Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-17 / 14. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. január 17. Megnyílt a Vasárnap délelőtt megnyílt Szolnokon, a Damjanich János Múzeumban a megye képzőművészeinek hagyományos seregszemléje, a Téli Tárlat. A megnyitón — amelyen részt vett Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára is — dr. Bereczky Lóránd műTéli Tárlat vészettörténész mondott beszédet. A kiállításon a megyében élő művészek alkotásai mellett láthatjuk több Budapesten és Vácott élő festő, grafikus műveit is. A tárlatot február 26-ig nézhetik meg a képzőművészet barátai. Kétezerszer, szóval és gitárral A Szovjetunióba készül Dinnyés József Dinnyés József, amióta feltűnt a pol-beat fesztiválon — körülbelül — kétezerszer lépett fel a legváltozatosabb helyeken: falusi klubokban és a francia tengerparton, laktanyában és piacon, magyarórán középiskolában és ifjúsági tömeggyűlésen. Saját szövegű dalait és magyar költők megzenésített verseit énekli, gitárral és szájharmonikával kísérve énekét. Szombaton este Szolnokon a helyőrségi művelődési ház ifjúsági klubjában egykettőre bekapcsolódtak az éneklésbe a klubtagok is. A műsort — ezúttal — túlnyomó többségében saját szövegre írt dalok alkották, néhány megzenésített Weöres Sándor- Juhász. Ferenc- és Veress Miklós-vers mellett. Volt egy dala, „Elölről akarom kezdeni . .refrénnel. Nem, nem a tizenegy végig- utazott-énekelt év „unom a banánt” hangulata kényszerítette ki ezt a dalt. Másról van szó. Az újrakezdésen komoly, csiszolt műsorokat ért, olyanokat, mint például az az Ady-műsora, amelyet „Dalok a magyar Pimodán- ról” címmel több mint tízszer adott már elő más-más helyein az országnak. — Közeli tervei? — Előkészületben van egy háromhónapos szovjetunió- beli fellépéssorozatom. Talán áprilisban indulok útnak — teljesen egyedül. Erre készülök erősen, mert, a három hónap csaknem mindegyik napján lesz fellépésem. Hazai szereplésekben sem lesz hiány — úgyszólván év végéig be vagyok „táblázva". Utazások, föllépések, s néhány csöndesebb hónap a műhelymunkára. Változás? Ami a minőséget illeti: igen. Am; élete mozgalmasságát: nem. A pol-beat műfaj körül föl-fölcsapó — sokszor öncélú — vitához minden fellépésével bizonyító módon szól hozzá: közösséget teremt — ha néhány órára csak — énekszóval és gitárral. Sz. J. „Szabálytalan” pedagógia Diákmunkások a Pannóniában fl vasdiplontás gyémántlakodalma Gyémántlakodalmát ünnepelte vasárnap Túrkevén Bartha Lajos nyugdíjas tanító és felesége Bodnár Jolán. 1918. január 15- én kötöttek házasságot Tiszatarjánban. A nyolcvanhat éves házaspárt három lánya, hét unokája és négy dédunokája ünnepelte. Házasságot kötöttek 1918. január 15-én A Pannónia Szőrmekészítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni gyára tanműhelyében kék köpenyes, harmadéves szakmunkástanuló lányok, fiúk dolgoznak. Jókedvvel csattogtatják az ollót, szabáják az ormótlan anyagból a bunda elejét, ujját hátát. Egyelőre még csak gyakorlatképpen, februártól azonban mór teljesítménybérben. — Alig várom, hogy a felnőttekkel együtt dolgozhassak — lelkendezik Eszterő Katalin. — Jobb lesz? — Biztosan. Annyit tanultunk már eddig, hogy nem lesz baj az átállással. Előbb- utóbb úgyis sor kerülne rá. Mire meglesz a szakmunkás- vizsga, legalább már gyakorlott dolgozók leszünk. — S persze a teljesítménybér, remélem, több lesz, mint az ösztöndíj — bizakodik Hegedűs Zoltán. — Mire fordítja? — Annyi tervem van, hogy nem is tudok dönteni. Szeretnék egy magnót, lemezjátszót, könyveket, lemezeket. — Én a fizetésem egy részét a szüleimnek adom a többit magamra költőm — tervezi Kati. Mennyivel lesz több a fizetés, mint az ösztöndíj? Az eddigi tapasztalatok alapján, az ügyesebb diákok a dupláját, ezer-ezeregyszáz forintot is megkeresnek. Van viszont olyan tanuló is, aki még az ösztöndíjat sem tudja megközelíteni. — Ök természetesen megkapják az ösztöndíjat, bár a teljesítményük alatta marad — mondja Pálinkás Józsefné szakoktató.- — Mi az alapvető különbség a tanműhelyi gyakorlat és a bérben foglalkoztatás között? — A tanműhelyben a minőségi munka az egyetlen követelmény. Az utolsó félévben, amikor a fiatalok már az egyes üzemrészekben dolgoznak, a mennyiség is fontos, hiszen ennek alapján kapnak fizetést. A szakmunkásképző iskolák rendtartása lehetővé teszi, hogy a diákokat az utolsó félévben — egyes kiemelt szakmákban mint például a forgácsoló, a kőműves, a vas- és fémszerkezet-lakatos, az utolsó évben — teljesítménybérben foglalkoztassák az üzemekben gyárakban, ha a vállalatok igénylik. A Pannónia Szőrmekészítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni gyára évek óta szakmunkásbérben foglalkoztatja az utolsó félévben a szűcs szakmunkástanulókat. — Nem anyagi okok miatt — jegyzi meg Kakukk Mihály, a gyár igazgatója — bár a diákoknak — mivel még nincs meg a szakmunkás- vizsgájuk — a fizetésük 90 százalékát adhatjuk ki. Sokkal fontosabb ennél az, hogy a tanulók a félév alatt belekóstolnak a munkáséletbe, begyakorolják a szakmát. A félév alatt minden üzemrészben megfordulnak, megismerkednek a leendő munkatársakkal, s a sikeres vizsga után kiválasztják, hol szeretnének akkor már szakmunkásként dolgozni. — Hogyan fogadják a diákokat az üzemrészekben? — Minden tanulót egy-egy szocialista brigád patronál, segít. Nem maradnak egyedül. A szakoktatók is foglalkoznak velük, hiszen a munkájuk alapján kapnak gyakorlati jegyeket. A fiatal, leendő szakmunkások hetente három napig pedig az iskolapadokban ülnek. — Néha megesik, hogy az irodalom vagy az elektrotechnika órán el is szunyókálnak — mondja Kocsis István, a kunszentmártoni Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója. — Bár a gyerekekben óriási a lelkesedés a szakmunkásbérben foglalkoztatásért. az átállás mégsem megy olyan köny- nyen. Az üzem nem olyan, mint a tanműhely. — Nem kötelező teljesítménybérben dolgozni. — A gyerekek beleegyezése, s az iskola javaslata kell hozzá. Csak olyan diákot ja-, vasolhatunk, akinek a tanulmányi eredménye közepesnél nem rosszabb. A gyakorlatban azonban minden tanulónak engedélyezzük. — Ez nem szabályos. — A tapasztalatok szerint a diákok megállják a helyü-^ két az üzemben, sőt akiknek az elmélet kevésbé jól megy. a gyakorlatban nem egyszer megelőzik a többieket. Jó hatással van rájuk, hogy teljesítménybérben dolgozhatnak. az ösztöndíj többszörösét megkeresik, sikerélményük van. Szinte mindannyian rászolgálnak az előlegezett bizalomra, a szakmunkásvizsgáig felzárkóznak az elméleti tantárgyakból is. A pedagógiában nem biztos, hogy mindig az a jó, ami szabályos. Pezsgőbontás után gratuláltunk az „ifjú” párnak. — Mi a jó házasság titka? — Szeretni kell egymást, akkor édes a kibékülés. Simogató tekintetek. Ra- gaszkodóbbak a huszonévesek tüzes szemvillanásainál. Hozzák a lakodalmi tortát. Az „ifjú” férj végignéz a terített asztalon, de mintha a múltba révedezne: — De sok finom falatot tálalt fel nekem az én Jo- lánkám az alatt á hatvan év alatt! Az ünnepi ebédet még egy jeles dátum ékesíti Bartha Lajos hatvanöt évvel ezelőtt kezdte pedagóguspályáját. Vasdiplomás pedagógus. — Negyvenhárom évig tanítottam, ebből harminc évig mindig első osztályban. Hol is kezdtem? Abádszalókon. utána Tiszatarjánban működtem. majd 1931-ben hazajöttem Túrkevére. a szülővárosomba. Erzsi. Jolán és Kati, a lányaim már innen indultak, követtek engem a pályámon. Hála a méhecskéknek. — A méheknek, jól hallottam? — Jól bizony. Méhészked- tem. Mit gondol, másképpen hogy bírtam volna a gyerekeket taníttatni. A tanítói fizetésből? Tóth Istvánná harminchárom évig tanított ugyanabban az iskolában, ahol az édesapja. — Mind a hárman pedagógushoz mentünk férjhez. Mind, mind . . . Az ifjú pár körül ott a „három lány". És a hirtelen csend ... — Sajnos a sógoraim már nem élnek — mondja Csapiár Béla nyugdíjas tanító. — Én is nyugdíjas vagyok már, negyvenegy év tanítás után, de tavaly „visszamentem”. Napközis tanár lettem ... — Es a: unokák. Lajos bácsi? Nem hal tálán Iá a köztiszteletben álló pedagógus „dinasztia — Ketten közülük tanárok Dehát a dédunokáinkból is majdcsak a katedrámra all valamelyik. Tiszai Lajos Fotó: T. Katona László tduliavni^závi Anyám nagyon messze van A viliág és benne a magyar irodalom 'eghálásabb témájának újabb szép hajtása Thurzó Gábor hangjátéka. Az alig pár perccel több, mint félórás rádiójáték azért volt különösen hatásos, mert az író jól kihasználta a rádió adta lehetőségeket. Tiszta, szép emberi érzések, a család, az anya és fia sorsa késztették meghallgatására az embert. Thurzó bevezetőt is írt hangjátékához a rádióújságban. „Egy asszony arcképét szerettem volna megrajzolni. Egy polgárasszonyét, egy iparosasszonyét. akinek hosszú életében több volt a baja, gondja, mint az öröme, és mégis örömet tudott adni. Igaz, ezt az örömöt meg is kellett fiainak szolgálni. Szigorú volt és következetes ..Az asszony, a polgárasszony, az anya arcképe kitűnően sikerült. Az író szándékának kifejezésében persze kitűnő színészgárda is segített. Az anya szerepében Makay Margit, a fiúéban pedig Garas Dezső nyújtott emlékezetes alakítást. A Rádiószínház bemutatója nem először hangzik el szombaton délelőtt. A mű-; sorszerkesztés jó felismerését, a körülményekhez való alkalmazkodását és igazodását bizonyítja. A másik okos dolog: a szombat délelőtti bemutatót vasárnap a késő esti órákban megismétlik a 3. műsorban. Röviden A héten mindenütt Molnár Ferencre, a kiváló színpadi szerzőre, a Pál utcai fiúk és más művek írójára emlékeztek. Nem mardt el az emlékezés a rádióban sem. Űjévj találkozó volt a címe a héten kedden a külpolitikai klubnak, amely a népfront klubja helyett most a rádió stúdiójából jelentkezett. Nem véletlenül: ezúttal ugyanis a rádió külföldi tudósítói találkoztak. Szécsi Éva kitűnő műsorvezetőháziasszonynak bizonyult, sokat megtudtunk a környező és távoli nagy országok éleiéből. idei terveiről. A hetvenéves Nyugatnak, az irodalmi folyóiratnak szentelt majdnem egy órát szerdán a Kossuth rádió. Bodnár György azokkal is megismertette a rangos iro- dalmi-politikaj fórumot, akik netán eddig semmit vagy nagyon keveset hallottak róla. Van a rádiónak egy szerény, rövid folytatásos műsorsorozata, a Bioritmus. Az egészséges életvitelről, a kor emberére leselkedő veszélyekről — gyereknevelésről, és öreggondozásról ad hetenként jó tanácsokat, hasznos tudnivalókat. Érdemes ráfigyelni a hétfő délelőttönként jelentkező műsorra. Köztársaság tér 1956 — a közelmúltban elhangzott folytatásos dokumentumjátékot a héten ismét műsorra tűzte a rádió. Az ismétlésnek bizonyára az az oka. hogy sokan érdeklődnek a történelmi hitelességű, eredeti hangdokumentumokat feltáró sorozat iránt. Ismét Baranyi Ferenc volt a 67 perc című műsor vendége. A népszerű vasárnap délelőtti műsornak mintha nem válna javára ez a sűrű vendégeskedés. . Baranyi ugyanis nem tud sok újat mondani, s lassan közhelyei is megszokottá válnak. (SJ) T. G.
