Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-05 / 4. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. január 5. .Megnyugtató vizit” Szadat—Carter találkozó Carter elnök - Asszuánban megbeszélést folytatott Anvar Sza­dat egyiptomi elnökkel (Telefotó - KS) Egy órát sem tartott a dél­egyiptomi Asszuánban Car­ter amerikai és Szadat egyip­tomi államfő találkozója. Az idő rövidsége érdemi tárgya­lásokra nem nyújtott lehető­séget. Bebizonyosodott, hogy Carter az útiprogramjába utólag beiktatott egyiptomi megállót csak amolyan „meg­nyugtató vizitnek” tekintette. A két államfő megbeszélé­sének végén rövid közle­ményben tájékoztatták a saj­tót. ' Szadat elnök „intenzívnek és gyümölcsözőnek nevezte a dialógust”, és közölte, hogy Egyiptom és az Egyesült Ál­lamok „a békefolyamat fenntartását akarja”. Az amerikai fél nyilatkozatából kiderült, hogy a vitás kér­désekben nem -történt előre­lépés. Az amerikai elnök azt hangsúlyozta, hogy a rende­zéshez az „alapvető kérdé­seket kell megoldani”, és ezek közül első helyen em­lítette — az izraeli állás­pontnak megfelelően — a „normális kapcsolatok kiala­kítását” a térség államai kö­zött Az amerikai nézet sze­rint Izraelnek vissza kell vonulnia az 1967-ben meg­szállt területekről, ae Carter ismételten közölte, hogy az Egyesült Államok a Jordán folyó nyugati partjának Iz­raelhez vagy Jordániához va­ló „szerves kapcsolódását” kívánja és nem palesztin ál­lamot. Arról az egyiptomi követelésről, hogy az Egye­sült Államok „gyakoroljon nagyobb nyomást Izraelre”, hogy az elfogadja a béke­rendezés alapelveként a meg­szállt területekről való kivo­nulást és a palesztin jogok helyreállítását, Carter nem ejtett szót. Csupán demonst­rálni kívánta, hogy az ame­rikai kormányzat helyesli az egyiptomi—izraeli dialógust, az Egyesült Államok —meg­állapítható — nem mozdult ki „korábbi szerepéből”, aho­gyan azt az egyiptomi sajtó követelte szerdán. Carter elnök szerdán dél­után háromkor érkezett az Air Force One elnöki külön- gépen Párizs Orly repülőte­rére, ahol Giscard d’Estaing államfő, Barre miniszterel­nök és a kormány tagjainak többsége, a parlament két házának elnökei fogadták. A Klimcsuk-iigy — Rendkívül sajnálom a történteket. Az ukrán nacio­nalisták szervezetét vádolom azért, mert szovjetellenes te­vékenységbe keveredtem. Le­tartóztatásom után volt időm gondolkodni. Teljes mérték­ben elismerem bűnömet és szégyellem honfitársaim előtt a szovjet állam ellen elköve­tett bűncselekményt — je­lentette kj Andrej Klimcsuk 22 éves egyetemi hallgató, brit állampolgár Lvovban tartott sajtókonferenciáján. Klimcsukot, aki az ukrán nacionalisták szervezetének megbízásából, és pénzén tu­ristaként érkezett a múlt év nyarán a Szovjetunióba, kü­lönösen veszélyes állam elle­ni bűncselekmények elköve­tésére irányuló szervezkedé­sén érték tetten és tartóztat­ták le az ukrán állambizton­sági szervek. Az Angliában született Klimcsukot gyermekkorától engesztelhetetlen szovjetel­lenes gyűlöletre nevelték. Apja a második világhábo­rúban az ukrán nép árulóiból toborzott „SS—Galícia” had­osztályban szolgált és a ná- cj Németország oldalán har­colt a Szovjetunió ellen. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége figye­lembe véve Andrej Klimcsuk őszinte beismerő vallomását és megbánását, az angol ha­tóságok ismételt kérését, va­lamint tekintettel a szovjet— brit kapcsolatok megszilárdí­tására úgy rendelkezett, hogy felmenti Klimcsukot a bün­tetőjogi felelősségre vonás következményei alól. Andrej Klimcsukot a közeljövőben kiutasítják a Szovjetunióból. Vanee vezeti a koronát átadó küldöttséget Az amerikai külügyminisz­térium , tegnap nyilvános­ságra hozta, hogy a korona átadására Budapestre utazó küldöttséget — hivatalosan az amerikai népet képviselő delegációt — mint Carter el­nök személyes képviselője, Cyrus Vance külügyminisz­ter vezeti. STOCKHOLM Tegnap Stockholmban megnyílt a Svéd baloldali Párt — Kommunisták XXV. kongresszusa. A 272 küldött 15 000 párttagot képvisel. BAGDAD Bumedien algériai elnök, aki kedden este érkezett Bagdadba, szerdán ismét ta­lálkozott A1 Bakr iraki el­nökkel. Mint az INA iraki hírügynökség jélenti, a meg­beszélés fő témája a jelenle­gi egyiptomi akciókkal szem­beni arab ellenállás össze­hangolása volt. Részt vett a tanácskozáson Szaddam Husszein, az Iraki Forradal­mi Parancsnokság tanácsá­nak alelnöke és Buteflika algéria; külügyminiszter is. SZÓFIA Szófia lakossága szerdán a török iga alóli felszaba­dulás 100. évfordulóját ünne­pelte. Az 1877—78-as orosz— török háborúban száz évvel ezelőtt ezen a napon érték el a bolgár fővárost (akkor még a török birodalom egyik városát) a felszabadító orosz csapatok. RÓMA Rómában szerdán tanács­kozást tartottak a hatpárti program- megállapodásban érintett erők képviselői, hogy szembesítsék nézeteiket a tavaly júliusban született do­kumentum végrehajtásáról és az ezzel kapcsolatos idő­szerű belpolitikái kérdések­ről. A tanácskozáson elhatá­rozták, hogy pártközi mun­kabizottságokban folytatják az eszmecserét és a vitát. Chiaromonte, az OKP tár­gyalóküldöttségének vezető­je, a megbeszélések után el­mondta : pártjának vélemé­nye szerint minél tovább megmarad a mostani helyzet, annál zavarosabbá és veszé­lyesebbé válik az ország po­litikai-társadalmi élete. Befejeződtek a szovjet-lengyel megbeszélések Tegnap folytatódtak a szovjet—lengyel külügymi­niszteri tárgyalások. Emil Wojtaszek, a lengyel diplo­mácia vezetője — mint is­meretes — kedden érkezett kétnapos látogatásra Moszk­vába. A lengyel külügyminiszter szerdán a tárgyalások befe­jeztével ebédet adott szovjet Chilében tegnap a fegy­veres erők és a csendőrség felügyeletével megkezdődött a „népszavazás”. A chileiek­nek „igennel” vagy „nemmel” kell válaszolniuk egyetlen mondatra, amelynek lényege, hogy a Chilét az emberi jo­gok megsértése miatt elítélt ENSZ-határozattal szemben támogatják-e Pinochet tá­bornokot, aki nem tudja ne­vét aláírni, annak ujjlenyo­mattal kell szavaznia, jelen­tették be korábban, de a sza­vazáskor mindenkitől vet­tek ujjlenyomatot. A kato­nai junta tagjai közül első­Vietnam nem folytat há­borút Kambodzsa ellen, csak szembeszáll az agresszióval jelentette ki a VSZK párizsi nagykövete a Franceinter rá­dióállomásnak adott interjú­jában. „A két ország között 1100 kilométeres szárazföldi határ húzódik; ezt még a franciák indokínai uralma idején je­lölték ki, egyes szakaszokon, meglehet, nem teljes pontos­sággal. Javasoltuk a demok­ratikus Kambodzsának: foly­tassunk tárgyalásokat azzal a céllal, hogy egyszersmin- denkorra rendezzük a-határ­kérdést. Sajnos kezdeménye­zésünkre Kambodzsa nem válaszolt”. 1975-től kezdve a kambod­zsai fegyveres erők számos alkalommal behatoltak viet­nami területre. Tüzérségük vietnami területeket lőtt, majd, ami még súlyosabb cselekmény, az elmúlt év őszén, szeptember 24-én a kambodzsai csapatok a ha­tárövezet 140 kilométeres szakaszán támadást indítot­tak, közel ezer vietnami ál­lampolgárt megöltek, ezer épületet leromboltak — mon­dotta a nagykövet. A VNA jelentése szerint a Vietnami Szocialista Köztár­saság kambodzsai ideiglenes ügyvivője és a vietnami nagykövetség személyzete Phnom Penhből Hanoiba ér­kezett miután a kambodzsai kollegája, Andrej Gromiko tiszteletére. A meleg, elvtár­si légkörű ebéden Emil Woj­taszek és Andrej Gromiko pohárköszöntőt mondott. Emil Wojtaszek az esti órákban Leningrádba utazott. A lengyel külügyminisztert a repülőtéren Andrej Gro­miko és más szovjet vezetők búcsúztatták. nek Gustavo Leigh tábor­nok, a légierő főparancsno­ka ment el szavazni, aki a múlt héten állítólag elle­nezte a népszavazást. Az ország 27 ezer szava­zóhelyiségébe katonákat ve­zényeltek, az utcákon a had­sereg és a csendőrség jár­őrei cirkálnak, a szavazás megkezdése előtt bomba rob­bant Santiago belvárosában, az IBM épülete előtt. Az országban a közszolgáltatá­sok kivételével szerdán min­den tevékenység szünetelt és a kijárási tilalmat meghosz- szabbították. kormány felszólította a viet­nami diplomatákat arra, hogy hagyják el az országot. A VSZK kormánya nem foga­natosított hasonló intézke­dést a kambodzsai nagykö­vetséggel szemben. Ennek el­lenére a kambodzsai nagy- követség teljes személyzete kedden Hanoiból Pekingbe utazott. A laoszi nép nagyon re­méli, hogy Vietnam és Kam­bodzsa kormánya mihama­rabb találkozni fog a két or­szág közötti határprobléma békés megoldásának kimun­kálására, egymás területi szuverenitásának tiszteletben tartása alapján — jelentette ki Phoune Siphraseuth laoszi külügyminiszter azon a be­szélgetésen, amelyet Vietnam vientianei ügyvivőjével foly­tatott. A találkozóra abból az al­kalomból került sor, hogy az ügyvivő átadta a hanoi kor­mány december 31-i nyilat­kozatát Vietnam és Kambod­zsa határproblémájáról. Siph­raseuth a találkozó során ki­fejtette: a Vietnam és Kam­bodzsa közötti incidensek nagyon sajnálatosak, mivel komolyan ártanak a két nem­zet meglévő baráti kapcsola­tainak, amelyek a három szomszédos népnek a közös ellenség ellen folytatott sok­évtizedes harcában szilárdul­tak meg. Kommentárunk Pártalapítás Indiában a ligha keltett meglepe­tést a hír: Indira Gand,hi vezetésével új párt bontott zászlót Indiá­ban, s az ellenzékbe szorult Nemzeti Kongresszus Párt­ban súlyos szakadás történt. A legutóbbi választásokon el­szenvedett kudarc után Gandhi asszony távozott a párt éléről, de utódját még ő segítette az elnöki tiszt­ségbe. Brahmananda Reddi és a korábbi elnök-minisz- terelnök-asszony között — akárcsak a párt bal- és jobb­szárnya között — az ellen­tétek mindinkább mélyül­tek. Sokan Indira Gandhit és fiát okolták a választási vereségért, mások abban vél­ték a kongresszus párt irán­ti bizalom helyreállításának egyetlen lehetőségét, ha a korábbi elnök távoltartja magát a párt irányításától. In.d.ira Gandhi a múlt év végén — hét másik vezető politikussal együtt — lekö­szönt a kongresszus vezeté­sében betöltött tisztségéről. Szükségszerű lépés volt ez, miután Reddi, az új elnök elődjével szemben bizalmat­lanságról tett tanúbizonysá­got, s egyetlen fontosabb kérdésben sem kérte ki a véleményét. Ilyen előzmé­nyek után ült össze vasárnap Gandhi asszony híveinek or­szágos konferenciája. Az indiai Nemzeti Kong­resszus Párt vezetősége a tanácskozás összehívását el­lenezte. Ennek ellenére majdnem kétezer párttag gyűlt össze, s egyhangúlag Indira Gandhit választották meg a párt elnökévé, hang­súlyozva, hogy pártjuk „az igazi kongresszus”. Felhatal­mazták egyben a volt mi­niszterelnök-asszonyt, hogy az országban minden szin­ten szervezze meg a „régi— új” pártot. Egyelőre nincs pontos kép arról, milyen erők váltak ki a nagymúltú, 1885-ben ala­pított Nemzeti Kongresszus Pártból, csatlakozva az elő­ző elnök híveihez. Minden­esetre, nem ez az első sza­kadás a pártban. A szubkontinens hatal­mas, 3 millió 138 ezer 944 négyzetkilométeres területén, ahol annyi sok po­litikai áramlat van, Indira Gandhi irányításával „az igazi kongresszus pártnak” bizonyára alkalma lesz be­bizonyítani, hogy a legutóbbi választások kudarca csupán rövid időre bénította meg a kongresszus pártot, amely a nép felemelkedését, az or­szág el nem kötelezettségét és a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval fenntartott baráti kapcsola­tokat írta zászlajára. Csendőri felügyelet mellett „Népszavazás” Chilében Vietnami—kambodzsai ellentét á k SÍ i! ervezet urópába ek Ü II GENFI TÓTÓL II KÉK DUNÁIG H Genf a nemzetközi konferenci­ák városa. Az ENSZ-szel kap- ■ csolatos szervek állandó ta­nácskozásain kívül például itt tárgyal a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok képviselője a világ jelentőségű SALT megállapodásról. Számos bé­ketárgyalás színhelye is volt. Itt van a Nemzetközi Vöröskereszt székhe­lye. A Nemzetek Palotájában ülése­zik rendszeresen a Leszerelési Bizott­ság. Itt dolgozik sok más között az Európai Gazdasági Bizottság (ECE), az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Meteorológiai Világszerve­zet (WMO), a Nemzetközi Távközlé­si Unió (CITU), az Általános Tarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT), az ENSZ Kereskedelmi és Fejleszté­si Konferenciája (UNCTAD). A ha­talmas apparátus munkáját több ezer ENSZ tisztviselő irányítja. (Köztük több magyar szaktisztviselőt is ta­lálunk.) ők készítik elő az egyes bi­zottságok üléseit, összegyűjtik a vi­lág országaiból érkező jelentéseket, amelyek alapján összesítő jelentése­ket bocsátanak a bizottságok rendel­kezésére. Rövid genfi tartózkodásom alatt három szerv munkájával volt alkal­mam megismerkedni. Az Európai Gazdasági Bizottság feladatait Báger Gusztáv magyar közgazdász, az ENSZ munkatársa vázolta előttem. Szobájában hatal­mas kötegek, a komputerek jelenté­sei a szervezethez tartozó országok gazdasági helyzetéről. Az EGB-nek az európai országokon kívül az Ame­rikai Egyesült Államok és Kanada is tagjai. Vagyis mindazok az orszá­gok, amelyek aláírták a helsinki do­kumentumot. A dokumentum több helyen is említi az EGB-t, mint olyan szervet, amely az enyhülés gazdasági feladatainak megoldására hivatott, a gazdasági megkülönböztetések fel­számolására a széleskörű gazdasági információcserére. A KGST most véget ért végrehajtó bizottsági üléséről kiadott közlemény nem véletlenül hangsúlyozta az EGB szerepének jelentőségét, amikor meg­állapította : „Azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága áttekintette a környzetvé- delemmel. a szállítás fejlesztésével és az energetikával foglalkozó össz- európai kongresszusok, vagy állam­közi tanácskozások megtartásának kérdését, a végrehajtó bizottság an­nak a véleményének adott hangot, hogy célszerű a KGST titkárságának aktív részvétele az Európai Gazda­sági Bizottság keretén belüli előké­szítő munkálatokban”. Az 1947-ben alakult szervezet kez­dettől fogva a Kelet—Nyugat közötti gazdasági kapcsolatok megteremté­sét, majd erősítését tűzte ki céljául és még a hidegháború évei alatt is folytak a különböző társadalmi rend­szerű országok szakértőinek tanács­kozásai. A szervezet érdem; munkája 16 al­bizottságban folyik. Ilyen pl. a me­zőgazdasági, a gazdasági főtanácsadó, a villamosenergia, a lakás tervezési és építési, a környezetvédelmi, az acél albizottság, stb. A bizottság évente egyszer tart plenáris ülést, év köz­ben a szakbizottságok munkacsoport­ja; üléseznek. A szervezet minden évben elkészíti helyzetjelentéséi. Most pedig széleskörű munkával az 1990. évig terjedő gazdasági prognó­zison dolgoznak. Visszatérve a három nemzetközi összeurópai konferenciára vonatkozó szocialista javaslatra, a nyugati or­szágok először elzárkóztak a magas szintű tanácskozások gondolata elől. Arra hivatkoztak, hogy a környezet- védelmi, szállítási és energetikai al­bizottságok kizárólag szakmai ala­pon foglalkozzanak ezekkel a fontos kérdésekkel. Az 1977. szeptember 19—21-i 32. plenáris ülésen végül is elfogadták a környezetvédelmi kon­A Nemzetek Palotája. A háttérben a Nemzetközi Vöröskereszt, Egészségügy* Világszervezet és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet impozáns székházai ferencia megrendezésére irányuló javaslatot. Ragyionov, a Szovjetunió képviselője a bizottságban mindjárt részletes javaslatot is tett a konfe­rencia napirendjére. A konferencia témakörébe tartoznának a levegő-, a víz- és a talajszennyeződés általános kérdései, nemzetközi normák kidol­gozása a szennyeződésekre, a környe­zetvédelmi |f)roblémák tudományos és műszaki aspektusai, a szennyező­dések forrásai. A főtitkár javaslata, hogy a másik két témakörre is dol­gozzanak ki napirendi javaslatot. Genfi vélemény szerint a másik két konferencia létrejötte a jelenleg fo­lyó belgrádi tanácskozás eredményei­től várható. Gáti István (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom