Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-23 / 46. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. február 23. MINDANNYIUNK FELELŐSSÉGE Az európai biztonság és a közvélemény Földrészünk békéjének, biztonságának megóvásában fontos szerepet tölt be az európai országok közvéleménye. A hazai közvélemény tájékoztatását, mozgósítását tűzte céljául az Európai Biztonsági Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága. E társadalmi testület tevékenységéről beszélgetett a Központi Sajtószolgálat munkatársa Papp Annával, a bizottság titkárával. — Milyen körülmények között és milyen céllal jött létre ez a bizottság? — A megalakulás körülményeinek felvázolásához vissza kell nyúlnunk a hatvanas évek végéig, amikor az egész földrészen nagy erővel bontakozott ki a küzdelem az európai biztonsági konferencia összehívásáért. E célból gyűlt össze Bécsben az európai közvélemény tekintélyes képviselőinek tanácskozása, melynek résztvevői kezdeményezték az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának megalakítását. Ezzel párhuzamosan kontinensünk különböző országaiban ugyancsak létrejöttek ilyen testületek, s ezek között a magyar nemzeti bizottság is. Céljainknak megfelelően tevékenyen bekap- csalódtunk az európai biztonságért folytatott nemzetközi akcióba. — Melyek a bizottság itthoni tevékenységének fő tartalmi céljai? — Feladatunknak tekintjük mindenekelőtt a hazai közvélemény tájékoztatását az európai biztonság lényeges kérdéseiről, annak bemutatását, hogyan érintett hazánk minden állampolgára ebben a küzdelemben. Nálunk nem a hivatalos politikával szemben kell hirdetni céljainkat, mint a NATO tagállamaiban, hanem az MSZMP és a kormány nemzetközi politikájában szereplő, abban fontos helyet betöltő törekvéseket képviselünk. Ebből következően az európai biztonsággal kapcsolatos tájékoztató és fel- világosító tevékenység nemcsak a mi feladatunk, ezt fontos teendőjének tekinti valamennyi társadalmi szervezet, és a tömegtájékoztatás egész hálózata. — Felvetődik a kérdés: amikor a kormány hivata- los politikájának tekinti az európai enyhülésért folyó küzdelmet s a tömegeknek nem kell e célból nyomást gyakorolniuk az ország vezetésére, van-e jelentősége a közvélemény állásfoglalásának? — Erre a kérdésre egyértelműen igennel felelhetünk. A párt és a kormány a maga egész tevékenységéhez, minden lépéséhez igényli a közvélemény támogatását, s ez természetszerűen vonatkozik a külpolitikára is. A nemzetközi életben, a különböző fórumokon történő fellépéshez az ország vezetése számára ez a tömegtámogatás adja meg a szükséges hátteret. Nyomatékosabbá teszi szavunkat, hogy mindenki tudhatja: a Magyar Nép- köztársaságnak az európai biztonsággal kapcsolatos megnyilatkozásai, lépései mögött ott áll az egész magyar nép. — Milyen formákban és módon folyik ez a tevékenység? — Immár hagyománnyá vált, hogy bekapcsolódunk a minden év tavaszán rendezett béke és barátsági hónapok rendezvénysorozatába, s ezek keretében az Országos Béketanáccsal együtt európai biztonsági és leszerelési hetet rendezünk. Ennek során az ország különböző részeiben vitafórumokat szervezünk az európai biztonság kérdéseiről. Ezek gyakran meghatározott rétegek képviselőinek találkozói : Miskolcon például munkások, Győrött fiatalok, Pécsett a kultúra területén dolgozók vitatták meg kontinensünk különféle kérdéseit, de sor került termelőszövetkezeti parasztok, kisiparosok sth. tanácskozásaira is. A téma nem egyszer kapcsolódik az adott réteg speciális problémáihoz, érdeklődési köréhez, az említett pécsi vitafórumon például az országok kulturális együtt- működjése, az ún. „harmadik kosár” került napirendre. E fórumokon bizottságunk egy-egy tagja tart vitaindítót és vezeti az eszmecserét. Az előbb említett körülményből adódóan bizottságunk más szervezetekkel, szervekkel is igyekszik együttműködni, közös akciókat szervezni. Különféle javaslatokat. kezdeményezéseket is teszünk. Alighanem kevesen tudják, hogy a televízió itthon és határainkon túl is nagy érdeklődést kiváltott nemzetközi kerekasz- tal-beszélgetései — amelyeken szocialista és tőkésországokból jött politikusok, szakemberek, újságírók vitatnak meg a legszélesebb nyilvánosság előtt különféle nemzetközi kérdéseket — a mi javaslatunkra születtek. Szeretnénk egyes kulturális intézményekkel is közös lépéseket tenni. Elgondolásaink szerint hasznos lenne például közreadini egy lemezalbumot az európai - népek költészetének antológiáját, ami a többi között módot adna a nálunk kevésbé ismert kulturális értékek bemutatására is. — A nemzetközi akciókban milyen módon vesz részt a magyar bizottság? Milyenek a kapcsolataink az európai biztonság és együtt- működés nemzetközi bizott- ságával és a többi nemzeti bizottsággal? — Mint már említettem, tevékenyen részt veszünk az összeurópai találkozókon, összejöveteleken. Ezenkívül gyakorta kerül sor kétoldalú véleménycserékre is. A legrendszeresebbé ez magyar— olasz viszonylatban vált, itt már esztendők óta évente egyszer eszmecserét rendezünk időszerű kérdésekről. Gyakran látogatnak ide delegációk más nemzeti bizottságoktól is Ez lehetőséget nyújt arra, hogy alaposabban tudomást szerezzenek országunknak az európai együttműködést szolgáló tevékenységéről, s reálisan, a maga valóságában ismerjék meg hazánk életét. Mivel a nyugati propaganda ezekről általában egyoldalúan, tendenciózusan, nemritkán a tényeket meghamisítva szól, ez a kapcsolat fontos szerepet játszik abban, hogy a tőkésországok reálisan gondolkodó személyiségei és rajtuk keresztül az ottani közvélemény képet kaphasson a valóságos helyzetről, a szocialista országok békepo- litikájáról. Részt vettünk — a szakszervezetek közreműködésével — annak a kiadványnak az elkészítésében is, amely kimutatja: miként hatna a fegyverkezés csökkentése az európai dolgozók szociális helyzetére. Visszatérve egy korábbi kérdésre, hadd emeljem ki, hogy hazánk lakossága közvetlenül is fontos szerepet tölthet be a nemzetközi közvélemény informálásában. Hiszen a személyes kapcsolatok igen széles körűvé váltak, milliók fordulnak meg évről évre hazánkban és ugyancsak milliók utaznak külföldre, s így sokan kerülnek személyes kapcsolatba más országok lakóival. Beszélgetéseiken nemegyszer szóba kerülnek az európai földrész helyzetével, gondjaival összefüggő témák is. Nem mellékes, hogy e beszélgetéseken mindannyian a tények és céljaink jó ismeretében tudjunk állást foglalni, véleményt mondani. Bizottságunk a maga tevékenységével nem utolsósorban ehhez is segítséget kíván nyújtani, ily módon is szolgálva az európai népek kölcsönös megértését — mondotta az Európ>ai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának titkára. Gy. L. A gépipar új távlatai Gyors ütemben fejlődik a gépipar Kubában. Az iparág a forradalom előtt gyakorlatilag nem létezett; az azóta eltelt 18 év során azonban a gépipari beruházásokra 160 millió pesót fordítottak. Az országban 70 gépipari létesítmény működik. A legnagyobbak : az autóbuszokat gyártó havannai üzem, a Kubai—Szovjet Barátság nevet viselő autószerelő üzem, a Jósé Marti Vaskohászati Üzem. Ez utóbbiban nagyarányú rekonstrukciót hajtottak végre, jelentősen bővítették az üzemet. A jelenlegi termelés a tízszerese az 1959. évinek. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek Kubában a mezőgazdasági gépgyártásnak. Tavaly kezdte meg működését a nádarató kombájnokat gyártó, szovjet szakemberek közreműködésével felépített üzem. Bolgár gazdasági és műszaki segítséggel pedig mezőgazdasági gépeket és alkatrészeket gyártó hatalmas ipari komplexum épül. Ebben az ötéves időszakban 550 millió pesót szánnak a gépipar fejlesztésére. 1980- ig 48 ezer embert foglalkoztatnak majd a gépgyártó ipar létesítményei. Építkezés repülőről, szerelés helikopterrel Alig két éve alakult a „Balkan” bolgár légitársaság különleges feladatokat ellátó szervezete, amelynek székhelyei Szófia, Plovdiv, Várna és Burgasz. A légiszolgálat intenzív tevékenységét jellemzi, hogy a szófiai és bur- gaszi csomópontokon az elmúlt év folyamán a légi mentőszolgálat 910 gépe emelkedett a magasba. Az életmentés során súlyos betegeket, sebesülteket, jól képzett szakorvosokat, továbbá a távoli vidékekre gyógyszert és vért szállítottak a légimentők. A légiszolgálat egyik részlege építési munkák előkészítésével foglalkozik. A repülőgépekről földméréseket végeznek. Ezzel a módszerrel kezdték meg Pleven, továbbá Radnevo, Rusze, Permik és Szófia különböző építkezéseit, és a Szófia—Várna, Szófia—Plovdiv országút kiépítését. Az új földmérési eljárással kevesebb időt vesz igénybe a tervek készítése, javul a minőség és csökkennek a kiadások. Az építési és szerelési osztály néhány MI—8 és MI—2 típusú helikoptere elektromos távvezetékek kiépítésével, szondák szállításával és szerelésével foglalkozik. Lengyelországban lendületesen fejlődik a családiház-épitkezés. Családiház-telepek jönnek létre minden nagyobb város peremkerületeiben, ezeket az egyes üzemek és vállalatok építtetik dolgozóiknak és azok családjainak. A minden kényelemmel felszerelt házak óriási keresletnek örvendenek Lengyelországban Műemlékvédelem Csehszlovákiában Csehszlovákiában nagy lendülettel folyik az ország gazdag műkincseinek helyreállítása. Az egyik legrégibb és legértékesebb Plasy városának egykori cisztercita kolostora, előkelő helyen szerepel az UNESCO műemlékjegyzékében is. A kolostor épületeinek restaurálása most folyik és az elkövetkező évek során eredeti formájában és szépségében állítják vissza a műemléket. A kolostor legrégibb műemléke a korai gótikus kápolna torony. (Lent) A Szent-Benedek kápolna kun olaj a jellegzetesen barokk építmény. (Fent) Hangos következtetések em tudom, hogy e sorok olvasói közül bárkinek is van-e valamilyen botrányos ügye. Ám ismerve a lap példányszámát és kortársaim egy részét, a gyanúsítgatás legcsekélyebb nyoma nélkül meg merem kockáztatni az állítást: azért van olyan Önök között T. olvasóim, akinek gáláns ügye éppen most szerepel ki tudja milyen magas fórum előtt... Szóval, ha van ilyen, segíteni sietek a bajbajutottnak. Megérdemli, hogy legalább egy klasszikus példa erejéig használható tippel szolgáljak. Az történt, s most mindenki jól figyeljen, hogy még az 1976-os nyugat-németországi választási kampány kellős közepén egyszercsak kipattant: Franz Josef Strauss a hatvanas évek legelején, hadügyminiszterként, maga is belekeveredett a Lockhed-botrányba. Ugye köztudott, hogy a világnak alig van olyan zuga, ahová a Lockhead repülőgépgyár ne adott volna el, vagy ne akart volna eladni repülőgépeket. S hogy konkurrenseit, a Boe- inget, a Douglast és a többieket, kiüsse a nyeregből, vesztegetési pénzeket fizetett. Ha a kiszemelt ország nem parlamentális rendszer volt, akkor minden ilyen pénz magánzsebekbe vándorolt. Ha parlamentáris, akkor a dug- pénz egy része választási kampánypénzzé finomult. Strausst főként az utóbbival vádolták, s hogy — hogy nem, senki sem zárná ki annak lehetőségét, hogy néhány tízezer szavazatnyi kárt a Lockhead-ügy feszegetése is okozott az uniópártoknak. Vesztettek, mint ismeretes. Strauss azóta már régesrég egészen más üzletek után jár, az NSZK-ban a nagyközönség is napirendre tért e régi botrány felett, de ni csak: néhány napja valaki egy lehallgatásból származó szöveget juttatott el a Süddeutsche Zeitungnak. Azt a telefoncsevegést tartalmazza, amelyet Strauss 1976 őszén házi fő- szerkesztőjével arról folytatott, milyen érvekkel kellene védekezni a Lockhead-vád ellen. Mi sem természetesebb, minthogy a derék bajor azonnal lecsapott a kínálkozó, alkalomra és általános, mindenre kiterjedő vizsgálatot követel, mert úgymond: mi sem jellemzőbb a kormánypártok módszereire, mint az ilyesmi. Azt ugyan nem tudja (vagy egyelőre nem) bizonyítani, hogy tényleg a kormány szaglászott-e utána, de szenvedélyesen tiltakozik az ilyen becstelen módszerek ellen. Akit tehát azzal vádolnak most bárhol, hogy három- gyermekes családapa létére felelőtlenül kikezdett Mancikával s emiatt nem biztos, hogy méltó a beosztottai bizalmára, az sürgősen bizonyítsa be, hogy legszebb pásztoróráját kileste a Kur- manefcné a csomagolóüzemből s pletykájára épül ’ az egész vádaskodás. Holott mégiscsak tűrhetetlen, hogy manapság nálunk bárki is ilyen módszerekkel éljen. tóirat: Az elmondottakból is láthatjuk, hogy a világ- politikai folyamatok alapos elemzéséből mindig levonhatók hasznos következtetések mindennapi gazdasági, politikai és erkölcsrendészeti munkánkhoz. Hajdú János
