Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-05 / 4. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. január 5. SZESZKORLÁTOZáS sokszor próbálták-------------- mar felmérni. tulajdonképpen felmérhetetlen az az anyagi és erkölcsi kár, amelyet az alkoholizmus — közvetlenül vagy közvetve — okoz. Kiszámították, hány lakótelep árát eresztjük le évente a torkunkon, hogy mennyit fordítunk, s mennyivel többet kellene fordítanunk az alkoholisták kezelésére, gyógyítására, hogy mekkora szerepe van a szesznek a balesetekben és a bűnözésben, szociológusok vizsgálták az alkoholizáló környezetben felnövő gyerekek helyzetét, statisztikusok számolgatták, hányadik helyen állunk a világban a szeszfogyasztás tekintetében. A z ilyen és hasonló vizsgálódások adatai elgondolkoztatják, elrémisztik az embereket, de — a kereskedelem forgalmi adatai is bizonyítják — nem tartanak vissza az ivástól. (Csak egyetlen adat: 1977 első tíz hónapjában 6 százalékkal több sört és 11,4 százalékkal több töményt fogyasztott az ország, mint 1976 azonos időszakában.) Mivel a szeszes italok forgalma nemcsak 1977-ben, hanem az előző esztendőkben is ijesztően növekedett, a Minisztertanács szeptember 10-i ülésén határozatot hozott az alkoholizmus elleni küzdelem fokozása érdekében szükséges intézkedésekről. A kormányhatározat végrehajtásaként elsőnek a belkereskedelmi miniszter hozott rendeletet. Január elsejétől munkanapokon a vendéglátóhelyek a nyitástól reggel 9 óráig nem szolgálhatnak ki semmilyen alkohol tartalmú italt. A miniszteri rendeletnek ez a pontja hívja fel leginkább magára a figyelmet, de ennél lényegesen többet tartalmaz: négy korábbi jogszabály hatályon kívül helyezésével újra szabályozza — méghozzá egységes elvek szerint — a szeszes italok forgalmazásának minden részletkérdését, a reklámozási tilalomtól a fiatalkorúak vagy az ittas ok kiszolgálásának tilalmán keresztül egészen addig. hogy az élelmiszerboltok eladóterének hány százalékát foglalhatják el a szeszt tartalmazó palackok. A többi között kimondja, hogy a vasút- és hajóállomásokon, autóbusz-pályaudvarokon — az éttermek kivételével — mindenütt tilos égetett szeszes italt árusítani, a tömegközlekedési eszközökön a mozgóárusok pedig csak sört forgalmazhatnak. A száz dolgozónál többet foglalkoztató üzemek környékén ezután nem nyitnak italboltokat. Hogy milyen hatása lesz az új rendeletnek, azt ma még nem lehet pontosan felmérni, márcsak azért sem, mert az italos emberek megtalálják a kiskapukat, a kibúvókat. Ennek igyekszik elébe vágni a jogszabály, amikor arról is gondoskodik, hogy az élelmiszerboltok ne vehessék át reggelente az italboltok szerepét: a fél- és egydecis palackokat július elsejéig fokozatosan kivonják a forgalomból. Mindenesetre, már az is nagy eredmény lenne, ha az ingázó, munkába utazó emberek a vonaton nem fröcs- csözéssel ütnék agyon az időt. A feltételes fogalmazás nem az árusítási tilalom megszegését, annak lehetőségét jelzi — erre remélhetőleg nem lesz módjuk a mozgóárusoknak —, hanem abbeli - bizonytalanságunkat, hogy az ingázók vajon nem szerelik-e fel magukat már a vonatra szállás előtt az innivalóval. Természetesen, nem lehet, és nem is kívánatos mindenki mellé rendőrt állítani. De az ivásra szolgáló alkalmakat és lehetőségeket korlátozni — igen. Ezt széles körűen, sokoldalúan meg is teszi a rendelet, még annak árán is, hogy várhatóan csökken a vendéglátó vállalatok árbevétele, nyeresége, sőt dolgozóinak jövedelme is. Az érintett vállalatoknál, szövetkezeteknél pillanatnyilag ez okoz bizonytalanságot, ám korai lenne gazdálkodásuk feltételeit módosítani, amíg nincsenek tapasztalatok arról. miként alakul helyzetük. Meglehet, hogy kieső forgalmuk egy részét ételek, üdítő italok értékesítésével tudják majd pótolni; nem is árt — egyenesen hasznos, ha ilyen törekvésre kényszerülnek. Visszatérve a fogyasz---------------------- tas problémájára, nyilvánvaló, hogy egy rendelettel, de még többel sem lehet az alkoholizmust megszüntetni. Ezt évtizedes, évszázados nemzetközi tapasztalatok bizonyítják. Az alkoholizmus olyan, az egész társadalmat súlyosan érintő kérdés, amelyet csak az egész társadalom ösz- szefogásával lehet talán majd egyszer megoldani. A belkereskedelmi miniszter rendeletétől nem várhatunk csodát, de ha hiszünk abban, hogy alkalom szüli a tolvajt, akkor hihetünk abban is, hogy alkalom szüli az italozást. Az alkalmak és lehetőségek csökkentésének eredményeként remélhetjük a fogyasztás mérséklődését, a fogyasztási szokások módosulását. Például azt, hogy legalább műszak előtt, munkába menet, vagy munkából hazafelé utazva kevesebben nyúlnak a pohár után. G. Zs. Szerellik a köztéri világítást Mezőtúron, a Petőfi Sándor utcai új lakóházaknál a TITASZ dolgozói. Ezt követően a piactér kap majd új világítótesteket I Telefonon hívható a nővér. Győrött, a megyei kórház területén decemberben új 280 ágyas kórházi egységet avattak. Képünk: a beteg telefonon hívhatja a nővért FELÉPÜL A HÁZ Ipari szemétből nyersanyag Sokat ígérő kísérletek A technika fejlődése, a fokozódó ütemű kutatások új lehetőséget teremtenek olyan anyagok hasznosítására, amelyéket eddig környezet- szennyező, értéktelen ipari melléktermékként tartottak nyilván. Ilyen hulladék például a széntüzeléses hőerőművekből kikerülő pernye. Az elmúlt évtizedekben 60 millió tonna pemyesalak gyűlt össze hazánkban a nagy hőerőművek környékén, s évente ötmillió tonnával gyarapodik az immár hegyekké nőtt hulladék. A per- nyehányók jelentős nagyságú területet kötnek le és szennyezik a települések levegőjét. Több országban a szakemberek már megkeresték a pernye hasznosításának módját. A Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában, a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban eredményesen alkalmazzák házgyári építőelemek és speciális habarcsok gyártására. Más államokban repülőterek, autópályák, vízzáró gátak építésénél hasznosítják a pernyét. Hazánkban is biztató kísérletek kezdődtek ennek a szinte kifogyhatatlan ipari hulladéknak az értékesítésére. Az országban elsőként Komárom megyében több kilométernyi utat építettek új technológiával; mészhid- rát és kavics hozzáadásával pernyét építettek be az utak alapjába. Az első „pernyés” utak jól beváltak; kitűnően birják a súlyos mezőgazda- sági gépek terhelését, és a fagy sem tesz kárt bennük. A Komárom megyei tapasztalatok alapján az ország más megyéjében is hasznosítják majd útépítkezéseknél — a cement helyettesítésére — a pernyét. A legújabb kísérletek arról tanúskodnak, hogy előnyös a pernye ásványtartalmának a kinyerése is. A Tatabányai Szénbányáknál már évek óta folyó kutatások során bebizonyosodott, hogy a barnaszén eltüzelése után fennmaradó pernye nagy mennyiségben tartalmaz alumíniumot és sziliká- tdkat. Az ilyen pernyéből mészkő hozzáadásával cementet és timföldet lehet gyártani. A szakemberek már kidolgozták a régi és a majd felépülő új erőművek pernyéjének hasznosítási technológiáját. Módszerük nagy feltűnést keltett a KGST-tagállamokban, és újabban szovjet szakemberek is bekapcsolódtak a még ipari hulladékként kezelt pernye további hasznosításának kutatásaiba. Most már nemcsak külföldi, hanem hazai kísérletek is igazolják, hogy az óriási pernyehányók gazdaságosan kiaknázható nyersanyagforrássá válhatnak. Olyan volt, mint a többi gyerek. Ami mégis megkülönböztette másoktól, az a csillapíthatatlan mozgásvágya. Valami hajtotta, menni, mindegy hogy hová, csak szabadulni a nyugalomtól. Első csínytevését négyévesen követte el, elkóborolt, egyedül barangolta be a határt. Futásban senki nem előzte meg, madár fészkét nem rakhatta olyan magasra, hogy ő el ne érje. Most, tizennyolc esztendős. Mozgásterülete a szoba, a konyha, az udvar. Félszáz méter és azt is háromkerekű tolókocsin teszi meg, mert mindkét lába béna. Bozsik Laci még nem volt kétéves, András testvére is csak három, amikor nevelőszülőkhöz kerültek Jász- fényszaruba, Dobák Mihály- né vállalta gondozásukat. Férjével, aki' tsz-ben dolgozott arra gondoltak, hogy a gyerekek iskolás korukig náluk maradnak, együtt nevelkednek a tőlük néhány évvel idősebb két Dobák- fiúval. Együtt cseperedtek egészséges, életvidám fiatalemberekké. Dobák mama szeretettel vigyázta útjukat, azzal a szülői szeretettel, amiből egyformán jutott mind a négyüknek. — Nem tudom, mikor kezdődött, de egyszeresük azt vettem észre, hogy magamban is éd,es fiamnak szólítom mindegyiket. Igyekeztek, hogy minél több slmo- gatást. dicsérő szót kapjanak. Egymást felváltva estek át a gyermekbetegségeken, sorra vittem őket az iskolába, a nagyobbik már szakmát tanult, amikor a legkisebb, a Laci az általánost járta. Azután ő is ipari tanuló lett, de az első évben megbukott. Megijedtem, mi lesz, ha nem bírók vele, ha szakma nélkül marad? Kértem a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetet, segítsenek, bírják rá Lacikámat, hogy tanuljon... jaj, bár ne tettem volna. Bozsik László 1974-ben került az újerdői ifjúmunkás otthonba. A szakmunkásképző intézettől engedélyt kapott osztályismétlésre, Laci azonban nem élt a lehetőséggel. Munkát vállalt, először a Hűtőgépgyárban, majd a Szolnok megyei Tejipari Vállalat jászberényi üzemében dolgozott. Tavaly júliusban társaival együtt esküvőre ment. Senki nem vette észre, hogy Laci motorra ült, ő is csak a szemébe vakító reflektor- fényre emlékszik. Súlyos fejsérülést és csigolyatörést szenvedett. Szolnokról — a fejműtét után — helikopteren vitték Budapestre. Hetekig Hebegett élet és halál között. A tragikus baleset utáni napokat Réz Sándomé nevelőszülői felügyelő idézi fel. — Lesújtott bennünket a hír. Dobák mama rohant Pestre, ha engedik, el sem mozdul a beteg ágya mellől. Amikor kiadták a gyereket, hazahozta, mert közben elintézte, hogy újból hozzájuk kerüljön. A kórház két tolókocsit adott, az egyiket otthonra, a másikat — a kézi meghajtásút — utcai közlekedésre. Dobák bácsi felszedte a küszöböket, földdel fedte be azt a pár lép- csőfdkot, ami az udvarból a konyhába vezet. Az . Állami Biztosító 100 ezer forintot utalt - át Bozsik Lacinak, a Nyugdíjintézet havi 1300 forint nyugdíjat állapított meg. Amikor megérkezett a pénz, a nevelőszülők elhatározták, hogy Lacinak házat építenek. A két. Dobák fiú és Laci szakmunkás bátyja vállalták: segítenek az építkezésnél, hogy olyan ház épüljön, ahol Laci könnyen tud majd, mozogni. A házépítési szándékra Jászfényszarun sokan felfigyeltek. Elsőként Nagy Sándor építésztechnikus és tervező, a Béke Tsz dölgozója „jelentkezett”: díjtalanul elkészíti az épülő ház tervraj7 zát, elvégzi a műszaki ellenőrzéseket. A téesz Ybl Miklós Szocialista Brigádja felajánlotta, segít az építkezésben és kéri a gazdaság többi brigádjának a segítségét is. A kalapgyárban dolgozó Cservenka Miklós Szocialista Brigád tagjai részfeladatokat, a gyár szállítói fuvarozási munkát vállaltak. A jászfényszarui fiatalok — több mint kétszáz KISZ-tag — a KISZ-bizottság rendkívüli ülésén tették meg felajánlásukat: személyenként egynapi társadalmi munkával segítenek. Jászfényszarun a Kilián György utca 34. szám alatt új esztendőt köszöntöttek. A Dobák házaspár szorongva és reménykedve gondolt az új évre, és arra, hogy szül szeretetük begyógyítja majd legkisebb fiuk sebeit. Bozsik Laci pedig arra, hogy a segítség, a törődés újból megtanítja majd egy tágabb világban járni. Illés Antal Január hó Az év első hónapja nevét Janus római isten nevéből, vagy az ajtó jelentésű, ianua hangzású latin szóból kapta. Janus őrködött ugyanis a rómaiak hite szerint a kapukon, bejáratokon. A kétarcú, előre és hátra néző Janus volt a kezdet istene, aki egyszerre látott a múltba és a jövőbe. Régi magyar elnevezései: Vízöntő hava, Nagyboldogasszony hava, továbbá Télhó. lévén a három téli hónapból a középső. 31 napja közül az elsőn — újév napján — 7 óra 32 perckor van napfelkelte, napnyugta pedig 16 óra 3-kor. A hónap végéig valamit javul a helyzet: 31- én már 7.11-kor kél a Nap, s 16.43-kor nyugszik le. Tehát a nappal javára pontosan hatvan perc az eltolódás! Január hó átlagos, közepes Janus hava ■ hőmérséklete 60 év méréseinek átlagolása szerint —1 fok. Az előző, decemberi hónap még +0,6 fokos átlagot mutatott; 50 év adatait egybevetve a januári átlagos csapadékmennyiség 39 milliméter, természetesen zömében hó, havas eső formájában. (A decemberi átlag 51 mm.) Az egykori Kincses Kalendárium a következő munkákat tanácsolja a veteményes kertben: Enyhe időben ássunk, forgassuk a talajt, száraz fagynál trágyát hordjunk. A kerti eszközöket javítsuk ki és készítsük el használatra, a kerti magvak beszerzéséről is most kell gondoskodni. A gyümölcsösben az ojtás- hoz szükséges nemes gallyakat most kell szedni és száraz homokba eltenni tavaszig. A száraz gallyakat és hernyófészkeket szorgalmasan tisztogassuk. A ribizlit, köszmétét meg lehet már nyesni. A gyümölcsfák trágyázására ez a legalkalmasabb idő. Január hónapra, pontosabban 6-ára, vízkereszt napjára esik a farsang kezdete. Ez a vidám mulatozással, bálozással fűszerezett népszokás az ősi tavaszelőző ünnepségekig nyúlik vissza, s a legújabb időkig is megmaradt. A farsangi jelmezesálarcos mulatságokról nálunk a XV. századtól vannak feljegyzések. Bizonyos azonban, hogy pannon időkben is ünnepnek számított ez az "időszak, hiszen a karnevál egyenes leszármazottja a római kori saturnáliáknak, a pogány termékenységi, újjá- születési ünnepségeknek. A farsang gondolatköre összekapcsolódott a házasságkötésekkel, Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, szokás volt farsang végén kicsúfolni. A farsangi lakodalmas játékok jellegzetes fajtája a nyugat-dunántúli, rönkhúzással összekötött mókaházasság. A rönk-, illetve tuskóhúzást akkor rendezik meg, ha a községben abban az évben nem volt lakodalom. A rönköt ilyenkor legényekből és lányokból alakult párok húzzák végig a falun. Jelmezes, álarcos figurák kísérik a menetet. amely közben meg- megáll és ilyenkor tréfás esküvőt rögtönöznek. A farsang hamvazószerdáig, a húsvét előtti 40. napig tart. Időjárási megfigyelés is kapcsolódik vízkereszt napjához. Ha január 6-án csepeg az ereszhéj, vagy a kerékvágásban víz ered a hóból — jó termő idő lesz. Január 25-én van Pál napja. Erről így szól a rigmus: Pál fordulása, ha tiszta, Bői'cn terem mező, puszta, Ha pedig havas, vagy nedves: Lesz a kenyér igen kedves. (Mert kevés lesz belőle.)
