Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-16 / 64. szám
1978. március 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kunszentmártoni Vegyesipari Szövetkezet építkezéseihez saját lakatosrészlegük biztosítja a fémből készülő ajtókat, ablakokat. Lengyel László és Kiss Károly a kunszentmártoni Kilián lakótelepen épülő 18 lakásos OTP-házhoz készít ajtót Rossz rizses évek után Új korszak kezdődik Hat megye szakemberei tanácskoztak Szolnokon Rossz két rizses év után vagyunk - mondta egy szakember a tanácskozás vitájában. Mégis - bár meglehetősen sokan hasonlóan vélekedtek senki se mondta, nem lehet nálunk rizst termelni, s arról se beszélt egy szakember se, hogy mérsékelni kellene a rizsterületet. A tanácskozáson inkább egységesen azt állapították meg: ha a rizstelepek fejlesztésében nem is sikerül teljesíteni a középtávú tervet, a hozamok teljesítésére van mád és lehetőség. Hogyan? Erről szólt tulajdonképpen az egész tegnapi tanácskozás Szolnokon. Fegyelem és fantázia Hat megye rizstermesztő gazdaságainak vezetői, Békés, Csongrád, Hajdú, Heves, Sza- bolcs-Szatmár és Szolnok megye szakemberei, tudományos kutatók és növényne- mesítők tanácskozását rendezte meg Szolnokon a Me- zőgazasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Gabona Tröszt, a Szolnok megyei Tanács és a Magyar Agrártudományi Egyesület. A rizstermesztők egy hónappal a vetés megkezdése előtt még egyszer kicserélhették gondjaikat, tavalyi tapasztalataikat, szót válthattak a minisztérium, a Gabona Tröszt illetékes szakembereivel, a Szarvasi öntözési Kutatóintézet tudományos munkatársaival. Dr. Bereczki Lajos, a Szolnok megyei Tanács elnökhelyettese a megnyitóban azt mondta: 1976—77 rossz termése is sürgeti, hogy átfogóan elemezzük a magyarországi rizstermesztés további lehetőségeit, közös feladatainkat. A mi megyénkben ez nagyon fontos kérdés, hiszen az ország mintegy 27 ezer hektáros rizstermesztéséből Szolnok megye 15—16 ezer hektárral részesül. És éppen az utóbbi évek kudarcai Az ünnepek előtt Felkészült a kereskedelem Színvonalas, választékos, az igényeknek megfelelő kínálatról gondoskodtak a húsvéti és az utána következő, a szabad nap áthelyezésével ugyancsak kettő®, április 4-i ünnepekre — jelentette be a Belkereskedelmi Minisztérium szerdai sajtótájékoztatóján Szigethi Gyula főosztályvezető. A tanácsok irányításával a kiskereskedelem és az ipar együttesen készült fel a lakosság zavartalan ellátására. Az üzleteket már feltöltöt- ték, a múlt hét óta a boltokban van a húsvéti sonka, az édesipar e hét végéig gyárt és 22-éig szállít az üzletekbe húsvéti csokoládét. A napi friss élelmiszerek ünnepek előtti kiszállítására is pontos ütemtervet állítottak ,ossza. után nálunk is feltehető a kérdés: elfelejtettünk rizst termelni ? Dr. Ráki Ferenc, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium helyettes főosztályvezetője vitaindítójában ezt a kérdést folytatta. Az utóbbi két évben ötvenezer tonna hántolt rizs importálására kényszerült a népgazdaság, mert a tervezett 23 mázsás átlagtermés helyett 12—14 mázsa rizs termett hektáronként, az is meglehetősen rossz minőségben. A rizstermesztő nagy- gazdaságoknak nyolcszázmillió forint árbevételi kiesést okozott ez, s ha az állam nem támogatja tízmilliókkal, sok szövetkezet súlyos pénzügyi helyzettel küszködne. Éppen ezért a hozzáértő szakemberek, kutatók, termelők és termeltetők egységes elemzésére, átfogó helyzetértékelésére, és elhatározására van szükség. A rizstermesztésben ki kell mozdulni a mélypontról. Dr. Ráki Ferenc azt is hangoztatta: hiba lenne a sikertelenségek. a gyenge termés okát elsősorban és kizárólagosan az időjárásban keresni. Alaposan vizsgálni nak, lapátolásnak, környezetszennyezésnek. Hazánkban jelenleg több mint 20 millió tonna poros, vagy aprószemcsés anyagot mozgatunk zárt rendszerben, pneumatikus úton, üzemen belül és üzemek között. Ez kétszerese a tíz évvel korábbinak, de a fejlődés ütemét gyorsítani kell, hogy 1985-ben ez a mennyiség legalább 35 millió tonna legyen. Milyenek az eddigi tapasztalatok, mit kíván. a fejlődés és hol tartanak külföldön? — ezekről a kérdésekről kezdődött tegnap négynapos nemzetközi konferencia Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, a Gépipari Tudományos Egyesület, a MTESZ Központi Anyagmozgató Bizottsága, valamint a házigazda intézmény rendezésében. kell az okokat a fajta, a vetőmag kiválasztásában,, a teleljek műszaki állapotában, a termesztés komplex gépesítésének helyzetében, a kutatás eredményességében, és a szakemberek felkészültségében. A minisztérium igyekszik támogatni a termelőket. Központi kétéves programot hirdetett meg a telepek rekonstrukciójára, nagyobb arányú támogatást ad gépek, gépsorok vásárlásához, s központi alapból segít néhány minta rizstelep létrehozásában is. Dr. Bagi József, a Gabona iTfröszt (vezérigazgató-helyettese rámutatott: míg Magyar- országon 1940—50 között az egy lakosra jutó rizsfogyasztás nem érte el az 1 kilót évente, addig 1975-ben már 4,3 kilogramm volt. A korszerű táplálkozás mind nagyobb térhódításával mintegy 5 kiló éves rizsfogyasztásra kell számítani hazánkban — s ezt a magyar földeken kell megtermelni. Még az ötvenes évek végén exportáltunk rizst, azóta azonban állandósulta rizsimport. A szakemberek véleménye szerint a rizstermesztés átfogó feltételei megteremthetők, s némi szemléletváltoztatiással lehetséges a hazai szükséglet megtermelése. A két előadás után termelők és kutatók, állami gazdasági és termelőszövetkezeti szakemberek mondták el javaslataikat. Szóltak a fajtáról, a - rekonstrukcióról, az agrotechnikai és kémiai módszerekről, s a szakemberképzés sürgető feladatairól is. Az első országos jellegű tanácskozás is Pécsett volt 1973-ban, amikor a téma úttörői határozták meg a továbbfejlesztés irányait. A mostani II. pneumatikus anyagszállítási konferencia célja, hogy a külföldi tapasztalatok átvételével, a hazai lehetőségek reális felmérésével segítsék a hirtelen növekvő igények kielégítését a kutatók, tervezők, gyártók, alkalmazók. Az érdeklődésre jellemző, hogy a tanácskozásra négyszáz, köztük tíz országból hatvan külföldi szakember érkezett. Így mód.' nyílik megismerni az angol, a bolgár, a csehszlovák, a japán, a jugoszláv, a lengyel, az NDK-beli, az NSZK-beli, az osztrák és a szovjet eredményeket, törekvéseket ezen a területen. Két hónap az épitüiparban Mintha tél nem is lett volna, úgy dolgoztak az év első két hónapjában az építésügyi ágazat minisztériumi, tanácsi vállalatai, szövetkezetei. Igaz, az időjárás is szelídebb volt a szokásosnál, mégis alapvetően az előrelátó munkaszervezés eredménye, hogy a dolgozók jó részét hatékony, érdemi munkával foglalkoztatták. Az építésügyi és városfejlesztési minisztérium gyorsjelentése szerint az építőipar kivitelező szervezetei 9 százalékkal több munkát végeztek el az év első két hónapjában, mint a múlt év azonos időszakában, így — a korábbi évekkel ellentétben — nem tört meg a munka lendülete az év elején. Az ÉVM-vállalatok 10,5 a tanácsiak 7.2, az építőipari szövetkezetek 11.7 és a termelőszövetkezetek közös vállalkozásai 2.5 százalékkal növelték termelésüket. A nagyberuházásokon az átlagosnál is dinamikusabban dolgoztak az ÉVM gyárépítő vállalatai, majdnem 17 százalékkal több munkát végeztek el, mint a múlt év azonos időszakában. A lakásépítő szervezetek 1954 új otthont — az egy évvel ezelőttinél 575-tel többet adtak át az év első két hónapjában. A legnagyobb s a legkorszerűbben fölszerelt ÉVM-vállalatok 1744 új otthon építését fejezték be, s így majdnem 700-zal többet adtak át, mint a múlt év első hónapjában. Az építés tervszerű előkészítéséről tanúskodik, hogy jó néhány vállalat, elsősorban a Borsod és Veszprém megyei, a múlt évi lakásátadási terv túlteljesítéséhez illő dinamizmussal folytatta a munkát, s jóval több új otthon építését fejezte be, mint egy évvel ezelőtt. Budapesten tavaly sok gonddal-bajjal küszködött a 43. számú Állami Építőipari Vállalat, de januárban és februárban együttvéve 463 lakást adott át, ami arra utal, hogy megtalálta a kibontakozás útját. Az ÉVM-vállalatok és egyéb kivitelező szervezetek ez évi feladata 48 800 új otthon átadása, s e feladat sikeres teljesítésével biztat, hogy jelenleg már 56 600 új otthon építésén dolgoznak. Ebben az évben további három laboratóriummal bővül az intézet. Munkatársai foglalkoznak a zöldségfélék és gyümölcsök vizsgálatával, március elejétől pedig már dolgoznak a mikrobiológiái laboratóriumban is, ahol a termékek élőanyag-szennyezettségét vizsgálják, s még ebben a félévben; munkához lót a toxikológiai laboratórium, ahol arra vigyáznak majd, hogy növényvédő szer vagy más mérgező anyag ne kerülhessen senkinek az ételébe. Az új élelmiszertörvény alapján működő állomás hatósági minőségellenőrzési és minőségvédelmi feladatokat lát el1. Tevékenysége elsősorban a lakosság érdekvédelmét szolgálja, mert munkatársai megjelennek ^ megye valamennyi olyan üze- 'mében. ahol élelmiszereket készítenek vagy csomagolnák. Ellenőrzik, hogy a köve ! élményeknek megfelelően kapják-e meg a fogyasztók a legkülönfélébb, étkezésre szánt cikkeket, de felTRÉFALKOZASAINK mélyén mindig rejlik igazság, ezért az ugratás mögött föl- sejlett a valóság is, amikor a vállalat vezetője úgy mutatta be a vendégeknek a termelési igazgatót, mint „a mi nagy organizátorunkat és improvizátorunkat”. Az or- ganizátor, azaz a szervező ipari, termelői készség, képesség jelölése, ám mit keres mellette, hozzá kapcsolva a művészet terepéről kölcsönvett fogalom, az improvizá- tor, azaz a rögtönző, az előzetes felkészülés nélkül is előadni — dönteni, cselekedni — tudó? A társítás nem az igazgatói szeszély szülötte; a gyakorlat tükre. A nagyvállalat termelési igazgatójának — s persze, szinte mindenfajta vezetőnek — gondolkodásmódjában, cselekvési stílusában, irányítói eszközeiben édestestvérként jelen kell lennie a fegyelemnek és a fantáziának, a szervezői szigorúságnak és a rögtönzé- si bátorságnak. Sokféle vizsgálat, elemzés nyomán ma már tényként áll előttünk az a korábbi feltételezés, hogy hatékonyságbeli gondjaink egy része nem technikai, technológiai adottságaink gyatraságára vezethető vissza, hanem az irányítás — s ami döntő alkotóeleme, a szervezés — alacsony színvonalára. Lecsupaszítva a sok ágra bontható gondolatot : nem elég rugalmas a termelőhelyek többségének vezetése. A változó feltételek és körülmények nem csupán feltételezik, hanem egyenesen megkövetelik a folytonos igazodást, aminek minősége — azaz hatékonyságának milyensége — egyben a munka végső eredményének meghatározója is. A vezetés a fegyelem és az alkotás ötvözése, egyszerre tudomány és művészet, azaz egyik órában jó tisztviselői pontosságot, a másikban kifinomult ráérzési képességet követel, ám a vegyítésnek e készsége olykor hiányzik a cselekvőkből. Napjainkban a vezetéstudomány mind nagyobb figyelmet szentel az irányítók — jobb kifejezés híján — lelki fölkészültségének. E fogalmon az emberi tulajdonságokat, az idegi teherbíró képességet, a kapcsolatteremtés igényét, az úgynevezett ügyelnek a kisiparosokra is. összesen 2555 helyen végeznek ellenőrzéseket, hogy jó minőségű áruk kerüljenek a vásárlók kosarába. Tavaly, egy félév alatt több mint ötszáz tételt vizsgáltak meg, s ezeknek csaknem egyharmadánál találtak valamilyen minőségi hibát.. Ebben az esztendőben már meglátogattak több üzemet, és ezek közül jónéhány- ban találtak különféle hiányosságokat. így például a Középtiszavidéki Áfész kun- h egyesi üzemében készített disznósajt túlságosan sok vizet tartalmazott, a BOV törökszentmiklósi gyárában a csirkeaprólék nem volt kellően tiszta, a májon epehólyagot találtak, a KUNTEJ- nél két esetben az előírtnál alacsonyabb zsírtartalmat állapítottak meg. Súlyhiány miatt kezdeményeztek eljárást &: JÁSZTEJ. a Szolnok megyei Sütőipari Vállalat kunhegyesi és jászapáti üzeme eílen. Ugyanez volt a kifogás a jászárokszállási sütőüzemében is. Ismétlődő hiányosságok miatt fegyelmit vezetési technikák elsajátításának gyorsaságát, azaz seregnyi jellemzőt értve. Nem valamiféle divatirányzat követése ez a vezetéstudományban — bár mint fiatal tudományág ilyesmitől sem mentes —, hanem a fölhalmozódott gyakorlati tapasztalatok szintézise. Sokszorosan bebizonyosodott ugyanis, hogy a rátermett vezető csodákra képes. Csodák persze nincsenek, de egy-egy termelőhelyen a hosszú ideig tartó kínlódás, helybenjárás után annak tűnik a gyors fejlődés, a sikerek és a kudarcok arányának látványos változása, ám csupán annyi történt, hogy a vezetés — gyakran az új vezetés — tenni kezdte a dolgát. Akkor követelte meg a fegyelmet, amikor annak volt az ideje, s akkor nyitott utat az alkotó, demokratikus eszmecseréknek, amikor a feladatok azt megkövetelték. Nem cserélte föl e kettőt s e cserebere következetlenségeinek elkerülésével máris az állandóság biztonságérzetét adta a közösségnek, de úgy, hogy nyilvánvalóvá tette: az elvek állandóak, a gyakorlat mindig más. Hiúság lenne úgy vélekedni, hogy bármiféle végleges szövegű forgatókönyv kezébe adható az organizátorok- nak és improvizátoroknak, azaz a különböző vezetői posztok betöltőinek. Éppen az munkájuk szépsége, vonzereje — s persze, nem kevésbé súlya, felelőssége —, hogy dolgok sorában maguk határoznak, önállóan döntenek, folyamatosan beleavatkoznak egy élő, mozgó,^ változó szervezet sorsába, sőt, bele kell avatkozniuk abba. AHOGY A SZOBRÁSZT kötik az anyag törvényszerűségei — azaz a feldolgozhatóság fegyelme — úgy szükséges igazodniuk törvényekhez, jogszabályokhoz, objektív adottságokhoz az irányítás részeseinek. S amint a szobrász a holt anyagból művet formál tehetségével, alkotói sugallatával, s az ezek mozgatta vésővel, az irányítók tehetsége, alkotó készsége, s az ezek vezette cselekvése is művet hoz létre; egy olyan közösséget, mely tudja, mit akar, s azt hogyan érheti el. L. G. javasolt az intézet a Borsodi Sörgyár illetékeseivel szemben. Figyelmeztették a Magyar Hűtőipar bajai gyárát, mert az általuk készített uborka nem felelt meg a gyorsfagyasztott gyalult szabványkövetelményeknek. A lejárt szavatosság miatt nem engedélyezték forgalomba hozni a Karcag és Vidéke Áfész, a Közép-Tiszavidé- ki Áfész, v álam int a Szolnok megyei Zöldért egyes termékeit. Ugyanakkor kedvezően számolhat be az intézet a szolnoki Cukorgyárban szerzett tapasztalatokról. Itt az előző évinél több répát dolgoztak fel, jóval több cukrot gyártottak, aminek a minősége is jelentősen javult, hiszen kevesebb a hamutartalma, mint. korábban volt. A MÉVI, az Állami Kereskedelmi Felügyelet megbízásából és azzal karöltve, ellenőrzi a vendéglátói pari egységeket, azok készítményeit és szolgáltatásait. Az ilyen vizsgálatok során gyakran vesznek mintát a kávéból és a különféle szeszesitalokból is. A szolnoki intézet a megyei feladatokon túl országos irányító tevékenységet is ellát, hiszen innen szervezik hazánkban a zöldség- és gyü- gy ümöicsvi zsgá lati munkálatokat. A. L. — sj— Hadüzenet a zsákolásnak A t ás • légáramos anyagszállí- - hadüzenet a zsákolásÖTSZÁZ ELLENŐRZÉS Vizes disznósajt, epe a májon, bajok a borsodi sörrel Az elmúlt évben létesült Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet Szolnokon, a Keskeny János utcában dolgozik. A vizsgálatokhoz három jól felszerelt laboratórium áll rendelkezésre, s a pontos munkát vegyész- mérnökök és élelmiszeripari üzemmérnökök szavatolják, összesen tizenkilencen.
