Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-24 / 71. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. március 24. Kommentárunk Carter kudarca CARTER ELNÖK gondter­helt arccal kísérte ki vendé­gét a Fehér Házból, a közös közleményt későbbre halasz­tották, Vance a tőle megszo­kott diplomatikus nyilatkozat helyett nézetkülönbségeket emlegetett — minden arra utal, hogy Begin izraeli kor­mányfő washingtoni látoga­tása kudarccal végződött. Voltak, akik derűlátóan te­kintettek a tárgyalások elé­be, abban bízva, hogy az amerikai kormányzatnak si­kerül jobb belátásra bírnia Izrael „héjáit”. Ám ezúttal a borúlátók jövendölése vált be: Begin tapodtat sem enge­dett álláspontjából. Mindez aligha érte várat­lanul azokat, akik a tettei alapján helyesen felmérték a jelenlegi izraeli kormány mű­ködését. Különösebb engedé­kenységgel a korábbi, mun­káspárti kabinetet sem lehe­tett vádolni, a Likud-tömb választási győzelmével azon­ban Tel Aviv rátért a még merevebb választási útjára. Ma már úgyszólván teljesen szétfoszlottak a remények, hogy Izrael megértéssel tár­gyaljon az arab területek visszaadásáról és felfüggesz- sze a széleskörű ellenkezést kiváltott telepítéspolitikáját. Üj vonás, hogy még a was­hingtoni nyomással is dacol az izraeli kormányzat. Egye­lőre nehéz lenne felmérni, miként lép Carter a sikerte­len Begin-látogatást követő­en. Annyi bizonyos, hogy a „Pax Americana”, vagyis az USA kedve szerinti rendezés terve zsákutcába került a Közel-Keleten. Emiatt Kairó is szükségesnek tartotta, hogy némi késéssel kormánynyi­latkozatban ismertesse állás­pontját. Szadat nem meri nyíltan bírálni Izraelt a li­banoni katonai akciókért, vi­szont még mindig reménye­ket fűz a külön tárgyalások felújításához. Valójában vajmi csekély az esély arra, hogy a történték után Begin hajlandóságot mutat a párbeszéd folytatását akadályozó körülmények megváltoztatására. Az egyet­len lehetséges módot: a hadi­anyag szállítások leállítását az amerikai kormányzat nyil­vánvalóan nem mérlegelte az izraeli kormányfővel folyta­tott eszmecseréken. BEGIN TEHÁT voltakép­pen győztesen távozott Was­hingtonból. Elérte, amit akart: megvédte álláspontját az amerikai vezetők előtt és nem feszítette túl a húrt, vagyis a továbbiakban is szá­míthat az Egyesült Államok támogatására. Tárgyalásain nem az ő, hanem Carter kon­cepciója szenvedett kudarcot. Egyszersmind tovább bonyo­lódott a közel-keleti helyzet, csökkent a békés rendezés esélye, növekedett a feszült­ség. Carter arcán szokatlan baljós komorság a washing­toni elképzelések csődjét tük­rözte. Willy Brandt sajtótájékoztatója Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt el­nöke csütörtök délután a Gellért Szálló gobelin ter­mében sajtókonferencián találkozott a magyar és a nemzetközi sajtó, rádió és televízió képviselőivel. A sajtókonferencián, amelyen Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője elnökölt, Willy Brandt rövid nyilatkozatot tett Meleg szavakkal mondott köszönetét a szívélyes fogad­tatásért. Hangoztatta, hogy eredményes megbeszéléseket folytatott Kádár Jánossal. Rámutatott, hogy a pártközi kapcsolatok hatékony kiegé­szítői a kormányzatok tevé­kenységének. Bizonyos, hogy mostani látogatása is hozzá­járul a két ország közötti jó kapcsolatok további bőví­téséhez. amely mindkét nép érdekeit szolgálja. — Két olyan párt kapcso­latáról van szó — folytatta — amelv sok tekintetben kü­lönbözik egymástól. Nem lenne értelme annak, hogy megpróbáljuk elmosni e kü­lönbségeket. De mindenképp hasznos, ha jobban ismer­jük egymást. Ezért megálla­podtunk abban, hogy foly­tatni fogjuk a kölcsönös tá­jékoztatást célzó megbeszé­léseket. Örömmel fogjuk üd­vözölni az MSZMP képvise­lőit az NSZK-ban. Willy Brandt kitért arra is, hogy a mostani megbeszélé­sek során — a kétoldalú kapcsolatokon túlmenően — olyan mindenkit érintő té­mákkal is behatóan foglal­koztak, mint az enyhülés, s ezzel összefüggésben a béke biztosítása, a fegyverzet kor­látozása. valamint a fejlett ipari államok és a fejiődő országok közötti kapcsolatok javítása. A Német Szociáldemokra­ta Párt elnöke ezután az új­ságírók kérdéseire válaszolt. Á leszerelés kérdéseiről szólva elmondta: a két nagy­hatalom között a stratégiai támadó fegyverek csökken­tését célzó tárgyalások re­mélhetőleg még az idén eredményre vezetnek és utat nyitnak a SALT—3 megálla­podás megkötéséhez is. Willy Brandt kifejtette:' a problémák egyik forrása az, hogy a haditechnika fejlő­dése során olyan új fegyve­rek jöttek létre, amelyek nem sorolhatók az eddigi tárgyalások témakörében sze­repelt egyik fegyverzet­rendszer közé sem. Az NSZK kormányának és az NSZDP-nek egyaránt az a véleménye, meg kell találni a lehetőséget arra, hogy eze­ket az új fegyvereket is be­vonják a leszereléssel kap­csolatos tárgyalások témakö­rébe. azért, hogy korlátoz­zuk, illetve megakadályoz­zuk elterjedésüket. E fegyve­rek közé sorolta a neutron- bombát is. Egy kérdésre válaszolva hangoztatta, hogy rendkívül nagy jelentőségű Leonyid Brezsnyev tervezett NSZK- beli látogatása. Alkalom nyí­lik arra, hogy megbeszéljék a két ország következő évék­re szóló együttműködésével kapcsolatos kérdéseket. Az SPD-nek a szocialista országok kommunista párt­jaihoz fűződő kapcsolatairól szólva megjegyezte, hogy azokat gyakorlati módon, ru­galmasan kívánják fejleszte­ni, ami természetesen össze­függ általában a kelet—nyu­gati kapcsolatokkal. A sajtókonferencián Willy Brandt beszélt a szocialista internacionálé növekvő ér­deklődéséről az afrikai kon­tinens iránt és e földrészen kifejtett mind aktívabb te­vékenységről. Tájékoztatást adott az észak—dél problé­mával foglalkozó, tavaly de­cember óta működő úgyneve­zett Brandt-bizottság mun­kájáról is. Ezzel kapcsolat­ban kifeitette. hogy felada­tának lényege a kölcsönös érdekek megfogalmazása, egy új világgazdasági rend­szer elemeinek kidolgozása. A bizottság tevékenységével kapcsolatban kifejezte, remé­nyét, hogy együtt fognak majd működni a KGST-or- szágokból érkező szakembe­rekkel is. A sajtóértekzelet Berecz János zárszavával ért véget. Fock Jenő Damaszkuszban Tegnap este Damaszkusz­ban befejeződtek a hivatalos tárgyalások az MSZMP és a Szíriái Baat'h Párt küldött­sége között. A tárgyalások végeztével FoCk Jenő, az MSZMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a magyar párt- küldöttség vezetője, valamint dr. Favaz Szajagh, a Szíriái Baath Párt nemzeti vezetősé­gének tagja, külügyi titkár aláírta a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Arab Újjá­születés Szocialista Pártja 1978—79. évi együttműködési munkatervét. A tárgyalások­ról