Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-22 / 94. szám

Előre a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! A Minisztertanács tárgyalta: Folyékony aranyunk em dúskálunk a természeti kincsek­ben, de van valamink, amelyben vi­szonylag annyira gazdagok vagyunk, ihogy még pazarlásra is jut belőle. Folyékony aranyunk: a gyógyvíz. Balf, Bük­fürdő, Gyula, Harkány, Hajdúszoboszló, Hévíz, Zalakaros neve már-már túllépett országhatá­rainkon, hazánkban pedig fogalommá váltak. Közülük egyik-másik néhány éve lépett a ran­gos fürdők sorába. A kormány legutóbbi ülésén fontos napiren­di pontként szerepelt a népi ellenőrzési vizs­gálat témája: gyógyvizeink idegenforgalmi hasznosítása. A vizsgálat fontos területet érintett: az adottságok, a lehetőségek kihasználását für­készte. Az, hogy a vizsgálat tapasztalatait a kormány vitatta meg, s a Minisztertanács ha­tározatot hozott a további tennivalókra, külö­nösen utal a probléma országos, népgazdasági méreteire. A kormányülés hangsúlyozta: amikor az ide­genforgalmi hasznosításról beszélünk, ezen nemcsak a gyógyulni és szórakozni, pihenni vágyókat vagy a külföldieket értjük, hanem a belföldi, a hazai érdeklődés kielégítését, a betegek gyógyítását is. A magyarországi gyógyvízkincs egyre fonto­sabb hazai és nemzetközi idegenforgalmi té­nyező. Gyógyvizeink különféle betegségek és megbetegedések gyógyítására alkalmasak, kü­lönösen a mozgásszervi-, a bőrbetegségek, a gyulladásos női bajok ellen hatásosak. A gyógyfürdők jelenleg napi 56 ezer vendég, évi 12 millió fürdőző befogadására képesek. Egy 1969-es kormányhatározat már előírta e fürdők fejlesztését, a megvalósítás azonban késik. Nem készült megfelelő fejlesztési kon­cepció, így az ötödik ötéves terv sem foglalja magába népgazdasági feladatként. Inkább a megyei tanácsok, a szak szerve zetek tettek so­kat a maguk erejéből a gyógyvizek kellő hasz­nosítása érdekében. A potenciális lehetőségek oly nagyok, hogy azok kihasználásával tulajdonosi gondossággal kell törődni. Ennek előfeltétele, hogy az illetékesek meg­felelő távlati fejlesztési koncepciót dolgozza­nak ki, amely népgazdasági keretbe illeszthe­tő s már a hatodik ötéves terv során lendüle­tesebb lehet a hasznosítás. Mindenekelőtt a gyógyszolgáltatások bővítésével, korszerűsíté­sével kell többet törődni, mert ha valóban bő­vében vagyunk is a folyékony aranynak, nem engedhetjük meg a pazarlást, pocsékolást. a turisták, üdülő vendégek Magyar­M országról hallván úgyszólván kizáró­lag Budapestre és a Balatonra gon­dolnak. Még nem ismerik általánosan gyógyhelyeink nagy értékeit és lehetőségeit. De nem ők hibáztathatok ezért! S. I. Néhány hete tettük közzé lapunkban a MEZŐGÉP Vál­lalat Koleszov Szocialista Brigádjának felhívását, amely kommunista szomba­tok tartására szólította fel a munkahelyi kis közössé­geket, méghozzá igen nemes cél érdekében: így is segíte­ni szeretnék a Szolnok me­gyében élő öregeket. Az ak­ció neve is jelzi a szándékot: „Megyénk idős korú lakos­ságáért.” 1 KEZDEMÉNYEZŐK Csabai János, a Koleszov brigád vezetője: — A televízióban végignéz­tük a Naplemente című film­sorozatot. Az utána követ­kező napok valamelyikén brigádgyűlésünk volt, ott vetette fel Volter Józsi bá­csi a felhívás ötletét. Egy­két napig beszélgettünk ró­la, majd megírtuk a felhívás szövegét, továbbítottuk. Utá­na volt egy termelési tanács­kozás. ahol felolvastam. A vállalat támogatta az ötletet. A többit már elolvashatták a Néplapban. Volter József brigádtag: — Amikor a tévéfilmet su­gározták, éppen tárgyalgat- tuk az idei versenyvállalá­sainkat. Akkor álltam elő a javaslatommal. Persze, ele­get kell tennünk más fel­adatoknak is, de úgy gondol­tam, ezt feltétlenül vállal­hatjuk. Tudja, tavalyi mun­kánkért megkaptuk az aranykoszorús jelvényt, az idén pedig megpályázzuk a kiváló brigád címet. Kiderül, hogy április 8-án a brigád VIT-műszakot tar­tott. — Az öregek megsegítésé­re szervezett kommunista szombatot május 13-ra tűz­tük ki. — Csak a Koleszov brigád dolgozik majd? — Dehogy! Az egész üzem. Mi a szokott helyünkön, a vezetők pedig lejönnek a műhelyekbe. Például a VIT- műszakon a művezetőnk és a meós a gyorsdarabolón dol­gozott. Megszokott dolog ez itt. Például tavaly a párt­titkárnő egy fúrógépet ke-. zeit. De lent dolgozott a fő­mérnök és az igazgató is. A brigád tagjai: egy mű­vezető, egy meós egy marós, hét esztergályos, míg a gyen­gébbik nemet két nő kép­viseli. Dolgozik a brigádban tiszasasi, besenyszögi, újszá- szi. jászboldogházi és szolno­ki lakos. Nem lehet könnyű a bejárás mellett a brigád­vállalásoknak is eleget tenni. — Patronálunk egy be­senyszögi óvodát — mondja a brigádvezető — az elmúlt hét végén pedig két napot dolgozott a brigád Üjszászon: az ott lakó brigádtagunk házépítését segítettük. Még a jászboldogházi legényünk is eljött! Igaz, tavaly az ő építkezésén dolgoztunk há­rom napig. EGYESEK KEVESELLTÉK Tavaly novemberben a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat Besenyszögi úton levő gyár­egysége 10 ezer forintot ter­melt egy kommunista szom­baton. A Koleszov brigád most is legalább ennyit re­mél. — Jól jön a vállalatnak ez a kommunista szombat — mondja Csabai János brigád­vezető — mert most úgy néz ki, hogy kicsit le vagyunk maradva a féléves tervek­kel. — Nem volt ellenzője a május 13-i munkának? — Egyesek kevesellték a szombati munkaidőt, a négy óra negyven percet. Szerin­tük nyolc órát is dolgozhat­nánk az öregekért. YIHNIK-E KÖVETŐK? Izgatottan faggatnak: tu­dok-e arról, hogy kik csat­lakoztak a felhívásunkhoz, mert nem szeretnék, ha pusztába kiáltott szó marad­na a „Megyénk idős korú lakosságáért” akció. — Az egyik munkatársunk Tiszasason lakik, az ő apja ott azt hiszem brigádvezető a termelőszövetkezetben. Azt mondta a fiának, hogy olvas­ták a felhívást és csatlakoz­nak — magyarázza Csabai János. —• A szolnoki rádióban hallottam, hogy Újszászon is csatlakoztak a felhívásunk­hoz — mondja Volter Jó­zsef. — A mi gyáregységünk 95 százaléka csatlakozik — vesz; át a szót a brigádve­zető. — Ez biztos. De ha a szívükre hallgatnak az em­berek, így tesznek máshol js. Az egész megyében. Aki követni akarja pél­dájukat. a helyi tanácsok­nál kap olyan csekket, me­lyen ez olvasható: ..MTVB Szolnok, Pf. 41. Megyénk idős korú lakosságáért.” És a csékkszámlaszám: 820— 3468—01/1. Erre lehet befi­zetni. K. L. Fotó: T. K. L. LENIN SZÜLETÉSÉNEK ÉVFORDULÓJÁN Propagandistákat tüntettek ki Szolnokon Tóth iózsefné, a kisújszállási Férfi Fehérneműgyár személyzeti és oktatási előadója a Kiváló Munkáért kitüntetést vette át „Ma hagyományainkhoz híven ismét együtt emléke­zünk születésének 108. év­fordulója alkalmából a nagy forradalmárra, Leninre. A megemlékezés mellett ki­tüntetéseket vehetnek át azok a propagandisták, akik kiválóan dolgoztak.” Ezekkel a szavakkal köszöntötte teg­nap délután Szolnokon, a megyei pártbizottság tanács­kozótermében a propagandis­ták kitüntetése alkalmából rendezett ünnepség résztve­vőit dr. Boros Ottóné, a me­gyei pártbizottság propagan­da és művelődésügyi osztá­lyának vezetője. Az ünnep­ségen jelen volt Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára is. Az üdvözlő szavak után Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára mon­dott rövid beszédet. — Lenin születésének év­fordulójáról szerte az or­szágban, így megyénk járá­saiban, városaiban, községei­ben is megemlékeznek. Lenin forradalmi öröksége ma is elevenen él, segít mindenna- p munkánkban, a fejlett szocialista társadalom építé­sében. Lenin képzettebb volt, messzebb látott kora embe­rénél. Hitünk és meggyőző­désünk, hogy a dogmák el­lensége volt. Lenin követése, a realitás követését jelenti. Nem volt és nem akart csal­hatatlan lenni. Nagy gondol­kodó és igazi cselekvő em­ber volt. — Propagandisták va­gyunk. Kötelességünk har­colni Lenin tanításai sze­rint a dogmatizmus és az opportunizmus ellen. Ezt kö­vetni ma ideológiai harc is. A lenini tanítás időszerűsé­ge számunkra, propagandis­ták számára éppen abban áll, hogy megértsük és meg­értessük korunk sajátos, új vonásait. A társadalmi fej­lődéssel való lépéstartás a lenini tanítás sarkköve — hangsúlyozta Majoros Ká­roly. A megemlékezés után ki­tüntetéseket adott át Majo­ros Károly azoknak a pro­pagandistáknak, akik a jók között is a legjobban látták el munkájukat. Többen a je­lenlevők közül már koráb­ban az MSZMP KB székhá­zában vették át kitünteté­süket. Április 17-én központi ün­nepségen vette át Bajnai László, az újszászi szociális otthon igazgatója a Munka Érdemrend arany fokozatát. Ugyanakkor kapta meg a Lenin emlékplakettet Várdai Jánosné, a törökszentmiklósi városi tanács vb osztályve­zetője, Fehér Sándor, a MÁV Járműjavító dolgozója, dr. Tóth István, a DATE mező­túri főiskolai karának taná­ra, dr. Török László, a me­gyei rendőrfőkapitányság dolgozója és Papp János, a jászkisérj általános iskola tanára. Á tegnapi ünnepsé­gen Tóth Józsefné, a kisúj­szállási Férfi Fehérneműgyár személyzeti és oktatási elő­adója a Kiváló Munkáért, Tasnádi Mihály, a karcagi KÁTISZ műszaki vezetője a Szocialista Kultúráért ki­tüntetést vehette át. A 25 éves propaganda munkáért emlékplakettet kapta Balogh József (Kar­cag), dr. Ungor Tibor (Szol­nok), Hering Béla (Szolnok). A 20 éves munka elisme­réséért oklevelet vett át Sán­dor László (Szolnok), Bárdi Imre (Szolnok), Győri Tibor (Szolnok), D. Molnár Mihály (Cibakháza), 15 éves munká­jáért Szabó István (Szolnok) kapott elismerő oklevelet. Az ünnepség végén a ki­tüntetettek nevében Tasnádi Mihály mondott köszönetét. A megye minden városá­ban és járási székhelyén ki­tüntették, illetve kitüntetik a jól dolgozó propagandis­tákat. Tűi a megyehatáron Ötletek, módszerek a ceglédi EVIG-ból Felizzik a sárga lámpa. Mindenki befejezi az alkat­részek szerelését. Kigyullad a fehér — a szalag megmozdul, majd megáll. Kezdődik újra az-F—10—L-es típusú fúró­gépek szerelése két percig. Akkor a szalag ismét egyet lép. Aki látja aligha hiszi el, Történetéhez hozzátartoz­nak a következők: az ötvenes évek végén, amikor a gyárt­mánylista itt megújult a mák- s a kukoricadarálót fel­váltották a kovácstűzhelyfúj- tatók s a csiszológépek, ame­lyek pár esztendő alatt el­avultak. Szűknek bizonyult már a „tanácsi vállalat” kö­peny is, így vette át az üze­met 1963-ban az Egyesült Villamosgépgyár. Érdemes végigtekinteni esztendőkről esztendőre a termelést érté­kek sorát: tizennyolc éve ez 15 millió forint volt, 1963-ban 33 millióra módosult, 1970- ben elérte a 107 milliónyit. Az 1977-es évet pedig 330 millió forintos termelési ér­hogy ebben a gyárban vala­mikor mákőrlőket és kukori­cadarálókat készítettek. Igaz, akkor még Ceglédi Gépüzem és Vasöntő Vállalat volt a ne­ve). Ma az Egyesült Villa­mosgépgyár ceglédi 3-as szá­mú gyáregysége­tékkel zárták. A növekedés elsősorban a beruházásoknak köszönhető. A régi műhelyek mellett impozáns műhely­csarnokok épültek, irodaház­zal, ebédlővel, fürdőkkel, öl­tözőkkel. Példájuk bizonyít­ja: az új gép, az új üzem­csarnok még nem minden. Már ezek beszerzésénél és építésénél az eljövendő tech­nológiák ésszerű kialakítá­sa volt a fő szempont. Az ÉVIG kismotor gépgyártól át­vettek néhány terméket, ezt gyártották egy ideig, míg ki­alakult az üzem jelenlegi ar­culata : amikoris egyedülálló módszerekkel nagy sorozat­ban villamosmotorokat és kisgépeket készítenek­dulatszám nagyságát — egy gombnyomással. A fiatal gyár műszaki kol­lektívája célgépeket szerkesz­tett néhány művelethez, így például egyetlen rögzítéssel kialakítják a motorok alkat­részeit — régebben három­szor kellett a gépre felfogat­ni és elmozdítani őket. össze­hangolták az egymás mellett dolgozó forgácsoló masinák munkáját is- Ahogy az egyik­re felteszi például a dolgozó az alkatrészt, addig a mási­kon elkészül a horony. Így elérték, hogy egyszerre két gépet kezelhet a munkás. Úgynevezett multimoment el­járással megvizsgáltak több munkahelyet. Az értékelés utáni eredmény: jelentős idő- és munkaerőmegtakarítás. B szalag mentén Az alkatrészek két konve- jorpályára kerülnek. Nincs raktározás, ezeken tárolják is egyben a villamosmotorok elemeit. A Hajdúsági Ipar­művek centrifugáihoz készülő motorok alkatrészei innen kerülnek a szerelőszalagra. A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem ipargazdaság- tani tanszékének munkatár­sai a gyár szakembereivel együttműködve megvizsgál­ták a szalagok működését. Filmfelvételeket készítettek, ezeket elemezték, s megálla­pították, hol dolgozik többet egy-egy munkáslány vagy asszony a soron, hol várnak a munkájára-. Elosztották egyenletesen a tennivalókat, s mire a szalag végére jutnak az alkatrészek, már kész a kisgép vagy a villamosmotor. H. J. „Vezérlik Az egyik üzemcsarnokban pódiumokon gépek, gépcso­portok dolgoznak, egymástól korláttal ■ elkerítve. A csar­nok első ránézésre áttekint­hető; világos, hol találhatók a szállításhoz, az anyagmoz­gatáshoz az utak. Ezeken ke­rül minden géphez az anyag, a szerszám, a munkásnak nem kell — nem is lehet — ezért külön elcsámborognia. A mennyezeti vezetékekből minden géphez cső csatlako­zik, ezeken érkezik a sűrített magukat levegő. Rátóti János főmér­nök mondja, pneumatikus elemekkel kiegészítő készülé­kekkel szerelték fel a hagyo­mányos szerszámgépeket — szaknyelven pótlólag automa­tizálták őket. így jelentősen lerövidítették mindegyiknél a mellékműveletek idejét. Lai­kusoknak, műszakiaknak egy­aránt imponáló, ahogy a gé­pek önmagukat vezérelve be­fogják, megmunkálják s ki­dobják a kész alkatrészeket, irányítják az előtolás, a for­Lekerült a szűk köpeny

Next

/
Oldalképek
Tartalom