Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-22 / 69. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. március 22. Elsők a járásban Március 11-én ünnepélyes keretek között adta át Kádár János rendőrhadnagy a kun­szentmártoni Közlekedésbiz­tonsági Tanács megbízásából Barta Mihálynak, a Tiszazug Tsz elnökének a kollektívá­nak járó, 1977-ben elért „Ve­zess balesetmentesen” mozga­lom járási első helyezéséért odaítélt serleget, oklevelet, valamint a KBT különdíját. Az ünnepségen mintegy nyolcvanan jelentek meg; a nagyrévi, a tiszainokai, a ti- szakürti kerület gépjárműve­zetői. Jagos Imre üzemi pártszer­vezeti titkár megnyitója után a tsz elnöke foglalkozott be­számolójában a megnöveke­dett közúti forgalom alaku­lásával, a mind nagyobb fel­adatokkal, a bekövetkezett balesetekkel. Ezután a gép­járművezetők állandó to­vábbképzésének szükségessé­gét ecsetelte. Szólt arról: nagy gondot kell fordítani arra, hogy a gépjárműveze­tők: körében teljesen meg­szűnjön a szeszes ital fo­gyasztása. A kunszentmártoni járás területén 1976-hoz viszonyít­va tavaly mintegy 20 száza­lékkal csökkent a balesetek száma. A Tiszazug Tsz gép­járművezetőd 1977-ben nem okoztak közúti balesetet. Az elismerés nem maradt el: hu­szonötén kapták meg a KBT ' oklevelét és a vele járó pénz­jutalmat. A tsz elnöke továb­bi jó munkát, balesetmentes vezetést kívánt a jelenlévők­nek. Elhangzott az is: vala­mennyi gépjárművezető csat­lakozzon a szolnoki Jármű­javító szocialista brigádjai­nak felhívásához, amelynek célja a szocialista brigádmoz­galom szélesebb körű kibon­takoztatása. A versenyfelhí­vást a gépjárművezetők el­fogadták, csatlakoztak hozzá. Az összejövetelt ízletes ebéd elfogyasztásával zárták. Kollár József, a versenybizottság elnöke Nagyrév Még ilyet! Gyakran hallok arról, hogy éjszakánként jó­kedvű (??) vagy pityó- kás. ittas fiatalok — és nem fiatalok! — fákat tördelnek ki, kukákat borogatnak fel, s hason­ló \J,kedves” meglepeté­sekkel szolgálnak. Nincs okom kételkedni az ilyenfajta történetekben, hisz tudok arról is, hogy a garázdákat fülönfog- ták, megbüntették. Nyil­ván rászolgáltak erre! Éppen ezért írom meg, amit a közelmúltban ta­pasztaltam, hogy meg­történik ennek az ellen­kezője is. Március 17-ről péntekről szombatra vir­radóan társaságból haj­nali kettőkor battyog- tunk haza a Táncsics Mihály úton, amelyre a Kossuth Lajos utcából egy fiatal pár fordult be. Mindjárt az utca elején van egy henger alakú reklámoszlop. Valakinek útjában lehetett koráb­ban, ezért feldöntötte Nos, ez a fiatal pár — se szó, se beszéd — a rek­lámoszlopot felállította, s mint aki jól végezte (jól végezte!) dolgát, ment tovább. S. F. Szolnok Asszonyok a virágtartó­ban A logikus az lenne, hogy ama bizonyos virágtartóban virágok lennének ... (Igaz, még az ültetésre nem kerül­hetett sor.) S hogy mégis asz- szonyok kerültek bele? Ez a következőképp esett. Takács István né hunyad- falvai olvasónk írta levelé­ben, hogy március 11-én, szombaton Szolnokra jött vá­sárolni. A 12 órás busszal utazott haza, amely mindig túlzsúfolt. Szombaton is nagy tömeg várta a viszonylag ké­sőn beálló kocsit. Nosza, megrohamozta a tömeg. Nem néztek az utasok se gyerek­re, se terhes asszonyra, se idős emberre — gázoltak egymáson át. Olvasónknak mindkét keze tele volt csomaggal. Nekiszo- rítottták a virágtartónak. Érezte: lábtörés lesz a vége, ezért inkább azt választotta, hogy „beleül” a virágtartó­ba. Csakhogy még négyen es­tek rá,' mellé — írta. „Kicsit viccesen hangzik, de nem volt az, mert már mindnyájan megettük a kenyerünk javát. És kérdezem, miért tettek vi­rágtartókat olyan helyre, ahol az utasok testi épségét veszélyezteti? A forgalmista is kinézhetne, hogy felfér- nek-e az utasok, ne gázolják agyon egymást. Hiába volt a kalauz erélyessége, nem bírt a tömeggel...” Néhány mondatot szó sze­rint idéztünk olvasónk leve­léből. Ügy gondoljuk, nincs akadálya annak, hogy a vi­rágtartót. odébb [tegyék, ha valóban útban van. Hogy nem néztek az utasok gyere­ket, terhes nőt, öreget? ... Mit szóljunk erre? Itt csak emberség, figyelmesség „se­gíthetne” ... Tíz kalauz sem tudná megfékezni a tapin­tatlan, törtető tömeget, nem egy. •■ Türelmetlenek vagyunk? „A busz megy, az utas ma­rad” címmel jelent meg mun­katársunk írása február 12- én, amely szerint a szolnoki Széchenyi lakótelepről egyik Számottevő érdeklődésre tarthatnak igényt a Polgári Törvénykönyvnek azok a módosításai, amelyek a min­dennapi életben gyakran megnyilvánuló emberi ma­gatartósokra, valamint a személyeit polgári jogi vé­delmére vonatkoznak. Az ember életszükségletei­nek kielégítése érdekében rendszeresen jogokat és kö­telezettségeket vállal, nyilat­kozatokat tesz. A jognyilat­kozat érvényessége a nyi­latkozatot tevő cselekvőké­pességétől függ. A cselekvő­képesség a polgári jog mag1- fogalmazásában azt jelenti, hogy az ember saját nevé­ben, saját akarat-elhatáro­zásából jogokat és kötelessé­geket szerezhet. Az életkortól függő cse­lekvőképtelenség korhatára a Ftk. módosítása folytán 12 évtől 14 évre emelkedett, merit a 14. életév más jog­ágakban már korábban is irányadó életkor volt. (14. életévtől lehet munkavi­szonyt létesíteni, 14. élet­évtől kezdődik a büntethető­ség stb.) Ennek megfelelően a 14 éven. aluli személy jog- nyilatkozata semmis. Nevé­ben törvényes képviselője jár el. Természetesen a cse­lekvőképtelen személy által megkötött, a mindennapi életben előforduló csekély jelentőségű szerződések nem tekinthetők semmisnek. (Pl. vásárlás.) A 14. életév betöltése után a 18. életév eléréséig a kor­látozottan cselekvőképes em­ber törvényes képviselője hozzájárulásával köthet jog­ügyleteket, kivéve a min­dennapi élet szokásos jog­ügyleteit, valamint azokat, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. Ezen túlmenően ren­delkezhet munkával szerzett keresetével — ennek ere­jéig kötelezettséget vállal­hat, és a jogszabály által le­hetővé tett személyes jog- nyilatkozatot megteheti. A törvényes képviselő — aki ez esetekben többségé­ben a szülő — abban a helyzetben van, hogy a cse­lekvőképtelen, ill. a korláto­zottan cselekvőképes sze­mély érdekeit felismerve, a legmegfelelőbb jognyilatko­nap a 7.35-ös járat 2 perccel korábban indult, emiatt töb­ben lemaradtak. A Volán 7. sz. Vállalat il­letékesei megvizsgálták az esetet. A beosztott autóbusz 7.04-kor a Vásárcsarnokhoz érkezve meghibásodott, ezért cserélni kellett, A csereautó­busz 5 perc késéssel indult a lakótelepre. Tekintettel arra, hogy a végállomásokon 1 perc tartózkodása van a já­ratoknak, elvileg a 7.35-ös buszt nem korábban, hanem 3 perccel később kellett vol­na a személyzetnek indíta­nia. Ök egybehangzóan állí­tották is: nem indultak ko­rábban, inkább késtek ... Az utasokra nem tettek olyan megjegyzést: igyékezzenek, keljenek fel korábban... Azt elismerték, hogy a lakó­épületek felől közeledtek „Sürgős” jeligére kért ügyében választ egy törökszentmiklósi ol­vasónk. Kérésünk: sürgősen írja meg nevét, címét, mert akkor levélben tanácsot adhatunk. A téma, illetve a válasz magánjel­legű, semmiképpen nem érde­kelhet több embert, ezért nem adunk e helyen választ. Sz. S. Szolnok: A tartásdíjat a bíróság a jogosult gyermek képviselőjének (szülőjének, gon­dozójának) kezéhez fizetteti. Tartásdíjat megállapítani és fi­zetésére kötelezni akkor is szük­séges, ha a család ugyan együtt él, de a kötelezett (rendszerint az apa) nem adja haza a mun­kabérét, s így a gyermekek sú­lyos hátrányt szenvednek. Ilyen­kor a gyermekeknek járó tar­tásdíjat közvetlenül az anya zatot megteheti. Ezáltal szükségtelenné vált a gyámr hatóság korábbi, széles kör­ben fenntartott jóváhagyási jogköre. A törvényes képvi­selő iránti bizalom és a gyakorlati élet egyszerűsíté­sére való törekvés következ­tében a módosított Ptk. nem kívánja meg a gyámhatóság hozzájárulását, ha a törvé­nyes képviselő jognyilatko­zata ingatlan megszerzésére, elidegenítésére vagy meg­terhelésére irányul. Nagyobb értékű vagyontárgyra vo­natkozó jognyilatkozat ér­vényességéhez továbbra is a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Az értékhatár meghatározásáról külön jog­szabály rendelkezik. * * * A szocialista társadalom jel­legénél fogva megküliönböz- tetettt helyet biztosít a jogi szabályozáson belül is a sze­mélyiség szabad kibontako­zására. Az alkotmányban megfogalmazott állampolgári jogok és kötelességek szelle­mében kapott széles körű szabályozást a módosított Ptk-bam a személyek polgá­ri jogi védelme. A polgári jog a személyek fogalomkörén belül megkü­lönböztet magán és jogi személyt. A polgári jogi vé­delem egyaránt vonatkozik mindkét csoportra, kivéve azokat az érdekeket, melyek) jellegüknél fogva csak ma­gánszemély viszonylatában jelentkeznek. A polgári jog a maga sa­játos eszközeivel védelmet biztosít a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkü­lönböztetése, a lelkiismereti szabadság megsértése, a sze­mélyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség és az egészség, valamint az emberi méltóság és a becsü­let megsértése esetén. E jogok sérelme esetén a büntetőjog is védelmet biz­tosít a sérelmet szenvedett félnek, természetesen a bün­tetőjog és a polgári jog által alkalmazható szankciók egy­mástól lényegesen eltérnek. A köztudatban ismertebb a büntetőjogi szankciók alkal­mazása. A személyek polgári jogi védelmének körében telje­sebbé vált a jó hírnév vé­utasok. Ez általános jelenség a reggeli időszakban. Az 5— 15 percenként induló járatok miatt szinte folyamatosan ér­keznek utasok az indulási helyre. A cikk megjelenése óta többször ellenőrizték a lakó­telepi indulásokat. A Volán dolgozóinak terhére felróható menetrendi pontatlanságot nem tapasztaltak. Végezetül a vállalat illetékesei megír­ták: a panaszolt járatnak, nincs lehetősége „gyakorta korábban indulni”, mert a busz 7.25-kor indul a Vásár- csarnoktól. A menetidő 9 perc, tehát 7.34-re érkezik a lakótelepre, s 1 perc múlva — a beszállítás után — in­dulhat vissza. Túl szigorúnak tartják a cikkíró végkövet­keztetését: „ha már ember­ség nincs is ...” (vagy esetleg a családban velük együtt lakó nagyszülő stb.) kap­ja kézhez. N. L.-né, Szolnok: A dolgozó nőt terhessége negyedik hónap­jának kezdetétől gyermekének hathónapos koráig egyáltalán nem, ezen túl pedig gyermeké­nek egyéves koráig csak saját beleegyezéssel szabad túlmunká­ra és készenlétre beosztani. A hatévesnél fiatalabb gyermekét gondozó anya csak kivételesen rendelhető ki túlmunkára. Ki­vételes, rendkívüli esetben azon­ban — balesetnek vagy elemi csapásnak a—megelőzése vagy elhárítása végett — a kisgyer­mekes anya is túlóráztatható, ki­véve azokat, akik a túlmunka végzésének teljes tilalma alatt állnak. delme. A jó hírnév sérelmét jelenti, ha valaki más sze­mélyre vonatkozó sértő, va­lótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis szín­ben tüntet fel. Magánszemé­lyeknek és jogi személyek­nek a jó hírneve egyaránt védelmet élvez. Közismert tény, hogy milyen belátha­tatlan káros következményt jelent a társadalmi értékíté­let hátrányos megváltozása, hä valakinek a jó hírneve sérelmet szenved. Tudományos, irodalmi és művészeti tevékenységet folytatók körében a névvi­selés kérdése is szabályozást kapott a módosított Btk- ban. A már korábban is tu­dományos stb. tevékenységet folytató személy kérelmére lehetőség van arra, hogy más, aki később azonos te­vékenységet azonos (összeté­veszthető) néven végez, ne­vét csák megkülönböztető jelzéssel használhatja. A személyhez fűződő jogok sérelme esetén a sérelmet szenvedett kérheti a jogsér­tés tényének bírói megálla­pítását, követelheti a jog­sértés abbahagyását, és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más módon adjon elég­tételt. Lényeges módosítás a sze- - mélyi jogok védelmének esz­közei körében, hogy a Ptk. lehetőséget ad a kártérítés érvényesítésére a polgári jo­gi felelősség szabályai sze­rint. A módosított Ptk. be­vezette a nem vagyoni kár fogalmát, mely szerint a kár­okozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát, ha a károkozás a károsult­nak a társadalmi életben való részvételét, vagy egyéb­ként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti, illető­leg a jogi személynek a gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan be­folyásolja. Ezen hathatós védelmi eszközök akkor alkalmazha­tók. ha a károkozó maga­tartás a törvény hatálybalé­pése után — 1978. március 1-ét követően — történt. Dr. Völgyessy Lászlóné járásbírósági bíró Szerkesztői üzenetek A Sárközből Hires „himesek” A dél-tolnai dombok kö­zött meghúzódó sárközi falvak egyikében, Bátán öt asszony érti még a ha­gyományosan kedves hús­véti ajándék, a hímes to­jás készítését. Legyezős, tulipános, csárdáspántli- kás, díszmadaras és gyöngyvirágos tojásaikból tízezer számra exportál évente újabban kará­csonyfadísznek is - az NSZK-ba és Hollandiába a decsi Népi Iparművésze­ti Szövetkezet (Kép és szöveg :T.F.) Sümegi Mihályné a legidősebb tojásfestő Bátán. Hiteles sárkö­zi mintáit néhány éve meghalt Dér Józsefnétől, az egyetlen Népművészet Mestere címet viselő „tojásirótól" kapta Tere-fere a kispadon. Az idősebbeknek még mindennapi viselet, de ilyenkor húsvét táján a fiatalok is előveszik a röpikét, a pöndölt meg a színporrfpás brokátselyem bőszoknyát És ha húsvétig még netán kedvet kapna valaki a tojásfestéshez, íme mintának egy tányérravaló a bátai asszonyok munkáiból Áruvizsgálat Üvegedény a konyhában és az asztalon A háziasszonyok többsége ma is kissé tartózkodó az üvegedényekkel szemben, tapasztalataik ugyanis arra mutatnak, hogy az üveg könnyen törik, és nem' bír­ja a meleget. Valóban, ha a közönséges üveget kö­rülbelül 70 °C-os hőmérsék­let-különbség éri, elreped. A háztartási hőáilló üveg­edényeket azonban más anyagokból és más technoló­giával* gyártják, ezért ellen­állóbbak a hirtelen hőmér­sékletváltozásokkal szemben, s jobban tűrik a koccanáso­kat is. Hátrányuk a hagyo­mányos edényekkel szemben, hogy a hőenergiáit rosszab­bul hasznosítják; füleik át­forrósodnak (nem hőszigetel­tek); „megfoghatatlanul” kis méretűek; végül használatuk nagyobb gondosságot igé­nyel. Ám előnyeik sem elhanya­golhatók: az edény, amel­lett, hogy főzésre-sütésre szolgál, különösen gusztusos tálalásra ad módot; a fe­deles edényékben remekül lehet a kész ételt hűtőszek­rényben tárolni; végül főzés közben is figyelemmel lehet kísérni az ételt, anélkül, hogy a fedőt emelgetni kel­lene. A NAGYÍTÓ februári szá­mában jelent meg a hőálló háztartási üvegedények ösz- szehasonlító minőségvizsgá­lata, azaz tesztje. Volt mit összehasonlítani, hiszen a választékban a hazai ter­mékek mellett több impor­tált gyártmány is fellelhető. A minősítéshez megvizs­gálták az üveg minőségét (például azt, hogy vannak-e benne idegen anyagú zár­ványok), a felületek minő­ségét (vannak-e rajta gyűrő­dések stb.), az üveg színét . (a színezetten típusoknak telj esen átlátszóknak kell len - niük), s a két legfontosab­bat : az ütésállóságot és a hőlökés-állóságot. Ez utób­bit úgy végezték, hogy a fel­hevített edényt 20 °C-os víz­be mártották. Az átlátszó üvegből ké­szült hazai, szovjet és Job- ling márkájú angol edények! „jó” minősítést kaptak (úgy­szintén a Jobling opál edé­nyek is), a csehszlovák Si­ma x márkájúak pedig „kö­zepest”. A szovjet edények hőlökés-állósága kimagasló. 320 °C-ot bírnak ki, s ezek ütésállósága a legjobb. A szovjet és csehszlovák edé­nyek egyébként olcsóbbak, minit akár a hazai;, akár az angol termékek. <R> Ha tizennégy éves—cselekvőképes A név és a jó hírnév védelme

Next

/
Oldalképek
Tartalom