Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-16 / 64. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. március 16. Emelt összegű építési kölcsön Több munkáslakás Kedvezmény fiatal házasoknak Háromezer magánlakás hiteltámogatással Tavaly a magánlakás-építések támogatására - építésre és vásárlásra - 391 millió forint hitelt folyósított a megyében a takarékpénztár. Mintegy 3 ezer 600 lakás épült fel. Az idei előirányzat sem kevesebb, amiből 600 az állami, a többi magánlakás. A lakáshelyzet további javítása érdekébn az év elején több új intézkedés lépett érvénybe, amelyek a lakosság terheinek csökkentését, illetve az egészséges lakáscsere elősegítését szolgálják. Többek között emelkedett az építéshez, a vásárláshoz nyújtható kölcsönök összegének felső határa. A többszintes lakóház-építkezéseknél és vásárlásoknál maximum 320 ezer, a csoportos családiházépítéseknél 200 ezer forint lehet, míg a hagyományos családiházak-építéséhez egységesen 20—20 ezerrel növelve 110—160 ezer forint kölcsön vehető igénybe a január 1-én hatályba lépett árintézkedések és egyéb költségnövekedéslek Cpd. telekhaszná- latbavételi díj) ellensúlyozására. A hitelpolitikai irányelvek alapvetően nem változtak: továbbra is előnyben részesülnék az állami vállalatok munkásai, a többgyermekes családok és a munkáltatói támogatásiban részesülők. Lakásépítésre az idén a megyében 380 millió forint a takarékpénztár kölcsönfolyósítása előirányzata. Ezzel 1800 családiház és 400 társasházi lakás befejezését illetve 1600 családi ház és 450 lakásépítő szövetkezeti lakás építésének megkezdését támogatják a tervek szerint. Ugyancsak ebből a 380 millióból elégíti ki az OTP a tatarozása, a korszerűsítési és a szociális jellegű hiteligényeket is. További 208 milliós keret áll rendelkezésre az év folyamán az OTP beruházásban épülő társasházi és tanács' értéke- sítésű lakások megvásárlásakor jelentkező hiteligények kilégítésére. Tavaly minden eddiginél — a tárgy évre tervezettnél kétszázzal — több, összesgn 928 lakás épült fel a megyei igazgatóság beruházásában, (ebből ötszázat társasházi lakásként értékesítettek). E tevékenységüket az OTP vezérigazgatósága országos III. díjjal ismerte el. Jelenleg több mint 1800 lakás épül az OTP beruházásában. Sajnos a vidéki építkezések üteme lelassult a kapacitás-problémák, a kivitelező hiánya miatt. A legfolyamatosabb a szolnoki lakások építése, ezek viszont a magasabb költségű, a házgyári technológia alkalmazása. folytán rendkívül drágák. A gondók ellenére az OTP lakásokból az év végéig várhatóan 1000 család új otthona készül el, amelyből 600 társasházi lakásként kerül értékesítésre. A munkáslakások építése továbbra is kiemelt feladat. Tavaly az akció kedvezményes feltételei mllett 261 család jutott lakáshoz a megyében, nemcsak a kiemelt településeken (Szolnok. Jászberény, Martfű), hanem Tö- rökszentmikloson és Karcagon, ez év elején pedig már (Tiszafüreden |is áradták az első munkáslakásokat. Az idén egyedi engedéllyel — a megyei tanács elnöke kérelmére — a PM—ÉVM lehetővé tette az akció kiterjesztését további településekre (Mezőtúr 10, Kunsaent- mártflon 35, JászárokszáUás 28 lakás) és a már tavaly bevont területeken is további munkáslakások épülhetnek (Karcag 22, Tiszafüred 17, Törökszntmiklós 48). Az OTP beruházásában, a lakásszövetkezeti vagy egyéb társas akciók keretében az idén is annyi lakás épül a munkáscsaládoknak, amennyi tavaly elkészült. Az új rendelkezések közül a megyében élő fiatal házasok is indokolt esetben élhetnek a lehetőséggel: 30 százalékot meghaladó mértékű törlesztési kedvezményt adhat a takarékpénztár részükre, egyedi elbírásálás alapján. Ez esetben sem lehet azonban a törlesztőrészlet 300 forintnál kevesebb. Segítséget nyújt a lakás- problémák megoldásában az is, hogy a szervezett lakáscsere keretében az OTP most már a megyében is visszavásárolhat, illetve megvásárolhat minden saját beruházásában épült — tanácsi vevőkijelöléssel vagy anélkül értékesített — lakást, és az 1961. január 1. óta kölcsönnel létesített többszintes házak lakásait is. Természetesen a tulajdonos akkor ajánlhatja fel lakását megvételre, ha az a gyermekek számának növekedése miatt kicsinek, vagy a családtagok számának csökkenése miatt nagynak, egészségügyi szempontból nem megfelelőnek bizonyul; ha a munkáltató telephelyének megváltozása vagy a munkáltató kezdeményezésére más helységbe történő áthelyezés miatt) lakóhelyet kell változtatnia és a szervezett akcióban másik lakást kíván építeni vagy vásárolni. R. E. A Tisza-parti sétányon Fotó: Nyitrai K. Balesetek az első félórában Kozma László rendőr-főhadnagy, közlekedési csoportvezető előtt a dosszié. — Sajnos, nem sok jóról tudok beszámolni, tavaly körzetünkben tovább emelkedett a balesetek száma: Mezőtúron tizenhatról huszonháromra, Túrkevén négyről hatra. A karambolok 43,8 százalékát személygépkocsik okozták, legtöbbször gyorshajtás, figyelmetlen előzés miatt. Karcag—Kisújszállás területén a tavalyelőtti 65 baleset helyett 74 történt, a halálos kimenetelűek száma 11-ről 13-ra emelkedett. Az ok itt is hasonló: gyorshajtás, az elsőbbségi jog megadásának elmulasztása. A tiszafüredi járásban hasonló a helyzet: 16—24 az elmúlt év összehasonlító száma — Mikor történnek általában a balesetek? ( — A helyszíneléseknél elgondolkodtató tényekre jöttünk rá. A közúti karambolok több mint fele az elindulás utáni első félórában következik be. Az autósok a garázsból azonnal egy zsúfolt, forgalmas út járműtengerébe érnek, hiányzik nekik a pszichológiai, idegi „ráhangolás”. Kérésünk, hogy aki igyekszik célja felé, tegyen forgalmas, zsúfolt úton előbb egy „tiszteletkört” a kocsival valamilyen csendesebb szakaszon: menet közben ellenőrizze a műszereket, készítse elő reflexeit a nagyobb igénybevételhez. — A friss jogosítvány-tulajdonosokkal van baj? — Általában velük nincs. Zömmel az öt-tízéves jogosítvánnyal rendelkezők a vétkesek, mivel úgy gondolják, vezetői rutinjuk szorult helyzetükből is kisegíti őket. — Az idei tervek ... — A területünkön Tanítsa meg családját közlekedni címmel háromfordulós vetélkedőt tervezünk a családok részére. Hatvanezer tesztláp áll erre a célra rendelkezésünkre. Májustól októberig filmvetítéssel egybekötött közlekedésbiztonsági heteket tartunk a gyerekeknek, az idős embereknek, a kerékpárosoknak, a gépjárművezetőknek. Tovább segítjük az iskolai úttörőrendőrök munkáját, hiszen motorizált világunkban a KRESZ tanulását nem lehet elég korán kezdeni. — D. Szabó — Pópán március 15-én avatták fel Jókai Mór emlékművét, amelyet Szervátiusz Jenő és fia, Szervátiusz Tibor szobrász- művészek készítettek Az iskolákban Várják a fiatal diplomásokat Rövidesen közzé teszik az idei pályázatokat felsőoktatási intézményeinkben. Munkahelyet választanak a fiatal leendő diplomások, jogászok, orvosok, mérnökök, pedagógusok. A pályázat első fordulója május 20-án zárul, majd ezt követően újra meghirdetik a betöltetlen állásokat. A megye alsó fokú oktatási intézményeibe százharminckét pályakezdő pedagógust, huszonhét óvónőt, har- mlinokilenc tanítót, hatvan tanárt és hat gyógypedagógust várnak az idén. Szinte lyezte az Oktatási Minisztéri- rninden üres állásra engedé- um a pályázat kiírását. A legtöbb pedagógusra a szolnoki járásban van szükség, a városok közül pedig Karcagon és Törökszentmik- lóson. A hiányszakok a matematika, a magyar és a testnevelés. Az elmúlt évben megyénk alsó fokú oktatási intézményei százkilencvenhárom üres állásból százhuszonegyet hirdettek meg. Kilencvenhetet sikerült betölteni pályázat útján. Elsősorban azokban az iskolákban született frigy a pályázatból, ahol a pályakezdő fiatallal tartották a kapcsolatot már a főiskolás évek alatt is. Az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva a megyei tanács s a járási hivatalok illetékes osztályának munkatársai felkeresték a pedagógusképző intézményekben, Egerben, Nyíregyházán, Szegeden és Szombathelyen tanuló Szolnok megyei végzős hallgatókat. Beszélgettek velük a megye álláskínálatáról, á nevelők élet- és munka- körülményeiről. Még nincs adat arra vonatkozóan, hogy hányán döntöttek a szűkebb haza, a megye mellett, a személyes találkozás azonban minden bizonnyal eredményt hoz, hiszen a fiatalok érezhették, hogy számítanak rájuk, várják vissza őket. Az idén emelkedett a területi pótlék, s a letelepedési segély összege is. Azok a pályázók, akik olyan település iskoláját választják munkahelyül, amelyik távol esik a közlekedéstől, 200—800 forintig terjedő területi pótlékot kapnák. A letelepe.dési segély pedig a területi pótlék összegétől függően 3000— 7000 forintig terjed, ha a pályakezdő két évre köt szerződést. Ha pedig négy évre, akkor a letelepedési segély dupláját kapja. A megye városai, községei jelentős erőfeszítéseket tettek azért, hogy minél több szolgálati lakás várja a pedagógusokat. Ahol viszont nincs lakás, ott szolgálati szobával igyekeznek enyhíteni a pályakezdők gondján. Az elmúlt tanévben csökkent a képesítés nélküliek száma. Jelenleg a pedagógusok 6,9 százaléka nem rendelkezik diplomával. Többségük a munka mellett tanul a főiskolák valamelyik évfolyamán, közülük harmincnyolc tanító és harmincegy tanár idén államvizsgázik. Ha a jövő tanévben is itt maradnak a megyében, tovább csökken a képesítés nélküliek száma. SzámonkérSk ■LJegint rossz napom van. B. űr, a ma■T" szék kiskereskedő megállít a piacon, s hú maradva önmagához, ismetelten erőszakos. — Mire vár? Arra vár, hogy meggondolom. Soha vissza nem térő alkalom. 200 négyszögöl ragyogó fekvésű szőlő és potom áron adom. — Hagyjon, B. úr. Udvariatlanul hátat fordítok neki, nincs szándékom szőlőt venni, a szőlőt szeretem ugyan, de műveléséhez, gondozásához nem fűlik a fogam. Nem értek hozzá, és a szabad időmet másra fordítom. B. úr persze rosszallóan csóválja a fejét, viselkedésem felháborítja. Hangoztatja is, hogy nem ért engem, hiszen foglalkozásom olyan, hogy mellette nyugodtan megművelhetném ezt a 200 négyszögölet, s még hasznom is lenne belőle. Erőszakos, tolakodó, elvégre a „javamat akarja”. Csakhogy nekem nem kell sem a jó indulata, sem a szőleje. A kisváros utcáit járva mindig találkozom a számonkérőkkel, a felelősségre vonókkal, a beavatkozókkal, a közbeavatkozókkal, a tanácsadókkal, az erőszakos jóakarókkal. Ettől lúdbőrzik a hátam, és ilyenkor érzékelem pontosan azt, hogy mi is tulajdonképpen a vidékiesség. Ok- vetetűenkedés, tapintatlanság... Inkább példákkal folytatom. Tegnap este D., a kisváros fontos hivatalának fontoskodó hivatalnoka megrótt, amiért nem látott a művelődési központ márványtermében, ahol tegnap este G. zongorahangvérsenyét élvezhettem volna. Máskor számonkéri tőlem, hogy miért nem jelentem meg a fotókiállításon. A fontos hivatal fontoskodó hivatalnokát zavarja, hogy nem úgy élek, ahogy ő. Meggyőződése: az az egyetlen praktikus és okos életvitel, amit ő csinál. Fáraszt és elszomorít fontoskodása. összetalálkozom Istvánnal, a fiatal mérnökkel. Kissé ideges. Elpanaszolja: szomszédja leszólta, hogy újból külföld; útra készül feleségestől. A szomszéd minden további nélkül illetékesnek érzi magát arra, hogy beavatkozzék Istvánék belügyeibe, kifejti; az utazás haszontalan pénzpocsé- kolás, István vásárolna inkább egy hobbikertet, az az igazi kikapcsolódás, nem pedig a dögfárasztó csavargás. Igen, és a hobbikertben megteremne a krumpli, a zöldség, a sárgarépa. István nyúzott képpel hallgatja szomszédját és szenved. Annál udvariasabb, semhogy a bősz okvetlenkedőfc rendre utasítsa. István a könyvek szerelmese, és szenvedélyes utazó. Harminc éves és bejárta fél Európát. Ismeri Róma utcáit, a meséli, hogy amikor a rádióban Bulgáriáról szóló híreket hallgat, maga előtt látja a csodálatos Rodope hegységet, s j gondolatban egy várnai kiskocsmában masticát szürcsöl. Szomszédja osztályvezető egy nagyvállalatnál, gyakorlatilag értelmiségi munkakört tölt be, és elvileg ugyancsak szellemi munkát végez. Csakhogy a látszat csal. Ez az osztályvezető egyáltalán nem végez szellemi munkát, ingerülten várja a délutánt, hogy „leléphessen”. A szőlőjében érzi magát elemében, ami tiszteletre méltó dolog volna, ha felhagyna az osztályveze- tősködéssel és kifejezetten a szőlővel foglalkozna. Mi lenne, ha egyszer István kérdőre vonná osztályvezető szomszédját: hogyhogy örökké a tőkék között görnyed, s könyvet mikor vesz a kezébe? A fiatal jogász megint egy más eset. O a maga módján urbánus, megrögzött városlakó, „aszfaltkoptató”, a természetben kizárólag tájképekben gyönyörködik. Napi munkáját befejezvén menetrendszerűen beül a kisváros egyetlen első osztályú presszójába ismerősökkel találkozni, beszélgetni, vagy csak egyszerűen bámészkodni. Szó sincs arról, hogy alkoholizálás céljából időzik a presszóba, és arról sincs szó, hogy nőkre vadászik. Az intézmény „buzgómócsing” gondnoka rossz szemmel nézi a fiatal jogász „léhál- kodását”, s kartársi alapon gyakran érzi magát indíttatva, hogy hősünk magatartását kifogásolja, számonkérje. Így: — Presszózunk, presszózunk doktor úr?- — érdeklődik fájdalmas képpel. S a gondnok ilyenkor előadja, hogy ez az élet rosszra vezet, ennek züllés lesz a vége, mert a lejtőn nincs megállás, arról nem is szólva, hogy rengeteg pénzbe kerül a mindennapos presszózás. Máskor arról faggatja a fiatal jogászt, hogy talán válni készül. Meggyőződése; minden olyan házasság válással végződik, amelyikben a férj kimaradozik. Nagy a csábítás és így tovább, és így tovább. Különben is, egy komoly ember — a gondnok szerint — nem „tehénkedik” egész este szórakozóhelyen. Jogász ismerősöm fogcsikorgatva fogad- kozik: eddig türelmesen végighallhatta az okvetetlenkedő, de legközelebb beolvas neki és megkérdezi tőle, ki kérte meg öt arra, hogy felügyeljen a presszó törzsvendégeire. A gondnok majd természetesen megsértődik, elvégre ő a jogásznak csak a javát akarja. számonkerők kisvárosi figurák. Kifogásolnak, felháborodnak, s kizárólag azt tartják jónak, ami szerintük megfelel az erkölcsi értékrendnek. Irigylendő magabiztonsággal ítélkeznek. Vélekedéseikben megfellebbezhetetlenek. Gondolom: aki nem úgy él, nem úgy viselkedik, nem úgy vélekedik, ahogy ők, azt szívesen kerékbe törnék. Varga S. József
