Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-07 / 6. szám
1978. január 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megfelelő összhang, biztonságos termelés Négy konzervgyárba szállítottak a megyéből Voltak akik néhány esztendeje még azt vitatták, érde- mes-e fejleszteni a konzer- iparunkat. Azzal érveltek, hogy a mezőgazdaságban egyre csökken a munkeerő, a zöldségtermelés gépesítése pedig lassan halad előre. Ez azzal járt, hogy a mezőgazdaság nem képes kielégíteni nyersanyaggal a konzervgyárakat. Két esztendő termelési adatai azt jelezték: valóban nincs összhang a konzervgyári kapacitás és a zöldségtermelés között. 1975-ben a konzervgyárak a tervezett zöldségnek csak a 74 százalékát, és 1976-ban pedig 74,9 százalékát kapták meg a mezőgazdasági üzemektől. Konzerveink hatvan országban A tavályi év hozta meg aztán a fordulatot és egyben a bizonyítékot: meg lehet teremteni a feltételeit a zöldségtermelésnek, s nem szabad belenyugodni abba, hogy az a fejlődés, amely a kon- zervgyártásban 1960 és 1973 között bekövetkezett, megtorpanjon. A konzervipar termelése ebben az időszakban ugyanis négyszeresére, hatvan országba eljutó exportja pedig hétszeresére növekedett. Az ötödik ötéves terv azzal számol, hogy a konzerv, ipar 42,3 százalékkal növeli termelését. Ezt a nagyarányú termelésnövekedést azonban csak akkor képes elérni, ha erőteljes ütemben növekszik a zöldség és a gyümölcs termelése, s tovább folytatódik az iparág kapacitásfejlesztése, intenzív gépesítése, automatizálása. Mindezt figyelembe véve, a kormány 1976 őszén határozatot hozott a zöldségtermelés fejlesztésére. Ez a határozat teremtette meg a feltételeit a termelés gyorsabb ütemű fejlesztésének. A tavalyi év bizonyított: az anyagi-műszaki feltételek megteremtése, a felvásárlási árak amelése alapve. tőén befolyásolja a termelési kedvet. Ez is közrejátszott abban, hogy 1977-ben a zöldségfélékkel hasznosított terület a tervezettnél nagyobb mértékben, 16 százalékkal növekedett. Szolnok megyében 1977-ben az előző évhez viszonyítva 22 százalékkal nőtt a szántóföldi zöldségfélék vetésterülete. És a közös erőfeszítések a termelés fejlesztésére ebben az esztendőben találkozott a kedvező időjárással is. így történt aztán, hogy a tervezettnél nagyobb termést takaríthatott be a mezőgazdaság zöldségből. Ennek köszönhető, hogy több zöldség jutott nemcsak belföldre, hanem exportra is, és a tervezettnél nagyobb mennyiségű kertészeti terméket dolgozhatott fel a tartósítóipar. Olyan eredmény ez, amely mindenki számára megfelelő bizonyítékot nyújt, hogy jó úton haladunk, s szükséges a feltételek megteremtése esetén továbbra is lehet számolni a zöldségtermelés fejlődésével. Mert az elmúlt évi termelési előirányzatuk a kon. zervgyáraknak nem kevesebb mint 725 ezer tonna zöldség feldolgozása volt, és hosszú évek óta először sikerült nemcsak teljesíteni ezt a tervet, hanem alaposan túlteljesíteni. Az igaz ugyan, hogy nem mindegyik zöldségnövényből alakult a tervezett szinten a termés. Zöldborsóból például a teljesítés alatta maradt a tervezettnek: 78 ezer tonna helyett csak 70 ezer tonnát dolgozhatott fel az ipar. Viszont paradicsomból az idén rekord mennyiséget kapott a mezőgazdasági üzemektől: összesen 380 ezer tonnát. Ilyen nagy- v mennyiségű paradicsomot még sohasem szállított a mezőgazdaság. A legkedvezőbb évben, 1974-ben is csak 320 ezer tonna paradicsomot dolgozhatott fel a konzervipar. A tervezetthez képest 40 százalékkal több termett fűszer- paprikából és 20 százalékkal a sárgarépából. Szolnok megyében is jelentősen megemelkedett az egyes zöldségnövények termésátlaga: hagymából és zöldpaprikából kétszer annyi termést takarítottak be a gazdaságok egy hektárról, mint a korábbi esztendőben, de nagymértékben javult a sárgarépa, petrezselyem, fűszerpaprika és az uborka hozama is. A környékbeli konzervgyárak, a hatvani, a nagykőrösi, a debreceni és a kecskeméti, az előző évhez viszonyítva 43 százalékkal többet, összesen 4125 vagon zöldséget vettek át a megye gazdaságaitól. Ugyancsak növekedett Szolnok megye zöldség-exportja, tavaly négyszeresét szállították külföldre az 1976-os mennyiségnek. Ám tavaly az is kiderült, hogy nemcsak a nyersanyaghiány, hanem a bőség is okozhat gondokat. Az elmúlt évben a legnagyobb nehézség amiatt keletkezett, hogy szinte robbanásszerűen azonos időben érett be a zöldség óriási mennyiségben, s ez eddig soha nem tapasztalt betakarítási, felvásárlási csúcsokat okozott. Augusztus eleje és szeptember vége között egyszerre érett be a paradicsom, a paprika, az uborka, a pri- tamin paprika és a vöröshagyma. Jellemző tény, hogy a konzervipar éves nyersanyagszükségletének 62 százalékát fedező termék meny- nyiséget két hónap alatt kellett átvenni és feldolgozni. Küzdelem a bőséggel Kiderült: ilyen nagymeny- nyiségű zöldség fogadására és gyors feldolgozására a mai technika szintjén képtelen a tartósítóipar. A konzervgyárak csak úgy tudtak úrrá lenni a nehézségeken, hogy a csúcsszezonban a konzervipari dolgozók csak kivételes esetekben megengedhető munkabeosztást áldozatosan vállava, 12 órás műszakkokban, valamint szabad szombatokon és vasárnaponként is dolgoztak. Ezt minden évben nem lehet megismételni. Nyilvánvaló tehát, hogy a kertészeti termékek termelésének fejlesztésével párhuzamosan erőteljes ütemben növelni kell a tartósítóipar kapacitását is. Csak így lehet megteremteni a termelői biztonságot, csak akkor lesz zavartalan a kertészeti termékek termelése és az ellátás, ha zökkenőmentes az áru fogadása, feldolgozása. Másszóval: akkor biztonságos a' zöldségtermelés fejlesztése, ha a feldolgozó kapacitás még a jó időjárású esztendőben is alkalmas a felkínált áru fogadására. Vagyis összhangban van a nyersanyagtelrmelés és a feldolgozás. A mostani ötéves tervben a konzervipar 1,9 milliárd forintot fordíthat a kapacitás fejlesztésére, termelésének korszerűsítésére. Erre annál is inkább szükség van, mert ebben az ágazatban is munkaerőgondokkal küzdenek. Továbbfejleszteni az előfeldelgozást Az elmúlt esztendő arra is bizonyítékul szolgált, hogy mindkét félnek előnyös a termelési együttműködés. Különösen sokat segített az a gyümölcsöző kapcsolat, amely több helyen a gyárak és a mezőgazdasági üzemék között az előfeldolgozásban kialakult. A termelőszövetkezetek paradicsomlé-állomásai, a paprikacsumázó, gyü- Vshámozó, magozó üzemei nagyon sokat enyhítettek a gyárak munkaerőgondjain. Érdemes tehát az előfeldol- gozást továbbfejleszteni, hiszen ezzel nemcsak a konzervipar kapacitása növekszik, hanem biztonságosabbá válik a mezőgazdasági termelés is, hiszen kevésbé kell tartani átvételi nehézségektől. Az igaz, hogy a tartósítóipar kapacitásának kiugró növelését, termelésének korszerűsítését nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Kétségtelen azonban, hogy az ütemet gyorsítani szükséges, épp az ellátás, az export és a mezőgazdasági termelés további erőteljes fejlesztése érdekében. Cs. F. Törökszenlmiklósrál Tizenkétezer tonna vetőmag Megyénk jelentős vetőmagüzemének rekonstrukciója fejeződött be a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban. Az új gépek és berendezések üzembehelyezésével a feldolgozói kapacitás csaknem megduplázódott, egy szezonban nyolcezer tonna kukorica és négyezer tonna nemesített búzavetőmagot tud feldolgozni. Gyakorlatilag a gazdaság saját területén és a partnergazdaságokban termelt mintegy ötezer hektár hibridkukorica és 1500 hektár búzavetőmag korszerű, minőségi feldolgozásának teremtették meg a feltételeit. A rekonstrukció során a világszínvonalú HART-CAR- TER vetőmagfeldolgozó gépeket helyeztek üzembe. Üj beruházásként 12 kamrás csöveskukorica szárítót építettek. Ez a létesítmény egy szezonban ötezer hektár, mintegy 18 ezer tonna csöveskukorica termését képes megszárítani. A jelenleg meglévő két üzemmel 80—85 nap szükséges a teljes hib- ridkukirica vetőmag mennyiség szárításához. A fejlesztéshez tartozik még, hogy az üzem fémzárolt vetőmagtároló terét 3600 tonnával bővítették, és egy 1800 tonna kapacitású félkész szemesáru tárolására alkalmas, gépesített, ferdepadozatú magtárt is építettek. A fejlesztés tovább; programjaként a korszerű üzem aynagmozga- tását gépesítik, újabb targoncák, rakodók vásárlásával. Tervbe vették az őszi búzavetőmag csávázottan történő kikészítését és fémzárolását is. HETI JEGYZETÜNK Utón, útfélen Régi igazság, hogy az ember hamarabb ejt szót sérelméről, az őt ért kellemetlenségről, mint arról, ha apróbb, nagyobb figyelmességet kap vagy tapasztal. Évenként levelek ezrei tanúsítják, hányán fognak tollat — még olyanok is, kiknek nem kenyerük a nyilvános szereplés — ha lemaradnak az autóbuszról, ha késik a szerelő, ha a pult alatt még vélnek banánt... Sok esetben az első felindulás hevében írnak panaszos levelet, mennek el személyesen a vezetőkhöz. A szolnoki autóbusz-állomáson — az ünnepek után — magából kikelt férfi rohant be a forgalmi irodába. Körülményes előadásából kiderült, hogy — bár udvariasan, de — nem vette fel az egyik, hamarosan induló járat személyzete terjedelmes csomagja miatt. A busz utastere, csomagtartója dugig volt, látta ezt, de akkor is! Micsoda eljárás ez?! Hiába volt a nyugtató szó, a tanács, hogy mit tegyen, nem érdekelte. Rohant a főnökhöz, emlegette a Volán Tröszt vezérigazgatóját, a minisztáriumot. .. A pártra szakadt utasok aktív, egyhangú „vitába” bonyolódtak: „Ilyenek ezek, engem se akartak felvenni, pedig az a néhány pohár bor nekem meg se koty- tyan ...” „A kalauz is, meg a vezető is egy huligán! Mért ne ehetne a gyerek a buszon, ha éhes lett, kinek árt az a kis torta, alig morzsálódik, a tölteléket pedig csak a padlóra ejtette, kinek baj az...” A vezető és a kalauz nem szólt. Egyikük zsebében — mint később megtudtam, egy — néhány napja — kapott levél: „Dicséretbe részesítem emberséges magatartásáért.. .”— így kezdődik. A dicséret előzményéről: utas-panasz érkezett a Volán 7. számú Vállalathoz, amelyben egy késést — magánügyre hivatkozva — sérelmeztek. A vállalat illetékesei kivizsgálták az ügyet. A tény: nem elmarasztalás — ahogy a panaszból kitűnik — hanem dicséret. „Ön és társa nemcsak felvette azt a nőt, aki anyja halálhírét hallva rosszul lett a megállóban, hanem megérkezése után a lakásáig is kísérték, dicsérendő magatartást tanúsítottak. Továbbra is számítunk emberségére, megértésére...” ... Még akkor is, (ezt a jegyzet írója kívánja), ha csak panasz alapján derült fény egy nem mindennapi, szép példára. Régi igazság, hogy az ember hamarabb ejt szót sérelméről ... Pedig gyakran van úgy, hogy örülünk, hogy érezzük az emberség megnyilvánulását, amit „elkönyvelünk”, természetesnek veszünk. De miért nem szólunk a jók érdekében, miért nem köszönjük meg, ha udvariasságot, ha jó cselekedetet tapasztalunk? Az sem kerülne többe, nagyobb fáradságba, mint a panasz. A „köszönöm” is hozzátartozik napi életünkhöz, munkánkhoz, közérzetünkhöz. Még akkor is, ha —úton útfélen — csak panaszkodunk ... T, Sz. E. Jó évet zárt az ATI Háromezernél több új jogosítvány Kísérleti képzés diákoknak Az ATI szolnoki műszaki oktatótermében a leendő járművezetők maketten ismerkednek a négyütemű motor- és a személygépkocsi-szerkezet működésével Az előző évinél lényegesen többen vettek részt 1977-ben elméleti és gyakorlati képzésben a Szolnok megyei Autóközlekedési Tanintézetnél, összesen háromezer-har- mincan szereztek az év során új gépjárművezetői jogosítványt, közülük háromszáz- harmincan hivatásos személy-, tehergépkocsi- és autóbuszvezetésből tettek sikeres vizsgát. A megyében két éve foglalkozik az ATI a korkedvezményesek — a szakközépiskolai és a gimnáziumi tanulók — gépjárműoktatásával. A tavaly levizsgázott 2600 úrvezető közül 220 diák volt. Kedvezőbbek voltak az elmúlt évben a ATI képzési feltételei is. Korszerű oktatóprogramok segítették az elméleti képzést. és az előző évinél hattal, több, összesen 34 kitűnő állagú gépjármű állt rendelkezésükre a gyakorlati oktatáshoz Az idén — a három szolnoki, a karcagi, a jászberényi, a kisújszállási és a tiszaföld- vári középiskolában — 250 diák részvételével kísérleti képzéssel próbálkoznak, amelynek lényege, hogy az eddigi kötelező 29 helyett 20 óra gyakorlati vezetés után vizsgára bocsáthatók a leendő jogosítványtulajdonosok. Ezzel természetesen nem csökkennek a vizsgakövetelmények, de a kilenc óra különbözet lényeges anyagi kedvezményt jelent majd a gépjárműoktatásban - részt vevő fiataloknak. Továbbja1 vulnak 1978-ban az ATI-nál a képzési feltételek is. Február végén megkezdik a munkát a Kisújszálláson épített új kirendeltségen, ahol korszerűen felszerelt elméleti oktatótermet és hibaelhárítási. karbantartási gyakorlótermet hoztak létre. Hasonló kirendeltség segíti majd a gépjárművezetői oktatást. Jászberényben is, ahol az év második felében lesz az Autóközlekedési Tanintézet új létesítményének átadása. A tiszafüredi Hámán Kató Tsz 70 hektárnyi paradicsom-ültetvénye termésének feldolgozására tavaly magyar gyártmányú lésort vásárolt.
