Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-07 / 32. szám
1978. február 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jó ütemben haladnak a jászberényi Építőipari Szövetkezet dolgozói a 36 lakásos lakóház építésével. A város központjának hangulatához alkalmazkodó épület földszintjén többek között áj OTP fiók, bútor és ruházati üzlet kap helyet Ügyintézés nyolc napon belül Egyszerűsítették a tanácsok ügyvitelét D minap telefonon kerestem régi ismerősömet, az egyik műszergyár fejlesztési főmérnökét. Kiderült, hogy a vállalat kereskedelmi igazgatója lett. Félreértés ne essék: nem azon lepődtem meg, hogy valakinek az idő múlásával változhat a beosztása, hanem, hogy így változhat. Egy felsőfokú műszaki végzettségű szakemberre, egy tehetséges mérnökre egyszer csak rábízzák — rá merik bízni — egy nagyvállalat kereskedelmi munkájának irányítását. A műszakiak szaktudása nélkül egyre nehezebb megfelelő eredménnyel kereskedni. A termelési folyamat a fejlesztéssel, a beszerzéssel (anyagok, gépek, stb.) kezdődik és az értékesítéssel zárul. A termelés hatékonyságának javításáért tehát a szorosan vett értékalkotó szakaszon kívül is sokat lehet tenni. A termelési ráfordítások csökkentése elkezdődhet már a piacon is, azon a piacon, ahol a vállalat vevőként jelentkezik. Ha a kereskedőkhöz a műszakiak is csatlakoznak, akkor könnyebbé és kockázatmentesebbé válik megkeresni a világpiacon azt a fajta nyersanyagot, alkatrészt, gépet, amely esetleg nem is' drága és az adott célra még mindig megfelel. Vagy képzeljünk el egy nemzetközi műszerkiállítást valahol a nagyvilágban, ahol a vállalat kiállította legújabb konstrukciójának mintapéldányát, s ez iránt van is érdeklődés, • egyszerre két-három kooperációs ajánlattal is szembe kell néznie a kiállításra kiküldött kereskedőnek. Ilyenkor tárgyalni kell, gyorsan mérlegelni, ügyesen manőverezni, hogy a partnereket ne is riasszák el, de elhamarkodottan se egyezzenek meg. Ilyen helyzetben rugalmasan, eredményesén tárgyalni többnyire csak az olyan műszaki szakember tud, akinek a kisujjában az adott terület valamennyi műszaki, szakmai ismerete. Aki tudja, hogy gyára miben gyengébb, miben erős, tehát ki tudja választani azt a kooperációs ajánlatot, amely a vállalat számára a legmegfelelőbb, mert azt hozza, amiben az adott gyár esetlet híjával van. Ilyen helyzetben a kereskedők — erre elég sok a tapasztalat — többnyire élbizonytalanodnak, nem merik megragadni a kínálkozó alkalmat, hiszen nem tudják, hogy melyik ajánlat a legjobb műszakilag a vállalatnak. A helyzetet bonyolítja, ha a kereskedő ráadásul nem is a vállalat alkalmazottja, hanem csak megbízott. Nemrégiben hajszálnyira épp ilyen eset történt egy hazai szerszámgépgyárral. A nyugat-európai kiállításon bemutatott szerszámgépének vezérléstechnikája nagy sikert aratott, sokan azonnal vettek volna belőle, s amikor kiderült, hogy a gyártás még nem indult meg, többen tettek ajánlatot termelési kooperációra. A külkereskedők azonban az akkor elhangzott ajánlatokra, ennek már fél éve, még nem válaszoltak. Ilyen helyzetben egy kereskedő, aki magasszintű műszaki ismeretekkel is rendelkezik, vagy egy műszaki, aki megfelelő kereskedelmi jártassággal is bír, hamarabb megtalálja a megfelelő megoldást, s aligha múlnak a hónapok, úgy, hogy a kifejlesztett, értékes gyártmány sorsa — hazai gyártás egyedül, vagy kooperációban — még mindig eldöntetlen. Jó lépés tehát, ha gyakorlott, felkészült műszaki szakembereket irányítanak át a kereskedelmi munkába. A nyugat-európai műszeriparban egyébként a gyárak kereskedelmi részlegeiben a létszám 40—60 százaléka eleve műszaki végzettségű. Többnyire úgynevezett eladó mérnököket foglalkoztatnak, akik műszaki tudásuk mellé különböző módon — egyetemeken, főiskolákon, tanfolyamokon — megszerzik a kereskedelmi, közgazdasági ismereteket is. zért érdemes örömmel üdvözölni, ha a kereskedők közé egyre több mérnök kerül. Persze egy-egy gyengébb piaci eredmény, vagy egy-egy piac elvesztése nemcsak a kereskedőkön múlott és múlik. A termelést irányító műszakiak is könnyen „kiejthetnek” egy- egy terméket a piacról: például pontatlan szállítással, vagy az ingadozó minőséggel. Az ilyen hibákat a legkülönbözőbb kereskedelmi munkával sem lehet ellensúlyozni. Ezt a termelést irányító műszakiaknak kell megérteniök. Nos, ezt a megértést is segíti, ha a piac „normáit” nemcsak a kereskedők, hanem a piacokon dolgozó műszakiak közvetítik majd — a műszakiaknak, a műszakiak nyelvén. G. F. GftNZ-VILL—TITÁSZ Eredményes munkaverseny Újabb vállalások Túlteljesítette az 1977. évi tervét a Ganz Villamossági Művek. A szolnoki gyáregység munkáját 46 szocialista brigád vállalásai segítették. Az 1977. évi munkaverseny eredményeit értékelő bizottság a Vállalat Kiváló Brigádja címre öt brigádot talált méltónak. További tizenkilencet aranykoszorús, kilencet ezüst-, hetet bronz- és ugyanennyit zöldkoszorús szocialista brigád, cím odaítélésére terjesztette elő. A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat szolnoki üzemigazgatóságának dolgozói az idén is részt vesznek az országos munka versenyben, így is segítik vállalatuk idei terveinek megvalósítását. A 26 szocialista brigád elhatározta, hogy 1978-ban a múlt évi 66 milliónyival szemben az idén 72 millió forint értékű munkával járulnak hozzá az ország villamoshálózatának bővítéséhez. Különös gonddal dolgoznak majd az Albertirsáról Mar- tonvásárra induló 400 kilovoltos távvezeték 17 millió forintot érő alapozási és oszlopszerelési feladatain, az energiaellátás javítása érdekében és jó minőségben fejezik be a martfűi 120/20 kilovoltos transzformátorállomás bővítését, Szolnok és Törökszentmiklós között 120 . kilovoltos vezetéket építenek. A tanácsok önállóságának növekedése, a hatáskör bővülése, a közigazgatási terület egyszerűsítése, továbbá a lakosság részéről jelentkező igény sürgetően követeli meg a tanácsi ügyintézés, ügyvitel korszerűsítését. Nem kevésbé indokolja az egyszerűsítésre való törekvést az is, hogy 1980-ig öt százalékkal kell csökkenteni az apará- tusi létszámot. A Szolnok megyei Tanácsinál — elsők között az országban — bevezették az ügykezelés egyszerűsítését azzal, hogy központi iktatót hoztak létre 1977. január 1-től. Mi indokolta ennek a módszernek a bevezetését? — kérdeztük Papp Sándomé dr.-tól, a megyei tanács igazgatási osztályvezetőjétől. — A megyei tanácsnál korábban osztott iktatási rendszer volt, szakigazgatási szerveink külön kezelték az ügyiratokat. A 14 szakigazgatási szerv esetében — a központi ügyiratirányítót is figyelembe véve — 15 ember munkáját igényelte. Az osztályokon végzett ügyirat- kezelés így is kifogásolható volt, hiányzott a szervezettség, a folytonosság és a szakszerűség. A központi iroda létrehozása számottevő munkaerő- és munkaidőmegtakarítást jelent. A korábbi 15 személy, helyett, jelenleg mindössze 8 dplgozó végzi az ügykezelést. A koEgy esztendő alatt 32 ezer megrendelő kívánságát teljesítette Szolnokon a Minőségi Szabók Szövetkezetének 130 dolgozója. Ha mindenki csak egy öltönyt, ruhát, vagy kosztümöt csináltatott, akkor is egy nagy ruházati áruház készletét tenné ki az ott készült áru. A megyeszékhelyen 14 egysége és két nagyobb létszámmal működő üzeme van a szabóságnak. Női ruhákat három, míg férfinadrágokat, öltönyöket, kabátokat tizenegy üzletben készítenek. Néhány szalonban helyben szabrábbi napi 88 munkaóra helyett, ma 56 óra alatt végzik el ezt a fontos munkát. — Az új módszer bevezetése óta eltelt 1 év tapasztalatai azt igazolják, hogy helyesen döntöttünk. A munkaköröket az irodán belül szakosítottuk. Ezzel elértük, hogy nyilvántartásaink napra készek, az évi átlagban érkező, mintegy 45 ezer ügyirat kezelése szakszerűbbé, gyorsabbá vált. Az érintett osztály ügyintézője még aznap megkapja az iratot intézkedés végett. Jelentős előny az is, hogy az ügyiratok útját könnyen és gyorsan nyomon lehet követni. Az új eljárás megkönnyíti az osztályvezetők munkáját is, nem kell külön energiát fordítaniuk az ügykezelésre. A munka menetéről egyébként a végrehajtó bizottság titkárát negyedévenként tájékoztatják, amikor hátralék-kimutatást készítenek. Szólni kell még arról is, hogy a korszerűsítéssel megszűntek a párhuzamos iktatások. Korábban ugyanis az volt a jellemző, hogy a több osztályt, szakigazgatási szervet megjárt ügyiratot mindenütt iktatták, erre jelenleg már nincs szükség. A megyei tanács az elmúlt év kedvező tapasztalata alapján a megye valamennyi városi tanácsának és járási hivatalának ajánlotta e módszer bevezetését, nem eredményteják-varrják a ruhákat, a többi üzletben csak a megrendeléseket, a méretet veszik, onnan a termelő üzemekbe továbbítják az anyagot, ott szabják és állítják össze próbakész állapotúra. A ruhagyárak, a ruhaipari szövetkezetek ontják a konfekciót, az új mérettáblázat megszületése óta nagyobb a választék, sokkal többen találnak magukra való készruhát. Kik varratnak a szövetkezetben? Egyrészt azok, kakire nem gondoltak a mérettáblázat készítői, és a legnagyobb utánjárás után sem sikerült minden tekintetben megfelelő készruhát vásárolni. Sok olyan megrendelőjük is van — férfiak —, -akik bár „normál” alakúak, csak éppen _ki- sebb-nagyobb pocakot „növesztettek”. Egy jó szabásvonal, a szakember ötlete nemcsak eltünteti a fölös kilókat, hanem kellemes közérzetet is ad a ruha viselőjének. Van, aki egyéni módon, ízlésének megfelelően szeret öltözködni, ő is a minőségi szabókhoz fordul. A méretes szabók alakra, a megrendelő kívánságára készítik a ruhát. Nagy vonzerő az áruházak méteráru osztályainak kínálata, a szép és jó minőségű anyagok, az évenként többször is megrendezett árleszállítás is. S ha már valaki megveszi a neki tetsző méterárut, meg is varratja. Sokan élnek azzal a — szövetkezet biztosította — lehetőséggel, kedvezménnyel, hogy megrendelnek - öltönyt, kabátot, ruhát, a szabóság anyagkészletéből. Némi előleg fizetése után az anyag árát csak a készruha átvételekor kell kiegyenlíteni. lenül. 1978. január 1-től — Jászberény kivételével — mindenütt alkalmazzák a központi iktatás rendszerét. Hasonló kedvező tapasztalatokat szerzett a központi iktatás megszervezésével a Törökszentmiklósi Városi Tanács is, amely ennek a módszernek tulajdonképpeni kezdeményezője volt a megyében. Dr. Papp János, a városi tanács, végrehajtó bizottságának titkára erről a következőket mondotta: — Mi elsősorban a lakossági ügyek gyorsabb és pontosabb intézését tartjuk szem előtt, ezért a központi iktató rendszeren túlmenően, az úgynevezett peremlyukkár- tyás rendszert is bevezettük. Ilyen módon napra készen ellenőrizhető a beérkezett levelek, panaszok, kérelmek sorsa, és az ügyintézés ideje is jelentőse lerövidül. Tanácsunkhoz évi átlagban nyolc és félezer ügyirat érkezik, amelyek közül háromezret a lakosság küld. Mi igyekszünk az állampolgárok bizalmának megfelelni, ezért az ügykezelési eljárás korszerűsítésével a lakossági ügyek felét sikerült nyolc napon belül elintézni. A megye városi tanácsai közül elsőként mi hoztuk létre a központi leíró irodát is, amely a korábbinál kevesebb létszámmal oldja meg az apparátus gépelési feladatait. Az eddig említett szolgáltatást a lakosság veszi igénybe, amely a szövetkezet éves árbevételének a felét, 1978- ban 8 millió forintot — tesz ki. Jelentős mennyiségű a kö- zületeknek végzett munka: mérték után varrnak egyen- és formaruhákat, ballagásra, ének- és zenekarok tagjai részére ünnepi viseletét, de szmokingot is a vendéglátó- ipar megrendelésére. A lakossági és a közületi szolgáltatás további fejlesztése a szövetkezet célja, beruházási és fejlesztési tervük is ezt bizonyítja. 1980 végéig felépül Szolnokon az Ady Endre és a Dózsa György út sarkán egy modern tanműhely és egy újabb férfiszabóság. A berendezéssel együtt mintegy 3 millió forintba kerülő korszerű létesítmény építéséhez a KISZÖV és a megyei tanács 1 millió forint támogatást ad. 7 Egy évvel később, a tervek szerint 1981-ben, átadják azt a szolgáltató házat is, amely az Ady Endre és a Keskeny János út sarkán épül. Férfi és női ruhaszalon nyílik a földszinten, az emeleten pedig a központi irodák kapnak helyet, ezzel jelentős terület szabadul fel a mai központban, amelyet némi átalakítás után a termelő üzemhez csatolnak. Az új szolgáltató ház előreláthatólag 3,5—4 millió forintba kerül. Nemcsak helyben bővül a Minőségi Szabók Szövetkezete: még az idén megkezdik az egész megyét behálózó részlegek szervezését. — t. sz. e. — A tiszaföldvóri Vas- és Építőipari Szövetkezet lakatos részle. gében ajtókat, ablakokat készítenek fémből, a szolnoki és a dunaújvárosi építőipari vállalatok részére. A részleg termelési értéke a múlt évben 7 millió 265 ezer forint volt, amit az idén jobb munkaszervezéssel kívánnak túlteljesíteni Öltönyök, ruhák mérték után Modern tanműhely, újabb férfiszabóság Szolnokon Kereskedő mérnökök
