Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-25 / 303. szám
1977. december 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Évi 3 millió forint értékben izzólámpa-gyártó berendezések vázszerkdzetét készítik Öcsödön a kunszentmártoni Járási Építő és Vasipari Szövetkezet telepén, az Egyesült Izzó számára. Képünkön egy'vázszerkezeten dolgozik a Petőfi Szocialista Brigád \ Négy kategória — Új fizetési rendszer Kivételesen házaspároknak is JANUÁR ELSEJÉTŐL A munkaügyi miniszter rendeleté értelmében 1978. január 1-től megváltozott szabályok vonatkoznak a munkásszállásokra, s ez több ezer szállólakót érint. A munkásszállásokat újból kategóriába kell sorolni, a jövő évtől a jelenlegi hat helyett csak négy kategória lesz. Az elsőbe csak azok a szobák sorolhatók, amelyekben az építés-műszaki norma szerint legfeljebb három személy fér el, és a lakószobáik előterében melegvizes zuhanyozó, mosdó van. A másodikba a négy személyre szóló lakószobák tartoznak, előterükben melegvizes zuhanyozóval és mosdóval. Idetartoznak azok a négyágyas lakószobák is, amelyekben csak melegvizes mosdó van. Ebben az esetben szintenként közös használatú melegvizes zuhanyozóról kell gondoskodni. A harmadik kategória szerint öt dölgozó helyezhető el az előterükben melegvizes zuhanyozóval és mosdóval felszerelt lakószobákban, továbbá, ahol a szobában meleg vagy hideg vizes mosdó van. Az utóbbi kettő esetében feltétel a szintekénti közös használatú melegvizes zuhanyozó. A negyedik kategóriába tartoznak a hatnyolc személyes lakószobák, előterükben melegvizes zuhanyozóval és mosdóval, illetve azok, amelyekben melegvizes mosdó, vagy a lakószobákban hidegvizes mosdó van. Hasonlóan, a többi esetekhez itt is szintenkénti közös használatú melegvizes zuhanyozót kell biztosítani. Az- állandó munkásszállásért fizetendő havi térítési díjak: az első kategóriában 160—220 forint, az építőiparban 135—190 forint, másodikban 120—160 forint, az építőiparban 105—135 forint, a harmadikban 85—120 forint, az építőiparban 75— 105 forint, a negyedikben 65—85 forint, az építőiparban 55—75 forint. Az összeg magában foglalja a világítás, a fűtés, a takarítás, az ágyneműhasználat és a mosatás költségeit is. A rendelet rögzíti, hogy nem szabad térítési díjat kérni az ideiglenes, a mozgó, valamint a negyedik kategóriába sem sorolható állandó szállásokon élőktől. Azokat a munkásszállásokat, amelyek a negyedik kategóriába sem sorolhatók be, illetőleg az ideiglenes munkásszállás feltételeinek sem felelnék meg, átalakítással korszerűsíteni kell,’ vagy 1980. január 1-ig meg kell szüntetni. Azok a családfenntartó dologozó.k-, akik az egy, kettő. három kategóriába sorolt munkásszállásokon laknak térítési díjak megállapításakor ide értve az alsó határnak megfelelő ö&z- szegben megállapított díjakat is) 15 százalékos kedvezményt kaphatnak A rendelet kivételesen lehetőséget ad házaspárok egy munkásszálláson belüli közös elhelyezésére is, ha mindketten ugyanannál' a vállalatnál dolgoznak. (Gyerekkel viszont továbbra sem lehet munkásszállásra költözni.) A dolgozónak a munkaviszony megszűnésékor a szállást ’ el kell hagynia. A szállást a fenntartó vállalat a munkaviszony megszűnése nélkül is megvonhatja, illetve eltávolíthatja a dolgozót, ha az a szállás rendjét, fegyelmét, a szocialista együttélés szabályait súlyosan megsérti. A juttatás megvonása a szállásbizott- ság, illetve a szállás fegyelmi bizottsága véleményének figyelembevételével történhet meg. ~Szajoli primőr paradicsom az ipari munkásoknak A szabadban olykor mínusz 4—6 fokot mutat a hőmérő higanyszála, a rákóczifalvai Rákóczi Tsz 6 hektáros üveg- ház-városában plusz 18—20 fokos melegben érlelődik a paradicsom. A földgázzal fűtött kilenc melegházban nevelik a téli vitaminpótló növényeket. Nyolcvanezer tőn érlelődik a paradicsom, és hetente száz mázsa termést. szednek le és szállítanak Szolnokra, illetve a borsodi és a tatabányai iparvidékre. A holland, intenzív terméshozamú paradicsomfajtákat folyamatosan január közepéig szedik és szállítják, s ekkor kerül majd sor a második' nemzedék palántázásé-" ra. Terméséből húsvét táján, áprilisban visznek majd piacra. Az üvegházakban a paprika és az uborka palántáinak a kiültetése is megkezdődött. Az édes és csípős primőr paprikafajtából ezekben a napokban 60 ezer tő kerül a magágyba, január végén pedig megkezdhetik a termés betakarítását. A primőr uborkával február közepén jelenik meg a gazdaság. Az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb primőrkombinátját a tervezett határidő előtt egy évvel helyezték üzembe. Ez azt jelenti, hogy már ebben az idényben 500 vagon vitamindús termést hozhatnak forgalomba, 18—19 millió forint értékben. A primőrféléken kívül szegfűből is 20 ezer szálat szednek le hetente hazai ellátásra, illetve exportra. A sokszínű, illatos szegfűk egyrésze repülőgéppel teszi meg az utat rendeltetési helyére. A tiszafüredi Háziipari Szövetkezetben tőkés exportra készítenek fűzfabútorokat, évi 19 millió forint értékben. Képünkön Magyar Józsefné, az országos kosárfonó verseny első helyezettje gyermekfotelt fon írta: dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke Életszínvonalunk meghatározó eleme a lakásellátottság, a közművek, a közlekedés színvonala, a szociális, az egészségügyi, a művelődési és a gyermekintézmények hálózata, a kereskedelmi ellátottság és a többi hasonló intézmény szolgáltatásai. Az életszínvonal-politikai célok megvalósításában más állami szervezetek mellett lényeges feladat hárul a tanácsokra. A tanácsokról szóló 1971. évi törvény adta meg a tanácsok új gazdálkodási rendszerének alapját. A gazdasági mechanizmus reformjában külön társadalom- és gazdaságpolitikai program volt a tanácsok gazdasági és gazdálkodási önállóságának kifejlesztése, illetve elősegítése. A ta- ‘ nácsok gazdasági önállósága azt jelenti, hogy a tanácsi pénzeszközök milyen jellegű helyi bevételi forrásokból keletkeznek, továbbá, hogy a központi költségvetéshez miként kötődnek. A gazdálkodási önállóság pedig a gyakorlatban azt fejezi ki, hogy a tanácsok a hozzájuk kerülő pénzeszközökkel milyen mértékig rendelkezhetnek — önkormányzati jellegüknek megfelelően — saját elhatározásaik szerint, az ágazati és területi érdekek figyelem- bevételével. A tanácsi gazdálkodásban új munkastílus alakult ki, melyben fokozottabban érvényesül az a szemlélet, hogy a lakosság növekvő szükségleteinek biztonságos kielégítése az alapvető __ célkitűzés. Az ellátási feladatokat a település szerepköre befolyásolja. flz előzőekben jelzett elvek és szemléleti mód hatása érződött az 1976—80-as évekre összeállított középtávú pénzügyi tervekben. Kidolgozásuknál figyelembe kellett venni, hogy a tanácsok pénzügyi lehetőségei a népgazdaság anyagi lehetőségeinek függvényében változtak, és a központi szabályozás követelményrendszere a tanácsokra is szigorúbb előírásokat tartalmazott. A költségvetés és a fejlesztés előirányzatai az ötödik ötéves tervre együttesen meghaladják a 12 milliárd forintot, amelyből mintegy kétharmad rész a költségvetési, közel egyharmad rész pedig a fejlesztési célkitűzéseket szolgálja. A kultúrális ellátásra fordított költségvetési kiadásaink középtávon meghaladják a 3.4 milliárd forintot, amely többek között mintegy 16 ezer óvodai hely, 1800 általános iskolai tanulócsoport, 2 ezer 800 középiskolai diákotthoni hely költségeinek fedezetét biztosítja. A lakosság egészségügyi és szociális ellátottságát javító kiadások közel 2.4 milliárd forintot tesznek ki. Ez az előirányzat szolgál többek között a 2 ezer 700-nál is több kórházi ágv. a 2 ezer 500-on felülj bölcsődei hely fenntartására, közel kétszázhúsz orvosi körzet költségeinek fedezésére, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Jelentős súlyt képvisel terveinkben a gazdasági ágazatban szereplő: mintegy 300 millió forintos előirányzat, amely a tanácsi utak, hidak karbantartását és javítását biztosítja. Az állami lakóházak javítására szolgáló keretek mintegy 230 millió forintot képviselnek. Az ötödik ötéves tervben már lehetőség volt a fürdő-, valamint településtisztasági szolgáltatások ártámogatásának tanácsi megtervezésére. Ez az összeg középtávon megközelíti az 50 millió forintot. Tanácsi beruházásaink tervezett, 4 milliárd forintot elérő értéke alapvetően az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága cselekvési programjában rögzített életszínvonalpolitikai célkitűzések fedezetét szolgálja. A beruházások súlypontját a lakásépítés képezi. A rendelkezésre álló előirányzatokból több mint 1.6 milliárd forintot fordítunk az úgynevezett célcsoportos tanácsi lakásokra, illetve kapcsolódó létesítményekre, ez 2500—2600 lakás felépítésére elegendő. Megyei szinten természetesen ennél jóval több, 15—18 ezer lakás megépítése várható, ezek egy része telepszerű, többszintes társasház, illetve magánlakás és családi ház. 1976-ban és 1977-ben összesen több mint 7 ezer lakás épült. Társadalom politikailag igen fontos feladata a tanácsoknak az ötödik ötéves terv időszakában a vízcsatorna- és a közműhálózat fejlesztése. A közműhálózat szoros kapcsolatban van a települések általános fejlesztési célkitűzéseivel, de az iparfejlesztés, az urbanizációs folyamatok, a közintézményhálózat bővítése is szükségszerűvé teszi, hogy az anyagi eszközök jelentős hányadát vízgazdálkodási feladatok megvalósítására fordítsák a helyi tanácsok. Az egészségügy területén a leglényegesebbnek tekinthető a negyedik ötéves tervben megindított és az ötödik ötéves tervben folytatott kórházi rekonstrukciós program, amelynek keretében Szolnokon a már átadott 268 ágyon kívül fölépül egy 400 ágyas kórházi pavilon, Jászberényben pedig befejeződik egy gyermékosztály építése. A kulturális ágazatban az óvodai hálózat fejlesztését mintegy háromezerrel több hely- jelzi, és ezzel 1980 végére a megye ellátottsága várhatóan meghaladja a 70 százalékot. Az általános iskolai osztályterem-ellátottság ma is égető gondunk valamennyi városunkban és számos községben. Ezért javítása, együtt a szakmunkásképző intézetek hálózatának bővítésével. kiemelt fejlesztési célunk. Á középtávú terv első két évére eső költségvetési előirányzataink túlteljesülnek, fejlesztési céljaink általában megvalósulnák. Művelődési és egészségügyi beruházásainkban lemaradás, más területeken némi túlteljesítés várható. A többletteljesítést a terven felüli társadalmi munkával és koordinációval épülő létesítmények biztosítják. A költségvetési gazdálkodás előirányzatai az 1976—77. években meghaladták a középtávú terv ezen időszakára eredetileg ütemezett kiadásokat. Több olyan központi intézkedés látott napvilágot, amelynek költségvetési hatása növelte a tanácsok előirányzatait, így például a központi árrendezésekkel összefüggésbe hozott szociálpolitikai intézkedések pénzügyi fedezete, az egyes ágazatokban végrehajtott bérrendezések- a nyugdíjak emelése. A költségvetési gazdálkodás a középtávú tervidőszak első két évében alapvetően tervszerű volt. Zavarta azonban a gazdálkodás folyamatát, hogy a tanácsi pénzalapok mintegy 50 százalékát képező vállalati befizetések több esetben nem a tervezett mértékig valósultak meg; egyes helyi tanácsoknál egyensúlyi problémák is keletkeztek. Ilyen körülmények között az ágazati és a területi célkitűzések összehangolása gondokat okoz. Jellemző például, hogy az olyan tanácsoknál, ahol a bevételi helyzet kedvezőtlenül alakult, a pénz'- eszközök hiányában a kívánatosnál kisebb anyagi erőt fordítottak a köztisztasági, a parkgondozási feladatokra. mert ezt könnyebben elviselték, mint péLdául az óvodák korlátozott működtetését. A fejlesztési alap (beruházások) értéke évenként közel 800 millió forint körül alakul. Az 1977. évi várható teljesítés is ennek felel meg. így időarányos teljesítés várható. Legfontosabb célja most is a lakásépítés. 420 állami és mintegy 700 télep- szerű társaslakás befejezése, a 90 bölcsődei hely, 42 általános iskolai tanterem. 675 óvodai hely megépítése- a szolnoki vízmű részleges üzembe helyezése. A vállalatok, üzemek szövetkezeti gazdaságok munkáskollektívái. szocialista brigádjai szívesen hoznak áldozatot az életszínvonalat közvetlenül befolyásoló, a lakosság ellátását szolgáló tanácsi feladatok megvalósításáért. Előfordul azonban olyan szemlélet is — szerencsére egyre ritkábban —, hogy a nem tanácsi gazdaság vezetői, szervei elvárják, hogy a tanács, — az egész lakosságot érintő — fejlesztési célkitűzéseiben a vállalati (csoport) érdekekhez igazodjék. Tanácsaink a kapcsolatok bővítésével együtt javítják a tájékoztató és felvilágosító munkát azért, hogy a gazdasági és egyéb kapcsolatok tervszerűbbek. megalapozottab- bak legyenek, jobban szolgálják a közös érdekeket. A helyi tanácsok és “a nem tanácsi szervek együttműködését — az egységes terület- fejlesztési terveken alapuló gazdasági jellegű koordináció eredményesen elősegíti. Csupán a tanácsok fejlesztési alapjában megjelenő — megállapodásokkal megalapozott — befizetések összege (lakásépítéshez, közművekhez, gyermekintézményekhez, üzlethálózathoz- szolgáltatáshoz) meghaladja a 600 millió forintot. Eddig az időarányos részt kevés kivétellel terv szerint át is utalták a gazdálkodó szervezetek. A vállalati szabályozók módosításával egy- időben azonban tapasztalható megtorpanás. A tanácsok és a lakosság kapcsolata a szocialista demokrácia kibontakoztatása eredményeként az eltelt két évben tovább javult, és ez kedvezően éreztette hatását a helyi fejlesztési feladatok megoldásában. A feladatok széles körű ismertetése, falugyűléseken és különböző lakossági, társadalmi fórumokon történt megtárgyalása, a vélemények. igények összegyűjtése. figyelembevétele megalapozza a lakosság tevékeny közreműködését a tanácsi munkában, a város és községpolitikai tervek megvalósításában. Jó kifejezője ennek a társadalmi munka értékének alakulása. A fejlesztések százainál találkozhatunk már társad,almi munkásokkal. Csupán jellemzésül: az 1971- ben még 53 millió forintot érő társadalmi munka 1976- ban már a 270 milliót is meghaladta. Az ötödik ötéves tervben elért eredményeink — a gondokkal együtt is — arra ösztönöznek, hogy a középtávú terv 1978. évi célkitűzéseit fegyelmezett és jól szervezett, hatékony munkával valósítsuk meg. Az 1978- as gazdasági évnek a tanácsi gazdaságban is különös szerepe van. Befejeződnek a tervidőszak elején megkezdett jelentős beruházások, indulnak az ötödik ötéves teiv végéig még befejezésre tervezett fejlesztéseink, és már foglalkozunk a hatodik ötéves terv megalapozó számításaival is. A feladatok végrehajtása az irányítószervező és ellenőrző munka magasabb szintű lebonyolításával valósítható meg. A következő év tennivalói az eddigieknél is nagyobb felelősséget rónak a tanácsi testületekre. az operatív végrehajtást lebonyolító szakigazgatási szervekre. A megyei tanács már jóváhagyta és a közeljövőben kerül a helyi tanácsok testületéi elé az 1978. évi terv- javaslat. Igen lényeges, hogy mind a tervezés, mind a végrehajtás során — adott anyagi lehetőségeiken belül tanácsaink fokozott gondot fordítsanak a társada- lompolitikailag kiemelt feladatokra, mivel csak így biztosítható — az éves operatív terv megvalósításával — a középtávú 'terv célkitűzéseinek teljes körű érvényre juttatása.
