Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-11 / 291. szám

1977. december 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkában BHG-Kunhegyes a műhelybizottság Mindenki rohan, ügyeket intéz, ideges ... Senkinek nincs egy percnyi ideje sem. Leltároznak, készítik a ki­mutatásokat, az összesítése­ket. A Beloiannisz Híradás- technikai Gépgyár kunhe- gyesi üzemében év vége előtti hangulat uralkodik. A műhelybizottság tagjai azonban rövid időre felfüg­gesztik a munkát — megbe­szélést tartanak. Igaz csak négyen vannak, mert a töb­biek éjszakások. — Ide szorultunk az orvo­si rendelőbe. Az irodákban amúgy is szűkén vannak, a folyosón nem lehet beszél­getni, most meg nincs ren­delés — magyarázza Gállm- réné, a műhelybizottság tit­kára. — Itt legalább nem nyitogatják ránk az ajtót. Az üzemben két műhelybi­zottság dolgozik a szakszer­vezet irányításával, a miénk az egyes számú. Heten dol­gozunk együtt már két esz­tendeje. Néhány mondat után a titkári munkára terelődik a szó. — Sokrétű a feladatom. Elsősorban a bizottság tag­jait tájékoztatom arról, ami az üzemben történik. Ez el­engedhetetlen, hiszen min­denről tudnunk kell ahhoz, hogy eleget tehessünk a ránk bízott feladatoknak. Az­tán a titkár dolga, hogy az üzemi szakszervezeti bizott­ságnak beszámoljon a saját és a műhelybizottság mun­kájáról. Foglalkozni kell a bizalmiakkal is. Jelenleg nyolcán vannak — én is el­látok ilyen feladatot. A bi­zalmiak segítségével ismer­jük meg még jobban a mű- helybizott tágunkhoz tartozó 230—240 dolgozó gondját, ba­ját. Igaz, mindannyian na­ponta megfordulnak az üzem­ben. A bizalmiak mindig ott vannak, ha arról kell dönteni, hogy ki kapjon ju­talmat, kitüntetést, béreme­lést, segélyt. Végső Jenőné a szervező titkári megbízást kapta. Emellett bizalmi is. — Műhelybizottságunk fél­évenként készít munkater­vet. Minden hónapban tar­tunk megbeszélést, amelyen a legaktuálisabb üzemi té­mákról van szó. Az idén, a második félévben például a szakszervezeti politikai okta­tás megszervezése volt a legfontosabb. Nehezen lehet mozgatni az embereket. Ná­lunk sok a fiatal, ők úgy vannak vele. hogy eljárnak a KISZ-összejövetelekre és az bőven elegendő. ' Elő kell venni a rábeszélő készsé­günket. Persze azért úgy öt- venen mindig vannak az elő­adásokon. Aztán beszéltünk a termelésről, a tervek tel­jesítéséről. Most összetor­nyosult a munka, nagyon rá kell kapcsolni, hogy a vál­lalások teljesüljenek. Szó volt a munkavédelemről is. Nálunk égető gond, hogy a munkaeszközök elavultak, a munkafeltételek sem a leg­jobbak. Zsúfoltak a munka­termek, így fokozottabban oda kell figyelni arra, hogy mindenki betartsa a mun­kavédelmi szabályokat. — Az üzemegészségügy is terítékre került — szól köz­be Farkas Mihályné, a tár­sadalombiztosítási felelős. — A gyárban készítik a tele­fonközpontok fontos tartozé­kait. Rengeteget kell forrasz­tani, ami kikészíti a szemet és az idegeket. Az egészség­re ártalmas a forrasztáskor keletkező cinkgáz is. Ta­pasztalatból mondom, mert valamikor én is forrasztot­tam, most raktáros vagyok. Talán ha felépül az új üzem, valamit változik a helyzet. Volt még egy téma, amiről beszéltünk, és amely közel áll hozzám: az idén nyáron meghirdették a nők részé­re az újítási versenyt. Én is beadtam egyet, nem nagy dolog, de a saját munkámat megkönnyíti, a munkatársa­két pedig kényelmesebbé te­szi. Ügy volt, hogy már az ősszel értékelik a beküldött újításokat, de azóta egy hang sincs róluk. Állítólag csak 17 ésszerűsítés érkezett be, és ahhoz, hogy Pestről ide utaz­zon a bíráló bizottság, még legalább hét kellene. Egyébként Farkas Mi- hályné intézi a segélyügye­ket is. Általában 30—40 ezer forintból „gazdálkodik”. Az üdülőjegyek is hozzá érkez­nek ... — De hiába kapunk üdü- lőjegyeket, szinte senki nem akar menni. Pedig olcsón, szép helyeket ismerhetnének meg. Nálunk aztán nincs ^ve­szekedés a jegyek elosztása­kor! Talán azért van ez, mert a dolgozók többsége nő, akik év közben kénytelenek kivenni a szabadságukat, mert a beteg gyerekeiket kell ápolni... A műhelybizottságban a nők „szószólója” öt évre Komlósi Ilona lett. — Említettük már, hogy nálunk zömében nőket fog­lalkoztatnak. Sokuknak ez az első munkahelye. Többsé­gük a háztartást hagyta ott, ezért szakmájuk nincs. Sze­retném. ha minél több nőt tudnék meggyőzni arról, hogy tanuljon, képezze ma­gát. Fiatal az üzem — 1970- ben telepítették Kunhegyes­re — fiatalok a munkásai is. Sok a kismama, az ő érde­keiket is képviselem. A vá­randós anyák a félidő után könnyebb munkát kapnak. Egy évben többször is össze­hívjuk a gyesen levőket ta­lálkozóra, ahol a gyári élet­ről számolunk be nekik. Gondunk, hogy általában a környező községekben lak­' nak, és nehéz a kapcsolat- tartás. Azt viszont jól lenne elérni egyszer, hogy a nők­nek ne kelljen soha éjszaka dolgozni... Elmondták, hogy az átlag- kereset 2500 forint körül van. Természetesen vannak olya­nok is, akik az 5—6. ezret is megkeresik, de milyen áron! Rengeteget túlóráznak, éjszakáznak. — Két éve, hogy megvá­lasztottak bennünket — mondja befejezésül Gál Im- réné. — Még három eszten­dőnk van hátra, és szeret­nénk úgy dolgozni, hogy te­kintélyt szerezzünk a szak- szervezeti munkának. Árra törekszünk, hogy minden dol­gozó megismerje jogait, 'le­hetőségeit. Nálunk most kez­dődik a munkássá válás fo­lyamata, ezért fontos az ön­tudatra nevelés. Azt szeret­nénk elérni, hopy mindenki jól érezze magát az üzem­ben. Igazi jó kollektívát sze­retnénk kialakítani. — szekeres — Bőséges az ünnepi élelmiszer- választék Megközelítették az 1978-ra tervezett értékeket R jubileumi munkaverseny eredményei' a jászalsőszentgyörgyi Petőfi Tsz-ben A jászalsőszentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezet öttagú versenybizottságának értékelése szerint a közös gazdaság dolgozói — élen a huszonnyolc szocialista bri­gád tagjaival — eleget tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett vállalásaik­nak, munkaversenyük az idén is eredményesen segítet­te a tsz gazdálkodást. Előbb a hartai Erdei Fe­renc Tsz, majd a Bólyi Álla­mi Gazdaság és a tiszaföld- vári Lenin Tsz versenyfelhí­vásához csatlakozva a hu­szonnyolc brigád 435 tagja vállalta: a jubileum tisztele­tére a növénytermesztési üzemágban a főbb növény­félékből elérik az 1978-ra ter­vezett átlagtermést: ez bú­zából 43, cukorrépából 380, napraforgóból 19. kukoricá­ból 52 mázsa. Az ötéves terv­ben 1977-re meghatározott 92,5 millió forintos árbevétel helyett 103 milliós árbevétel teljesítését vállalták a brigá­dok. A termelési feltételek nem kedveztek a Petőfi Tsz dol­gozóinak munkaverseny vál­lalásainak teljesítéséhez. A tavaszi belvízkár és a nyár elejei aszály több mint 8 mil­lió forint kárt okozott a kö­zös gazdaságnak, különösen a cukorrépában és a kukoricá­ban. A brigádok a vetésterü­letek ésszerű átcsoportosítá­sával, a másodvetések és a ' lombtrágyázás fokozásával, a gyors és szervezett betaka­rítással, a hízómarha és a hí­zósertés értékesítésének nö­velésével igyekeztek ellensú­lyozni a veszteségeket. Ered­ményesen, hiszen a tavalyi­nál tíz nappal hamarabb be­fejezett aratás során az 1980- ra tervezett 41 mázsa helyett hektáronként mintegy 44 má­zsa búzát takarítottak be. Maradt idejük és energiájuk a brigádoknak mások meg­segítésére is: a jászboldoghá- zi, alsógagyoni, a krasznok- vajdai és bogácsi közös gaz­daságokban dolgoztak a kom­bájnokkal. Tizennégy nap alatt betakarították az 500 hektár napraforgót, a hektá­ronkénti 25 mázsás, összesen 125 vagon termés háromszo­rosa az 1975. évinek és csak­nem duplája az 1980-ra ter­vezettnek. Idejében befejezték a ker­tészeti növények betakarítá­sát is. A tervezettnél több termett zöldbabból és para­dicsomból, az előbbiből 16 vagonnal, az utóbbiból mint­egy 10 vagonnal szüreteltek a brigádtagok kommunista szombatokon. Társadalmi munkájuk értékét, 26 ezer forintot a jászalsószentgyör- gyi óvoda bővítésére ajánlot­ták fel. Az előző évinél ezer má­zsával több, összesen 7500 mázsa hízósertés értékesíté­se is az 1980-ra tervezett mennyiségnek felel meg. ös­szességében a jubileumi munkaverseny eredménye­ként a kedvezőtlen termelési feltételek ellenére jó gazda­sági évet zár a jászalsószent- györgyi Petőfi Tsz. T. F. Az alapvető élelmiszerek­ből és a szezonárukból ren­delkezésre álló készlet az igények magas színvonalú kielégítését teszi lehetővé — állapította meg a Belkeres­kedelmi Minisztérium illeté­kes főosztálya az ünnepi élel­miszerellátás előkészületei­nek ellenőrzése során. Az év utolsó két hetében országosan 1230 vagon — a fővárosban 475 vagon — húst és húskészítményt hóznak forgalomba, ezzel a tavalyi­nál 255 vagonnal nagyobb mennyiséggel minden igényt ki tudnak elégíteni; virsliből és kocsonyahúsból is lesz elegendő. Bőséges az ünne­pek előtti baromfikínálat is. Karácsonyra a tavalyinál 15 százalékkal több pulykát és pecsenyekacsát árusítanak, s hízott libából is több áll rendelkezésibe a múlt évinél. Ugyancsak kielégíthetők az igények az ünnepekre forga­lomba kerülő 180 vagon hal­lal. A téli tárolás befejezésével ugyancsak kiegyensúlyozott burgonya-, zöldség- és gyü­mölcsellátásra készültek fel az üzletek, amelyeknek kí­nálata kifogástalan. Kielégí­tő ellátással lehet számolni az ünnepekre déligyümöl­csökből. bár a tavalyinál több banán sem elegendő még az igények teljes kielégítésére. A hagyományos ünnepi italnak számító pezsgőből 3.5 millió palackkal szerzett be a kereskedelem, a válasz­ték 23 féle hazai és szovjet pezsgő. Egyéb italokból — az olcsóbb asztali és pecsenye­borok kivételével — ugyan­csak van elegendő, A békésszentandrósi Háziipari Szövetkezet tiszasasi szőnyegszövő üzemében havonta 240 négyzetméter torontáli szőnyeget készít 18 ügyes kezű szövőnő. Képünkön Fehér Lászlóné és Mező Imréné egy hat négyzetméteres torontálit készít Fél lábbal a vízben így próbál talpra állni a tiszaroffi Aranykalász Tsz Kesei'ves esztendőt zár az idén a tiszaroffi Aranykalász Termelőszövetkezet. Az éven­ként megismétlődő küzde­Májusban, amikor a gaz­daság főagronómusával vé­gigmentünk a Tisza-gáton, elkeseredve láttuk, hogy a szántó több mint fele víz alatt áll. Ezeket a területeket nem is lehetett hasznosítani, csak júniusban. De akkor se kerülhetett minden talpalat­nyi földbe vetőmag, mert volt olyan, amelyikre nem tudtak rámenni a gépek, s így mintegy négyszáz hektár, a szántó több mint tíz száza­léka, parlagon maradt. A növények 1100 hektáron pusztultak ki. a legjelentő­sebb kár a kalászosokat érte: több mint négyszáz hektár egyáltalán nem hozott ter­mést. A talaj a víz levonulá­sa után leromlott, összetömö- rödött állapotban volt, a szakemberek jó magágy ké­szítésével eleve nem számol­Mivel az üzem állttenyész­tése a tervnek megfelelő eredményeket ért el, a gaz­daság vezetői a talpraállás lehetőségeit elsősorban a nö­vénytermesztésben keresték, iletve keresik A hiány pót­lására már az idén megpró­bálkoztak a másodvetésű mustárral, de a 140 hektár helyett 100 hektáron átlag 5.5 mázsa termést hozó nö­vény meggyőzte őket arról, hogy ezt a kultúrát csak fő­vetésként lehet termeszteni. (Normális esetben a hektá­ronkénti 15 mázsás hozam lett. volna a reális.) Az ilyen és az ehhez hasonló kudar­cok arra késztették a szak­embereket, hogy rövid és hosszabb távú elképzeléseik legyenek arról: miképpen kerülhet ki a tsz a kátyúból. A Tisza által állandóan veszélyeztetett 800 hektárra erdőt akarnak telepíteni. Az idén 64 hektárt ültettek be fával. 1978-tól pedig évi 50 hektárral növelik az erdő te­rületét. Arról még nincs dön­tés, hogy a nyári gátakat föl­lemben most alulmaradt: az árvíz, belvíz, a fakadó- és a szivárgó víz több mint nyolc millió forintot vett ki a szö­vetkezet kasszájából. hattak, nyolcszáz hektár ár­téri terület megművelése pe­dig szinte kilátástalan volt. Az üzem ennek ellenére megpróbálta legalább csök­kenteni a kieséseket: például azzal, hogy rövidebb tenyész­idejű fajták magját juttatta a talajba. Sajnos ez a hely­zeten nem sokat segített, a kései kelés, a ritka növény- állomány semmi jóval nem kocsegtetetl. így fordulhatott elő, hogy napraforgóból 320 hektár helyett csak 80 hek­tárt lehetett betkarítani. A 220 hektár kukorica még en­nél is rosszabbul járt, ez a növény egy mázsa szemter­mést se hozott, az egészet le kellett silózni. A kár tehát végeredményben a kalászo­sokból hárommillió, a kuko­ricából 1 millió 600 ezer. a napraforgóból pedig 3 millió 800 ezer forint volt. magasíthatják-e, de a gaz­daság mindkét eshetőségre számítva kidolgozta a maga tervét. Ha a válasz nemleges lesz, akkor az erdőtelepítés eredeti ütemét tartják. Vi­szont ha engedélyezik a „vé­dővonal” megemelését, ak­kor a víztől visszahódított te­rületeken takarmányokat termelnek. Természetesen az erdőnek szánt, de fával még be nem ültetett földek se maradnak parlagon; ide a víz levonulása után továbbra is rövid tenyészidejű növénye­ket vet a gazdaság. Az 1978-as esztendő egyéb­ként a próba éve lesz, ugyan­is a gazdaság ekkor kísérle­tezi ki. hogv melyek azok az úgynevezett pénzes növé­nyek. amelyek nálunk is biz­tos jövedelmet hoznak. Meg­növelik a dohány területét, s a növény teljesen gépesített technológiájú termesztésére térnek át. A mustár most már ugyanolyan fő vetésű növény lesz. mint a repce, és helyet kap a ..sorban” az uborkamag és a héjnélküli tökmag, — ami különben gyógyszer-alapanyag — va­lamint a mák is. A szakem­berek számításai szerint ezek a kultúrák még az idej ka­tasztrófa megismétlődése ese­tén is 4—4,5 millióval többet hoznak az üzemnek, mint amennyire a korábbi vetés- szerkezetnél számítani lehet­ne. Tervek két változatban Természetes, hogy később nem tartják meg valamennyi növényt, hiszen ez ellent­mondana az ésszerű kon­centrációnak, a szakosodás­nak, magyarán szólva a mo­dern, rentábilis gazdálkodás­nak. Az is nyilvánvaló, hogy nemcsak az új kultúráktól várják a „megváltást," ha­nem az agrotechnika tovább­fejlesztésére is gondolnak. A kellő adagú tápanyag-vissza­pótlást, az idejében elvég­zett munkát úgvse cserélhe­tik fel semmi mással. Emel­lett a magasabb használati értékű vetőmagvak földbe juttatását is célul tűzték ki, és ennek valóra válátsa ele­ve nagyobb hozamokat Ígér. Tervezéskor rögtön két változatot készítenek: egyet normális, egyet pedig árvizes időjárásra számítva. Ez utób­binál annak a változatait dolgozzák ki, hogy miképpen lehet az elemi kár miatt megcsappant területen is az eredetihez közel álló terme­lési értéket, tiszta jövedelmet elérni. Az is a remények megvalósulását ígéri, hogy épül a szivárogtató csatorna, amely tíz kilométer hosszan érinti az üzemet, és 400—500 hektárt óv majd meg az el- vizesedéstől. Ha igazságosak akarunk lenni, akkor azt is meg kell jegyezni, hogy mindez való­jában csak akkor állhatja ki a próbát, ha a tsz vezetői az állattenyésztés fejlesztéséről se mondanak le. A szakem­berek gondoltak is erre: a juh ágazat ..előbbre lépteté­sével” kívánják elérni, hogy a szövetkezet termelési érté­kéből a növénytermesztés és az állttenyésztés fele-fele arányban részesedjék. B. A. R kukoricát le kellett silćzni Elképzelések rövid és hosszú távra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom