Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-14 / 12. szám
1978. január 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Jól sikerült bemutató Az élet rendje A városi ember áhítozik a zöldre — a fűre, a fára —, a természet közelségére. Telefonok a Néplap hírszerkesztőjéhez: — Miért vágják a tiszáli- geti fákat, hiszen ott van az egyetlen közel eső terület, ahová pihenőnapon kiruccanhatnak a családdal? Hallgattassák meg a másik fél is! — mondja a latin szólás. Mit mond Vígh Bálint, a- városi tanács városgazdálkodási intézmény tiszaligeti üzemének vezetője? — Valóban kivágunk vagy nyolcvan fát... 30—32 éves nyárfákat. Az „öregkor” határán állnak, pótlásuk a mi dolgunk, A tanács illetékeset — a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szakemberei segítségével — megállapították, hogy a kivágásra megjelölt fák már „túlélők.” Az ember megnyugodhat, a halódó növények helyébe nyomban hosszabb életűeket ültetnek; platánokat, kársakat. Szép és pontos terv dokumentálja a „gazdák” programját: nem pusztítják, ^hanem mentik, gondozzák a megyeszékhely zöldövezetét, a Tiszaligetet. A pótlásról többszörösen gondoskodnak. Talán ha előre jelzik, kevesebben aggódtunk volna. A jó szándék azonban megmarad, ők is azt akarják, — csak előbbrelátóbban — mint mi: a zöld, fás, árnyat adó ligetet. — t. sz. e. — Most értékelték a MÁV szolnoki csomóponti művelődési házában rendezett vasúttörténeti és pályaválasztás; kiállítás tapasztalatait a rendezők: a december közepétől január elejéig nyitva tartó bemutatót 8 ezer 250 — pályaválasztás előtt álló — fiatal tekintette meg. A hagyományos vasúti szakmák mellett megismerkedhettek az érdeklődők a modern Diesel és villamos meghajtású vasúti járművek javítóival, munkájukkal. A pályaválasztás előtt álló fiatalok a kiállítás után ellátogattak a MÁV Járműjavító szolnoki üzemébe, ahol — szakemberek kalauzolásával — megiismerked- hettek a gyakorlatban is az ajánlott szakmákkal. A legA mezőtúri Városi Tanács a 600. évfordulóját ünneplő Mezőtúr tiszteletére képző- és iparművészeti pályázatot hirdet a városban élő alkotók részére. Festményekkel, kerámiákkal. textíliával, grafikákkal, szobrokkal és egyéb, különböző anyagokból készült altöbb fiatal a Diesel-moz- donyszerelő szakma után érdeklődik. S akik már választottak szakmát: javában készülnek a Járműjavító tanműhelyében a szakmunkástanulók megyei, majd országos versenyére. Nem akarnak szégyent vallani a szolnoki tanulók; egyrészt a hagyományos jó szereplést szeretnék folytatni, másrészt — épp a színvonalas oktatásért és szakmunkásképzésért — a Nehézipari Minisztérium őket bízta meg, hogy a Dieselmozdony és a vasúti járműszerelő szakmák országos szakmunkástanuló versenyének házigazdái legyenek. Az országos döntő március közepén lesz. < kotásokkal lehet pályázni. A versenyműveket a művelődést központba kell beküldeni július 15-ig. A zsűri két első —, 1500 forint — két második —% 1000 forint — és két harmadik — 500 forint — díjat adományoz. Képző- és iparművészeti pályázat „Kiegyenesítik” a Tárnát Rövidítik a vasutat Bástyafalakra emlékeztető emeletmagas földkupacok, a község határán húzódó, szemmel láthatóan mélyülő árkok és a vasúti sínek mellett az új töltés. Ez a kép fogadja azokat akik Jászjákó- halma felől érkeznek Jász- dózsára. A „földindulás” okáról a községi tanácsnál a közelmúltban megtartott operatív bizottsági ülés jegyzőkönyve ad magyarázatot. A beruházók az ÉVIZIG és a MÁV Igazgatóság. Hozzájárul a fejlesztésekhez a Tar- namenti Tsz és a Hűtőgépgyár is. A beruházás összege előreláthatólag meghaladja a 40 millió forintot. Üj mederbe terelik a Tárnát, kiépítve ezzel Jászdózsa végleges árvízvédelmi vonalát. Az új meder elkerüli majd a községet, a régit amely két és fél kilométeres szakaszon szeli át a települést, holtágnak nyilvánítják. Itt alakítják majd ki a Tar- namenti Tsz és a Hűtőgépgyár horgászegyesüléiének halastavát. A folyó új medrét azért kell kiépíteni, mert a régi már nem nyújt teljes védelmet a községnek, felújítása viszont túl sokba kerülne. A partot csak úgy lehetett volna megerősíteni ha lebontanak 45 lakóházat, és kisajátítanak száá telket. Az új meder nem érint lakott területet és megerősített gátakkal épül. Az új meder megmentette a lebontástól a község egyik büszkeségét az ötlyukú hidat. A műemlék jellegű létesítmény kicsiben mása a hortobágyi kilenclyukú hídnak. A krónika szerint 1811—14. között épült, 21 ezer 170 forint és 57 krajcár költséggel. Az összeg egyik felét a Jász partikurális cassa, a másikat Dózsa lakossága adta. Megtudtuk, hogy a Jászjá- kóhalma felé vezető úton a meder két partját új közúti híd köti majd össze. A községtől az új hídig vezető utat nem keresztezi a vasút és sor kerül a Jászdózsa és Jászjákóhalma közötti bekötőút felújítására, kiszélesítésére. A vasút és a közút kereszteződésének megszüntetése összefügg azzal, hogy a MÁV is jelentős beruházásba kezdett. Mintegy 20 millió forint költséggel lerövidíti a községbe vezető vasútvonalat. A régi vasúti híd helyett újat építenek. A vasúti rekonstrukcióhoz tartozik, hogy autóbuszfordulóval, korszerű váróval ellátott új vasútállomást kap majd Jászdózsa. A beruházással egyidőben dolgoznak a halastó kialakításán. A horgászok új, a környéken egyedülálló paradicsoma a vizet a Tárnából kapja majd. Már elkészült a víz felfrissítését szolgáló beeresztő zsilip és készen áll a másik végén a kieresztő zsilip arra az esetre, ha a holtágban túl sok csapadékvíz gyűlne össze. A két nagy beruházás viszonylag rövid idő alatt valósul meg. A MÁV a jövő év elejére, az ÉVIZIG pedig 1980. decemberére ígéri a község életében sok változást hozó munka befejezését. — illés — Most készülnek az év végi kutatási jelentések a karcagi Talajművelési Kutatóintézetben. A talajművelési és talajjavitási munkák gazdaságossági számításait az intézet számítóközpontja végzi, a SER-2-C számítógépen Szűcs Erzsébet dolgozik Négyszemközt a biintetőbíróval Jó néhány tárgyaláson feltűnt dr. Kovacsics László szívóssága, makacs kitartása, türelme, ahogyan faggatja és végighallgatja a vádlottakat és a tanúkat. A kívülállónak lényegtelennek tűnő részletkérdésre, szemvillanásra, tétova mozdulatra is azonnal reagált. Nem tagadja sokat vívódik, küszködik, önmagát, gondolatsorának logikáját, véleményének formálódását, megannyiszor ellenőrzi, míg kialakul benne a kép: hogyan történhetett a bűncselekmény. — Barátai mesélték, hogy azokban a hónapokban, még az öcsödi tsz-ben történt bűncselekményt tárgyalta, nem volt sem éjjele, sem nappala. A bíróságon az irodáját, otthon a szobáját borították be az akták, lepedő- nyi táblázatok, amelyeken a piros, kék, zöld színek, a felkiáltó- és kérdőjeleknek csak számára volt sokat mondó jelentése. A vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésének minden napját, mozzanatát, a legapróbb részletekig kidolgozta, s a tárgyalás során megannyiszor kontrollálta. — így volt. Ez természetes. Nem tudom mi az, ami miatt említést érdemel ? Hogy egy bíró lelkiismeretes? Ha nem így volna, arról kellene beszélni — mondta. — A tárgyalóteremben nem bánhatunk nagyvonalúan a részletkérdésekkel. Emberölés kísérlete — súlyos test; sértés. Mi* különbözteti meg a gyakorlatban? A vádlott beismeri, szúrt, vagy nagyot ütött. A szakértő véleménye alátámasztja vallomását. A bűncselekményt sértettje él. A vádlott ölni akart? Ez volt a szándéka, de csak a kísérletig jutott el? A bíróság előtti bizonyítási eljárás során ennek minden kétséget kizáróan be kell bizonyosodnia. A történés minden apró mozzanatának jelentősége van. Nem lehet elsik- lani a tanúk egyetlen félreérthető mondata mellett sem. Még a tájszólás, a vidék sajátos nyelvjárását sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Előfordul, hogy egy szó, egy kifejezés nekik nem ugyanazt jelenti, mint ami a hivatalos nyelv, vagy az értelmező szótár szerint elfogadott. — Érzései, szubjektív benyomásai befolyásolhatják-e, lehet-e megnyerő vagy ellenszenves a vádlott? — Lehet, de semmit sem jelent. Tudom a köztudatban él az a feltevés: hogyha a vádlott udvarias, jól viselkedik a bíróság előtt, ezzel enyhíti a büntetést. A beismerő vallomás valóban enyhítő körülmény, de a vádlott modora nem. Megtörtént, még az ózdi Járás- bíróságon, hogy amikor ítélethirdetésre vonult vissza a tanácsunk, az egyik ülnök azt mondta: „Bíró úr, a maximumot ennek a csibésznek! Pimasz volt, modorta- lan! ” Arra kértem, hogy felejtse el, indulatosan nem lehet ítélkezni. Az orvos, ha valami, miatt nem szimpatikus neki a beteg, úgy operálja meg, hogy jobban fájjon? Lehet, hogy embertelennek hangzik amit mondok, de egy bírónak olyan elfogulatlannak kell lennie, hogy ha saját apja kerülne eléje, a szíve szakadna meg, de rá is kiszabná a törvény által 'előírt büntetést. Persze ez eljárásjogilag lehetetlen. — Kemény bírói hitvallás alakult ki önben a tíz év alatt, amióta a Népköztársaság nevében ítélkezik. — Borsod megyében ki- lencedmagammal voltam bírósági fogalmazó 1966-ban. Én Ózdon. Ketten maradtunk közülük. A megszállottak. A többiek engedtek a csábításnak, odamentek, ahol jobban fizettek. A velem egykorú jogtanácsosok a dupláját keresték mint én. Nem volt valam, fényes az anyagi helyzetünk. Akkor nősültem, a nulláról indultunk. A szülők támogatásá- 'ra nem számíthattunk. De akkor már megvoltam „fertőzve”. Harmadéves joghallgatóként az egri megyei bíróságon voltam gyakorlaton. Ott találkoztam egy bíróval, aki nagyon sok mindent és őszintén elmondott nekem a hivatásáról. Akkor mégnem tudtam, hogy azok a beszélgetések, meghatározták döntésemet. Büntetőbíró lettem, pedig a kezdetben nagyon rossz hatással voltak rám a rabruhás, megbilincselt vádlottak, s a hozzátartozóik érzelmi kitörései. Hozzáedződ- tem, — Miért jött el Ózdról, ahol 1974-ben 31 évesen már a Járásbíróság elnökhelyettese volt? — Két okból pályáztam meg 3 éve a szolnoki megyei bírói állást. Az egyik: nehezebb, bonyolultabb munka várt itt rám. A szakmai fejlődés igen nagy lehetőségének éreztem. A másik ok: meglehet, túl szubjektívnek tartja, de én úgy éreztem, nem lehetek „próféta” a saját hazámban. Ózdi vagyok, a feleségem is ott született. Kiterjedt a família, s majdnem mindenkit ismertem, aki a tárgyalóterembe belépett. Nem tett részrehajlóvá, de zavart. A körülmények néha arra késztettek, hogy elfogultságot jelentsek be, még akkor is, ha biztos voltam benne, hogy tárgyilagos tudnék lenni. — A bírónak visszafogottabban, elszigeteltebben, az emberektől három lépést tarva kell élnie? — Nem. De szigorúbb a megítélésük. A feddhetetlenségnek többet kell jelen-, tenie. Én nem érzem nehezen betartható korlátoknak a bíróval szembeni „szigorúbb” elvárásokat. Ha nem lennék bíró. akkor is így élnék, ahogyan most. Szeretem a vidámságot, a jó társaságot. a nagy vitákat, a modern zenét: az Abba nemcsak a 10 éves Krisztina lányom kedvenc beategyütte- se, hanem az enyém is. Kovács Katalin Jó napot kívánok a hirdetésre jöttem. Ez a címe a Magyar Rádió szolnoki stúdiója ma esti zenés riportműsorának. A 222 m-es középhullámon 18 órától kezdődik a hirdetésvadászat. A helyszínek: Karcag, Túrkeve, Jászberény. Tiszajenő, Rákóczifalva, Cegléd és természetesen Szolnok. A riporterek álláshirdetésre jelentkeztek, építkezésből kimaradt anyag után érdeklődtek, autót, képet hirdetőkkel beszélgettek, albérleti és házassági hirdetés háttereit kutatták. Nem kerülték el figyelmüket az ablakok apró cédulái, a fákra szögeit hirdetések sem. A műsort hétfőn 17 óra 5 perctől megismétli a stúdió. Tudományos- technikai hetek A szolnoki Kassai úti Általános Iskola Tisza Antal úttörőcsapata január 17. és február 4. között tudományos-technikai heteket rendez. Tizenkilenc eseményt rendeznek ez alatt az idő alatt, több neves előadó — mérnökök, geológusok, tanárok és pártmunkások — tartják a foglalkozásokat. Országos döntő Szolnokon
