Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-06 / 286. szám

1977. december 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 FELVÉTELEMET KÉREM fl PÁRTBA- Régóta gondolkodtam azon, hogy felvételem kérem a pártba, de valahogy nem tudtam, hogyan fogjak hozzá. Én hiszek a párt politikájában, hiszem, hogy az az út, amelyen a párt halad, számunkra a legjobb. Amikor meg­kérdezték tőlem, gondolkodtam-e már azon, hogy párttag legyek, azonnal igent mondtam. - Deme iózsefné Oláh Judit 22 éves varrónő, brigádvezető, munkásőr vallomása a Május 1. Ruhagyár szolnoki üzeméből. Ez év nyarán a szolnoki városi párt-végrehajtóbizott­ság jelentést tett a megyei párt-végrehajtóbizottság­nak a városban folyó tag- felvételi munka tapasztala­tairól. E jelentésben többek között a következők olvas­hatók: „1976-tól kezdődően tevékenységünk középpontjá­ba a párt összetételének ked­vezőbb irányú alakítása mel­lett a párttaggá nevelés tar­talmi, minőségi javítását, tervszerűbbé tételét állítot­tuk. Céljaink megvalósítása érdekében korszerűsítettük politikai nevelő munkánk módszereit.” o Szolnok, Május 1. Ruha­gyár. Körülbelül hatszáz em­ber munkahelye. A dolgozók nagy többsége fiatal, itt sze­reznek szakmát, nagyüzemi munkássá itt érlelődnek a szó szoros értelmében. És munkahely, ahol nagy figyel­met fordítanak a dolgozók politikai nevelésére. Galam­bos Józsefné, az üzemi párt­vezetőség megbízott titkára, árkus papírokat rak elém nevekkel, számokkal, adatok­kal: — Mindkét alapszerveze­tünk elkészítette ötévre szó­ló pártépítési tervét — ma­gyarázza. — De már látjuk, hogy minden évben felül kell vizsgálni, módosítani kell őket. Pedig nagy körültekin­téssel készültek, véleményt mondtak a műhelybizottsá­gok, a KISZ-alapszervezetek vezetőségei. Az alapszerve­zeti vezetőségek a terv ké­szítésekor figyelembe vették a javasolt személyek mun­káját, társadalmi, közéleti te­vékenységét, igyekezetét, ér­deklődését a politika kér­dései iránt. Természetesen a terv mó­dosítását indokolja az is, hogy a ruhagyári alapszerve­zetek már eleve kevés tag- felvételi létszámot terveztek. Mivel azonban egyre többen vannak, akik felnőnek a kö­vetelményekhez, úgy mond­ják, azoknak közöttük a he­lyük. Előfordult azonban, hogy akit tagfelvételnél számba vettek, magatartásá­ban olyan kedvezőtlen vál­tozás következett be, hogy nevét törölni kellett a terv­ből. Ez az „élethez való iga­zítás” csak haszonnal jár az alapszervezetek számára, mert így minden egyes új párttaggal csak erősödik kö­zösségük. Erősödik évenként nyolccal-kilenccel. Mit jelent ebben az üzemben a városi párt-végrehajtóbizottság je­lentésében megfogalmazott vélemény, hogy tudniillik korszerűsödtek a politikai nevelőmunka módszerei? Mindenekelőtt azt, hogy a KISZ és a szakszervezet nagyrészt vállai magára eb­ből a nevelő feladatból. Megbízatások adása, oktatás, a napi munka figyelemmel kísérése, véleményezése — egyaránt módszerük. És amíg egy fiatal párttag felvé­tele sorra kerül, addigra a gyárban már ledolgozik há­rom-négy évet, hisz akkorra ért el a 18—20 életévét. „Van időnk alaposan megis­merni egymást” — hangsú­lyozza Galambosné. o Judit mondja: — Öt éve vagyok munkásőr. Itt a gyár­ban betanított munkásként kezdtem, itt szereztem szak­mát. Amióta párttag vagyok — és a felvételem az idén májusban volt — érzem, hogy a szalagomon dolgozók többet várnak tőlem szak­mailag, politikailag. Amikor azt kérdem tőle, van-e itt a gyárban egy fia­talnak lehetősége arra, hogy közéleti ember legyen, visz- szakérdez: miért ne lenne? Hisz rendszeres a politikai oktatása a pártnak, a KISZ- nek, a szakszervezetnek. Élénk a brigádélet. külön női munkásőr szakasza van az üzemnek. Tartanak sza­bad pártnapokat és kommu­nista műszakokat. Ha valaki akar, lehet közéleti ember. Judittal csaknem egyidős Kovács Ibolya meós. Ibolya a KISZ-alapszervezet aján­lásával került a kommunis­ták közé tavaly októberben. Bár az ajánlás körül voltak viták. — A KISZ-alapszervezet titkára nem mondott meg­alapozott véleményt a tag­gyűlésen, amikor arról dön­töttek a többiek, hogy aján­lanak-e párttagnak. Azt mondta, nem tettem eleget a közösségért. Én itt voltam ipari tanuló, közben letet­tem a szakmunkásvizsgát, brigádvezető lettem, beirat­koztam és még ma is tanu­lok a ruhaipari szakközép- iskolában, vitakört vezetek. Eljártam a taggyűlésekre is, de a klubdélutánokra nem tudtam elmenni. — A párttaggyűlésen azon­ban minden jóra fordult. — A patronálom elfogulat­lan véleményt mondott ró­lam, és a KlSZ-alapszerve- zet tagsága is mellém állt, ajánlott... Igen, ma is a KISZ-ben kell dolgoznia, ez Ibolya pártmegbízatása, és vallja saját tagfelvétele tanulságul szolgált saját maga számára. Ügyel arra, hogy saját KISZ- alapszervezete mindig meg­alapozott véleményt mond­jon minden párttag felvéte­lét kérő fiatalról. De tanul­ság számára az is. hogy csak annyi plusz feladatot szabad vállalni, amennyinek az em­ber maradéktalanul eleget tud tenni. o A beszélgetések során sokszor elhangzott: patroná­ló. A Május 1. Ruhagyár­ban ugyanis már bevált módszer, hogy minden párt­tagként számításba vett fia­tal, vagy idősebb mellé pat- ronálót jelöl ki az alapszer­vezet egy tapasztalt, művelt kommunista személyében. Zelman Andrásné pártveze­tőségi tag is vállalt ilyen feladatot. Milyen munkát je­lent a patronálás? — Figyelemmel kísérjük a jelöltek munkáját, magatar­tását, rendszeresen megbe­széljük tapasztalatainkat ve­lük is, vezetőikkel is. Szá­mon tartjuk milyen társa­dalmi munkát végeznek és milyen színvonalon. Ha lát­juk, szívesen vállalnának egyéb plusz feladatot is, csak nem tudják hol, hogyan kez­deményezzenek, segítünk. És természetesen, ha egyéni éle­tükben problémáik vannak — ezt hamar észre lehet venni egy fiatal lánynál — anyai szeretettel próbálunk segíteni, mert néha egy jó szó mindennél többet ér. Eddig a konzulens felada­tait az alapszervezetek titká­rai látták el. Minden jelölt kézhez kapja ugyanis A párt­tagnak jelentkezők elméleti, politikai alapismeretei című füzetecskét, amelyből meg­tanulja, mit jelent a gyakor­latban a párt vezető szerepe, tanulmányozhatja a párt szervezeti szabályzatát, a XI. kongresszus anyagát, a párt programját. Ám Rozsnyai Imre, a II. számú pártalap- szervezet titkára szerint az eddigi gyakorlaton változtat­ni akarnak. A patronáló lesz a konzulens is, hisz ő ismeri a legjobban a leendő párt­tagot. így hát beszélje meg vele ő a tudnivalókat, is­mertesse ő a követelménye­ket, és egyúttal legyen ő az egyik ajánlója is a taggyű­lésen, mert a másik minden­kor vagy a KlSZ-alapszer- vezet vagy a műhelybizott­ság. Q Pártunk politikáját mind szélesebb tömegek teszik ma­gukévá, erősödik az embe­rek szocialista öntudata, nö­vekszik általános és politi­kai műveltségük. Mind töb­ben vannak olyanok, akik a politikával való egyetértés, a példás munka, a tömeg­szervezeti, közéleti tevékeny­ségük alapján kérik felvéte­lüket a kommunisták sorai­ba. A pártalapszervezetek- nek a tagfelvételi munkáju­kat annak tudatában kell folytatniuk, hogy a pártot körülveszik a szocializmust meggyőződéssel építő rokon- szenvezők. Közülük egyéni elbírálás alapján a munká­sok, a szövetkezeti tagok, az értelmiségiek, az alkalmazot­tak legjobbjait kell párttag­gá nevelni. E célok vezérlik a ruhagyári kommunistá­kat is. Varga Viktória Tekintélyt szerzett a jogsegélyszolgálat Kevesebb a munkaügyi vita, hatékony jogpropaganda A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa a Házi Jog­tanácsadóval közösen tanács­kozást rendezett tegnap dél­után az SZMT székházában. A jogsegélyszolgálat tapasz­talatait és időszerű feladatait dr. Pikó Adrién, a SZOT köz- gazdasági osztályának mun­katársa elemezte, és másfél­ezer jogsegélyszolgálat mun­kájából vonta le következte­téseit. Felhívta a jelenlévő -üzemi szakszervezeti bizott­ságok és jogsegélyszolgálatok vezetőinek figyelmét, hogy a jogsegélyszolgálat nem veszi át valamely szakszervezeti testület munkáját. Erre saj­nos van példa, leginkább tár­sadalombiztosítási ügyekben (nyugdíj), de sokszor felme­rül a probléma a munkaügyi döntőbizottságok helyettesí­tése kapcsán is. A dolgozók érdekeinek ér­vényesítését megfelelően el­látja a jogsegélyszolgálat, s általában bizalmat élvez. Legsűrűbben munkaügyi és államigazgatási ügyek for­dulnak elő. A jogsegélyszol­gálatot ellátó bizottság tag­jainak fogadóórája van, s mindegyikük egy-egy fontos szákterületen igen járatos. A jogsegélyszolgálatnak nagy tekintélye van, amit az is mutat, hogy munkájuk nyo­mán csökkent a munkaüyi viták száma. Magyarországon 60 ezer munkaügyi vita van évente, ugyanakkor 20 millió tanácsi ügy. A tanácskozás résztvevői szóltak a Szolnok megyei helyzetről is. Sok vállalat kö­tött szerződést ügyvédekkel, s az ily módon megoldott jogsegélyszolgálati munkáról különösen a jászberényi Hű­tőgépgyárban valamint a kunszentmártoni Pannóniá­ban és BVM-ben jók a ta­pasztalatok. Igen jó a kap­csolata a tanácsokkal a jog­segélyszolgálatnak például az Alumíniumárugyár tiszafüre­di üzeménél és a szolnoki Mezőgépnél. Különösen elé­gedettek a nyugdíjas jogá­szok munkájával (pl. a Sütő­ipari Vállalatnál), s ez is egy útját jelzi a jogsegélyszolgá­lat további javításának. Jó egy esztendeje ofszetnyomással készül a Néplap. Nyomdászok és postások expediálják az újságot szállítás előtt Sok helyen már tel előtt levélszekrényben a Néplap Még hajnal van, de a kézbesítő már kilométereket tett meg Mi újság a nagyvilágban? Fotó: Nagy Zsolt Megtelnek a tanyai postafiókok Kérek egy Néplapot Friss kifli a kakaóhoz Fázósan dörzsöli össze a tenyerét Pesti JánoSné, a ti- szaugi élelmiszerbolt vezető­helyettese. — Ilyenkor, hétfőn reggel, bizony hideg van az üzlet­ben, kihűlnek a falak. Még csak most gyújtottuk be az olajkályhát, mert hétkor nyi­tunk. Másodpercenként érkez­nek az üzletbe a vásárlók — iskolába menő gyerekek; há­ziasszonyok, munkába siető férfiak. Kiflit, kenyeret, te­jet, felvágottat kémek, reg­gelire. — Ma szerencsénk volt, mert mire idejöttünk, meg­hozták a tejet és a kakaót — mondja Pesti Jánosné. — Sőt friss kenyeret és a péksüte­ményt is időben kaptuk. A napi adag: háromszáz kiló kenyér, 300 kifli, 30 kalács és briós. Tejből 140 egylite­res és 20 féliteres zacskóval, kakaóból pedig 30 tasakkal kaptunk. Ez elég lesz estig. Felvágottból jelenleg hatféle van, de viszik a vajat és a sajtokat is. Persze nemcsak reggeliért jönnek be, a hét eleji nagy bevásárlást is el­intézik. Reggel van a legna­gyobb tömeg, az átlag napi 10—15 ezer forintos forga­lom nagy részét ilyenkor bo­nyolítjuk. — Csókolom... — toppan be egy kisfiú, hátán táská­Reggell vásárlók val. — lesseK adm egy ka­lácsot, de gyorsan, mert el- kések az isiből. Az eladónő zacskóba teszi a finom csemegét és az ötö­dik osztályos Berényi Jóska már szaladhat is. • * * — Fél kiló kenyeret kérek. — Csak szombatit tudok adni, nálunk csak délfelé szokott lenni friss kenyér. Nylon zacskóba rakjuk, hogy ne szikkadjon meg hétfő reg­gelig — válaszol Kiss Má- tyásné, a tiszasasi bolt veze­tője. — A péksütemény sem friss? — Azt minden reggel hoz­nak. Itt az megy a legjob­ban, mert a reggeli vevőink általában diákok. Ma is négyszázat kaptunk, de már alig van belőle. Kelendő a tej és a kakaó is. — Mit visznek a péksüte­mény mellé? — A parízer a legkedvel­tebb meg a maokósajt. Akik a téeszben dolgoznak, inkább a „nehezebb”, laktatósabb dolgokat veszik: lángolt kol­bászt, szalonnát. Csak egy baj van, hogy a lángolt kol­bász olyan ritka nálunk, mint a fehér holló. Most hál’ istennek tudunk adni. * * * A szelevényiek régi gond­ja, hogy késik a tej, szik­kadt a kenyér. Természete­sen erről nem a kereskedők tehetnek. — A helyzet továbbra is változatlan. A tej gyakran csak kilenc óra tájban érke­zik ide — mondja Herczeg István, a községi élelmiszer- bolt vezetője, közben a pénz­tárosi teendőket is ellátja — akkor pedig már késő. Most is így volt. A gyerekek nyolc­ra járnak az iskolába, a há­ziasszonyok is igyekeznek korán reggel bevásárolni, akik dolgoznak azok is el­mennek fél nyolckor. Ma a péksütemény és a kenyér már itt volt, amikor nyitot­tunk. Egyébként a reggeli kenyér és tej mellé tudunk adni felvágottakat, tejfölt, túrót, konzervet, sajtokat. Kilenc óra. A vásárlók szá­ma nem csökken, sőt mind többen jönnek. Szinte min­den kosárban ott lapul a te­jes zacskó, a fehér papírba csomagolt kenyér és kalács. — Szekeres —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom