Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-04 / 285. szám
1977. december 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hegyaljai borpincékben Megkérdeztem az anyámat, mi jut eszébe a hegy- aljáról. Az, válaszolta, hogy fiatalasszony koromban nagyapád mindig adott nekünk egy kis hordócska aszút, ami csak az enyém volt, és egy év alatt el is szopogattam. ' Megdöbbenve bámultam a saját anyámra. Ö. aki több mint húsz éve él Egerben, s ez idő alatt annyi bikavért nem ivott meg, mint ameny- nyivel egy antialkoholista leöblíti a fácánsültet, ő nem a szülővárosáról. Sárospatok- ról kezdett el beszélni, hanem a borról. Csak lappanghat itt valami titok. Az előbbiek tudatában kellő áhítattal léptem át Tolcsván az egykori kastély küszöbét, ée az értekezés kellős közepéből előrángatott kerületvézető, Kónya József, hamar visszátessékelt a földre. Egy darabig még nem érek rá, mondta, de hogy ne unatkozzon, hozok néhány irományt, s ha ezé- ket áttanulmányozta, akkor többet tud meg a hegyaljáról. mint ha én órákig beszélnék. Olvasáshoz láttam hát. Kiderült, hogy Európa egyik legnevesebb bortermő v.idékén már ezer évvel ezelőtt is virágzó szőlőkultúra volt, így találtak rá a honfoglaló magyarok. A tatárjárás viszont itt is nagy pusztítást vitt végbe. IV. Bélának olasz telepeseket kell hozatnia, ahhoz, hogy az erőteljesen meggyérült lakosságot kipótolja, s hogy a hegyalja ismét bort teremjen. A terv sikerül, mert a XV. század második felében a tokaji nedű kezd is- „jnertté válni, és 1650 táján elkészül az első aszú is. Laczkó Máté kálvinista prédikátor személyéhez fűződik a nevezetes esemény. aki Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony számára állította elő a nemes italt. így kezdődött „a borok királya, a királyok bora” pályafutása, amely a Rákóczi szabadság- harc előtt élte első virágkorát. „KIRÁLYOK BORI 4 A megjelölés nem véletlen, ugyanis a hegyalja életében mindig nagy változásokat hoztak a szabadság- harcok. Rákóczi seregeinek veresége után a szatmári béke, a birodalmi gazdaság- politika, és Mária Terézia súlyos vámtörvényei sokat rontottak a helyzeten. Nem járt különbül a borvidék az 1848—49-es szabadságharc bukása után sem, hiszen ak- kor is megélhetés elvételével büntették a Kossuth mellett harcolókat. Az 1880-as filoxéra ismét megtizedeli a növényt, s így a iSzázadfordulóra a szőlőterület a felére zsugorodik. Ekkor hozzálátnak a rekonstrukcióhoz, de a két világháború miatt nem igen történik előbbrelépés. A fel- szabadulás 6800 kataszteri hold öreg, leromlott szőlőt talál a hegyalján. De még ezzel se virrad meg igazán a borvidék felett, mert az ’50-es években sem érdemének megfelelő helyen kezelik az itteni szőlő problémáit. A felújítás csak az 1960-as években kezdődik meg, és máig is tart. A Tolcsvai és a Tokai - hegyaljai Állami Gazdaság 1967. január 1-vel egyesül, az állami pincegazdaság 1971-ben olvad be hozzájuk, s ekkor létrejön hazánk első agráripari kombinátja, a Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát. ami nagyon sokat lendít a dolgokon. Ennek igazolásául csupán annyit, hogy a kombinát az utóboi években a nemzetközi borversenyeken mintegy 170 arany és 66 ezüstérmet kapott italaiért. No, de nagyon előreszaladtunk az időben. Érdemes még egy keveset visszalapozni, mert akad egy-két említésre méltó