közös közleményt adnak ki. Április 4 alkalmából Ünnepségek a Szovjetunióban A magyar—szovjet barát­ság nagyjelentőségű évfordu­lóját, hazánk felszabadulásá­nak ünnepét, április 4-ét, az idén is méltóképpen köszön­tik a Szovjetunióban. Az ünnepi megemlékezések sorozata már tegnap megkez­dődött: a Szovjet—Magyar Baráti Társaság kollektív tagjai: a moszkvai Épület- elemgyár dolgozói tartották gyűlést, s köszöntötték a fel- szabadulásának 33. évfordu­lóját ünneplő Magyarorszá­got, a baráti magyar népet. Április 4-ig még több más moszkvai üzemben, intéz­ményben, iskolában tartanak hasonló ünnepségeket a tár­saság rendezésében. Hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából Moszkvában az ünnep előes­téjén, április 3-án rendeznek gyűlést. Az évfordulón kez­dődik meg a szovjet főváros­ban a magyar film ünnepe — a moszkvai fesztivál fődíját elnyert alkotás, az Ötödik pecsét — Fábri Zoltán film­je — bemutatásával. Magyar könyvhetet is tartanak a szovjet fővárosban: a magyar irodalom oroszra fordított al­kotásain kívül magyar nyel­vű könyveket, albumokat, ki­adványokat árusítanak és mutatnak be külön kiállítá­son. Colombóban megkezdődött Sri Lanka Kommunista Pártjának X. kongresszusa. Képünkön: Pieter Keuneman, a párt főtitkára (Telefotó - KS) BUKAREST Az RKP Központi Bizottsá­ga — amely tegnap fejezte be kétnapos ülését — szer­vezeti kérdésekről is határo­zott. Iosif Bancot, az RKP KB PVB póttagját megvá­lasztotta a PVB rendes tag­jává, továbbá a PVB állan­dó irodája tagjának. A KB Stefan Andreit, az RKP KB PVB póttagját, a PVB állan­dó irodája tagját felmentette központi bizottsági titkári funkciójából, mivel külügy­miniszterré nevezték ki. /A plénum Vasile Musat szemé­lyében új KB titkárt válasz­tott. NEW YORK Április 20—21-én az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésen vitatja meg az ideiglenesen Libanonban állomásozó béke- fenntartó ENSZ-erők költsé­geivel kapcsolatos kérdéseket —, jelentették be a közgyű­lés elnökségéhez közelálló források. Waldheim főtitkár az ENSZ-erők hat) hónapig tartó libanoni tartózkodásá­nak költségeit 68 millió dol­lárra becsülte. MOSZKVA Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke kedden látogatást tett Orenburgban. Megtekintette a város környéki földgázle­lőhelyeket, beszélgetéseket folytatott a dolgozókkal és a mérnökökkel. A körzeti párt- bizottság épületében a szov­jet miniszterelnök eszmecse­rét folytatott párt- és gazda­sági vezetőkkel, gázipari szakemberekkel. * * * Lényegében befejeződött Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko szervezetének átál­lása a 96 napos űrutazás után a földi viszonyokhoz. Ehhez nem egészen egy hétre volt szükség, természetesen gon­dos orvosi irányítással és fel­ügyelettel. Az orvosi vizsgá­latok adatai szerint azonban szervezetükben semmiféle ká­ros hatást nem okozott a tar­tós űrrepülés és a visszatérés nehézségei teljesen normális­nak tekinthetők. PÁRIZS Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtitká­ra elfogadta Giscard d’Esta- ing államfő meghívását :— közölte a Francia KP Titkár­sága tegnap délután. Az er­ről szóló közlemény leszöge­zi: „Arra törekedve , hogy minden lehetséges módon elősegítse az ország előtt ál­ló legsúlyosabb problémák rrjegoldását — e problémák súlyosságát és mélységét is­mét aláhúzták a nemzetgyű­lési választások — Georges Marchais elfogadta a köztár­sasági elnök javaslatát arra, hogy találkozzék vele egy megbeszélés céljából”. Érkeznek Libanonba az ENSZ-haderök Egymásután érkeznek Li­banonba az ENSZ-haderők különböző nemzetiségű ala­kulatai. Tegnap hajnalban le­szállt a bejrúti repülőtéren a hatszáz főnyi francia egység első, kétszáz fős csapata. Hí­rék szerint a francia zászló­alj többi négyszáz tagja még a nap folyamán csatlakozik társaihoz. Dél-Libanonban a jelek szerint egyelőre tartja magát az Izrael által egyoldalúan bejelentett tűzszünet. Éjsza­ka folyamán csak szórványos lövöldözésekről érkeztek hí­rek. Egy héttel a Libanon ellen elkövetett izraeli támadás és hárem nappal az izraeli csa­patok azonnali kivonását kö­vetelő biztonsági tanácsi ha­tározat után az egyiptomi kormány is állást foglalt a kérdésben. Szerdai kissé meg­késett nyilatkozatában az egyiptomi kormány is elítéli Dél-Libanon izraeli megszál­lását. Elhunyt Ortutay Gyula (1910-1978) Mély fájdalommal tudatjuk, hogy hosszú súlyos beteg­ség után szerdán, 68 éves korában elhunyt Ortutay Gyula akadémikus, országgyűlési képviselő, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak alelnöke, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat el­nöke, az MTA néprajzi kutató csoportjának igazgatója. Te­metéséről később intézkednek. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa A Hazafias Népfront Országos Tanácsa A Magyar Tudományos Akadémia Ortutay Gyula 1910. már­cius 24-én, Szabadkán szü­letett, iskoláit Szegeden vé­gezte. Itt 'járt egyetemre, ahol klasszika-filológiával, pszichológiával, irodalom- történettel és néprajzzal fog­lalkozott, Egyik alapítója és vezetője volt a Szegedi Fia­talok Művészeti Kollégiuma néven működő baloldali ér- term iségi csoportnak. Itt kötött életreszóló barátságot Erdei Ferenccel, Radnóti Miklóssal s a magyar kultú­ra és tudomány számos, azóta nagy nevet szerzett ki­válóságával. Első munkái a Művészeti Kollégium kiadá­sában jelentek meg. Doktori értekezését Tömörkény Ist­vánról írta. Első néprajzi gyűjtőútjain a különösen el­maradott szabolcsi tájak pa­rasztságát ismerte meg, ezek­ből született műve, a Nyíri és rétközi parasztmesék. Már a felszabadulás előtt írott tanulmányaiban az orosz és a szovjet kutatások követésére hívta fel a figyel­met. Népművészeti, tudo­mánytörténeti, elméleti és módszertani munkák egész sorát írta ezekben az évek­ben: ekkor keletkezett a Ma­gyar népismeret, a Székely népballadák, A magyar nép­költési gyűjtemények törté­nete s a kétkötetes A ma­gyar népművészet. Tudományos kutatása mel­lett korán békapcsólódott a haladó politikai mozgalmak­ba. Egyik szervezője volt a Magyar Történelmi Emlék­bizottságnak. A felszabadu­lás után a kisgazdapárt bal- szárnyához tartozott. A rádiót, a Magyar Távira­ti Iirodát, a Filmhíradót egyesítő Magyar Központi Híradó elnökeként tevékeny­kedett 1945—1946-ban. Nem sokkal később, 1947—50 kö­zött vallás- és közoktatás- ügyi miniszterként dolgozott, nevéhez fűződik az iskolák államosítására tett törvény- javaslat kidolgozása, beter­jesztése. A magyar múzeum­ügy és műemlékvédelem új­jászervezője 1950—1953 kö­zött, a Múzeumok Országos Központjának vezetőjeként. Az iskólát teremtő nevelő az 1930-as években kezdte pályáját előadóként, majd a szegedi egyetemen a folklo­risztika magántanára lett. A budapesti Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem tanszékveze­tő professzorává 1946-ban ne­vezték ki. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektora 1957—63 között. Az ellenforradalom után, 1957-től hét éven át voit a Hazafias Népfront főtitkára, majd, haláláig egyik alelnö­ke. Az országgyűlésnek a felszabadulás óta megszakí­tás nélkül tagja és a kultu­rális bizottságnak 1970-től több cikluson át elnöke volt. 1958 óta vett részt az Elnöki Tanács munkájában. A Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat elnökévé 1964-ben választották meg. A Magyar Tudományos Akadémiának 1946-ben lett levelező, 1958- ban pedig rendes tagja. A nyelv- és irodalomtudomá­nyok osztályának titkára­ként, majd elnökeként 1967- től két cikluson keresztül végzett tudománypolitikai és tudományszervező munkát és ebben a minőségében al- kotóan és eredményesen se­gítette az MTA elnökségé­nek munkáját. Az MTA nép­rajzi kutatócsoportjának ala­pításától, 1967-től mindvé­gig igazgatója volt. A felszabadulás után tu­dományos munkássága is ki- terébélyesedett. Az 1948-ban kiadott Két előadás című könyvében a kortársi magyar társadalom néprajzi vizsgá­latának módszereit kutatta. 1960-ban írók, népek, szá­zadok, 1966-ban Halhatatlan népköltészet, 1972-ben The Hungarian folklore címmel jelentette meg válogatott ta­nulmányait. A magyar néprajztudo­mánynak vitathatatlanul legnagyobb hazai és nem­zetközi tekintélye volt. Több külföldi akadémia válasz­totta tagjává és számos nem­zetközi tudományos szerve­zet hívta meg vezetőségébe. Megszervezője volt a nem­zetközi finnugor kongresz- szusoknak, évekig vezette a finn—magyar kulturális ve­gyesbizottság munkáját. Sokoldalú munkásságát Állami-díjjal, a Magyar Népköztársaság Zászlórend­jével és számos más magas hazai és külföldi állami ki­tüntetéssel ismerték el. Közéleti és tudományos munkájával jelentős mérték­ben járult hozzá a szocialis­ta társadalmat építő népünk felemelkedéséhez, a nemze­tek együttműködéséhez és egymás értékeinek jobb meg­ismeréséhez. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a hazai és a nemzetközi tudományos, kul­turális életet. Tovább nyomoznak Moro elrablói után Aldo Moro elrablóinak rej­tekhelyét még mindig nem találták meg. Lapértesülések szerint azonban Brunhilde Pertramemak, a „vörös bri­gádok” egyik ismert és rég­óta körözött tagjának szer­dai letartóztatása után a nyomozók újabb lépést tet­tek: azonosították a Morót elrabló kommandó egyik tagját, aki egy évvel ezelőtt megszökött a börtönéből. Hi­vatalos forrásból a hírt sem megerősíteni, sem cáfolni nem voltak hajlandók. Gerardo Chiaromonte, az OKP titkárságának: és veze­tőségének tagja, a párt po­litikai-elméleti hetilapjának, a Riinascitának hasábjain utal a nyomozás bizonyos groteszk epizódjaira: arra, hogy a Moro elrablását kö­vetően közzétett fényképe­ken szereplő húsz körözött ember közül kettő már hó­napok óta rács mögött volt; hogy az emberrablók immár két gépkocsit vittek vissza abba a kerületbe, amelyben végrehajtották merényletü­ket, s hogy miután „alapos gyanúval” őrizetbe vettek egy „cinkost”, megállapítot­ták róla, hogy teljesen ár­tatlan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom