Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-24 / 71. szám

XXIX. évf. 71. szám, 1978. március 24. péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MEGNYÍLTA PARLAMENT TAVASZI ÜLÉSSZAKA Az országgyűlés elfogadta a belkereskedelmi törvényt Tegnap délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. A tavaszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti pá­holyokban helyet foglalt a Budapestre akkreditált diplomáciai kép­viseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Ne­meslaki Tivadar országgyűlési képviselőről, kohó- és gépipari mi­niszterről, a párt és a munkásmozgalom régi harcosáról. A mun­káshatalomért, a szocialista társadalom felépítéséért dolgozott, emlékét megőrizzük - mondotta. Mély megrendüléssel vettük a hírt, hogy ma éjszaka elhunyt Ortutay Gyula akadémikus, kép­viselőtársunk, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, aki a felszabadulás óta volt tagja legfelsőbb államhatalmi testüle­tünknek. Apró Antal méltatta Ortutay Gyula életútját, maradandó életművét, majd javaslatára az országgyűlés jegyzőkönyvben örö­kítette meg Nemeslaki Tivadar és Ortutay Gyula érdemeit, em­léküknek a képviselők néma felállással adóztak. Ezt követően Apró Antal bejelentette, hogy dr. Kovács Gábor, Békés megye 10. számú választókerületének képviselője mandá­tumáról lemondott; az új választás kitűzéséről az Elnöki Tanács gondoskodik. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a leg­utóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló je­lentését, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. a belkereskedelemről szóló törvényjavaslat; 2. a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója; 3. a külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai te­vékenységéről; 4. interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően Sághy Vilmos bel­kereskedelmi miniszter emelkedett szólásra. Sághy Vilmos expozéja — Itt az ideje annak, hogy a régi társadalmi rend tulaj­donviszonyaira, erkölcsi nor­máira felépített 1875-ös ke­reskedelmi törvényt új szo­cialista szabályozás váltsa fel — kezdte expozéját a mi­niszter. Az utóbbi 15—20 esztendő­ben a lakosság fogyasztása ugrásszerűen megnövekedett; az 1975. évi fogyasztás össze­hasonlító áron megközelítő­leg kétszerese volt az 1960. évinek. 1960-ban a termék- fogyasztásnak 60 százaléka, 1975-ben már háromnegyed része a kereskedelem csator­náin jutott el a lakossághoz. A kiskereskedelmi forgalom az említett 15 éves időszak alatt 2,7 szeresére növekedett. Nincs pontos nyilvántartá­sunk a kereskedelemben for­galomba kerülő termékek számáról, de annyit tudunk, hogy többszázezer árucikkről van szó, és hogy ma kétszer- háromszor több termékfajtát forgalmazunk, mint másfél évtizeddel ezelőtt. A fejlődés ezen a területen nagyon gyors, statisztikával nem is lehet nyomon követni, fejlő­désünk fontos minőségi mu­tatója az is, hogy a fogyasz­tásban és a kiskereskedelmi forgalomban 1960. óta az iparcikkek aránya számotte­vően emelkedett. — A itörvényj avaslat előké­szítése során sok vitát váltott ki az ellátási felelősség — mondotta a továbbiakban a miniszter. A belkereskede­Dr. Sághy Vilmos belkeres­kedelmi miniszer expozéját tartja lemnek itt annyiban külön­leges a szerepe, hogy a fo­gyasztói igények felmérésé­ben és közvetítésében övé a döntő felelősség, és feladata, hogy gazdasági adottságaink­nak megfelelően, maximáli­san elégítse ki a lakosság igé­nyeit. A bő áruválaszték, a technika és a divat gyors vál­tozása miatt különös jelentő­sége van a piackutatásnak. A törvényjavaslat szerint piac­kutatással nemcsak a belke­reskedelemnek, hanem a kül­kereskedelemnek és a terme­lőknek egyaránt foglalkoz­niuk kell és kölcsönös tájé­koztatást kell nyújtaniok egy­másnak. A törvényjavaslat nagy gondot fordít arra, hogy a fogyasztók jó minőségű árut vásárolhassanak. Ezért írja elő, hogy a szerződések­ben szakszerűen határozzák meg az áruk minőségét és a minőség ellenőrzésének mód­ját, valamint a minőség tanú­sítását, s előírja azt is, hogy az áru minőségét meg kell őrizni a raktározás és forgal­mazás egész folyamatában. Ezután a miniszter arról szólt, hogy a törvényjavaslat rendelkezései szinte minden pontban érintik a kereske­delmi dolgozókat. Ezek közül is kiemelte a vásárlók tájé­koztatásának kötelezettségét, amelynek ki kell terjednie az árakra, az áru tulajdonságai­nak feltüntetésére és a vá­sárlói jogokra. Nagyon fon­tosak a törvényjavaslatnak azok a rendelkezései, ame­lyek a kereskedelmi dolgozók alkalmazási feltételeit hatá­rozzák meg. Ennek lényeges vonása, hogy meghatározott munkakörökben szükséges az erkölcsi bizonyítvány és idő­legesen vagy véglegesen el kell tiltani a kereskedelmi szakmától azokat a dolgozó­kat, akiket két éven belül há­romszor megbüntettek a fo­gyasztók megkárosítása miatt. A törvényjavaslat egyik alapelve a fogyasztói érdek- védelem. Védi a fogyasztói érdekeket és a vásárlók jo­gait, tiltja a vásárlók megté­vesztését és megkárosítását, s a fogyasztói érdekvédelem követelményeit a javaslat va­lamennyi fejezete magában foglalja. Hangsúlyozni kell, hogy bár a vásárló és a ke­reskedelem véleményében, pillanatnyi érdekében lehet­nek eltérések — mégis a ter­melő vállalatokkal, a külke­reskedelmi vállalatokkal va­ló kapcsolatban a belkeres­kedelem a vásárlói érdek képviselője, hordozója. A vá­sárlók érdekeit az áruforgal­mi folyamat minden fázisá­ban köteles figyelembe venni. Ártúllépés, vagy a vásárló bármely más módon történő megkárosítása esetén a vá­sárló kárát — minden külön felhívás, kérelem, igénybeje­lentés nélkül — meg kell té­ríteni. A jogok érvényesítésé­hez szükséges hogy a vásár­ló megismerhesse jogait, ezért a törvényjavaslat szerint a minőségi kifogások intézésé­nek szabályait minden üzlet­ben jól látható helyen ki kell függeszteni. Megkívánjuk, hogy a kereskedelmi dolgo­zók ezekről a kérdésekről pontom felvilágosítást adja­nak. — Természetesen a törvény önmagában nem oldja meg az áruellátás és a vásárlási körülmények általános és gyors javulását, hiszen a fej­lődés sok tényező együttes eredményeként következik be. A fejlődésben szerepet ját­szik a termelés hatékonysága, mennyisége, minősége, az im­portlehetőségek, a vezetési színvonal összessége és még (Folytatás a 3. oldalon) TANÁCSKOZÁS A POLITIKAI FŐISKOLÁN Az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztálya és Politikai Főiskola pártépítés tanszéke „az alapszervezeti munka fejlesztésének idősze­rű kérdései”-ről március 22. és 23-án tanácskozást rende­zett. A tanácskozáson, melyet Szabó József, a Politikai Fő­iskola rektora nyitott meg. részt vettek a budapesti, me­gyei, jáFási, városi, i^zemi, községi pártbizottságok veze­tői, munkatársai, alapszerve­zeti titkárok, vezetőségi ta­gok. A vitaindító előadást Ja­kab Sándor, a Központi Bi­zottság tagja, a PTO vezető­je tartotta, melyet korrefe­rátumok egészítettek ki. A szekcióüléseken élénk vita alakult ki. a résztvevők sok­oldalúan szóltak tapasztala­taikról és a feladatokról. A kétnapos tanácskozáson részt vett és a vitát össze­foglalta Borbély Sándor. • a Központi Bizottság titkára. TÉMA: TAKARMÁNY- ÉS GYEPGAZDÁLKODAS Az országban az idén több mint 2 millió hektár terüle­ten termesztenek különböző takarmánynövényeket. A korszerű takarmánygazdálko­dás a fejlett állattenyésztés, a növekvő hústermelés alap­ja — hangoztatták az orszá­gos takarmány- és gyepgaz­dálkodási tanácskozáson, amelyet tegnap Győrött ren­deztek meg. A tanácskozáson Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes adott áttekintést az ország takarmány- és gyepgazdálko­dásáról. Mint mondotta, a cél: minőségi változást lét­rehozni a tömegtakarmányok összetételében. Az eddigiek­nél jobban kell hasznosítani a melléktermékeket a kuko­ricaszárat. a répafejet és a szalmát. Lehetőség van a si­lókukorica, a lucerna termés­hozamának további növelé­sére. A tanácskozáson a Hanság mentén gazdálkodó farádi Felszabadulás Terme­lőszövetkezet felhívással for. dúlt az ország gazdaságaihoz a takarmánynövények hoza­mainak növelésére, a rét- és legelőterületek jobb kihasz­nálására. SZERSZÁMGÉPIPARI SZERZŐDÉS Tizenöt millió rubel érté­kű szerződést írt alá tegnap a Technoimpex Külkereske­delmi Vállalat román part­nerével, a Meszin Export- Import Vállalattal különféle szerszámgépek kölcsönös szállításáról. A megállapodás alapján a partnerek ebben az évben hárommillió rubel értékben szállítanak egymás­nak szerszámgépeket. VÁLASZOL A KÖNNYŰIPARI MINISZTER Március 30-án Keserű Já- nosné könnyűipari miniszter­hez látogat el a televízió egyik stábja. Az Országos Divat Intézet munkatársai az elmúlt na­pokban többezer kérdőív se- nítségével felmérték, hogy a közvéleményt a könnyűipar különféle területeivel kap­csolatban mely kérdések fog­lalkoztatják leginkább. Ezek­re válaszol a miniszter a 40 perces adásban. A nézők csü­törtök reggel 10 órától — a napilapokban megadott szá­mokon — telefonon is tehet­nek fel kérdéseket. VITAMIN-KOMBINÁT A MARI KÖZTÁRSASÁGNAK A péti Nitrogénművek technológiája és tervei alap­ján felépült a Szovjetunió­ban, Mari Köztársaságban a joskar-olai vitaminkombinát új szorbit üzeme. Az évi 5000 tonna kapacitású gyárhoz a főbb berendezéseket is Ma­gyarországról szállították. A beruházást megelőzően a vitaminkombinát szakem­berei Péten tanulmányozták az eljárást, s itt ismerked­tek meg a gyakorlatban a gyártástechnológiával. A pé­ti mérnökök — mint szakta­nácsadók — az egész beru­házás folyamán részt vettek az építésben, szerelésben, most pedig a próbaüzemelte­tésben. EGY MONDATBAN — Tegnap ülést tartott a Magyar Vöröskereszt orszá­gos vezetősége. Kaposvári Júlia főtitkárhelyettes érté­kelte a 25 éves tisztasági mozgalmat. f J 1 * [' j A szolnoki Vas- és Faipari Szövetkezet új terméke az FK-500 típusú 500 ezer kilokalóriás teljesítményű fatüzelésű kazán. A hulladékfával is üzemeltethető berendezéseket fafeldolgozó üzemek részére készítik Willy Brandt az Egyesült Izzóban Willy Brandt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke és .kísérete tegnap az Egyesült Izzóba látogatott. A vendé­geket Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamosenergia­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára, Dienes Béla vezérigazgató és Vadas Sán- domé, a vállalat pártbizott­ságának titkára fogadta. A vezérigazgató tájékoztatójá­ban egyebek között elmond­ta: az Izzónak jelentős ke­reskedelmi kapcsolata van az NSZK több vállalatával, és a hannoveri vásárokon már eddig is számos elektroipari újdonsággal mutatkozott be. Willy Brandt ezután meg­tekintette a díszkivilágító- és normál izzókat gyártó üzemrészt, majd elismerését, jókívánságait kifejező soro­kat jegyzett a lámpatesteket készítő brigád naplójába. A Német Szociáldemokrata Párt elnöke ezt követően az üzemi szakszervezeti bizott­ság képviselőivel, szakszer­vezeti bizalmiakkal találko­zott. Érdeklődéssel hallgat­ta a szakszervezeti beszámo­lót, a bizalmiak hozzászólá­sait, majd a vállalat szak- szervezeti tanácsának tevé­kenységéről, aktivistáinak munkájáról tájékozódott. Az eszmecserén szólt az NSZK üzemeiben és gyáraiban mű­ködő szakszervezetek felada­tairól is. Örömét fejezte ki, hogy a tárgyalások mellett lehetőségük nyílt egy nagy budapesti vállalat tevékeny­ségének, munkásai életének megismerésére. Hermann Kersting, az NSZK budapesti nagykövete tegnap este a Hilton szálló­ban fogadást adott Willy Brandtnak. a Német Szociál­demokrata Párt Magyaror­szágon tartózkodó elnökének és kíséretének tiszteletére. A fogadáson megjelent Gáspár Sándor. Óvári Mik­lós, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Púja Frigyes külügymi­niszter, Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipa- rj Dolgozók Szakszervezeté­nek főtitkára, a Központi Bi­zottság tagjai. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője, valamint a társa­dalmi, a gazdasági és a kul­turális élet számos képvi­selője. (Willy Brandt sajtókonfe­renciájáról tudósításunk a 2. oldalon.) A Jászsági Állami Gazdaságban Korszerű szarvasmarha- és sertéstelep épül Jól halad a szarvas­marhatartás, a sertéste­nyésztés fejlesztését, kor­szerűsítését szolgáló közel 60 millió forintos beruházás a Jászsági Állami Gazda­ságban, amely a gazdaság jászkiséri l-es számú kerüle­tében a sertéstelep re­konstrukciójával kezdődött. Az eredetileg 540 anyako­cára és 3600 hízósertésre mé­retezett telepet 880 koca és 5 ezer hízó tartására alkal­mas ISV batériás teleppé bővítik. A rekonstrukció 15 millió forintba kerül, kivite­lezője a gazdaság építőrész­lege. A beruházás megvalósítá­sával, a korszerű batériás technológiák alkalmazásával kedvezőbb feltételeket te­remtenek a gazdaságos ser­téstenyésztéshez. Az állami gazdaság hízósertés-termelé­se a bővítés után az évi 120 vagonról 170 vagonra növekszik. Az idei tervekben szere­pel ezen kívül egy 504 fé­rőhelyes szakosított tehené­szeti telep építése. Az új létesítmény a felső-jászsági kerületben épül 42 millió fo­rint költséggel, saját kivite­lezésben. Az előkészületek­kel jó ütemben haladnak; befejezték a telep ellátását biztosító artézi kút fúrását, épül a telephez vezető bekö­tő út, kezdődik az energia- ellátást szolgáló transzfor­mátorállomás építése. A szakosított tehenészeti telep létrehozásával újabb kedvező feltételeket terem­tenek a szarvasmarhatenyész­tés. korszerűsítéséhez, az állategészségügyi követelmé­nyek betartásához. Átadása után a gazdaság 850-re, vagyis csaknem kétszeresére növeli tehénállományát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom