Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-26 / 73. szám

Ára: 1 — Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXIX. évf. 73. sióm, 1978. március 26., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Udvarias eladók Ez alkalommal egyetlen, ám nagyon is összetett kér­dést emelünk ki a kereske­delemről : a kiszolgálást. Azért ezt, mert bár az áru, a minőség és az üzlethelyi­ség szerepe elsőrendű, d,e nem kevésbé fontos a keres­kedelem dolgozóié, mégha önkiszolgáló boltba térünk be, akkor is. A kiszolgálás színvonalát — jelentette ki Sághy Vilmos miniszter — leginkább az határozza meg, hogy a kereskedelmi alkal­mazottak mennyire ismerik szakmájukat, képesek-e em­beri, jó kapcsolatot teremte­ni a vásárlókkal, a vendé­gekkel. Természetesen sok­rétű kérdés ez, hiszen tud­juk, hogy a 450 ezer keres­kedelmi alkalmazottnak több mint a fele nő; hogy száz­féle gondtól fő a fejük, mi­közben sokan közülük na­gyon is nehéz és felelősség- teljes munkát végeznek; és hogy jövedelmi viszonyaik, ha” javultak is valamelyest, a jövőben további korrek­cióra szorulnak. Mindezt a legmesszebbme­nőkig tudomásul véve, sőt azt is, amit éppen a sajtó vonatkozásában említett meg a törvényjavaslat előadója, hogy ne csak a hibát vagy a visszaélést elkövető ki­csiny részt vegyük észre, ha­nem a becsületesen dolgozók erőfeszítéseit is — szólni kell azért más egyébről is. Arról nevezetesen, hogy bi­zonyos hivatalok és szolgál­tatások dolgozóitól eltekint­ve, a bolti, az áruházi el­adókkal van az embernek nap nap után a legtöbb ta­lálkozása. Velük állunk szemben, ők meg velünk a pult innenső, illetőleg túlsó oldalán. „Szemben” —mond­juk nem véletlenül, mert az ártatlan helymeghatározás nem ritkán érzelmi, indula­ti töltésű ellentétet is jelez. És hiába érdemel méltány­lást a kereskedelmi munka, és hiába kötelező természe­tesen a vevő részéről is az udvariasság és a jómodor, ebben a viszonyban mégis az eladóra hárul a barátsá­gos közeledés fontos felada­ta. Egyformák vagyunk — érti mindenki, mit akarunk ezzel mondani —, de ott és akkor még a kedvességben, a mosolyban is az eladó le­gyen a kezdeményező! Ha aztán leveszi a köpenyét és maga is vásárolni megy, el­várhatja és várja is el ugyanezt a kollegáitól. Lehet, hogy némelyek most megjegyzik: a pótalkatrész a fontos, meg a jótállás, meg a lelkiismeretes használati utasítás, meg a megbízható minőség és így tovább, ne az udvariasságot firtassuk. Ha mindent beszereztünk csak a mosolyt nem, majd csak elviseljük valahogy ... Nemhogy nem bölcs, de nem is helytálló ez az okos­kodás. De miért nem helyt­álló? Mert az udvarias, kész­séges kiszolgálás: a helyes kereskedői magatartás lé­nyege. És alaposan végig­gondolva, magába foglalja a lelkiismeretes piackutatástól, árumegrendeléstől kezdve a szükséges szakértelem meg­szerzéséig mindazt, ami vol­taképpen nélkülözhetetlen a vevő gondos kiszolgálásához. És ha már ennyi fáradságot vett a kereskedő, akkor a „mosoly”, mondhatni in gyenben van. Ráadásul, több mint valószínű, nyomban visszamosolyogjuk hálából. A FELSZABADULÁS ÉVFORDULÓJÁN Ünnepi megemlékezések, koszorúzások a megyében Hazánk felszabadulásá­nak 33. évfordulója alkal­mából a megye minden településén, az üzemekben, intézményekben, iskolákban megemlékeznek a hős szov­jet katonákról, a nagy tör­ténelmi eseményről. A zászlódíszbe öltöző me­gyeszékhelyen április 3-án délelőtt 9 órakor rendeznek koszorúzást a temetőben. A Hősök terén lévő szovjet hő­si emlékműnél 10 órakor tartják az ünnepséget. A kegyelet koszorúit a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács, a szakiszervezetek me­gyei tanácsa, a KISZ megyei bizottsága, a Hazafias Nép­front megyei Bizottsága és a fegyveres testületek képvise­lői, valamint a Volán 7. számú Vállalat dolgozói he­lyezik el az emlékműnél. Ezt követően este 18 órakor díszünnepség lesz a Sziglige­ti Színházban, ahol a meg­emlékezést irodalmi műsor követi. Törökszentmiklóson a Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat kultúrtermében áp­rilis elsején délután 15 óra­kor gyűlést rendeznek, amely­re a város munkahelyeinek és iskoláinak képviselőin kí­vül szovjet családokat is meghívnak. Az ünnepség után 17 órákor koszorúznak a szovjet hősök emlékművé­nél. A város úttörői és kiszesei délután 14 órakor tartják az ünnepi megem­lékezést és a koszorúzást a temetőben lévő szovjet hő­sök síremlékénél. Túrkevén elsején délután 16 órakor koszorúzzák meg a szovjet hősök! sírjait a városi temetőben. Ezt kö­vetően fél ötkor a szovjet hősi emlékműnél lesz ünne­pélyes koszorúzás. Ünnepi gyűléssel kezdődik Jászberényben elsején a megemlékezés. Délután fél ötkor, az ünnepi beszéd után megkoszorúzzák a szovjet emlékművet, a felszabadulási emlékművet, háromnegyed hatkor a szovjet hősök te­metőjében helyezik el a kegyelet virágait. Mezőtúron április 2-án délelőtt 10 órakor a városi temetőben lévő szovjet sí­roknál koszorúznak a mun­kahelyek pártszervezeteinek képviselői, majd 11 órakor a Kossuth téri szovjet hősi emlékműnél rendeznek ün­nepséget, és koszorúzást. Karcagon 2-án délután 15 órakor helyezik el a koszo­rúkat a Déli temetőben lévő szovjet hősi emlékműnél, és ebben az időpontban tartják az ünnepi megemlékezést a Kossuth téri szovjet hősi emlékműnél is. A koszorú­zás után 16 órakor a Déryné művelődési központban a karcagi üveggyár termékei­ből nyílik iparművészeti ki­állítás. — A munkahelyi MSZBT-tagcsoportok kis há­zi ünnepségeken emlékeznek a történelmi eseményekre. Kunszentmártonban április 2-án kulturális programmal kezdődik az ünnepség. Dél­után 14 órakor a József At­tila Gimnáziumban, az isko­la fennállásának 25. évfor­dulója alkalmából jubileumi ünnepséget rendeznek. Ebből az alkalomból a nagy költő nevét viselő középiskolák kó­rusainak dalos találkozójára kerül sor. Délután 16 óra­kor tartják az ünnepi gyű­lést és a koszorúzást a szov­jet hősi emlékműnél. Tiszafüreden koszorúkat helyeznek el és ünnepi meg­emlékezést tartanak a Hő­sök terén lévő emlékműnél és a szovjet temetőben, áp­rilis 2-án, délután 17 órakor. Kisújszálláson április 3- án délelőtt 10 órakor rende­zik a megemlékező ünnepsé­get a szovjet hősi emlékmű­nél. Előtte, negyed tízkor pe­dig a temetőben megkoszo­rúzzák az ismeretlen katona sírját. Heti világhíradó (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON) GITR-TERVEK Több szolgáltatás, jobb ellátás vetőmagból Cél: a minőségi fejlesztés Tavaly 57 ezer hektáron kezdte a gazdálkodást a Gabo­na- és Iparinövények Termelési Rendszere. Az idén már csak­nem 190 ezer hektáron vetnek s aratnak az ö technológiájuk szerint. A nagy területi fejlesztés eredményeként ma már a harmadik, negyedik legnagyobb társulás lett az országban a GITR, s a Tiszántúl, valamint a Duna-Tisza közének minden megyéjéből jelentkeznek gazdaságok termelési partnerül. Ezért vált szükségessé a három alközpont létesítése is, amelyeket különféle osz­tályok alkotnak. A hazai rendszerek közül egyedülál­ló, hogy csdk a GITR-ben működik az öntözéses és me­liorációs osztály, amely eb­ben az évben 80 ezer hek­táron végez talajvizsgálatot. A továbbfejlődéshez pedig több mezőgazdasági kutató­Abádszalók - víztükörben (Fotó: Kőhidi) intézettel kötött szerződést a rendszer. Ebben az esz­tendőben a GITR a minősé­gi fejlesztést tűzte ki célul, A szakemberek továbbkép­zését segíti, hogy a rendszer szervezésében 1978-ban 144 mérnök vehet részt különfé­le külföldi tanulmányutakon tőkés és szocialista orszá­gokban egyaránt. A termelés növelése érde­kében a GITR jelentőségé­nek megfelelően foglalkozik a vetőmagellátással, segíti a taggazdaságok gépvásárlá­sát és a műtrágya beszerzé­sét. Napraforgóból már eb­ben az esztendőben az ösz- szes vetőmagnak a negyed­részét hibridekből biztosít­ják. Mivel a partnergazda­ságok nem a legjobb, hanem gyakorta szélsőséges talajon gazdálkodnak, ezért olyan búzafajtát importálnak, ame­lyik mindenütt jól terem. Így ősztől már vethető a leg­újabb nagy termőképességű francia fajta is. A martfűi növényolajgyár kiszolgálásá­hoz pedig 35 ezer hektáron termesztenek olajos növé­nyeket a GITR gazdaságai. Az országos igények figye­lembe vételével a rendszer növelni kívánja a kukorica vetésterületét. Ezért azok a termelőszövetkezetek, ame­lyek erre a feladatra vállal­koznak, soron kívül kapnak vetőmagot és műtrágyát. A rendszernek fontos a minőségi munka növelése. Olyan szolgáltatások fejlesz­tésére van szükség, amelye­ket az egyes gazdaságok ön­állóan nem képesek megol­dani. Éppen ezért a követ­kező héttől már megkezdő­dik a szajoli bázisrakitárban a fődarabcsere, s hamaro­san egyéb alkatrészeket is be lehet szerezni ugyanott. A szolgáltatások javításában további cél, hogy növényvé- dőszerből is megfelelő rak­tárkészlettel rendelkezzenek. Ez is jelzi, hogy mennyire fontosnak tartják ezt a fej­lesztést a GITR vezetői. B. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom