Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-23 / 46. szám

1978. február 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Darugyári példa Fontos állásfoglalások a KGST legutóbbi ülésén Magyar minisztériumok az együttműködési megállapodások végrehajtásáról A KGST Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésének több állásfoglalása, határozata közvetlenül is érinti a magyar nép­gazdaság fejlődését. Az érintett minisztériumok illetékesei tá­jékoztatták az MTI munkatársait arról, hogy a KGST Vég­rehajtó Bizottságának legutóbbi határozatai, állásfoglalásai milyen tennivalókat és előnyöket jelentenek a magyar nép­gazdaság adott ágazatai számára. Közös beruházással atomerőmű és újabb 750 kilovoltos távvezeték A Magyar Hajó- és Daru­gyár tiszafüredi gyáregysége példa. Százmilliókért, mint annyi más községben, egy nagy vállalat itj is létreho­zott egy új gyárat. De nem feledkezett meg róla. Nem mondja: ti kaptatok — már a fejlesztési alapból — most hallgassatok. A darugyártás tiszafüredi története — fiatal üzemről van szó — néhány mondatban vázolható. Nem túlzás, a nulláról indult a valamikori gépállomás mű­helyeiben. A nagyközség ha­tárában felépült a gyár, 1974- beni adták át, s egy év múl­va termelési értéke már túl­lépte a 100 millió forintot. A kezdeti időszakban csak alkatrészeket gyártottak itt. Meglehetősen egyszerűeket. Termelni tanult mindenki — nagyüzemi módra’ — a laka­tos, az esztergályos,' a mű­vezető, az üzemvezető. Mind bonyolultabb rajzok érkeztek a központból, s mellettük gépek, igaz többnyire hasz­náltak. (Ritka az a frissen épült gyár vidéken, ahová vadonatúj gépeket visznek.) Végül elkészült az első, úgynevezett haladómű, a második, a harmadik és a többi. Ez már a fejlődés magasabb lépcsőfoka, a 16 tonnás daru egyik része, amelynek alkatrészeit Tisza­füreden gyártották, ott sze­relték össze, s így szállítot­ták Budapestre. Ahogy tel­tek az évek, egyre több al­katrész és összeállított elem hagyta el a gyárat, ponto­sabban, gyorsabban készül­tek a hegesztési varratok, az illesztések. A szakmunkásak és a betanított munkások aránya — az előbbiek javá­ra — jelentősen módosult, mindinkább megérett a fel­tétele annak, hogy kész ter­méket állítsanak elő az üzem­ben. A döntés megszületett, s ma már itt készülnek a 16 tonnás teherbirású por­Ojobb daru részeit rakják össze a szerelőtéren J*L Tegnap Szolnokon tanács­kozott az MTESZ Szolnok! megyei Szervezetének elnök­sége. Az ülés résztvevői vé­leményezték Szolnok megye iparának 1990-ig szóló hosz- szú távú fejlesztési program­ját. A szervezet tagjainak, aktivistáinak segítségével összeállított javaslat figye­lembe veszi megyénk gaz­dasági, természeti adottsá­gait, a munkaerőhelyzet vár­ható alakulását, a fejleszté­si követelményeket, s en­nek alapján szól az ipar jövőjének alakulásáról. Ben­ne helyet kap a szolgáltatá­sok szerkezetének távlati módosítása és az iparfejlesz­tés társadalmi hatása is. táldaruk. Mindennek előz­ménye az, hogy a régi szer­számgépek egy részét foko­zatosan kicserélték újakra, s a zártciklusú gyártáshoz munkába állítottak egy nagy teljesítményű lemezdarabo- lót, amely a megadott min­ta alapján szabja ki a táblá­ból az idomot. Átszervezték a műhelycsarnokban a mun­kálatokat a megváltozott technológiai folyamatoknak megfelelően, s elkészült a mintegy 50 millió forintnyi értékű szerelőtér. Tiszafüre­den tervezeték meg az ide be­épített készülékek egy részét — nem kis feladat volt ez a fiatal műszaki gárdának, dicséretére váljék, sikerrel megoldotta — és a gyáregy­ség munkásai el is készítet­ték e készülékeket. Néhány szakember, akik most a szerelési munkálatok veze­tői, a központi gyárba uta­zott, s ott hetekig tanulta a daruelemek szerelésének fo­gásait. Hogy a tanulás nem volt hiábavaló, azt bizonyít­ja a következő adat: az idén már húsz 5 tonnás darut gyártanak a tiszafüredi gyár­egységben — szovjet ex­portra. A bővítésnek ezzel még nincs vége. Készülnek az új, 2000 négyzetméternyi alap­területű csarnok tervei, és már áll az épülő raktár váz- szerkezete. Átveszi majd a tiszafüredi üzem az MHD többi gyáraitól a darugyár­tást? A kérdésre igennel ma még nem lehet válaszolni, de Szó esett a tegnapi elnök­ségi ülésen a szervezet tava­lyi munkájáról, s idei fel­adatairól. Többek között el­hangzott, hogy a Szolnok megyei műszaki hetek ren­dezvénysorozatára április 10-e és május 10-e között ke­rül sor, témája a megyei területfejlesztés és az urba­nizáció lesz. A tanácskozáson előter­jesztették a Szolnok megyei Tanács V. B. és a MTESZ Szolnok megyei Szervezeté­nek elnöksége közötti együtt­működési megállapodásról szóló tervezetet, majd külön­böző díjak odaítéléséről, il­letve odaítélésére tett javas­latot'az elnökség. nemmel sem. A gyáregysé­get már eredetileg úgy ter­vezték és építették, hogy ész­szerűen bővíthető legyen. Ezért nem okozott különö­sebb gondot az új szerelő­térhez a vasúti vágányok építése. A darukat összesze­relés után szétszedik elemek­re, és csomagolják a MASI- NAIMPORT képviselőinek jelenlétében. Bizonyos feltételek azon­ban hiányoznak még a 16 tonnás daruk zárt ciklusú gyártásához is. Például ke­vés a mérnök, az üzem­mérnök, a technikus pedig még kevesebb. Még több és képzettebb szakember kell az anyaggazdálkodás, és a kooperációs kapcsolatok ügy­intézéséhez. Áz üzemben megoldatlan az alatrészek, a daruelemek festése, és ki­nőtte már a gyár a jelenle­gi szociális helyiségeket is. Bővítésre, fejlesztésre adott tehát számtalan alkalom, és a jelek szerint élnek is vele. H. J. Élelmiszer­bemutató Kuvaitban A kőolajban gazdag, élel­miszerekben azonban ko­rántsem dúskáló Kuvait a magyar élelmiszerek megbíz­ható vásárlója. A fokozódó kuvaiti igények és aj magyar áruskála folyamatos bővülé­se indokolja, hogy a HUNG- EXPO rendezésében 1978. március 18—22. között élel­miszeriparunk és élelmiszer- kereskedelmünk összehan­goltan, egységesen mutatkoz­zék be a Perzsa-öböl part­ján fekvő emirátusban. A főbb árucsoportok, igazodva a kuvaiti ízléshez: étkezési olaj, zöldség- és gyümölcs- konzervek, mélyhűtött kész­ételek, vadhús, fűszerpapri­ka, száraz tészta Gyermely- ről és Kalocsáról, valamint édességek, baromfi és a Kö­zel-Keleten kedvelt magyar sajtok. A KGST tagországok egye­sített energia rendszereinek és a Szovjetunió egységes energiarendszerének párhu­zamos működése az idén kez­dődik meg az Aibertirsa— Vinnyica közötti 750 kilovol­tos nagyfeszültségű távveze­ték üzembehelyezésével. A KGST villamosenergia állan­dó bizottságának közreműkö­désével a tagországok közös erővel fejlesztik tovább ezt az együttműködést. Az érde­kelt országok közös beruhá­zásával építik fel a Szovjet­unió területén, Ukrajnában a 4000—4000 megawattos hmel- nyicki és konsztantyinovszki atomerőművet és az újabb 750 kilovoltos távvezetéket. Magyarország — a csehszlo­vák, a lengyel és a szovjet partnerekkel közösen — a Az Interhim, amely a kis mennyiségben szükséges, de mégis rendkívül fontos vegy­ipari termékek szakosításá­nak együttműködési szerve­zete, megalakulása óta egész sor sokoldalú megállapodást hozott létre a növényvédősze­rek, a textilipari színezékek és a különböző vegyipari ada­. 1976 augusztus Tftnyek 10-én kigyulladt a törökszentmik­lósi Tiszatáj Termelőszövet­kezet 3-as számú telepén egy csibenevelő. Elpusztult mint­egy 5 ezer 200 naposcsibe. Az anyagi kár 271 ezer fo­rint. 1977 szeptember 5. A ne­vezet termelőszövetkezet 2- es számú üzemegységéhez riasztották a tűzoltókat, égett a hízómarha-istálló. A tüzet idejében lokalizálták, az anyagi kár csekély. 1977 november 30. A téesz tiszapüspöki kerületében egy újabb csibenevelőben ütött ki tűz. Mintegy 7 ezer 700 naposcsibe pusztult el, le­égett az épület. Az anyagi kár 251 ezer forint. 1978 január 10. A Tiszatáj Téesz szakállasi kerületében egy gazdasági épület gyul­ladt ki. A kár csaknem 5 ezer forint. 1978 január 29. Újból a szakállasi kerületbe hívták a tűzoltóságot, egy állatokkal benépesített szarvasmarha- istálló lett a lángok marta­léka. Az anyagi kár 366 ezer forint. Másfél év alatt öt tűz volt a termelőszövetkezetben. A közös vagyonban csaknem 1 millió forint kár keletke­zett. Szabó Fe­renc tűz­oltó szá­zados : — A vizsgálatok során megállapítottuk, hogy min­den esetben felelőtlenség, gondatlanság, mulasztás volt a tűz oka. Az első. az 1976- os tűznél a technológiai fe­gyelem be nem tartása bosz- szulta meg magát: a szalma­aljjal feltöltött csibenevelő­ben olyan légfúvóval mele­gítettek. amelyet működés előtt nem tisztítottak meg, a lerakodott szemét lángot ka­pott. és meggyújtotta a szalmát. A tavalyi első. szeptember hmelnyicki atomerőmű és a hozzácsatlakozó 750 kilovol­tos távvezeték építésében ér­dekelt. A beruházás előké­születeit meggyorsítják. Az áramtermelés és -elosz­tás magasabb színvonalú ösz- szehangolása érdekében a KGST VB fontos intézkedést irányzott elő. Egyebek között szükségesnek tartja a prágai központi, valamint a tagor­szágokban működő teherel­osztók korszerűsítését. Ennek megfelelően épít Magyaror­szág is új teherelosztót, amelynek jelentőségét növeli, hogy Aibertirsa az első közös 750 kilovoltos távvezeték vég­pontja, ennélfogva a koráb­binál is nagyobb gondot kell fordítanunk az együttműkö­dés összehangolására. lékanyagok szakosítására, ter­melési kooperációjára. Ma­gyarország két növényvédő­szer és néhány műanyagipari adalékanyag gyártására sza­kosodott, s ezekből a termé­kekből a tagországokat is el­látja. Ä magyar vegyipar techni­kai bázisa különösen alkal­5-i tűz oka: felelőtlenség: Petárdát lőttek fel a nád­tetős istálló közelében, amely a száraz, gyúlékony anyagot lángra lobbantotta. Szeren­csére többen voltak a hely­színen, eloltották a tüzet. Az idei első tűz is gon­datlanság következtében ke­letkezett: a befagyott víz­vezetékcsövet úgy olvasztot­ta ki az egyik dolgozó, hogy egy villára szalmakévét szúrt, azt meggyújtotta, az­zal melegítvén a csővezeté­ket. A környezetében gyú­lékony anyag volt, tüzet fo­gott. Szerencsére üres volt az istálló. Alig két hét múlva — ja­nuár 29-én — többszöri til­tás ellenére begyújtott az állatgondozó egy olyan kály­hába, amely nem felelt meg a tűzrendészeti előírásoknak. A szarvasmarhaistálló nádas tetőszerkezete perceken belül lángot fogott, leégett. Több állat bennpusztult, az anyagi kár itt volt a legnagyobb. Ha tömören fogalmazunk, ennél az esetnél is felelőt­lenség. gondatlanság az ok. Dögéi Károly, a termelőszövet­kezet általános elnökhelyettese: — Szinte valamennyi épü­let öreg, korszerűtlen, nád­tetős tákolmány volt. Örök­ségként vettük át, s máról holnapra nem szanálhattuk, hiszen az állatoknak kell a hely. Folyamatosan terem­tettük meg a biztonsági fel­tételeket. több millió forin­tot költöttünk például a vil­lanyhálózat korszerűsítésére. Épp a legutóbbi esetben — a szarvasmarha-istállóban — már csak az utolsó simítások voltak hátra a villanyháló­zat bekötésében, amikor le­égett az egész. Az állatgon­dozó begyújtott, annak elle­nére. hogy megtiltottuk, azt mondta, fázik. Egy-két kivétellel már minden állattartó telephe­lyünkön biztonságos, kőfalú. más olyan-fejlesztésre, amely lehetővé teszi a növényvédő­szerek és ezen belül főleg a gyomirtók és rovarölőszerek gyártásának bővítését. Az In­terhim keretében tehát oly­módon is előnyösen lehetne a szakosítást kiterjeszteni, hogy az említett termékekből is hazánk elégítse ki a többi szocialista ország szükségle­teinek nagy részét. Ugyanak­kor még szorosabbra kell fűz­ni a növényvédőszerekkel foglalkozó magyar kutató in­tézetek együttműködését a többi KGST ország tudomá­nyos intézeteivel, mivel ép­pen ennél a cikkcsoportnál gyakori a termékváltás, a vá­lasztékot állandóan frissíteni, bővíteni kell. Tervszerűbb külkereskedelmi áruszállítás A KGST tagországok kö­zötti áruszállítások állandó növekedése nyomán hazánk­ban — az ország központi fekvése miatt — különösen nagy mértékben nő az átme­nő forgalom. A KGST hosszú távú célprogramjában össze­hangolt fejlesztést irányoztak elő a számítási kapacitások egyeztetett bővítésére annak érdekében, hogy a közleke­dés nehézségei ne akadályoz­hassák az együttműködés to­vábbi fejlődését. A nemzet­közi árufuvarozás gondjai azonban Ima még feleznek. Különösen a negyedévek, s az évek végén olyan csúcs­igények adódnak, amelyek még rendkívüli intézkedések­kel sem elégíthetők ki. cseréptetős istállóink van­nak. A meglevő régi épüle­tekben sehol sincs fűtés a villanyhálózat, az ajtók, az ablakok megfelelnek a köve­telményeknek, mindenhol van tűzoltókészülék, dohány­zást és nyílt láng használa­tát tiltó tábla. A gondpzok pihenő és melegedő helyisé­gei távol vannak az istállók­tól. A legutóbbi vizsgálat során sem akadt semmifé­le kifogása a tűzoltó szak­embernek. Tehát, technikai­lag minden tőlünk telhetőt megtettünk és teszünk, hi­szen jelenleg is átalakítunk, építünk több helyen. A gazdaság állattenyész­tő telephelye­it végigjárva Szabó Ferenc százados valóban nem talált technikailag kifogásolni va­lót. Az említett esetek azon­ban — egy kivétellel, a kály­ha tűzveszélyes működésé­nél, amiről tudtak és le is tiltották használatát — nem technikai hiányosság miatt következtek be. hanem, mint említettük, felelőtlen, gon­datlan cselekedetből. Bár­mily korszerű is egy va­gyonvédelem technikai ré­sze, mit sem ér, ha az ott dolgozók nem veszik figye­lembe a tűz megelőzésének szabályait. A termelőszövetkezet ve­zetői valóban milliókat ál­doznak a k őrs ze rű s í t és re, a tűzvédelemre. De a millió­kon kívül elég gondot for­dítanak-e az emberek, a szö­vetkezet dolgozóinak figyel­meztetésére, oktatására? Bi­zonyára felelősségre vonták, megbüntették a gondatlano­kat, a felelőtleneket. Ez is egy módja a figyelmeztetés­nek. De nem az egyedüli és nem a legcélravezetőbb. Az oktatás, a tudnivalók szá­monkérése, a fokozott ellen­őrzés minden bizonnyal ha­tékonyabb eszköz a tűzmeg­előzésére. — t. szűcs — Varga Sándor forgácsoló szakmunkás az új szovjet gyártmá­nyú esztergán dolgozik Műszaki hetek április 10-e és május 10-e között Vélemények a fejlesztési programról Tanácskozott az MTESZ Szolnok megyei Szervezetének elnöksége Újabb lehetőségek a növényvédelmi vegyszerek szakosítására A korszerű technika nem minden Gondatlanság egymillióért Szakvélemény Érvek Teendők

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom