriumhoz tartozó Műszaki Informatikai és Adatfeldolgozó Központ szakemberei, hogy meggyorsítsák és hatékonyabbá tegyék a tudakozók munkáját, az előfizetők adatait tartalmazó képmegjelenítő (display) információrendszer kialakításán dolgoznak. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy azonnal megtaláljanak minden telefonelőfizetőt, még azokat is, akiknek csak pár napja változott meg a számuk, vagy éppen a napokban szerelték fel a telefonkészüléket. Most jelent meg a varsói magánlakásokban felszerelt körülbelül 190 ezer készülék számát tartalmazó telefonkönyv, amelynek nyomtatása szintén komputer iközbeiktaA szczecini Műszaki Egye- em Ipar; Automatikai Intéztében kidolgozták a lézer felhasználásának tervét hajók irányítására a Szcecin és venni, hogy megértsük: még a legidőszerűbb telefonkönyv is megjelenése után rövid időn belül hiányos lesz. Ilyen feltételek között nem egy esetben a központi tudakozó útján juthatunk csak el a keresett előfizető számáig. tásával, s különleges automata fényszedést végző berendezéssel készült. Ami a komputerizált tudakozó újabb lehetőségeit illeti, a jövőben a képcsöves megjelenítőkkel ellátott számítógéprendszer lehetővé teszi nemcsak a keresett előfizető számának azonnali fellelését, hanem a szaknévsor szerinti azonosítást is: így például az összes varsói kardiológus telefonszámának, vagy a Marszalkowska utcán lakó összes ügyvéd számainak megadását. Az ilyen jellegű információkra a tudakozónak mindössze pár másodpercet kell várnia, hogy a képcsöves megjelenítőn felvillanjon a keresett adat. Ennyi ideig tart. míg a számítógép felkutatja a hívó fél által keresett számot. Swinoujscie közötti, több mint 60 km-es hajóúton. Az érdekes navigációs rendszer 20 lézerből fog állni (a hajóút tíz egyenes szakaszán mindenütt két-két berendezést helyeznek el.) A hajó irányítását lehetővé teszi, hogy a kormányos állandóan a megszakíthaitat- lan lézersugár nyalábját látja maga előtt, valamint a két oldalsót, amelyek ugyanabban az ütemben villognak. Mihelyt a hajó letér a megadott irányvonalról, az oldalsó lézersugarak egymástól eltérő fázisban kezdenek villogni. Ez módot ad a megadott iránytól való eltérés nagyságának meghatározására. A lézeres irányítású vízi- utakon közlekedő hajókat mindössze a kormányfülke ablakára szerelt irányzókkal kell ellátni. Olcsóbb alapanyagból A racibórzi Szénelektróda Gyár szakemberei gázkoksz felhasználásával kidolgozták az elem-elektródák előállításának új, eredeti módszerét. Az eddig használt kőolaj- koksz helyett a gázkoksz előállítása kőszénből történik. Ez lehetővé tette, hogy az általánosan alkalmazott elemelektródák alapanyagának költségeit csaknem hatodára csökkentsék. S emellett az új technológia szerint készült elektródák épp olyan jók, mint azok, amelyek alapanyagául a sokkal drágább kőolajkoksz szolgált. Komputer közbeiktatásával Lézersugár nyomában a kikötőbe A vezetékek védelme Az erőműveket a fogyasztókkal távvezetékek kötik össze. Ezek a távvezetékek behálózzák az egész országot, sőt össze vannak kötve a szomszédos államok energiarendszereivel is. Így lehetővé válik az energia átadása vagy átvétele. Az energiahálózat feszültsége a nagy országos gerincvonalakban 200 000 és 400 000 volt. A vezetékek és a hálózattal közvetlen kapcsolatban álló készülékek szigetelése — a biztonsági tényezővel megemelve — ennek megfelelően van méretezve. Ennél nagyobb, erősebb szigetelés rendkívüli módon megdrágítaná a létesítési költségeket. Az üzemi feszültségértékeknél mégis felléphetnek jóval nagyobb túlfeszültségek, ezek veszélyeztetik a hálózat épségét és üzemzavarokat okozhatnak. Ilyen túlfeszültségeket idézhetnek elő a hálózatot érő villámcsapások, de belső tényezők is, például kapcsolások következtében egy adott hálózaton belül az áramvagy feszültségviszonyok hirtelen megváltozása lökésszerű feszültséghullámokat indít el. Ezek a lökéshullámok közel fénysebességgel futnak végig a hálózaton. Maximális értékük több millió volt is lehet és a szigetelés leggyengébb pontját átütik. Az átütési ponton keresztül aztán már a jóval kisebb üzemi feszültség is utat talál a föld felé és beáll az üzemzavar. A berendezéseket tehát meg kell védeni, mert több millió volton szigetelni őket lehetetlen. A védelem első feladata. hogy meggátolja a külső eredetű feszültségek belépését a hálózatba. Ezt a cél szolgálják az oszlopokon elhelyezett villámhárítók és az energiát továbbító vezetékek fölé húzott földelt árnyékolóvezetókek. A védelem második lépcsője, hogy a hálózat bizonyos helyein a szigetelést tudatosan legyengítik, hogy a túlfeszültségek egy általunk meghatározott helyen lefuthassanak a föld felé. Erre a célra túlfeszültség-levezetőket használnak. Ezek lényegüket tekintve olyan ellenállások, amelyek az üzemi feszültségnél még szigetelők, viszont az adott feszültségemelkedés után vezetővé válnak, s azok maradnak mindaddig, amíg a hálózat feszültsége vissza nem tér a normális szintre. Új villamosenergia-óllomás szerelése a Szovjetunióban. Gondoskodnak a berendezések megfelelő túlfeszültség védelméről is. Csehszlovákia textilipara világviszonylatban is igen kimagasló helyet foglal el, amit főleg a gazdag hagyományokkal rendelkező, fejlett gépiparának köszönhet. Ez a fejlődés tette lehetővé, hogy néhány új rendszerű gyártástechnológia bevezetése terén elsőbbséget vívjon ki magának. Jól példázzák ezt a modern, vetélő nélküli, s legújabb pneumatikus rendszerű szövőgépek. De a kötőgépek előállítása terén sem maradnak el a világ élvonalától. A nemrégen kifejlesztett Interlock Medin kötőgéppel például az egy- és kétoldalas kötéskombinációk sokféle változata készíthető. A körkötőgépek tömlő alakú kötött kelme előállítására alkalmas, kanalas tűkkel működő gépek. Minden kör- kötőgépnek legalább egy függőleges tengelyű tűshengere van, amelynek alkotóirányú hornyaiban, fel-le mozgásra alkalmas módon helyezkednek el a tűk. Ha a gépen csupán ez az egy tűrendszer van, egytűhengeres körkötőgépről beszélünk, amely egyszínoldalas kelme előállítására alkalmas. Bordáskötésű és interlock kötésű kelme készítésére olyan körkötőgépet használnak, amelynek tűshengere fölé egy vele koncentrikus, vízszintes síkú tűstárcsát is elhelyeznek, amelyben a tűk sugárirányú hornyokban kibe mozoghatnak. A körkötőgép átmérője szerint megkülönböztetnek kis és nagy átmérőjű készülékeket: az előbbiek. 6,5 angol hüvelyk (1 hüvelyk = 2,54 cm) átmérőig, az utóbbiak e felett készülnek. A kis átmérőjű gépeket harisnyák, nyakkendők, kesztyűtenyerek készítésére használják. A nagy átmérőjűek alsó- és felsőruházati kötöttáruk, műszőrmék gyárására alkalmasak. A csehszlovákiai ELI- TEX gyár, ahol a felvételek készültek, kis- és közepesátmérőjű gépek gyártására rendelkezett be. A gyár egyik fő erőssége a kiváló fejlesztő gárda, amely időről-időre új konstrukciókkal áll elő. — Képünkön: elektronikus vezérlésű körkötőgép. Hegesztés - robbantással Automata sorozatfúró gép Angol szakemberek olyan célgépet szerkesztettek, amellyel 10 másodperc alatt automatikusan kifúrhatok egy kerékpárabroncson a 36 küllő, valamint a szelep elhelyezésére szolgáló lyukak. Miután a gépkezelő a készülékébe helyezte a nyers kerékpárabroncsot, 12 szorítópofa rögzíti azt. Nyomban ezután — programozás alapján — a sugár- irányúan felszerelt elektromos hajtású, percenkénti 2800 fordulaté pneumatikus vezérlésű fúróberendezések gyorsmenetben megközelítik a munkadarabot, majd egy meghatározott előtolással elvégzik a fúrást. Ezt követően — ugyancsak gyorsmenetben — visszatérnek a kiinduló helyzetbe. A szeleplyukat az abroncs belsejében levő fúróberendezés készíti el, a többiekével azonos ütemben. A szorítópofák oldódása után a gépkezelő gyorsan cseréli a munkadarabot. Ha a munkaciklusban bármelyik fúró eltörik, a gép automatikusan leáll. Az automata célgéppel naponta 2000 kerékpárabroncsot munkálnak meg. II Big Ben A Big Ben London jelképének számít. De mi is valójában a Big Ben? London kormányzati negyede tulajdonképpen két történelmi tér — a Trafalgar tér és a Parlament tér — között helyezkedik el, közel a Temze partjához. Ezen a területen van az Admiralitás. a miniszterelnök szerény külsejű rezidenciája, a pénzügyminisztérium, a rendőrség kö7,pontja, a Scotland Yard. S London szívében, a Parlament terein található a Parlament épülete. amelynek száz lépcsőháza és ezer szobája van. Az épületet 1840-ben kezdték építeni, s Viktória királynő nyitotta meg itt 1852-ben az első. parlamenti ülésszakot. A stilus gazdagsága és pompája jelzi azt az ünnepélyességet, amelyre az ipari forradalom találmányai és az egész világra kiterjedő hódítások nyomán Anglia törekedett. Viktória királynőről nevezték- el az épület déli részén az ún. perpendikuláris stílusú angol katedrálisok tornyának a mintájára épült 103 m magas tornyot. amely a világ legmagasabb négyszögletes tornya, A hegesztés olyan technológiai eljárás, amely különféle fémdarabokat egyesít, oly módon, hogy a fémek kristályos szerkezete a hegesztett kapcsolaton keresztül folytonos. Ezt a kapcsolatot a hagyományos eljárásokkal szilárd állapotban vagy megolvasztással hozzák létre; előbbi a sajtoló, utóbbi az ömlesztő hegesztés. Mindkét esetben az összehegesztendő darabok anyagrészecskéinek folyékony, illetve képlékeny állapotáig való meglazításá- hoz hővel kell a darabokat kezelni. Ez történhet elektromos áram segítségével, mechanikai súrlódás útján, vegyi úton éghető anyagok (acetilén, hidrogén, földgáz stb.) elégetésével, továbbá ultrahang, plazmaláng vagy az elektronsugár energiájával. Szovjet tudósok új hegesztési eljárást ^dolgoztak ki. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai tagozata hidrodinamikai intézetének kutatói a novoszibirszkd öntőgép és automatagépsor gyárban kidolgozták és a gyakorlatban megvalósították a fémek robbantással történő hegesztését. Egy másfél méter átmérőjű, gömbalakú kamrában robbanótöltetet helyeznek el, amelynek a robbantásra másodpercenként ezer méteres sebességgel egyesíti a kívánt fémeket, például a platinát és az acélt. Robbantáskor a keletkező nyomás többszázezer atmoszféra, amelynél a fém úgy viselkedik, mint a folyékony halmazállapotú anyag. A hegesztés minősége igen jó, a kísérleti próbák során az összehegesztett fémdarabokat nem tudták szétválasztani. A módszernek különösen akkor van nagy előnye, amikor olyan fémeket kell egyesíteni, amelyeket a hagyományos eljárással nem lehet, például az acélt és a rezet. Az ember a megszelídített robbantási energiát egyre többféle békés célra használja fel.
