Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-04 / 285. szám
1977. december 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Géppel dolgozzák fel a Kontakta Alkatrészgyár mezőtúri, szentesi és budapesti üzemeinek munkaügyi és értékesítési adatait a mezőtúri gyárban. A lyukkártyák rendezéséhez most SOEMTRON kártyarendező-gépet szereztek be. Képünkön: munkában a lyukkártya lyukasztógép Önkiszolgáló? Sok az autó. Hivatalos becslések szerint ma legalább 650 ezer magángépkocsi fut az útjainkon. Húsz esztendővel ezelőtt még huszadrésze sem volt. És a gépkocsiláz még nem tetőzött. Több mint félmillió igénylő figyeli türelmetlenül a sorszámokat. Ez idáig örvendetes tény. (Magasabb életszínvonal, nagyobb kényelem.) Csahogy az autók helyet kérnek, sőt igényesebb gazdáik még fedelet is a kocsik „fejd" fölé. S ezzel, legalábbis ilyen óriási kereslettel nem számolt ez az ország. HÁNY ÖNKISZOLGÁLÓ élelmiszerbolt vagy ABC- áruház van az országban? A pontos válaszhoz nem szükséges komputer, de még zsebszámológép sem. Mert bár önkiszolgálónak nevezzük mindazokat az üzleteket, amelyekben szabadon emelhetünk le az állványokról árut, valójában — két budapesti és egy székesfehérvári ABC-áruházat kivéve — az élelmiszerkereskedelemben idáig csak részleges ön- kiszolgálást vezettek be. A sajtot, a felvágottat, a pékárut, a húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a hidegkonyhai készítményeket, a süteményeket mindmáig hagyományos módon szolgálják ki. Vagyis úgy, hogy a vásárló áll a pult előtt, várja, míg rá kerül a sor, azután megvárja, míg az eladó levárja, leméri, becsomagolja és árazza a kért árut. Minél nagyobb az élelmiszer-áruház, annál több helyen várakozhatunk, külön-külön az említett cikkekért. Mindez nem nevezhető sem korszerűnek, sem gyorsnak, sem gazdaságosnak. Hogy mégis ez a módszer, ez a félmegoldás, ez a félönkiszolgálás terjedt el az egész országban, annak elsőrendű oka, hogy az ipar egyelőre az élelmiszereknek csak egy részét szállítja fogyasztói csomagolásban. Azt sem régóta, hiszen sokan emlékszünk még arra, mikor a boltban zsákból mérték a lisztet, a cukrot, kannából a tejet, tejfölt, sőt, némely településen még ma is hasonlóképp árusítanak. A jövő azonban kétségkívül a teljes önkiszolgálásé': ezt kívánja a vevő kényelme és a kereskedelem gazdaságossága egyaránt. Hogyan valósította meg a teljes ön- kiszolgálást a néhány, említett ABC-áruház ? Részben a maga erejéből, részben szállítói segítségével. Egyes felvágottak és a tőkehús ipari előrecsomagolá- sa már megkezdődött, ha kis mennyiséget is, de már fogyasztói csomagolásban is szállítanak a húsipari vállalatok. Néhány féle sajt szintén csomagolva kerül forgalomba, almát, hagymát, krumplit, déligyümölcsöt is be tudnák szerezni a boltok hálóban, kis zsákban. A többit az önkiszolgálásra intenzíven törekvő élelmiszer-áruházakban a kereskedők maguk csomagolják. Nem könnyen. Ehhez ugyanis gépeket, csomagolóanyagot, gyorsmérleget, az árat feltüntető masinát kell beszerezniük. Sőt, át kell szervezni a munkafolyamatokat, át kell rendezni az eladóteret is, és helyet kell teremteni a csomagoláshoz. A valódi önkiszolgáló boltban megváltozik az eladók feladata: az árufeltöltésre és csomagolásra szűkül. TULAJDONKÉPPEN ez kényszermegoldás. A valódi az lesz, amikor az ipar mindent, a kenyeret éppen úgy, mint a felvágottat, sajtot, fogyasztói csomagolásban szállítja. De — mint a példák bizonyítják — addig is van mód a teljes önkiszolgálás bevezetésére. Megteheti bármely bolt, ABC-áruház, amelyik nem sajnálja a pénzt az eszközök beszerzésére, a fáradtságot a munkafolyamatok átszervezésére. Kivívja ezzel a vásárlók elismerését, akik a megszokottnál gyorsabban és egyszerűbben jutnak a napi élelmiszerekhez. (g. zs.) Városépítő játék Gyártói kisdiákok A színes fedelű dobozokon a következő felirat olvasható: „Városépítő játék Az Állami Ifjúsági Bizottság 1977-es országos játékpályázatán első díjat nyert építőjáték. Gyártja: az 1. számú Általános Iskola, Szent- lőrinc.” Az iskola műhelye, folyosója, tornaterme ezekben a napokban inkább egy játékgyárra emlékeztet, mint oktatási intézményre — délutánonként tanulók és tanárok együtt rendezik, csomagolják az ezer játékkészletet, amit a Triál Sport-, Játék- és Hangszerkereskedelmi Vállalat rendelt tőlük és ők pontosan, határidőre elkészítették. A karácsony előtti hetékben már látható és kapható lesz a boltokban a szentlőrinci kisdiákok által gyártott építőjáték. Szentlőrincen működik az ország első — kísérleti jellegű — szocialista munkaiskolája. A tanterv heti három termelési foglalkozás szerepel, ezeken készítették a tanulók a játékokat. Rézkilincsböl van a félhold Elkészült a pécsi dzsámi miniatűr mása Pécs híres török kori műemlékének, a város központjában álló Gázi Kászim pasa dzsámijának miniatűr mását készítette el Fetter Antal hely történet-kuta tó. Négy éven át dolgozott rajta, ösz- szesen mintegy ötezer munkaórát fordított a makett megépítésére. A makett harmincszorosán kicsinyített mása a Széchenyi téren álló dzsáminak. Alapterülete 65x85 centiméter, a dzsámi magassága 95 centiméter, a minareté pedig 150 centiméter. A mester az eredeti anyagokat alkalmazta a dzsámi megépítésénél. Ebben segítségére volt a véletlen is. A Széchenyi téri csatornaépítés közben napvilágra kerültek a középkori Szent Bertalan templom alapjai — ennek köveit használták fel a törökök a dzsámi építéséhez — így Fetter Antal hozzájuthatott a valódi építőanyaghoz. A miniatűr dzsámi falainak sok ezer apró tégláját fehér mészkőből csiszolta, az oszlopok anyaga vörös homokkő. A fő kupolát és az előcsarnok kupoláit több mint kétezer ólom- lemezke fedi, valamennyit maga kalapálta ki. Egyedül a félholdhoz nem kapott eredeti anyagot, ezért rézkilincsből reszelte ki. Több mint négy évvel ezelőtt volt lapunk témája a szolnoki kisgarázsépítés. Akkor már a belváros egyre több pontján szembeötlőitek az emeletes házak közé ékelődött bódékra emlékeztető tákolmányok. Ügy tűnt — legalábbis az egyszerű földi halandónak —, hogy a nem éppen szemet gyönyörködtető látvány a leleményes, minden talpalatnyi (autónyi) helyet felkutató rámenős gépkocsi-tulajdonosok bűne. — Van benne valami. Szolnok dinamikus fejlődése, a városközpont rekonstrukciója a hatvanas- években készült rendezési tervek alapján kezdődött, s ezek a tervek csak az akkori igényekhez mérten biztosították a gépkocsik helyét, — volt dr. Polónyi Szűcs La- josnénak, a városi tanács műszaki osztály' csoportvezetőjének véleménye. — Például: Zagyva-parti lakótelep. Több ezer lakás egyetlen garázs nélkül. A kereslet napról napra nőtt, a városban pedig semmiféle elképzelés, koncepció garázstelepítésre nem volt. 1972: ekkor született meg a városi tanács végrehajtó bizottságának az első állásfoglalása, amelynek lényege (néhány sorát idézem:) „Bármilyen műszaki megoldásban, csoportosításban, formai kialakításban kerül sor garázstelepítésre, szigorúan meg kell követelni, hogy a környezettel összhangban, a városrendezési tervnek megfelelően, az esztétikai színvonalat nem rontó módon valósuljon meg.” 1971-ben megalakult a városban az első garázsépítő és fenntartó szövetkezet. A végrehajtó bizottság kijelölte és a szövetkezet tulajdonába adta azokat a területeket, (Vosztok úton, Keskeny János úton, Kolozsvári és a Gárdonyi úton) ahol szervezett formában garázsok építhetők, Úgy tűnt, ezzel megkezdődött törvényes keretek között, a városképhez, s az igényekhez igazodó garázs- építés Szolnokon. Ráadásul a gépkocsi-tulajdonosok számára is elfogadható áron. (Öt négyszögöl garázsonként 2 ezer 500 forintért, tervezési díj 400 forint, tagdíj 200 forint.) De hány gépkocsi-tulajdonosnak adatott meg ez a lehetőség? HÚSZEZER CSÍK I HELYÉRT — A szövetkezet tagjainak száma valamivel ötszáz felett van. Alig egynegyede a szolnoki autósoknak, — volt Gergácz Józsefnek, a szövetkezet elnökének válasza. — S a felvételre váró autósok? — Nem tudom pontosan. De nagyon sokan vannak. Késhegyig menő harc folyik a garázsokért, főleg a belvárosiakért. A Vosztok úti 210 garázshely közül a hetvenes évek elején több mint száznak alig akadt gazdája. — Ma ötvenezer forint ott a garázsok árfolyama. — A belvárosban nincs hely. Legalábbis állami tulajdonban levő és garázs céljaira felhasználható szabad terület amelyet — mostmár — használatbavételi díjért megkaphatna a szövetkezet. Az Űttörő utcai eset jó példa erre. A városrendezési terv szerint 90 garázst építhettünk volna ott, csak 11-et tudtunk, annyit, amennyinek a tanácstól megváltott állami területen volt hely. — De hiszen ott jóval több garázs van 11-nél? — Nem szövetkezeti tagoké. Akik úgy gondolták megéri méregdrágán megvették a maszekok telkét: négyszögölenként 3000 forintért. Volt aki húszezer forintot fizetett egy garázshelyért. Furcsa ellentmondás. Egymás mellett levő két garázs ára között óriási a különbség. Akinek nem jutott (a kialakult forgalmi értékhez viszonyítva igen olcsó) állami terület, hatszor többet fizetett a tárolóhelyért. Persze, ha volt neki miből, ha úgy gondolta, hogy mégeny- nyiért is megéri, miért ne. Már pedig a garázs ma Szolnokon igen jó befektetés, a belvárosban (pl. Kolozsvári úton) már 80 000 Ft-ért cserélnek gazdát, KORSZERŰ, DE DRÜGfl — Látja ezért nem irreális elképzelés a többszintes gépkocsitárolók építése, amelyekben jelenlegi számítások szerint 80—100 ezer forint lesz egy autó-állás. A jövőben a városközpontban csak ilyefi korszerű, a környezetbe harmonikusan beilleszkedő emeletes garázsok építésére lesz lehetőség. A helyük megvan. Egyiknek például az SZTK épülete mögött. Igaz egyelőre csak a kijelölt terület adott, az épületeit előbb szanálni kell, az ott lakóknak pedig lakást biztosítani. De ennek a költségeit a tanács — a jelenlegi jogszabályok szerint — nem fedezheti, az autótulajdonosoknak kell vállalniuk. — S hitel nincs, — tájékoztatott Fauszt Sándor, a városi tanács műszaki osztályának vezetője. Ez a jövő garázsa, amelynek ma még sem tervezői, sem technológiai, sem kivitelezői, sem anyagi háttere nincs. Nem is foglalkozik vele senki. De egy másfajta, olcsóbbnak tűnő megoldással sem. A Jubileumi lakótelepen például félig földbe süllyesztve 30 garázs épülhetne. A szövetkezet nem vállalta a szervezését. Az érv: drága. Körülbelül 60 ezer forint tárolónként. Valóban drága lenne, ha most is akad_autótu- lajdonos ki ennyit, vagy ennél jóval többet ad egy garázsért? Ez igaz, csakhogy a közvélemény megszondázásakor az is kiderül, hogy mindaddig amíg a belváros szívében olcsóbb megoldásról is tudnak, hallanak, sokan úgy vélekednek, miért ne kerülhetnének be egyszer ők is a szerencsések csoportjába. Mint például legutóbb az a tizenhat garázsszövetkezeti tag, aki a Tófenék utcában (a név ne tévesszen meg senkit, a belváros kellős közepén van ez a terület) olcsón garázshoz jutott. És nem is a „csináldd magad” mozgalom lelkes híveként. Mivel a terület állami volt, így a városban kialakult forgalmi értéknél a telket jóval olcsóbban megvehették. (A tanács, ez a szabály, nem tarthat lépést a maszekok által felvert árfolyammal.) Az állami építőipari vállalat pedig vállalta, hogy kulcsátadásáig felépíti a garázsokat. Annyi példát sorolhatnánk, amennyit csak akarnánk arra, hogy végül csak került egv-két' tároló olyan területekre. amelyekre évekig nem adtak garázsépítési engedélyt. (Megtörtént, hogy ugyanarra a telekre az elutasított kérelmet félév után építési engedély követte.) Könnyen lehet, hogy az e fajta következetlenség is táptalajai a vérmes reményeknek. Ha másképp nem megy majd csak sikerül, legalább egy ideiglenes jellegű építési engedélyt kijárni, s ez is valami. De mennyire! A városban számon tartott 2800 garázs, közül az elmúlt években 1000 így éoült. Múlt időben beszélhetünk róla igaz. de (!) ez a múlt a jövő konfliktusát hordozza magában. Hiába a kikötés (amelyet az építéskor a tulajdonosok készségesen tudomásul is vesznek), hogy az ideiglenes garázsok semmiféle kártalanításra és cseretárolóra nem tarthatnak igényt, kérdéses, hogy amikor le kell bontaniuk a kis építményt, — helyet adva a tervszerinti elképzelések megvalósításának — akkor is készségesek lesznek? Vajon öt év múlva, amikor a Csokonai út, a Mosonyi Mihály út környékén megkezdődik az új lakótelep építése, a jelenlegi, háromszáz átmeneti garázs tulajdonosa fegyelmezetten tudomásul veszi és végre is hajtja a bontási utasítást? Közülük hányán fognak kivételezésért, protekcióért kilincselni, mint- ahogy legutóbb a Vízügyi Szakközépiskola építésekor lebontott ideiglenes garázsok gazdái tették. Sikerrel! Mostmár csak akadémikus a kérdés, mert változtatni nem lehet rajta, (legfeljebb okulni), mint ahogyan azon sem, hogy ügyeskedő telek- tulajdonosok (akik az építési tilalommal terhelt ingatlanokat adták el ideiglenesen építhető garázsoknak — más célból nem is akadt volna vevője) és a garázsépítést szervezők (tárolónként az utóbbi években már ezer forint volt a szervezési tarifa) meglovagolták a hallatlan konjunktúrát. ók voltak azok, akik „ügyesen” kihasználták a városrendezés és az ellenőrzés fogyatékosságait. (Egyetlen szerv sem tartotta illetékesnek magát arra, hogy a különböző garázsépítő társulásokat szervezők ténykedésének törvényességét is megvizsgálja.) Mit hoz hát a jövő? Most van tervezőasztalon a város rendezési terve. Keresek a korszerűbb, az igényekhez igazodó megoldásokat, többek között a garázstelepítésekre is. Felelős szakemberek határozottan kijelentették, hogy a jövőben a belvárosban egyetlen sorgarázs sem épülhet. Sokkal értékesebbek a belváros területei annál mintsem, hogy földszintes, a terület kihasználása szempontjából gazdaságtalan, és esztétikailag is erősen kifogásolható építmények kaphassanak rajtuk helyet. Nem vitatják azoknak az igényét, kik kedves és értékes vagyontárgyuk, az autójuk „testi épségét” óvni szeretnék. De ez az igény nem emelkedhet a létszükséglet rangjára és kielégítése nem történhet sem a városkép, sem a zöldterületek rovására. A korszerű városrendezési tervek, elképzelések szerint Szolnokon az eddiginél több lehetőség lesz arra, (elsősorban a MESZÖV-szervezte lakásokban), hogy az emeletes lakóházak földszintjén garázsokat alakítsanak ki. A Széchenyi lakótelep emeletes és félig süllyesztett garázsainak helyét a tervben pontosan megjelölték. Szolnok belvárosában is csak ilyenek építésére lesz lehetőség. A sorgarázsok kiszorulnak a belvároson kívüli, kevésbé értékes területekre. RZ ELVEK SZÉPEK... Ez az új elv. S ha ennek ellenére még mindig megmaradnak a fenntartásaink, az attól is lehet, hogy hasonlókat néhány évvel ezelőtt már hallottunk. Éppen ezért „kiolvasztha- tatlan” biztosítékra van szükség. A fentiekben ismertetett elvnek konkrét, átgondolt szabályozásban: célszerűen tanácsrendeletben kellene testet öltenie, amelyet a szak- igazgatási szervek kötelesek következetesen betartani és betartatni az egész városban a jövőben. Folyamatos és szigorú ellenőrzéssel elejét lehet. sőt kell venni annak, hogy a kisgarázsépítés szabályait büntetlenül bárki megszeghesse. Reméljük tehát. hogy ebben az ügyben tartós rendet teremtenek az illetékesek. . Kovács Katalin Lassan fél éve, hogy a BUBIV jászárokszállási tefepén elkezdték a Marika elnevezésű kárpitozott ülőgarnitúra gyártását. A kezdeti hónapokhoz viszonyítva ma már négyszeresére eméltók a termelést, de még így sem győzik a megnövekedett kereslet kielégítését. A tetszetős ülőbútorokból jövőre több mint 2500 garnitúrát gyártanak
