Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-14 / 12. szám
A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. január 14. A számítógépek őseiben az érdemi munkát az elektroncsövek végezték, ezek azonban méretük miatt lehetetlenné tették a továbbfejlődést. A számítógépek második generációjában ezért megjelentek a tranzisztorok, amelyek már jóval kisebb méretűek. A fejlődés további útja az volt, amikor tranzisztor helyett miniatürizált integrált áramköröket használtak fel. Tovább csökkentek a méretek, és fölöslegessé váltak a rengeteg hibaforrást jelentő forrasztások, tehát nőtt a számítógép üzembiztonsága. Az integrált áramkörökben szendvicseket alakítanak ki, amelyben különböző fizikai, kémia tulajdonságú rétegek váltják egymást. E rétegeket speciális úton átfúrják, a fúrólyukba szennyező atomokat juttatnak, és ilyen módon különböző típusú tereket, ezek között pedig ösz- szeköttetéseket alakítanak ki. A rétegek — tulajdonképpen hártyák — olyan vékonyak, hogy ezzel kapcsolatban kétdimenziós technikáról beszélnek, azt érzékeltetve, hogy ezeknek a rétegeknek csak a síkban van kiterjedésük. Kialakítanak például olyan szendvicset, ahol a pozitív elektromos töltésű réteg 25 mikron vastag szilíciumréteg, vagyis olyan vékony, hogy negyvenet lehetne egymásra fektetni ahhoz, hogy ez a réteg egy milliméter vastagságú legyen. Ezt a réteget bórato- mos szennyezéssel teszik pozitívvá: a szennyezésnél minden tízmilliomodik szilíciumatomra jut egy szeny- nyező bóratom. Az integrált áramköröket kis tartó dobozkában, tokokban helyezik el. E kapcsolóelemeket az elektronikus számítógép bizonyos értelemben maga gyártja, ha a tervezésükhöz elektronikus számítógépeket hívnak segítségül. Miután több millió összeállítási lehetőség közül válogathatunk, emberi aggyal számolva válogatásuk évtizedeket venne igénybe anélkül, hogy az eredmény kielégítő lenne. A számítógép azonban reális időn belül szolgáltatja az eredményt. Ugyanez áll az alkatrészek geometriai elhelyezésére vonatkozóan is és a számítógép vezérli az automatikus gyártási folyamatot, vagy ennek egy részét, továbbá az ellenőrző vizsgálatokat is. Az integrált áramkörök „meózásánál” nagy számú ellenőrző vizsgálat szükséges, mert a selejt valószínűsége igen nagy. Az integrált áramkört nem lehet szétszerelni, megjavítani hanem ha bármelyik alkatrész hibás, az egészet meg kell semmisíteni. Természetes tehát, hogy a beépítés előtt alaposan meg kell győződni a termék hibátlanságáról. A világhírű csehszlovák Tesla Híradástechnikai Gyárban sok milliós megtakarítást eredményeztek azok a gyártmányfejlesztési kutatások, amelyek az integrált áramkörök ellenőrzésének új módszerére vonatkoznak. Képünkön: a gyártmányfejlesztési osztály mérnökei kipróbálják az integrált áramkörös panelok új, a számítógéppel összekapcsolt, ellenőrző berendezést. Erdészeti rakodó-szállító Osztrák szakemberek öt- venlóerős traktorral működtethető segédberendezést, úgynevezett közelítő adaptert készíttettek a fakitermelőknek. Az adapter a rönkök összehúzására, elszállítására és a rakodótéri máglyába rakására használható. A traktor teljesítménye a duplájára növelhető vele. A traktor és az adapter több olyan pótfelszereléssel is ellátható, amelynek segítségével borulás nélkül lehet lejtős talajon, emelkedőn, vagy egyenetlen terepien dolgozni. Jégtömitésű tartály A Szovjetuniónak azokon a területein, ahol a talaj nagy mélységben is állandóan fagyott állapotban van, 10—15 méter mélyen olaj és benzin tárolására alkalmas hatalmas föld alatti üregeket alakítanak ki. Az üreget függőleges aknából kiindulva a mélybányászat módszereivel ássák ki. Amikor elkészült, befalazzák a munkanyílást, és csak a le- és fölszálló csövek számára hagynak áttörést. Ezt követően mintegy kétheti időtartamra vízzel töltik meg az üreget. Ahol a víz érintkezik a fagyott talajjal, összefüggő jégréteg képződik, s beépülve a legapróbb pórusokba is, tökéletes záróréteget képez az üreg belső falán. A víz kiszivattyúzása után nyugodtan fel lehet tölteni olajjal vagy benzinnel a hatalmas föld alatti tartályt, egyik sem oldja a jeget, így elfolyás nem fordulhat elő. Alumínium a repülőgépiparban Az alumíniumot korunk fémének nevezik, joggal, hiszen az élet minden területére betört. Előnyös tulajdonságai, például a kis fajsúllyal párosult nagy szilárdság, az ennek következtében előálló súlycsökkenés, az üzemanyagban, vontatási energiában megnyilvánuló megtakarítás, a hasznos teher növelésének a lehetősége, a jó zajelnyelő képesség, stb., alkalmassá teszik felhasználását a járműiparban is. A gépkocsi, és autóbusz, vasúti kocsi és hajógyártásban egyre több helyen helyettesítenek vele más anyagot. Legnagyobb szerepe azonban a repülőgépgyártásban van. Érdekes, hogy a magyarországi születésű Schwarz Dávid elgondolása; alapján tervezték és készítették el Németországban 1897-ben az első merev vázú kormányozható léghajót, melynek szabadalmát Zeppelin megvette. 1917-ben jelent meg az első Junker-gép, a Ju—4, amely teljesen alumínium-ötvözetből készült. Ugyancsak az első világháborúban készültek Tupoljev orosz tervező könnyűfém gépei is. Az 1930-as évek elején a repülési sebesség növekedésével kezdtek alumínium-lemez burkolatot alkalmazni a repülőgépeken, sőt a belső hossz- és keresztmerevítőkeí is alumíniumból állították elő. Az alumínium nemcsak könnyűségénél, hanem jó munkálhatóságánál fogva is igen alkalmasnak bizonyult erre a célra. Ma már a repülőgépek szárnyai, teste kizárólag alumínium-ötvözetből készülnek, a könnyű sportgépeken, a hangsebességet jóval túllépő katonai gépeken, és az óriási teherbírású személy, és teherszállító gépeken egyaránt. Legutóbb a Concorde típusú óriásgép készült alumínium-ötvözetből. A felhasznált ötvözettípust külön ebből a célból vizsgálat alá vetették. A gépnél ugyanis nagy hőhatásokra is számítottak. A 30 ezer órán át 130 C fok hőmérsékleten végzett szilárdsági kísérletek után a nyúlás 0,1 százalék alatt maradt. A repülőgépiparban hosszú ideig a szegecselés volt az egyetlen kötési mód, ezt látjuk a legtöbb utasszállító gépen is. Újabban, elsősorban szárnyfelületek készülnek ponthegesztéssel és ragasztással is, valamint a kettő együttes alkalmazásával. Képünkön: sorozatban gyártott, alumínium-ötvözettel borított csehszlovák, sugárhajtású gyakorló repülőgép. Mirabel, a szerpuhovi óriásgyorsító új berendezése Szerpuhovban befejeződték a világ legnagyobb gyorsító berendezését kiegészítő Mirabel szerelési munkái. Egy régebben aláírt együttműködési szerződés értelmében francia tudósokból és mérnökökből álló kutatócsoport szovjet kollégákkal együtt végezte el az általuk tervezett berendezés próbaüzemelését. „Mirabel” franciául egy szilvaféleségnek a neve. Azért kapta ezt a nevet a berendezés, mert valóban egy óriás szilvára emlékeztet. A szilva „magja” egy 7000 liter űrtartalmú, folyékony hidrogén tárolására szolgáló tartály. Ezt vesz; körül két, egyenként 400 tonna súlyú elektromágnes. Az egész berendezés összsúlya meghaladja a 3000 tonnát, magassága pedig az 5 emeletet is. Ez a berendezés hivatott a világ legnagyobb protongyorsítóját, a 70 milliárd elektronvoltos szerpuhovi gyorsítót úgy kiegészíteni, hogy alkalmas legyen újabb kutatások elvégzésére. Az első autómobil megjelenése óta éppen 90 év telt el. Viszonylag rövid tehát az az idő, amely az első úttörő próbálkozást. a motoros kocsit — műszaki és gazdasági értelemben — a modern életforma mindennapos közlekedési eszközévé — tömegfogyasztási cikkévé — fejlesztette. Gépkocsiközlekedés nélkül a korszerű gazdasági élet elképzelhetetlen volna, és a zsúfolt nemzetközi autókiállítások igazolják hogy az autó és annak megszerzése iránt való tömeges érdeklődés egyre fokozódóban van. A világ összlakosságának kb. 4 milliárd fős létszámát véve alapul, világátlagban, minden 28. lélekre esik egy személyautó. Ez az átlagérték azonban — országonként vizsgálva az autó- sűrűséget — rendkívül szélsőséges elosztást takar: a motorizációban élen járó országokban ez a mérőszám 300—500 között. mozog, sőt 1500 fölötti érték is előfordul. A világ jelenlegi személyautó termelése kb. évi 10 'millió darab, az egész személygépkocsi- állomány pedig kb. 115 millióra tehető. Ehhez hozzászámítva az autóbuszokat, tehergépjárműveket és motorkerékpárokat. a . motoros járművek teljes darabszámát 170 millióra becsülik. Az utóbbi negyedszázad intenzív kísérleti munkája a dugattyús motorok egyik komoly eséíyü versenytársává fejlesztette ki a gázturbinát, miután az mint stabil hőerőgép, elsősorban nagy teljesítményű erőműegységek formájában már bevált. Autók hajtására nyitott körfolyamatú gázturbinarendszer használatos. Az energiaátalakítási folyamat — a dugattyús motorral ellentétben — ütemszerű megszakítások nélkül, fokozatosan megy végbe. Nincs periódikus töltéscsere, hiányzik a friss gázok hűtőhatása. A gázturbinát előnyös gépfajtává teszi egyszerű, kis fajlagos súlya és a dugattyús mechanizmus folytán nyugodt járású sajátossága. Nem igényei bonyolult hűtő- rendszert, hajtóanyag tekintetében igénytelen. kezelése kényelmes. A gyárak ma nagy tömegben a hagyományos szerkezetű kis kocsikat gyártják, de a legtöbb gyárban kísérletezik a jövő autóját. Három kerékpáros, új futóművű gázturbinás típus a kiállításon. 1 Uj futómű *Á. jk v * " w '«p |g| mb IL j Sjy, ^8 % In A Villamosipari Kutatóintézet munkatársai — a csepeli Jármű- és Konfekció- ipari Gépgyár szakembereinek közreműködésével — a közelmúltban új típusú vil lamos kerékpárt készítettek. A megnövekedett gépkocsi- forgalom egyre jobban szeny- nyezi a levegőt és fokozza a nagyvárosi zajt, így ismét előtérbe került a kipufogó gázt nem fejlesztő, úgyszólván hangtalanul működő motorkerékpárok gyártásának ügye. A most előállított típus két Zsiguli-akkumu- látorral működik, az általuk táplált elektromotor „repíti” — óránként kb. 30—35 km-es sebességgel — a fürge, kecses járművet. Míg az egyik motor folyamatos szabályozással gyorsul fel, addig a' másik változatot úgy készítették el. hogy két fokozaton át éri. el csúcsteljesítményét. Noha a járművek „tankolás” nélkül egyelőre körülbelül 30 kilométer utat tehetnek meg, a szakemberek bíznak abban, hogy sikerül olyan típust kifejleszteni, amely nagyobb ható- távolságon belül közlekedik. Képünkön a Villamosipari Kutatóintézet munkatársai által kifejlesztett új villamos hajtású motorkerékpárok. Integrált áramkörök
