Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-05 / 4. szám
1978. január 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gyárim á nyfejlesztés Alacsonyabb ár, nagyobb nyereség A helyi tájékoztatás és a pártszervezet Nemcsak ruhákból, cipők- 'ből vágyunk a legdivatosabbra, hanem egy-két évtizede az úgynevezett tartós fogyasztási cikkekből, porszívókból, mosógépekből, hűtő- szekrényekből is a legkorszerűbbet, a legtöbbet tudót szeretnénk lakásunkban látni. Egy-két évtizede, hiszen korábban még kénytelenek voltunk luxuscikknek tekinteni a ma már nélkülözhetetlennek számító korszerű gépeket. Ma viszont sok vásárló igényeit csak az automata mosógép, a mínusz 12 Celsius fokot is biztosító, kétcsillagos hűtőszekrény elégíti ki, és a vevők természetesnek tartják, hogy a gyorsan változó kívánságaikat teljesíti a magyar ipar. Nem egyszer, éppen a gyártók serkentik a régebbi masinák kiöregedését: többet tudó berendezést dobnak piacra. Új termék, új vevő A jászberényi Hűtőgépgyár gazdasági igazgatója, Kárpáti József szerint, ha néhány évenként nem „cserélnék le” hűtőgépeiket, akkor a hazai kereskedelem külföldről vásárolna. Nyilván nem keresné senki a jászberényi vállalat termékeit, ha azoknál korszerűbbet, olcsóbbet — vagy csak néhány százassal drágábbat — is találna. És ez még nem minden, hiszen az ország határának védelme mögött talán ideig-óráig megőrizhetné piaci pozícióit egy vállalat akkor is, ha az igények mögött kullogna. Az viszont teljesen valószínűtlen, hogy a világpiacon kor- - szerűtlen áruval is talpon maradna a szakma nagymenőivel szemben, akik éppen többet tudó háztartási készülékeikkel szereztek jó hírnevet, vívták ki vevőik bizalmát. Márpedig a Hűtőgépgyár külföldi vásárlók nélkül nem gazdálkodhat elég jövedelmezően, hiszen csak a nem túl nagy felvevőképességű hazai piacra dolgozva meg sem közelíthetné az üzemnek kifizetődő sorozatnagyságot. Arról nem is beszélve, hogy többet termelve olcsóbban készül egy-egy hűtőgép, a növekvő mennyiség viszont csak újabb és újabb országokba „betörve” adható el. Vagyis a szigorú világpiac követelményeit mindinkább magáévá kell tennie a Hűtőgépgyár kollektívájának is. A hazai és a külföldi vevők vagy amint a vállalatnál érzik: a jövedelmezőség arra kényszerít, hogy néhány évenként az előzőeknél korszerűbb, szaknyelven szólva nagyobb használati értékű termékeket küldjenek az üzletekbe. Éz a felismerés késztette a hatvanas évek közepén a jászberényieket is gyártmányaik korszerűsítésére. Az elhatározást követő műszaki fejlesztést és eredményét, például a Lehel család frizsidereit azután egyre újabb és újabb hűtőszekrények, autószifonok és áruházi pultok követték. A legfontosabb gyártmányt jelentő hűtőgépekből például három-öt- évenként új típussal ismerkedhettek meg a vásárlók. A kompresszoros gépek „Lehel” sorozatát alig egy évtized alatt követték a Modul, majd pedig a Bosch család szekrényei. Az újdonságok jótékony gazdasági hatása nem is maradt el: a hatvanas évek közepétől a negyedik ötéves terv végéig a vállalat megduplázta termelését; a harmadik ötéves tervben még csak hárommillió dollárért exportáltak nyugatra, a mostani ciklusban viszont ez a szám várhatóan 85 millió lesz. Újfajta hűtőgépekkel, alumínium radiátorokkal, szifonokkal egyre több vásárlót szerezhetett a vállalat, de mit jelentett a korszerűbb termék a fogyasztónak? A gyár házi múzeumát meglátogatva már első pillantásra szembeötlik a változás. A divatos formák, a külföldi megrendelők igényeit kielégítő változatos színek azonban csak másodlagosak. Lényegesebb az, amit pontosan így fogalmazhatunk: korszakról korszakra növekedett a hűtő- gépgyári termékek használati értékg. Az első ötvenliteres abszorbciós gépet például a hatvanas évek elején követte egy 60 literes, svájci licenc szerint készülő, az akkor világszínvonalat elérő S 60-as szekrény. Azonos áron. Egyre növekedett a hűtőtér nagysága, bővült a választék: a 100 litereseket a 150-esek követték, ma pedig a nagy családokat is kiszolgáló 250 literes hűtőszekrények is kaphatók. Érdemes még egy példát említeni. Az új korszakot nyitó Lehel.gépcsalád először csillagtalan kivitelben készült, a szekrényekre csak később kerülhetett rá a mínusz 6 fokos mélyhűtést garantáló stilizált hókristály. Az itthoni fogyasztói árat nem emelte a vállalat, viszont külföldön kihasználta ja többre képes szekrény előnyeit: öt-tizenöt százalékkal drágábban adta el a továbbfejlesztett készülékeket. Növekedett a sok évre vásárolt háztartási gépek üzembiztonsága is, amit az bizonyít a legjobban, hogy a vállalatnak volt mersze évekkel megtoldani a garanciaidőt. Olcsóbb az értékesebb Az előbb említettük, hogy á vállalat történetében előfordult: többet tudó készülékért sem kértek több pénzt. A nyereségérdekeltségre gondolva ez furcsának tűnhet, azonban a következő példa megismerése után erre ma- gyárázatot találunk. Másfél évtizeddel korábban 6400 forintba került a Super 100 jelzésű hűtőszekrényük, 1975- ben csak 4600 forintba a jóval modernebb L 150-es. Ha tudjuk, hogy 1960-ban egy közepesen fizetett dolgozó évi keresetének több mint egyharmadát költötte az óhajtott készülékre, 1975-ben viszont — a növekvő kereset és a csökkenő ár miatt — csak 14 százalékát, akkor már sejthetjük a vállalat en- v gedékenységének okát. Vevőket akartak szerezni, ehhez viszont a nem túl jól keresőktől is megkapható áron kellett adni készülékeiket. A 15 év változása meg is hozta az eredményét. A hatvanas évek elején még szinte luxusszámba menő hűtőszekrényekből ma már évente 200— 250 ezret ad el Magyarországon a Hűtőgépgyár. Az igazi gazdasági eredményt azonban nem a forgalom növekedése hozta, a termelés bővítésére a jövedelmezőség emelése miatt volt szükség. Nagyobb sorozatnál ugyanis olcsóbb a gyártás. Új technológiával Az eddigiek, a vevőkör szélesítése, a termelés gazdaságos méretének kialakítása csak egyre korszerűbb termékek segíségével érhető el. Túl sok fáradságba kerülne ugyanis elfogadható szintre nyomni egy régi gyártmány költségeit, és így csökkenteni az árat. A nyereség növelésére sokkal több lehetőséget kínál a termékváltás. A „Hű- tő”-ben is ezt tették. Otthoni tervek, vagy — mint legutóbb is — licenc alapján új hűtő- szekrények gyártását kezdték el. Hasznosították a műszaki fejlődés legújabb eredményeit, és a készülékek szerkezetét, a gyártósort úgy tervezték meg, hogy a korszerűbb szekrényeket a réginél olcsóbban készíthessék el. fgy történhetett meg, hogy a nagyobb használati értékű gép közel sem annyival drágább elődjénél, mint ameny- nyivel többet tud. Sőt előfordult: a vásárló kevesebb pénzért kap értékesebb gépet anélkül, hogy a vállalatnak a jövőjét meghatározó nyereséget kellett volna féltenie. Az új termékek árát és költségeit vizsgálva elemzésünk utolsó, legfontosabb állomásához érkeztünk. A Hűtőgépgyár műszaki szakembereinek tehát azért éri meg korszerűbb készülékek tervezésén törni a fejüket, a munkások azért tanulják meg az új technológia kívánta fogásokat, mert így nemcsak új piacokat szerezhetnek, hanem munkájuk is gazdaságosabb lesz. És hogy a vevők igényei után kullogást elvető, fáradságosabb megoldásnak jutalma is van, azt egy számmal meggyőzően bizonyíthatjuk. A negyedik ötéves tervben — az intenzív gyártmányfejlesztés megindulása után — a vállalat nyeresége lényegesen gyorsabban nőtt, mint termelése. V. Szász József A LAMPART Vegyipari Gépgyárban autoklávokat is gyártónak a vegyipar, a gyógyszeripar és az élelmiszeripar számára. Termékeiket négy világrész számos országába exportálják. Szállítanak a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és Lengyelországba, valamint Jugoszláviába, Svájcba, Olaszországba és több dél-amerikai országba is autoklávokat pártbizottság ülésén nagy A területi figyelem kísérte az egyik pártbizottsági tag — egy gép mellett dolgozó munkás — felszólalását. Azt fejtegette, milyen rendellenességek tapasztalhatók üzemükben az irányítás, a munkaszervezés körül. A vállalati központ rendelkezésére gyáregységüknek abba kellett hagynia fontos megrendelések teljesítését, elmarad a géppark fejlesztése, időnként mértéktelen a túlórázás és így tovább. A helyileg másutt fekvő vállalati központtól senki nem volt ott a megbeszélésen, a területi pártbizottság első titkára azonban érdemben tudott reagálni erre a felszólalásra is. Javasolta, hogy bizonyos kérdésekben indítson a pártbizottság vizsgálatot, a megrendelés teljesítésével kapcsolatos intézkedés jogos indokairól és a géppark fejlesztésének terveiről viszont — miután szünetben tájékozódott a gazdaság- politikai osztály vezetőjével, — máris tájékoztatni tudta a jelenlevőket. „Épp ezért *— tette hozzá — terjedjen ki a vizsgálatunk arra is, milyen ott az üzemben a dolgozók tájékoztatása, s miért nem ismerik még felelős pártaktivisták sem fontos intézkedések okait, a fejlesztési koncepciókat”. Bizonyos, hogy ez a közelmúltban történt eset nem jellemző a helyi tájékoztatás általános állapotára. Ahol például a gyáregység és a vállalati központ helyileg nem válik el egymástól, inkább eljutnak a dolgozókhoz az információk. Ám az ilyen esetek figyelmeztetnek, hogy a munkahelyi kérdésekről való rendszeres és mélyreható tájékoztatás, mindenütt és állandóan a figyelem előterében kell hogy álljon. Hiszen — sokszor elhangzott már, de aligha ismételhető elégszer — a szocialista demokráciának, ezen belül az üzemi, munkahelyi demokráciának alapvető és elengedhetetlen feltétele a dolgozók megfelelő, tájékozottsága. Hogy ez így legyen, abban nagy a párt- szervezet szerepe, felelőssége. Ez irányú teendőit — nagy vonalakban — három fő feladatban lehetne összefoglalni. Gondoskodnia kell arról, hogy minden illetékes gazdasági és mozgalmi vezető rendszeresen adjon tájékoztatást a dolgozóknak; maga is nyújtson információt a pártszervezet állásfoglalásairól, tevékenységéről; segítsen eligazodni az információk tömegében, magyarázza a történtek összefüggéseit, mélyebb okait. A tapasztalatok szerint ma már az üzemekben, intézményekben, szövetkezetekben általában elegendő számú fórum és forma létezik az információk továbbítására. Egy nagyüzemi pártbizottság néhány évvel ezelőtti felmérése szerint a gazdasági és mozgalmi vezetésnek harminc-negyven eszköz áll ehhez rendelkezésére, s az azóta eltelt időben e szám inkább- növekedett, s nem csökkent. A mennyiséggel tehát nincs baj — a helyi tájékoztatás javításának, továbbfejlesztésének útja semmiképpen sem az információs csatornák számának további bővítése. A tartalmon kell elsősorban javítani, s ahol erre szükség van, a szándékon, a készségen. Ügy is mondhatnánk ez utóbbit, hogy a szemléleten. A tájékozottság helyenkénti zavarai ugyanis arról tanúskodnak, hogy néhol a helyi vezetés lebecsüli a rendszeres tájékoztatás fontosságát, elzárkózik az informálástól, vagy „kegyet gyakorol”, ha megteszi. Van, ahol kényelmességből tesznek így, s van hely, ahol misztifikálják a vállalati, intézményi vezetés döntéseit és az azokat motiváló tényezőket, gondolván, az ilyesmit nem szabad az „egyszerű dolgozók” orrára kötni. A pártszervezet politikai munkájának fontos feladata, hogy fellépjen az ilyen szemlélettel szemben, megértesse az érintett vezetőkkel a tájékoztatás és a szocialista demokrácia belső összefüggéseit, érvényt szerezzen annak a sarkalatos elvnek, hogy a megbízható, gyors, az összefüggéseket bemutató tájékoztatás minden testület, szerv és vezető politikai kötelessége. Tegyük mindjárt hozzá, hogy ez a kötelesség magára a pártszervezetre, annak vezetésére is érvényes. A pártbizottság, a pártvezetőség irányító munkájának szerves, elválaszthatatlan része a párttagság és a pártonkívüli dolgozók folyamatos politikai tájékoztatása. Ezen belül most hadd emeljünk ki csupán egyetlen dolgot: a helyi közvélemény informálását a pártszervezet és vezető testületéinek állásfoglalásairól, mindennapi tevékenységéről. Sok helyen ugyanis ezt valamiféle titokzatosság ködfátyolába burkolják. Holott a pártszervezet tevékenységének túlnyomó részéről nemcsak tudomást szerezhet a szélesebb közvélemény, de hasznos, jó, sőt szükséges is tudomást szereznie róla. Léteznek természetesen párttitkok, melyeket gondosan meg kell őrizni, bizalmas határozatok, melyeket kifecsegni fegyelmi vétség, de a pártmunka döntő többségében nem ilyen jellegű. Ezért helyesen járnak el azok a pártszervezetek, amelyek ismertetik a munkahelyi közvéleménnyel saját állásfoglalásaikat. az azokat meghatározó tényezőket, s adott esetben az állásfoglalást megelőző vitákat, a szóba került egyéb alternatívákat is. A pártszervezet tevékenysége azonban nem merülhet ki abban, hogy gondoskodik a szükséges információk továbbításáról, a dolgozókhoz való eljutásáról. Mint politikai szervnek, magyaráznia is kell az információkat, elő kell mozdítani megértésüket, helyes értelmezésüket, a szükséges következtetések levonását. A tájékoztatás nem független a párt eszmei-politikai munkájától, hanem beleilleszkedik a szemlélet és a magatartás formálásának, a cselekvésre való késztetésnek átfogó tevékenységébe. ílymódon a mindenA tájékoztatás naPj Pártmunkában szervesen kapcsolódik az agitáciohoz és a propagandához. Mondani sem kell. ez nem a kedvezőtlen tények elhallgatását vagy megszépítését, a valóság képének szebbre festését, lakkozását jelenti (az ilyesmit az MSZMP mindig is egyértelműen és következetesen elutasította), hanem az események mögöttes rétegeinek bemutatását, az összefüggésekbe való elhelyezését és nem utolsósorban a mindennapi cselekvés számára adódó következtetések levonását. Vagyis a „mi történt”, „mi van” elmondásával együtt a „miért, milyen tényezők, miféle előzmények hatására van”, és a „mit tehetünk és mit kell tennünk” bemutatását is. Az élet ezt a leckét a pártszervezeteknek naponta feladja. De — mint számos jó példa tanúsítja — e feladvány átgondolt munkával újra és újra sikeresen meg is oldható. GY. L. A kohászat 1978. évi tervéből Tovább javul a lakosság építőanyagellátása Több áru, ütemesebb szállítás Három-négyszázalékos termelésnövekedést tervez a kohászat ebben az évben. Nyersvasból 2,4 millió, acélból 3,7 millió, hengerelt áruból 3,1 millió tonnát állítanak elő kohászati vállalataink. A népgazdasági tervvel összhangban az üzemek kidolgozták saját éves terveiket, a minisztériumi tervzsü- rik megállapították: a termelési tervek általában megfelelnek az ágazati elvárásoknak. Az idei tervcélok megvalósítását segítik az évközben elkészülő beruházások. Új kapacitások lépnek üzembe Ózdon, a nemrég átadott oxigéngyár is teljes kapacitással kezdi meg munkáját, elkészül a salgótarjáni kovácsoló üzem nemesítő sora és a Dunai Vasmű acélszer- kezeteket gyártó üzemének több új egysége. valamint Borsodnádasd.on a kerékabroncsokat előállító célgépsor. A lakosság ellátásának javítása érdekében az épi- töanyagipari termelés növekedésénél nagyobb ütemben, 6i-7 százalékkal bővítik az idén a belkereskedelmi áruszállítást az iparág üzemei. A Finomkerámiaipari Művek az idén összesen 1 950 OOO négyzetméter falburkoló csempét szállít a belkereskedelemnek, amely 900 ezer négyzetméter import csempét is beszerez. Égetett téglából egymilliárd 370 millió darabot szállít az ipar, s a mennyiségi igények kielégítésén túl a korábbinál nagyobb arányban ad kisméretű téglát, ami már 27 százaléka az idei belkereskedelmi szállításoknak. Égetett tetőcserépből, azbeszt- cement tetőfedő lemezből, hullámlemezből a keresletnél nagyobb a kínálat Húzott síküvegből a négy százalékkal bővülő hazai termelés és az előirányzott import biztosítja a belföldi szükségletek kielégítését. Gazdag a kínálat vasbetontermékekből, így födémgerendából csaknem négy és fél millió, áthidaló gerendából pedig egymillió métert, nagyelemes födémpanelből 320 ezer négyzetmétert, födémbéléstestből 4,9 millió darabot szállítanak a sajátházépítőknek. Az Épületasztalos és Faipari Vállalat is kielégíti az igényeket: 780 ezer ajtót és ablakot szállít, s elegendő, csaknem 600 ezer négyzetméter különböző parkettát. Égetett darabos mészből az idén 225 ezer tonnát kap a belkereskedelem, de a folyamatos ellátás érdekében meg kell oldani a rakodási és szállítási gondokat. A zavartalan építőanyagellátás érdekében ■ az üzemeknek havi ütemezett szállításra kell felkészülniük,