érdekesség. Például az, hogy a tokaji bor avanykönyvébe nem kisebb nagyságok, mint pápák, cárok, cárnők írták be a nevüket, s hogy névszerint is említsünk valakit: nem maradt ki a sorból XIV. Lajos, a Napkirály se. A klasszikusok közül is néhány ismerős: Voltaire, Goethe, Ana- tole Francé. Nem véletlen tehát, hogy a tokaji uradalom jószágkormányzóját már 1565-ben arra utasítják a királyi biztosok: bocsásson pénzt a szőlősgazda jobbágyok rendelkezésére, hogy azok idejében ki tudják fizetni a kapásokat. TÖRVÉNY VÉDI Az 1700-as évek elején öt osztályba sorolták Magyar- országon a borokat és első osztályú minősítést csak a tokaji kapott. Ez annyit jelentett, hogy míg egy hektoliter hegyaljai bor egy * ökör árát érte, addig az ötödik osztályba sorolt borból csak 26 hektoliter tett ki ugyanennyit. Már 1893-ban törvény határozta meg, hogy olyan természetes bort, amelyhez külföldi mazsolaszőlőt is hozzáadtak: to- < kaji, hegyaljai, szamorodni elnevezéssel, illetve a borvidék vagy a hozzátartozó község megnevezésével forgalomba hozni büntetés terhe mellett tilos. Ugyanekkor született az a rendelet is, hogy Tokaj hegy alj ára máshonnan . származó bort bevinni csak engedéllyel szabad, és azt külön kell tárolni. Minek köszönhető, hogy a világhírnévre szert tett nedűt az 1900-as évek elején gyógyborként még a patikákban is árulták. Ezer összetevője van ennek! Legelőször is az 50 kilométer hosszan elterülő két városból és 26 községből összetevődő hegyalja olyan földdel rendelkezik, amely vulkanikus eredetű. A trachit és a riolit mállásokat ezen a vidéken a népnyelv nyiroktalajoknak nevezi — ebben gyökereznek a tőkék, ebbe vájják a pincéket. Aztán kellenek még egyéb fontos dolgok is, de erről beszéljen inkább Kónya József, a borkombinát kerületvezetője. — Régen Simon-Juda napján, október 28-án kezdődött a szüret. Ma már ezt nem tudjuk betartani, mert évente mintegy 125 ezer mázsa szőlőt kell leszednünk, de az aszusodás miatt most is a lehető legkésőbb indulunk. Hogy mi kell az aszusodás- hoz? Először is napfény egész évben, de legfőképpen augusztusban és szeptemberben. Aztán a szürke penész. amely jelen van a vulkanikus talajban, egy kis eső. és újra napfény. Ha augusztus végén, szeptember elején legalább 14—15 a cukorfok a szőlőben, akkor ha hirtelen. két-három nap alatt esik 20—30 milliméter eső. aztán pedig folytatódik A kellemes meleg, szóval akVor a bogyók héja hai- szálvékonyan felrepedezik. A résekben megtelepszik a szürke penész, és ha újabb eső nem jön, akkor a gomba fokozatosan elhasználja i szőlőből a vizet, az pedig összetöpped. a cukor összesűrűsödik. vagyis létrejönnek az aszúszemek. HtRY PUTTONYOS? Amikor így leszüretelik, vagyis ahogy megtermett, ahogv született, akkor a kipréselt bor cukortartalomtól függően édes vagy száraz szamorodni lesz. (A szó egyébként a lengyel vagy az orosz születni igéből származik.) Amikor a fürtből kiválogatják az aszúszemeket, akkor készül a valódi aszú. Szabó Dániel rövid magyarázata szerint így: — Az aszúszemeket külön kádba gyűjtjük. Egyegy alul megfúrt kádba 50 —100 mázsa szem kerül, s ez saját súlyától kipréseli magából az aszú esszenciát vagy másnéven a nektárt. A szemeket aztán úgy daráljuk péppé, hogy a magot ne sértsük meg, és a gönci hordóba téve a pépet felöntjük egyéves óborral. Na persze ettől még nem aszú az aszú, ahhoz előbb a pince falát beborító nemes fekete penészre is szükség van. Méghozzá azért, mert ez a gomba szabályozza a páratartalmat: ha a kelleténél nedvesebb az idő, magába szívja, ha szárazabb. elpárologtatja a vizet, és így nemcsak a relatív páratartalom marad 70—85 százalék körül, hanem a téli és a nyári hőmérséklet között sem nagyobb az eltérés egy foknál. Erre egyébként azért is szükség van, mert a tokaji borokat úgynevezett oxidatív kezelésre részesítik. ami magyarul' any- nyit jelent, hogy kis hordókban tartják a nedűt, hogy minél nagyobb felületen érintkezhessék a levegővel, és éppen ezért a hordót se zárják le légmentesen, hanem csak egy gömbölyű üvegdugóval. A penész különben olyan, mint a bársony: puha és nem fog. de talán ez se véletlen, elvégre „ő is a hegyaljai bor lélegzetéből él.” AGRÁRIPARI KÖZPONT És a borkombinát? Neki milyen haszon jut? Amit egy 1500 hektár szőlővel gazdálkodó agráripari centrum évi 800 millió termelési értéket állít elő a furmintból, a hárslevelűből, a sárga muskotályból és a többi, kevésbé jelentős fajtából. A hektáronkénti átlag 90 mázsás termés minden esztendőben 50—60 millió forint tiszta jövedelmet biztosít a kombinátnak. S hogyan élnek *a kistermelők, akik a hegyalja csaknem 6500 hektár szőlőjének a felét birtokolják? Azt hiszem, Stefancsik Józsefné válasza jellemző: — Ha korábban is így bántak volna velünk, mint most, akkor ma saját repülőgépünkön járnánk. De most már nagyon öregek vagyunk, nem bírunk dolgozni, a napszám pedig sokba kerül. Nem is hoz nekünk többet ez a drága jó bor, mint amennyit megeszünk, megiszunk, és amit magúnkra veszünk, ‘ , Stefancsik József már betöltötte a 75. évét — 54 évvel ezelőtt végezte a szőlészeti szakiskolát — de új telepítésről, kordon művelésű szőlőről beszél. Ézen aztán pillanatok alatt összekapnak az asszonnyal. aki azért szidja az örget, mert mindig olyanba akar belekezdeni, ami a fiatalok dolga lenne. Csakhogy a fiatalok már nemigen vágnak bele a szőlőbe, ugyanis hiába műveli a talajt gép, szórja a műtrágyát, a vegyszert helikopter, az aszút csak kézzel lehet szüretelni. Később, amikor fölmegyünk a hegy oldalába vájt pincébe, az öreg még mindig ezen dohog. Csak akkor vidámodik meg, amikor vagy a tizedik hordó tartalmának megkóstolása után aggódni kezdek, hogy ha netán történne velem valami, akkor ki visz fel a meredek lépcsőn. Józsi bácsi végigmér: — Vén vagyok, de annyira nem. hogy magát el ne bírjam. A kilencven méteres pince vége felé ismét megszólalnék. de Stefancsik József letorkol: — Ide figyeljen! Az' én boromat maga Kádár János is megkóstolta. Ha neki ízlett, akkor maga is ihat mindegyikből. Ebben maradtunk. Elvégre a hegyaljai bor valóban „a királyok bora, a borok királya”. Braun Ágoston Jó ütemben halad a jászberényi Lenin Tsz új juhtelepének építése. A tizennégy, egyenként 1200 birka nevelésére alkalmas hodályt a szövetkezet építőbrigádja építi Harmincéves az államosított magyar bankrendszer flz MNB elnökhelyettesének nyilatkozata Harminc évvel elzelőtt, 1974. december 4-én hirdették ki az Országos Törvénytárban a nagybankok magyar tulajdonban levő részvényeinek állami tulajdonba vételéről szóló törvényt, s ezzel életbe) lépett a nagybankok államosítása. Bank- rendszerünk három évtizedes fejlődéséről és további feladatairól nyilatkozott Somogyi Lajosnak, az MTI munkatársának Pulai Miklós, az MNB elnökhelyettese. A korábban sok bankból álló bandkrendszerből röviddel az államosítás után néhány nagy, meghatározott rendeltetésű bank jött létre — mondotta, s ezzel kialakult a magyar bankrendszernek lényegében ma is meglévő váza. A gazdasági feladatokhoz igazodva azonban többször is változott a 30 év alatt az egyes bankok feladatköre és szerepe. A legutóbbi jelentősebb módosulás 1971-ben volt, amikor gazdaságirányítási rendszerünk változásának megfelelően egyes bankfunkciókat is újonnan osztottak el. A Magyar Beruházási Bank helyett állami fejlesztési bank jött létre, ami nemcsak névváltozást jelentett, hanem a bank — jelentős új feladatként — rátért az állami beruházások finanszírozására, kiemelten kezelve e nagy fontosságú beruházások pénzügyi előkészítését, lebonyolítását és ellenőrzését. Az Országos Takarékpénztár ma már nemcsak a lakosság bankja, hanem egyidejűleg a tanácsi bank szerepét is ellátja, vezeti számláikat és finanszírozza beruházásaikat. A korábban alapított Magyar Külkereskedelmi Bank a külkereskedelem sajátos devizafinanszírozási feladatait látja el. A Magyar Nemzeti Bank feladatai kiegészültek a vállalati beruházások hitelezésével. Ilymódon egy helyre összpontosult a beruházások és a folyó gazdálkodás finanszírozása. — Ritkán esik szó a Magyar Nemzeti Bank jegybanki feladatairól. Hogyan lehetne ezeket röviden, időszerűen összefoglalni? Az MNB jegybanki minőségében részt vesz a gazdaságpolitika kialakításában, a népgadasági tervek kidolgozásában. Feladatai közé tartozik a fejlődő gazdaság pénzzel való ellátása, miközben ügyelnie kell arra, hogy valóban indokolt mértékű pénz kerüljön forgalomba. Biztosítania kell a hitelelhelyezésekhez szükséges forrásokat, a gazdasági fejlődéssel összhangban védenie kell a forint értékállandóságát, megállapítani a forint értékét külföldi valutákban. A jegybanki feladat ellátása nem könnyű és nem is mindig népszerű. A közelmúltban Agnelli úr — a Fiat konszern elnöke beszélgetés során azt mondta nekem, hogy a jegybankról — gépkocsihasonlattal élve — a gáz- és fékpedál jut mindig eszébe. De tudni kell — tette hozzá —, mikor melyiket kell használni. E. hasonlatban van igazság. A tervgazdálkodás körülményei között azonban a gyorsítás és a fékezés nemcsak a jegybank feladata, hanem egy összehangolt közgazda- sági szabályozórendszeré, amelynek a Magyar Nemzeti Bank csak egyik fontos láncszeme. — Hogyan alakult « bank kapcsolata legfontosabb ügyfeleivel, a vállalatokkal és szövetkezetekkel a harminc év alatt? A kapcsolatok jellege és tartalma mindenekelőtt attól függ, hogy milyen a gazdaságirányítási rendszer. Amikor a vállalatok gazdasági és pénzügyi önállósága kisebb volt. amikor termelési és értékesítési feladataikat a minisztériumok határozták meg, akkor kisebb volt a pénzügyi befolyásolás lehetősége is. A gazdaságirányítás mai rendszerében azonban a hitelezés a közgazdasági be- íoüyásoíásnak egyik fontos eszköze. A bank nem önkényesen alakítja ki a hitelezés feltételeit és a hitelcélokat, hanem azokat a nép- gazdasági tervvel és állami költségvetéssel összhangban dolgozza ki, tárgyalja meg a hitelpolitikai tanácsban és terjeszti a kormány elé. A kormány hitelpolitikai elvei alapján alakulnak ki az ügyletek, amelyeknek lebonyolításánál a vállalatok és a bank kapcsolata már üzleti, szerződéses alapon jön létre. A hitel- és kölcsönszerződések olyan kétoldalú megállapodások, amelyekben egyrészt a vállalatok és szövetkezetek vállalnak kötelezettséget bizonyos célok megvalósítására, másrészt pedig a bank vállal kötelezettséget meghatározott összegű és időre terjedő hitel nyújtására. — A közvéleményt nagyon érdekli a bank nemzetközi pénzügyi tevékenysége. Hogyan jellemezné a bank külföldi hitelműveleteit? Nemzetközi pénzügyi kapcsolataink rendkívül szerteágazók. A legszorosabb az együttműködés a KGST-or- szágok bankjaival és a KGST közös bankjaival. Az együttműködés hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok rendszeres fejlődéséhez és nem kis szerepük van a KGST integrációs programjának végrehajtásában, termelési kooperációk kialakításában, kölcsönösen előnyös közös fejlesztések megoldásában, a fejlődő országokkal való kapcsolatok bővítésében. Széles körű üzleti tevékenységet folytatunk a kapitalista országok bankjaival is. Ennek szolgálatában állnak saját bankjaink, amelyek Bécsben és Londonban székelnek, valamint ki- rendeltségeink Zürichben, Frankfurtban, Párizsban, New Yorkban. A Magyar Nemzeti Bank és a vele szorosan együttműködve dolgozó Magyar Külkereskedelmi Bank a nemzetközi pénzpiacon mint hitelt nyújtó és mint hitelt felvevő egyaránt ismert, hiteleket elsősorban exportunk bővítése érdekében nyújtunk, főként a fejlődő országoknak. A hitelek általában megfelelnek a mindenkori világpiaci feltételeknek, egy részüket ennél előnyösebb feltételekkel nyújtjuk olyan országoknak, amelyeknek fejlődését nymodon is elősegítjük. Gazdasági fejlődésünk meggyorsítása, iparunk és mezőgazdaságunk struktúrájának átalakítása és korszerűsítése, exportunk fokozása céljából rendszeresen veszünk fel közép- és hosszú lejáratú hiteleket a nemzetközi pénzpiacon. Hitelnyújtóink között megtalálhatók a nyugat-európai országok bankjai, arab, japán, amerikai bankok egyaránt. Hitel- képességünk jó, mert az ország politikai stabilitására és növekvő gazdasági teljesítőképességére alapozódik. A Magyar Nemzeti Bankot a nemzetközi pénzvilágban úgy ismerik, mint amely jól, hozzáértéssel képviseli hazája érdekeit. — Melyek a bank legfontosabb további céljai? A legidőszerűbb feladat az ötödik ötéves terv sikeres teljesítésének előmozdítása. A kormány a napokban hagyta jóvá a hitelpolitika jövő évben követendő irányvonalát. Ennek végrehajtásában a bank egészének és az egyes bankszerveknek konkrét teendőik vannak. Objektív, mélyreható elemzést kell végezni az eltelt két évről, és a tapasztalatokat figyelembe véve azokat a megoldásokat kell a gyakorlati hitelezésben alkalmazni, amelyekkel legjobban szolgáljuk a gazdaság egyensúlyának szilárdítását és termelési szerkezetének korszerű átalakítását. Növelni kell befolyásunkat a gazdálkodásra, azaz a vállalati termelési és értékesítési tevékenységre. A forgóeszközhitelezéssel nemcsak azt kell biztosítani, hogy a gazdálkodáshoz szükséges kölcsön rendelkezésre álljon, hanem azt is elő kell mozdítani, hogy a vállalati tevékenység még jobban igazodjék a fizetőképes kereslethez, javuljon az együttműködés a vevő és a szállítóvállalatok között, általánossá váljék a szerződések feltételeinek pontos teljesítése — mondta az MNB elnökhelyettese.
