Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-22 / 94. szám

1978. április 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Születésének 80. évfordulóján FODOR JÓZSEFRE EMLÉKEZÜNK Nyolcvan éve, 1898 április 22-én született Nagyilon- dán Fodor József költő, a Nyugat második nemzedé­kének jelentős al­kotója. Fiatalon, szinte az iskola­padból került az I. világháború lö­vészárkaiba, 1919- ben pedig vörös- katonaként harcolt vállalta az írástu­dó klasszikus sze­repét a költő hiva­tását: az „Eszmény és az Ember szol­gálatát”. Korai verseit a haladó eszmékért és ha­gyományokért he- vülő lelkesedés ha­totta át. Az átélt történelmi viharok következtében hangjában hol az A szocialista magyar társadalom születése Az osztálykülönbségek kiküszöbölése felé Eddig elemzéseink azt bi­zonyítják, hogy társadalmi szerkezetünk fejlődésének alaptendenciája a tőkés tár­sadalomtól örökölt osztály- egyenlőtlenség felszámolása, az osztályok közeledése. Tár­sadalmunk két nágy osztályá­nak, a munkásosztálynak és Az osztályok közeledése Ezt a folyamatot igazolja az is, hogy azokban a ház­tartásokban, ahol legalább két aktív kereső van, csak a háztartások 46 százaléka egy­séges az aktív keresők osz­tályhelyzete szempontjából és 54 százalékban különböző osztályhelyzetű emberek él­nek egy háztartás, egy család keretei kö'zött. A több kere­sővel rendelkező háztartások közül 900 ezer homogén. En­nek 61 százalékában csak munkás, 12 százalékában csak paraszt, 25 százalékában csak értelmiségi és egyéb szellemi és 2 százalékában csak kisárutermelő aktív ke­reső van. A vegyes összeté­telű háztartások száma több, mint 910 ezer, tehát megha­ladja a több keresős homo­gén háztarjjások sfzámátt A vegyes összetételű háztartá­sok számának növekedése mellett ugyanakkor ezek bel­ső összetételének átalakulása is figyelemre méltóak. Ma már kétszer annyi munkás­szellemi háztartás van, mint munkás-paraszt háztartás. Ezen munkás-szellemi ház­tartások többségében a szel­lemi háztartástag nem értel­miségi szellemi dolgozó. A szakalkalmazottak és irodai i Az egyenlőtlenségek okai Gyermekek sztárja: Halász Judit a parasztságnak közeledése, a közöttük lévő osztálykü­lönbségek csökkenése, a pa­rasztság vázolt társadalmi integrációja, és az értelmiség elkülönülésének mérséklődé­se egyaránt az osztályok kö­zötti különbségek megszűné­sének irányába mutat. dolgozók ugyanis munkájuk­ban és létviszonyukban már napjainkban is sok tekintet­ben közel állnak a munkás- osztályhoz. Ez az úgynevezett egyéb szellemi réteg napja­inkban az aktív keresők mintegy hatodát teszi ki. és e réteg, valamint a munkás- osztály szellemileg legkvalifi­káltabb rétegei között köze­ledés azt eredményezi, hogy szélesedik az a mezsgye, amelyben a szellemi és a fi­zikai munka megkülönbözte­tése egyre inkább értelmét veszti. Az osztályok közeledése, az osztályok közötti különbségek mérséklődése és — belátható időn belüli — megszűnése te­hát napjaink strukturális fejlődésével minden vonatko­zásban bizonyítható- Az osz­tályok közeledésénél azonban — tapasztalataink szerint — hosszabb időszakot vesz igénybe azoknak az osztály - jellegű különbségeknek és egyenlőtlenségeknek meg­szüntetése, amelyek nem kü­löníthetnek el egyszerűen osztályokat, azonban erede­tükben az osztályegyenlőtlen­ségekre, a korábbi osztály­szerkezetre vezethetők vissza. hogy az itt jelzett egyenlőt­lenségek csak részben vezet­hetők vissza a szocialista épí­tést megelőző társadalom- szerkezetre. A munka, a hatalom és eb­ből következően az életviszo­nyok egyenlőtlen megosztása a szocialista társadalom épí­tése során is fennáll. Ebből következően a szocialista ter­melési viszonyok funkcioná­lása során is egyenlőtlensé­gek — bár nem osztályjellegű és nem antagonisztikus egyen­a Tanácsköztársaságért. Köl­tői kibontakozásával párhu­zamosan a húszas-harmincas években bátor, humanista publicisztikákkal szállt szem­be az erősödő fasizmussal, ké­sőbb kapcsolatot talált az il­legális kommunista mozga­lommal is. A felszabadulás után az irodalmi élet egyik lelkes szervezője, vezető egyénisége volt. Az ötvenes évek kiszorítottsága után 1957-től ismét aktív szerve­zője volt az újjászülető iro­dalmi életnek egészen halá­láig, 1972-ig­Éber intellektussal élte át — a vele egyidős, kortárs írók legjobbjaihoz hasonlóan — századunk történelmének felemelő és megrázó esemé­nyeit, forradalmi reményeit és tragikus fordulatait. Tuda­tos erkölcsi eltökéltséggel Hargitai Géza hegedííestje Karcagon Sokat ígérő tehetségű he­gedűs mutatkozik be április 24-én, hétfőn este 19 órakor a karcagi Déryné Művelődé­si Központ nagytermében. A huszadik életévét töltő Hargitai Géza ötéves kora óta muzsikál. Tízévesen első helyezést ér el az országos, s ugyanebben az évben egy külföldi hegedűversenyen is. 1969-ben vendégszerepei Grúziában, a magyar zenei heteken. 1974-ben felvételt nyer a Zeneművészeti Főis­kolára, tanára Kovács Dé­nes. 1976-tól már a művész­képzőt látogathatja. A kitű­nő magyar hegedűs műsorán Bach, Mozart, Ysaye művei — illetve Paganini hegedű- versenyének első tétele — hangzanak el. Hangversenyek a Galériában A „Zenélő órák” hangver­senysorozat keretében holnap délelőtt 11 órakor a szol­noki Galériában az Abonyi úti Általános Iskola énekka­ra, Majoros Jánosné vezény­letével hangversenyt ad. A szolnoki Afész Kodály kó­rusa. Buday Péter és Rigó Éva vezényletével április 29- én délután 5 órakor, a Ságvári körúti Általános Is­kola énekkara pedig április 30- án délelőtt 11 órakor lép a Galéria közönsége elé. Jutalomkirándulás Kétnapos jutalomkirándu­lásra indulnak ma a karcagi Déryné Művelődési Központ szocialista brigádklubja 1977. évi kulturális versenyének győztesei. A DATE Kutató Intézet Hámán Kató, a Hír­adástechnikai Vállalat Sza­muely Tibor és a Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat Vörös Csillag Szocialis­ta Brigádjának tagjai a fő­városban és a Dunakanyar­ban — Esztergomban, Szent­endrén — töltik a hét végét. életöröm ódái zengése erősö­dött fel, hol a kétely, a való­ságra való keserű ráébredés, de a tragikus életérzés és ki­ábrándulás ellenére mindvé­gig kitartott eszméi mellett; költészete hitvallás és kiállás az emberi kultúráért és sza­badságért. Fodor József har­cos humanizmusa, metaforák gazdagságából épülő modern, egyéni költői nyelve, filozo­fikus látásmódja nagy hatást gyakorolt a harmincas-negy­venes évek magyar költésze­tére. A hatvanas években ismét gazdagon kivirágzott költé­szete. öregkori verseiben az emberi létezés és elmúlás zaklató és felemelő kérdé­seire keres választ, s az ódái szárnyalást elmélyülő gondo­latiság hitelesíti a bölcsesség szózataivá. Ebes László, a kitüntetett költő fellázad mindennapjai ellen Dömölky János film­jében és „alámerülni” óhajt az élet mélyebb rétegeibe, hogy visszataláljon a való­sághoz. Legalábbis ilyesmi szándék érezhető cselekede­tei indító rugódként.. De ér­telmezzük inkább így: meg- csömörlött a luxuslakástól, a .luxusfeleségtől, a luxusmin- denségtől, s új közegre vá­gyik. Irány a külvárosi kocs­mák savanykás, dohos fél­homálya, ahol olcsó a fél­deci, s tetvek is járnak hoz­zá. Hősünk „alámerülésének” is ezek a parányi kellemet­lenkedők vetnek véget. S ez­zel szinte be is fejezhetjük Ebes László szerepének ér­tékelését — ahol nincs, ott ne keress, tartja a közmon­dás —, de Tordy Gézia já­téka maradjon meg emléke­zetünkben. A Csurka Ist­ván vázolta Ebes tárcahős­nek igazán izgalmas, de a film formanyelvén nagyon hézagos. Könnyen belema­gyarázhatunk ugyan Ebes vi­selkedésébe ezt is, azt is. Pél­dául ilyesmit: a „népből jött” értelmiségi, aki valamiféle hiányérzettel él, is- valami mást keres. De hol és mit? Lehet ezen spekulálgatni, de annál nagyobb lesz a hiány­érzetünk. Mert azt sem fo­gadhatjuk el igaznak, hogy Negyedszázada képeznek mezőgazdasági gépész szak­embereket Mezőtúron. A ju­bileum alkalmából tudomá­nyos ülést tartanak május 5- én, a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Fő­iskolai Karán. A megnyitó után a mező- gazdaság gépesítésének idő­szerű kérdéseiről hangzik el előadás, majd a résztvevők szekcióülésen tanácskoznak a Megszületett a döntés az idei Derkovits-ösztöndíjak oda.i (éléséről. Alz ösztöndíj bizottság javaslata alapján a Kulturális Minisztérium 1978-ban újabb tíz fiatal három festő — négy szob­A Hűtőgépgyárban Olvasói ankét szovjet vendégekkel A Szovjetunió című folyó­irat szerkesztő bizottságának két szovjet tagja és Bányász Béla, a lap magyarországi fő- szerkesztője keresik fel hét­főn a jászberényi Hűtőgép­gyár MSZBT tagcsoportját. A délelőtti órákban a gyár­ral, a lakóteleppel és az üzem sportlétesítményeivel ismerkednek a vendégek, délután három órakor pedig ankéton találkoznak a lap olvasóival és terjesztőivel. Pedagógusok a GDNZ-ban A Ganz Villamossági Mű­vek szolnoki gyárával ismer­kedtek tegnap a szolnoki Abonyi úti Általános Iskola tanárai. Az üzem főmérnöke ismertette a gyár történetét, majd megtekintették a gyár­tástechnológiai folyamatokat és a tanműhelyt. A gyárlá­togatásnak kettős célja volt: egyrészt a korszerű lángvá- gási és hegesztési technoló­giai ismereteket jól tudják oktatási anyagukban haszno­sítani a pedagógusok, más­részt a helyi ismeretek alap­ján a pályaválasztás előtt álló tanulóknak alaposabb útbaigazítást tudnak nyúj­tani. cigaretta a költő a két • öreg utcasep­rőben találja meg a kérdő­jelek nélküli világot. Ez a film nem Ebesé, de a rendezőt, Dömölky Jánost is szívesebben emlegetjük így: a remek Kard alkotója. Ennek a filmnek értékeit — ennyi Dömölky érdeme — Makláry Zoltán és Gobbi Hilda hordozzák szerepeik­ben. A 82 éves Makláry Zol­tánt egy évtized után lát­juk most újra, nagyszerűbb­nek mint valaha. Nyomorú­ságát, részegségeit olyan em­beri méltósággal viseli, hogy okvetlenül adódik a követ­keztetés: tisztább az 6 vilá­ga Ebesénél. A Kolléga — Makláry filmbéli titulusa — sugallta mondanivaló az öregasszony — Gobbi Hilda — jelenlétével teljes. Az el­érhetetlenség és a vigaszta­lanság játéka kettőjük vi­szonya, szerencsétlensé­gükben, elesettségükben sok­kal többet mondanak a nél­külözés perifériáin élő em­berről, mint &ok más, di­rekt ezzel a célzattal ké­szült munka. Makláry ön­törvényű Kollégája ennek a filmnek igazi főszereplője és Gobbi Hilda csupaszív, csu­pa irónia öregasszonya. Ket­tőjük nagyszerű játéka te­szi érdemessé, hogy meg­nézzük Dömölky új filmjét. Tiszai Lajos műszaki ellátásról, s az üze­meltetésről. A szekció ülé­seken szakemberek, főisko­lai, egyetemi tanárok, s a tudományos diákkörben te­vékenykedő hallgatók tarta­nak előadásokat, amelyeket vita követ. A tudományos ülésszakot követően kerül sor a már hagyományos gépészkarne­válra: az utolsó éves hall­gatók valéta ünnepségére. rász- és három grafikus- művésznek — ítélte oda az idei Derkovits ösztöndíjat. Ezenkívül további öt mű­vészfiatalt részesítettek egy évre szóló, úgynevezett kis ösztöndíjban. Ezek az osztályjellegű kü­lönbségek viszonylag erőtel­jesen kifejeződnek a társada­lom egyes konkrét intéz­ményrendszereiben, a telepü­lésszerkezetben, az iskola- rendszerben, a lakásviszo­nyokban, az egészségügyi rendszerben. A korábbi osz­tályegyenlőtlenségeket köz­vetlenül örökítik tovább ma még bizonyos származási és örökölt vagyoni egyenlőtlen­ségek is. Tudjuk azonban azt is, Vers- és mesekoncert Szolnokon Szerdán Halász Judit szín- művésznő és a Bojtorján együttes „Játsszunk együtt” című műsorral lépett fel a Ságvári Endre megyei Mű­velődési Központban. — A nagyteremet félig töltötték meg az óvodások, noha erre a pragramra igen könnyű lett volna telt házat szervez­ni. Alighanem laza a kapcso­lat a közművelődési intéz­mény és az óvodák között. A nézőtéren helyet fog­laló gyerekeknek, s az őket kísérő óvónőknek, szülőknek is maradandó élményben volt részük. A gyerekek már az első dalt együtt énekelték Halász Judittal, ebből ké­sőbb — a műsor címének megfelelően — közös játék, éneklés lett. Bámulatos volt, ahogy a gyermekek! a versek, mesék, dalok bűvöletében le­vetkőzték gátlásaikat, elfo­gódottságukat, s váltak aktív résztvevőivé a műsornak. Halász Judit így vallott gyermekműsorai céljáról, lé­nyegéről : — Hat és fél éves a gye­rekem. Ahogy nőtt, úgy is­merkedtem meg én is az élet­korának megfelelő irodalom­mal. Osztom Weöres Sándor véleményét: nincs külön gyermekirodalom, olyan mű­vek vannak, amelyek min­den korosztályhoz szólnak. Ilyen miniatűr remekművek adják gyermekműsoraim alapanyagát, amit aztán mondva, énekelve, zenében oldva • igyekszem átadni a gyerekeknek. Ami színpadi vers- és mesemondásomat il­leti, tudom, hogy kifogásol­ható, „eljátszom” a szöve­get, dehát bennem így válik teljessé a szöveg. Halász Judit tavaly ősz óta dolgozik együtt az ötta­gú Bojtorján együttessel. Ke­mény Győző, az együttes ve­zetője: lőtlenségek — jönnek létre, amelyek nemcsak az adott egyének, hanem bizonyos vo­natkozásban gyermekeik szá­mára is különböző lehetősé­geket biztosítanak. Mivel társadalmunk szer­kezetében az örökölt egyen­lőtlenségek mellett egyre na­gyobb szerepe van a szocia­lista építés során létrejött társadalomszerkezetnek és az ebből fakadó társadalmi kü­lönbségeknek, különös fi­gyelmet kell fordítanunk tár­sadalmi rétegeződésünk je­lenlegi állapotának vizsgála­tára, a szocialista építés során létrejött' társadalomszerkeze­tet meghatározó mechaniz­musok elemzésére. Ez minde­nek előtt a társadalompoliti­ka és a gazdaságpolitika struktúraalakító, illetve -be­folyásoló szerepének analízi­sét, a technikai fejlődés és a munkamegosztás alakulásá­nak a társadalmi struktúrára gyakorolt hatását és az úgy­nevezett „másodlagos gazda­ság”. tehát a társadalmilag szervezett termelésen és el­osztáson kívüli kereső tevé­kenységek és jövedelemát­csoportosulások és a társa­dalmi struktúra közötti ösz- szefüggések vizsgálatát . je­lenti. Települési formák Az itt jelzett osztályjellegű egyenlőtlenségek egyik ti­pikus példájaként említhet­jük meg a város és a falu kö­zötti különbséget- A város és a falu közötti különbség nem egyszerűen az eltérő telepü­lési jelleg következtében volt és részben maradt is osztály­jellegű különbség. A város és a falu az eltérő történelmi fejlődés következtében külön­böző termelési viszonyok hor­dozója volt, és ezekre a kü­lönböző termelési viszonyok­ra épültek rá azok a társa­dalmi különbségek, társadal­mi/ egyenlőtlenségek, amelyek a két települési forma között osztályjellegű egyenlőtlensé­geket teremtettek. Kolosi Tamás (Következik: 8. Város és falu) — A Halász Judittal való közös szereplések csak egyik részét képezik munkánknak. Önálló műsorainkban akusz­tikus rock-zenét játszunk, ami iránt klubokban egyre nagyobb az érdeklődés. A „Játsszunk együtt” cí­mű műsort a közeljövőben a törökszentmiklósi és karcagi gyerekek is láthatják. Május elején a Bojtorján együttes önálló műsorral is szerepel Karcagon. FILM JEGYZET Amerikai Tudományos ülés Mezőtúron Kiadtak a Derkouits-ösztöndijakat

Next

/
Oldalképek
Tartalom