Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-17 / 14. szám
1978. január 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Magyar Hajó- és Oarugyár Daru és Kazán Gyáregységében elkészüli egy 32 méter gémkinyúlású kikötői portáldaru prototípusa. Az új daru minusz 40 fokos hidegben is alkalmas rakodásra Kiemelt termékfajták ló lesz a zöldségellátás Az 1976. évi kormányintézkedések nyomán tavaly fellendült a zöldségtermelés, amely kiegyensúlyozott piaci ellátást biztosított, és a tartósítóipar is hosszú évek óta először hiánytalanul átvehette a megrendelt alapanyagot. Idén az elmúlt évihez hasonló termelési eredményekkel számol a terv; 2,2 millió tonna zöldséget várnak a termelőktől, pontosan annyit, mint az elmúlt évben, ebből 1,8 millió tonnát szántóföldön termelnek meg. A tervek szerint azonban az országos zöldségtermelő területet mintegy 4 ezer hektárral csökkentik, ezek szerint 1978-ban kisebb területről kell a termelőknek ugyanazt az árumennyiséget biztosí- taniok. A terv szerint a szántóföldön termelt zöldségnövények szerkezetében némi változtatásra van szükség, mert a termelés ugyan 1977-ben összességében megfelelt a követelményeknek, egyes zöldségnövényekből azonban többre lett volna szükség. Ezért 6 • zöldségfajt „kiemeltek”, ezek foglalják majd el várhatóan a termőterület kétharmadát. A paradicsomültetvények teszik ki 1978-ban az összes termőterület 26 százalékát, sorrendbeen a második legnagyobb területen termesztett zöldségfaj a zöldborsó. 12 százalékos részesedéssel. Másfél méteres víztükör Kiskörénél A tavasszal kezdődik a duzzasztás Ez év tavaszán új fejezetéhez érkezik a kiskörei vízlépcső második ütemének építése. A kormányprogramnak megfelelően a tervezettnél két évvel korábban megkezdik a 127 négyzetkilométer nagyságú. Borsod megye határától Kisköréig, illetve Abádszalókig terjedő víztároló feltöltését. A víz fogadásának közvetlen előkészítését most a téli hónapokban is szervezetten végzik, az erdőgazdaságok, a tsz-ek március végéig mintegy ezer hektár területről távolítják el a hullámtéri erdőket, illetve a korábbi erdők helyén nőtt cserjéket és aljnövényzeteket. Ezt a műveletet elsősorban a leendő üdülőterületek vízpartjain, a strandok helyén végzik. Tuskótlanít- ják a kis hajózó utakat is. hogy a feltöltés után ne akadályozzák a vizi járművek közlekedését. A növényzetek és a tuskók eltávolítása fontos vízminőségvédelmi célokat is szolgál, elejét veszik, hogy a növényzet rothadása, bomlása károsító hatású legyen a tárolt víz minőségére. A duzzasztás első szakaszának tervszerű megvalósítása érdekében már a Tiszán levonuló várható tavaszi árvizet is visszafogják. Az első lépésben másfél méter magas víztükör alakul ki, ami megfelel a 89 méteres Adria feletti duzzasztási szintnek. A vízszint további másfél méteres emelésére a 80-as években kerül sor. a teljes vízmagasságot pedig akkor érik el, amikor megépül a csongrádi Tisza III. vízlépcső. A víztárolás a tervezettnél korábbi megkezdése meggyorsítja a part menti vízi életet, ezért a Középtiszai Intéző Bizottság az érintett főhatóságokkal és a területileg illetékes megyék tanácsaival a közép-Tisza- vidéki üdülőkörzet kialakítását is korábban tervezik. Szervezik az infrastrukturális beruházások gyorsítását, az üdülőlétesítmények építését és ezzel párhuzamosan a zöldövezetek megteremtését. TIZE NÉGYMILLIÓS LEMARADÁS Bármennyire is hihetetlen, van Szolnok megyében olyan üzem, ahol a fogkrém, a fogkefe munkavédelmi eszköz. Ilyen például a Vasipari Vállalat szászbereki gyáregysége, ahol akkumulátorokat gyártanak. Ehhez megolvasztják a szilárd ólomtömböket, kis golyócskákat öntenek belőle, azokat pedig egy őrlőmalomban megforgatják, hogy egymást koptassák. Így keletkezik a gyártás fő kelléke, az ólompor. Az ólompor, amely veszedelmes lehet a fogra, az ínyre, más Akkumulátorok A Vasipari Vállalat szászbereki gyáregysége „E”-típu- sú afckumulátorókat 'készít erőgépekhez — kombájnokhoz például, traktorokhoz. Az áramforrásokhoz gyártanak alkatrészeké B — lemezeket — az Akkumulátorgyárnak, az AFIT-nak és számos megrendelőnek. Az üzem az ország akkumulátor szükségletének mintegy 30 százalékát állítja elő. Munkásai két, három és négy műszakban dolgoznak. Tavaly 82 millió forint termelési érték elérését tervezték, nem lett belőile csak hetvenegy. Az Oka többek között a víz hiánya. A község lakossága, a helyi' termelőszövetkezet s az üzem egy fúrott kútból kapja a vizet. Ez a tót az elmúlt esztendőben eliszaposodott, eldugult. Az üzem naponta 60 köbméter vizet használ föl, ez kiéli egyrészt a gyártáshoz, másrészt a dolBonyodalmak az All milliós lemaradás oka azonban nemcsak az említettekben keresendő. A vállalat 82 millió forintos termelési értéket úgy kalkulálta, hogy figyelembe vette, munkát könnyítő gépek lépnek működésbe 1977-ben. Ez nem történt meg. Igaz, a két őrlőmalom még tavaly elkészült — házilag —, csupán az üzembe helyezés körül akadtak bonyodalmak. (Ezek szükségességét bizonyítja az, hogy a már meglevő két őrlőmalommal dolgoztak akkor is, amikor a termelési értékük még csak 40 millió forint volt.) Az említett golyókat kézzel öntötték. Egy dolgozónak egy műszakban két tonnányi ólmot kellett ezért kikanalaznia. A munkát megkönnyítendő: úgy Nem volt víz, nem lett gép belső szervekre, egyszóval az egészségre. Ezért kötelező itt cigarettázás, étkezés előtt a fogmosás. A művelethez a fogkrémen s a fogkefén kívül még valami kell, a víz. S ha ez nincs, akkor számolni kell a következményekkel. erőgépekhez gozók tisztálkodásához, a padlók folyamatos locsolásához. (így kötik meg a levegőben szálldogáló ólomport.) öt hónapig nem folyt a víz a kútból. Tartálykocsikban Szolnokról szállítottak valami keveset minden nap, s próbáltak a Zagyvából is átszivattyúzni. Mindezek miatt volt olyan időszak, amikor csak egy műszak dolgozott — a termeléskiesés nyilvánvaló, de nem úszták meg ennyivel a víznélküliséget. A munkásokat rendszeresen vizsgálja az üzemi orvos. Átlagosan havonta egykét embert küldtek ólommentes munkahelyre azért, mert az orvosilag előírt értéket meghaladta szervezetükben az ólomszennyeződés. Ebben az időszakban — amíg nem volt víz — előfordult, hogy egyszerre 17 dolgozót kellett a fentiek miatt áthelyezni.(!) őrlőmalmuk körül tervezték, még 1977-ben üzembe helyeznek egy öntőgépet. Ez sem történt meg. Elkészült igaz ez a berendezés is, szintén a „vasipari” dolgozói gyártották, de az üzembe helyezési problémák ennél ugyancsak azt bizonyították, megérzi a vállalat, hogy annyi jó képességű műszaki szakembere más gyárban, üzemben helyezkedett el tavaly. (Ennek magyarázata az elmúlt ' évi átszervezés, amikor a vállalat szolnoki és jászberényi üzeme a MEZÖGÉP-hez, illetve az Aprítógépgyárhoz került.) Közrejátszott a lemaradásban az anyag és munkafegyelem hiánya is. Mint a gyáregység vezetői elmondták, az egyes műveleti fázisok nem bonyolultak, csak pontosan be kell a technológiát tartani. Elég pár perccel hamarabb „kivenni” a port a malomból, már nem megfelelő a szemcsék finomsága, s ez kihat az akkumulátor élettartamára. Jócskán volt probléma a minőséggel, s nem kis gondot jelent jelenleg sem az üzem új vezetőinek az előírások betartatása. Fejlesztések, korszerűsítések Az 1978-as év első heteiben munkába állít a kiét új őrlőmalom, s a következő hónapban üzembe helyezik az öntőgépet. Környezetvédelmi beruházásokra mintegy 34 millió forintot fordít az idén Szászberken a vállalat. Fontos ez, és várhatóan megnyugtatja a község lakóit. Jelentős termelésnövekedéssel nem számólnak a gyáregység vezetői, de már az is haladás a jelenlegi állapotokhoz képest, hogy az akkumulátorgyártás jó néhány technológiai fázisa egy üzemcsarnokba kerül. A 11 millió forintos lemaradás már tény, amely tanulságul szolgálhat üzemieknek, üzemen kívülieknek. És a víz? Ha egy kútból kapja a község, a lakosság, a termelőszövetkezet s az üzem, az idén is, jövőre is előfordulhat az, ami tavaly megtörtént. H. J. Több öltöny A Vörös Október Ruhagyár is csatlakozott a Láng Gépgyárban december 20- án elhangzott munkaver- seny-felhíváshoz. Vállalták, hogy javítják a munka termelékenységét, minőségét, és 1978-ban 40 ezer öltönnyel többet készítenek, mint az előző évben Gazdasági szabályozók ’78 A hatékonyság növelésére ösztönöznek szabályofl gazdasági m rend szer elsődleges feladata, hogy a gazdálkodó egységeket a nép- gazdasági terv teljesítésére ösztönözze. 1976-ban a legutóbbi szabályozó módosítás célja az volt, hogy a megváltozott világgazdasági feltételeknek megfelelően segítse elő az V. ötéves terv valóra váltását. A bevezetett módosítások általában kedvezően hatottak: felgyorsult a gazdasági növekedés üteme, nőtt a munkatermelékenység és ennek nyomán a tiszta jövedelem, a gazdálkodó egységek bátrabban nyúltak tartalékaikhoz és takarékosabban gazdálkodtak. A pozitívumok mellett azonban tapasztalható volt, hogy a gaz. dálkodó egységeknél az előirányzottnál nagyobb pénzeszközök maradtak fejlesztési célokra, ami a beruházási piac feszültségeit növelte, a szabályozás nem ösztönözte kellően a minőségi fejlődést, s nem csökkent kielégítő mértékben a gazdaságtalan termelés. A gazdálkodó egységek nyomására engedve bővültek az egyéni támogatások és kedvezmények. ,Az idén a gazdasági szabályozó rendszer kisebb mértékben ismét módosul. Ezeket a módosításokat, legalábbis azok lényegét, a gazdálkodó egységek már 1977 októberében megismerhették, az OT hivatalos lapja is közölte, s így az 1978. évi vállalati tervek kidolgozásánál a módosításokat már figyelembe vehették. Elsőként említendő a vas- kohászati termékek és a villamosenergia termelői árának átlagosan 22, illetve 25 százalékkal történt felemelése, azt a célt szolgálja, hogy az árarányokat is javítva ösztönözzön a takarékos anyag- gazdálkodásra. Az árnövekedést elsősorban a vállalati gazdálkodással kell ellensúlyozni, s csak szerény mértékben lehet továbbhárítani. Ez utóbbit ás előzetesen be kell jelenteni az Országos Anyag- és Árhivatalnak. A külkereskedelmi szabályozásban két változás van: a nem rubel viszonylaté exportban csökken az állami visszatérítés azoknál a vállalatoknál, amelyek a szakágazati átlagnál magasabbat élveztek a múltban. Ennek célja, hogy a vállalatok csökkentsék a gazdaságtalan termékek kivitelét. A másik módosítás, amdlyet a szocialista szerződéses árak fokozatos növekedése tett szükségessé: a transzferábilis rubel forint-árfolyamának csökkentése. A szocialista külkereskedelemben, mint ismeretes, 1975 óta a szerződéses árakat évenként felülvizsgálják, a megelőző öt év tőkéspiaci árainak figyelembevételével. Ilymódon a szocialista külkereskedelmi árak és árarányok folyamatos 4 n közelednek a világpiaci árakhoz, eközben azonban külső árfeszítő erőt jelentenek, aminek ésszerű csökkentésére esetenként szükség van a transzferábilis rubel árfolyamának módosítására. A mostani árfolyamváltoztatásnak kettős hatása lesz: csökkenti a szocialista import költségét, a kivitelnél pedig az exportáló-vállalatok forintbevételét. Az árfolyammódosítás várhatóan szocialista viszonylatban is az exportstruktúra átalakítására ösztönöz-kényszerít. Az 1978. évi szabályozó módosítások egyik fő célja: a vállalati fejlesztési források képződésének mérséklése. Közvetett módon a ■ termelői árváltozás és az árfolyam- csökkentés is ilyen hatást vált majd ki. Ettől függetlenül egyéb intézkedések, módosítások — a különféle mentesítések és kedvezmények szűkítése — is mérsékelni fogják a vállalati beruházási vásárlóerő növekedését. A bérszabályozásban nincsenek alapvető változások, azok kiigazító jellegűek. A termelőszövetkezetekre érvényes szabályozó rendszerben is csak kiigazító jellegű módosítások léptek életbe. Ezek között szerepel a bruttó-jövedelem adómentes határának a felemelése. A gazdasági szabályozók 1978. évi módosításait általánosságban tehát az jellemzi, hogy az alapvető előírások, szabályok csak kevéssé változtak. A gazdaság egészét érintő ár- és árfolyamváltozások mellett elsősorban az egyedi szabályozók — a pénzügyi kedvezmények és mentesítések — módosultak, és pedig azokon a területeken, vállalatoknál, ahol a gazdálkodás valóságos feltételei a számítottnál kedvezőbbek. nogy a Kétségtelen, módosítások egyrészt szigorítják a vállalati gazdálkodás feltételeit, másrészt valamelyest növelik majd a költségvetés részesedését a fejlesztésre fordítható pénzforrásokban. A szabályozó módosítások népgazdasági összhatását ma még nem lehet pontosan és konk- détan felvázolni. Valószínűsíthető azonban, hogy a gazdálkodás és a nyereség-realizálás szigorúbb feltételei — paradox, de érthető módon — növelik, erősítik a vállalatok anyagi érdekeltségét a hatékonyság javításában, mert csak ezen az úton haladva biztosíthatják a megfelelő nyereséget. A hatékonyság növelése viszont hozzájárulhat a külgazdasági egyensúly javításához, az életszínvonal tervezett növeléséhez. (W. I.) új portáldaru
