Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-09 / 289. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. december 9. Megnyílt az Osztrák KP kongresszusa Magyarország—Egyiptom Külügyminisztériumi állásfoglalás EGY HÉT MADRIDBAN A MENA egyiptomi hír- ügynökség jelentése szerint Mamduh Szalem egyiptomi miniszterelnök a parlament­ben közölte, hogy bezárják a Szovjetuniónak, Csehszlo­vákiának, Lengyelországnak és az NDK-nak a fővároson kívül működő konzulátusait. Be kell szüntetnie tevékeny­ségét Magyarország, a Szov­jetunió, Csehszlovákia és az NDK Kairóban működő kul­turális központjainak is, A MENA állítása szerint a dön­tést amiatt hozták, hogy ezek az intézetek, eltérve attól a kulturális irányvonaltól, amelyet államközi szerződé­sek értelmében követniük kellett volna, .marxista— kommunista propagandát folytattak”. A döntés hátte­rét ismertetve az intézkedé­seket a MENA azzal is ma­gyarázta, hogy az említett országok sajtója állítólag túlzott mértékben bírálta Szadat elnök legutóbbi poli­tikai lépéseit. Mint Kereszty András, az MTI kairói tudósítója jelen­ti, az egyiptomi külügymi­nisztérium kulturális kapcso­latokkal foglalkozó osztályá­nak vezetője hivatalosan kö­zölte Juhász Ernővel, a kai­rói magyar intézet vezetőjé­vel, hogy december 8-tól az intézet működését meg kell szüntetni. Az intézet felszá­molására a hatóságok tíz na­pot adtak. Juhász Ernő kife­jezte mélységes sajnálkozását és megdöbbenését a döntés miatt, s rámutatott, hogy a kairói magyar intézet műkö­désének egyetlen célja és fel­adata a magyar és az egyip­tomi nép közötti baráti szá­lak erősítése volt. Az MTI kairói tudósítója rámutat: az intézkedések annak az Az Olasz Kommunista Párt vezetősége szerint a jelenle­gi olasz kormány politikája egyre kevésbé van összhang­ban az ország súlyos belső válságával. Éppen ezért egy­re nagyobb szükség van a demokratikus egység- és szo­lidaritási kormány megala­kítására, olyan kormányra, amelyben részt venne a két parlamenti baloldali párt, s amely elegendő hatalom­mal és tekintéllyel rendel­kezne ahhoz, hogy megoldja az ország előtt tornyosuló problémákat — állapítja meg az Olasz Kommunista Párt vezetősége római ülésén elfo­gadott dokumentuma. A ta­nácskozáson felszólalt Enrico Berlinguer, az OKP főtitká­ra is. Az OKP véleménye szerint most már a kormányzó ke­reszténydemokrata pártnak A portugál parlament két­napos maratoni vitája után, a tegnap reggeli bizalmi sza­vazáson megbukott Mario Soares kisebbségi szocialista kabinetje, amely 16 hónapja kormányozta az országot. Mind a három nagy ellen­zéki párt, a szociáldemokra­ták, a demokrata szociális centrum és a Portugál Kom­munista Párt is a kormány ellen szavazott, és mivel a Népi Demokratikus Unió egyetlen képviselője és az öt független képviselő is megvonta a bizalmat, Soares — csupán saját pártjától tá­mogatva — 159:100 arányban alulmaradt. Mario Soares a vita végén, a hajnali órákban mondott beszédében hosszasan bírálta a két jobboldali pártot, han­goztatva, hogy súlyos felelős­ség terheli őket a pénzügyi válságért. Felhívta a figyel­met arra, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet kedvez a fasizmus előretörésének és felidézte annak veszélyét, éles kampánynak a részei, amelyet az utóbbi időkben Egyiptom a Szovjetunió és a szocialista országok ellen folytat. * A Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalmaz­ták az alábbiak közlésére: A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma decem­ber 8-án tiltakozását jelen­tette be az Egyiptomi Arab Köztársaság budapesti nagykövetének az egyiptomi kormány indokolatlan és ba­rátságtalan lépése miatt. A Külügyminisztériumban fel­hívták a nagykövet figyelmét arra, hogy a Magyar Nép- köztársaság kormánya és kulturális intézményei min­dig a két ország közötti kul­turális és tudományos együtt­működés fejlesztésére töre­kedtek. A kairói Magyar Tu­dományos és Kulturális Köz­pontot az egyiptomi kormány egyetértésével azért hozták létre, hogy tevékenységével a magyar kulturális és tu­dományos élet eredményeit ismertesse és a két nép kö­zötti barátság erősítését szol­gálja. A Magyar Tudomá­nyos és Kulturális Központ tevékenységét létrehozása óta mindig ebben a szellemben, az egyiptomi törvények tisz­teletben tartósával végezte. A Külügyminisztériumban hangsúlyozták az egyiptomi nagykövetnek, hogy az egyip­tomi kormány döntése a két ország kapcsolatainak szűkí­tésére irányul, nem szolgálja a népek közötti barátság és együttműködés ügyét. Ezen egyoldalú lépés következmé­nyeiért a felelősség teljes mértékben az Egyiptomi Arab Köztársaság kormányá­ra hárul. kell lépnie. Többé nem odázhatja el, hogy véleményt mondjon a dolgok valódi ál­lásáról. Nem tartható fenn tovább a mostani, állandóan rosszabbodó helyzet. Az OKP vezetősége fel­szólít minden olasz kommu­nistát, hogy e nehéz pilla­natban egységes frontba tö­mörülve lépjenek fel a de­mokratikus egység- és szo­lidaritási kormány megala­kításáért. Minden eddiginél nagyobb szükség van a kommunista párt ideológiai megerősítésére. taglétszá­mának növelésére, az OKP- nak képesnek kell lennie arra, hogy sikerrel vigye vé­gig az Olaszország meg­mentéséért és megújításáért vívott harcot —, mutat rá végezetül az OKP dokumen­tuma. hogy a jobboldal „egy Pino­chet” karjaiba hullhat. Még Soares előtt, éjféltáj­ban szólalt fel Carlos Brito, a PKP parlamenti csoportjá­nak vezetője, és többek kö­zött megállapította: ,,A nép sohasem fogja megérteni, hogy a jobboldali pártok megtilthatják a fasizmussal szembeni elenállásban létre­jött két demokratikus párt egyetértését”. Rámutatott, hogy a kormány nem tanú­sított semmi hajlandóságot a kommunisták és a szocialis­ták közötti megegyezésre, és hogy a tárgyalásokat a szo­cialista párt szakította meg. „Ügy látszik, a kormány nem értette meg — mondotta Brito — milyen -veszélyt je­lent a demokratákra nézve, ha enged a jobboldal zsaro­lásának”. A szavazás után a kommu­nista párt szóvivője a PKP döntését indokolva rámuta­tott: „A kormány azt ígérte, Tegnap Bécsben megnyílt az Osztrák Kommunista Párt XXIII. kongresszusa. A test­vérpártok képviselői között Övári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának vezetésével jelen van az MSZMP kül­döttsége is. A küldöttek megválasztot­ták a kongresszus bizottsá­gait, majd Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke lépett az emelvényre. A Központi Bizottság beszá­molójában a párt elnöke részletesen elemezte a nem­zetközi helyzetet, majd be­hatóan foglalkozott az oszt­rák bel- és gazdaságpolitika ellentmondásaival, illetve a kommunista pártnak a bo­nyolult helyzetből adódó fel­adataival. Franz Muhri rámutatott arra, hogy a nemzetközi kap­csolatokban az eltelt évek­ben sikerült elmélyíteni , z enyhülés folyamatát, amely­nek a helsinki biztonsági ér­tekezlet kiemelkedő állomá­sa volt. A kommunisták ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a békés egymás mellett élés nem oldja fel a kapitalista és a szocialista rendszer között; ellentmon­dást, illetve a nemzetközi enyhülés nem változtatja meg az imperializmus lénye­gét; ellenkezőleg: a nemzet­közi reakció helsinki után el­lentámadásba ment át, és minden erővel a helsinkiben elfogadott határozatok gya­korlati megvalósításának akadályozására törekszik. A nemzetközi munkásmoz­galom helyzetével kapcsolat­ban a szónok aláhúzta az egység helyreállításának szükségességét, és elítélte a Kínai Kommunista Párt maoista vezetésének a moz­galom megosztására irányu­ló próbálkozásait. Az Osztrák Kommunista Párt hasonló elszántsággal fellép az anti- kommunista erők mesterke­dései ellen, amelyekkel el­lentéteket igyekeznek szítani a nyugat-európaj kommunis­ta pártok és a szocialista or­szágok testvérpártjai között. A délutáni ülésen kapott szót I. V. Kapitonov, az SZKP KB titkára, a szovjet pártküldöttség vezetője. A szovjet küldött az SZKP Központi Bizottsága, és sze­mély szerint Leonyid Brezs- nyev főtitkár nevében kö­szöntötte az Osztrák KP XXIII. kongresszusát. Beszédében emlékeztetett az Osztrák Kommunista Párt internacionalista gyökereire, és kijelentette, hogy az SZKP nagyra becsüli a marxista- leninista, proletárinternacio­nalista Osztrák Kommunista Pártot, amely sokszor nehéz körülmények között harcol a munkásosztály és az osztrák nép érdekeiért. A délután folyamán szá­mos kongresszusi küldött szólalt fel, majd a késő esti órákban a tanácskozást fel­függesztették. Az Osztrák KP XXIII. kongresszusa ma foly­tatja munkáját. iz alábbiakban ma­— gyar —spanyol gazdasági kapcso­latok helyzetéről és fejlesz­tésének lehetőségeiről lesz szó. Bevezetőként rövid át­tekintést adunk az utóbbi években elért eredmények­ről, tapasztalatokról, majd megismertetjük az olvasóval a spanyol külügyminisztéri­umban folytatott beszélgeté­sünk nyomán a partner né­zőpontját, véleményét. A magyar—spanyol gaz­dasági kapcsolatok nem régi keletűek, tradíciók nincse­nek, hiszen a Franco-rezsim közel négy évtizede alatt ter­mészetszerűen erre nem is volt lehetőség. A gazdasági együtt­működés kezdeti lépéseit 1973-ban tették meg, 1976- ban pedig egy szélesebb kö­rű, 1986-ig érvényes árucse­reforgalmi, hajózási, szállí­tási — valamint gazdasági, ipari és műszak; együttmű­ködési megállapodás aláírá­sára is sor került. Az export, import forgalom 1973 óta mintegy 30 százalékkal nőtt, s együttes értéke, tavaly el­érte a 36 millió dollárt, ami nem sok, de kezdetnek meg­felel. Az árucsereforgalom inga­dozó, melynek oka, hogy nincsenek tradicionális cik­kek, melyekkel biztosíthatók az egyenletes fejlődés felté­telei. Hátráltatják az együtt­működésünket a spanyol gazdasági élet zavarai is. Mindazonáltal kölcsönös a törekvés a gazdasági, keres­kedelmi és kooperációs kap­csolatok bővítésére. Ez utób­biról Madridban is meggyő­ződhettünk. Miguel de Aldo- soro a külügyminisztérium­ban a kétoldalú gazdasági kapcsolatokért felelős főosz­tályvezetőhelyettes, partne­rünk részéről a magyar— spanyol vegyesbizottság el­nöke. A magas rangú kor­mánytisztviselő készséggel fogadott bennünket. Arra a kérdésünkre, ho­gyan értékeli gazdasági kap­csolataink fejlődésének je­lenlegi szakaszát — így vá­laszolt: már több alkalom­mal elmondtuk, hogy a spa­nyol—magyar gazdasági kap­csolatok fejlettsége elmarad országaink lehetőségeitől. Véleményem szerint okok egész láncolata magyarázza ezt a helyzetet, így elsősor­ban az, hogy Magyarország­nak a hozzá földrajzilag is közelebb lévő fejlett tőkés BRÜSSZEL országokkal alakult ki ha­gyományos kereskedelmi forgalma, ezért a magyar ex­port nyilván azokba irányul elsősorban. Hozzátette: a KGST országok egymás szá­mára biztosított szállítási könnyítései is a szocialista piacra orientálják az ön ha­záját. Mindemellett Magyar- ország a jelenleginél több terméket exportálhat Spa­nyolországba, amennyiben kínálatunk minősége és ára megfelel a vevőknek. Ne­künk olyan termékek kelle­nek, amelyekkel stabilan, hosszabb időn át számolha­tunk. Ilyen szerepe van gaz­daságunkban a szovjet olaj­nak, a lengyel szénnek... A konjunkturális cikkek alkal­mi üzletekre jók, mert mi csak okkor veszünk például húst, amikor hiányunk van belőle.. ..... . a jövőben, Mi Várható egyáltalán " mik a cél­ravezető megoldások gazda­sági együttműködésünk elő­mozdítására? Miguel de Al- dosoro — a szobájában be­szélgetésünkön résztvevő szakértők egyikével rövid eszmecserét folytatott, majd a következőket fejtegette: Elsősorban a kereskedelmi kamarák és az üzletemberek kapcsolatait kellene még in­tenzívebbé tenni, hogy még nagyobb piacismerettel ren­delkezzenek. Érdemes lenne valami láncreakciót elindíta­ni azzal a céllal, hogy más, egy harmadik piacon kölcsö­nösen lépjünk fel, segítsük egymást. Ez főként az ipari kooperáció területén való­sulhat meg a legeredménye­sebben. amelyet mi erőtelje­sen pártfogolunk. Ez egy új folyamat, amelynek kitelje­sedése kölcsönös hasznot ígér. A mi alatt az olvasó a kül- * ügyminisztériumot értse, s ne is várja el, hogy Aldoso- ro úr konkrét kezdeményezé­sekről ejtsen szót, mert mint hangsúlyozta is, ez már a vállalatok ügye. Júniusban, a vegyesbizottság ülésén vi­szont konkrét kérdésekről tárgyaltak. Megkérdeztük de Aldosorotól, m; volt a vissz­hangja illetékes spanyol kö­rökben a tárgyalás eredmé­nyeinek. Elsősorban — vála­szolta — fokozták az üzleti körök érdeklődését az újabb együttműködési lehetőségek. A magyar féllel közösen úgy láttuk, hogy a vegyipár, a munkáját tegnap Bukarest­ben a Román Kommunista Párt országos konferenciája, A küldöttek mindenekelőtt azt a beszámolót vitatták meg, amelyet az első mun­kanapon Nicolae Ceausescu főtitkár terjesztett elő. Mint ismeretes, a beszámoló rész­letesen ismertette Románia gazdasági helyzetét, a jelen­legi ötévek terv első két esztendejének eredményeit, és az 1980-ig terjedő fel­adatokat. PRAGA Prágában tegnap kongresz- szusra ült össze a Cseh és a szlovák írószövetség 423 tagjának 150 küldötte, hogy gyógyszeripar, a kórházi be­rendezések szállítása, a kör­nyezetvédelmi beruházások, az elektromos centrálék épí­tése és a cipőipar terén bő­víthető jelentősebben a ke­reskedelmi forgalom illetve a kooperáció. A külügyminisztériumban nyilvánvalóan nem mulaszt­ható el a kérdés: kellő ösz­tönzést kap-e a kormánytól a spanyol ipar arra, hogy ha­zánkkal intenzívebben * fej­lessze üzleti kapcsolatait. A kormánytisztviselő egyér­telmű igennel felelt. Hang­súlyozta, hogy a kormány a legnagyobb könnyítéseket megadja a spanyol gyárosok­nak. hogy áruikat el tudják helyezni a magyar piacon, s hazánkat a többi KGST or­szággal azonos legnagyobb kedvezményekben részesí­tik. A külügyminisztérium rajta tartja a szemét a ma­gyar—spanyol gazdasági kap csolatokon és szorgalmazza azok folyamatos bővítését. Személy szerint az ipari együttműködésnek jósolja a legnagyobb jövőt. Miguel de Aldosoroval folytatott beszélgetésünk lé­nyegében politikai keretek között maradt, S a partner szemével láttatja gazdasági kapcsolatainkat. Fejtegetései­nek indítéka; mögé oda kell képzelnünk mindazt, amit Spanyolország gazdasági helyzetéről leírtunk. Hogyan kezelhetők a spa­nyol—magyar gazdasági kapcsolatok? A közös törek­vések megvalósításához tü­relem kell, nyilván hosszabb távon alakulhatnak ki a tar­tós elemek, amelyek stabili­zálhatják és fokozatosan fel­lendíthetik a kölcsönös szál­lításokat. Ismerve a két or­szág gazdasági rokonvonásait, mindenekelőtt külkereske­delmi nyitottságát, újságíró szerint az a legvalószínűbb, hogy a harmadik piacra szál. lító ipari kooperációktól vár_ hatók a legjobb eredmények. tapasztalataink Madridi má.sré?z? arra • ..... “ó.,mgednek követ­k eztetni, hogy kapcsolataink fejlődése nem csekély mér­tékben függ attól, hogy Spa­nyolország mikor esik át a jelenlegi gazdasági krízisen, képes-e a kormány a stabi­lizációs politikáját végrehaj. tani. Fábián Péter — VÉGE — megalakítsák új közös, orszá­gos hatáskörű csúcsszerveze­tüket, a Csehszlovák Írószö­vetséget. BONN Herbert Mies a Német Kommunista Párt elnöke teg­nap Bonnban sajtóértekez­leten ismertette pártja új programtervezetét. A párt olyan társadalom kialakítását tűzi ki célul, amelyben megszűnik a ki­zsákmányolás, megvalósul a demokratikus, szociális ha­ladás. A tervezetet a követ­kező hónapokban nyilvános vitára bocsájtják. KINSHASA Mobutu elnökkel folyta­tott rövid tanácskozás után benyújtotta lemondását a maga és a kormánya nevé­ben Kasenda Mpinga zaire-i miniszterelnök. A lemondás célja, hogy ezzel lehetővé váljék a Mobutu által ter­vezett reformok megvalósí­tása. Az új kormány meg­alakításáig Kasenda kabi­netje ügyvezető kormány­ként működik. flz OKP vezetősége a súlyos belpolitikai helyzetről Megbukott a portugál kormány hogy megvédi a forradalmi vívmányokat, de nem tartot­ta meg ígéretét.. . Hallgató­lagos szövetsége a jobboldal­lal sorozatos támadást jelen­tett a munkásosztály ellen. Ez a törvénykezési ellenfor­radalom vezette az országot a pénzügyi csőd szélére”. A bizalmi szavazásban el­szenvedett vereség után Soa- resnek nincs más választás, mint hogy benyújtsa lemon­dását Antonio Ramalho Eanes köztársasági elnöknek. Mario Soares tegnap dél­után benyújtotta kormánya lemondását Eanes portugál államfőnek, miután a nem­zetgyűlés hajnalban leszavaz­ta a szocialista párti kabi­netet. Eanes válságülésre hívta össze a Legfelsőbb For­radalmi Tanácsot, majd a négy legnagyobb párt veze­tőit kérte magához. Minded­dig még találgatások sem hallhatók arról, hogy kit szándékozik felkérni az ál­lamfő az új kormány meg­alakítására. A NATO-országok külügy­miniszterei tegnap délelőtt megkezdték tanácskozásu­kat Brüsszelben. A zárt ülés legfontosabb felszólalója Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter volt. Megbíz­ható forrásból származó ér­tesülések szerint az amerikai külügyminiszter öt témával foglalkozott. NEW YORK Az ENSZ közgyűlése szer­dán ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett határo­zatot fogadott el, amely sür­geti a világ még meglevő gyarmatainak függetlenné válását. A tartózkodók kö­zött volt az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia, Izrael, Franciaország, az NSZK. El­sősorban azt a megfogalma­zást kifogásolták, amely sze­rint a gyarmati sorban élők „minden szükséges eszközt felhasználhatnak" felszaba­dulásuk érdekében. BUKAREST Szekcióülésekkel folytatta

Next

/
Oldalképek
Tartalom