Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-25 / 303. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. december 25. Ünnepek között ólesik a pihenés, vi­1 tathatatlan. Az em­ber hajtja magát he­tek. napok óta. Nem­csak a munkával, — azért is, hogy jó ünnepe legyen, kedvére tölthesse a piros- betűs napokat családjával. A karácsony két napja után egy hét se telik el, s az új esztendő küszöbén ismét ün­nep következik. Ünnep, ünnepek. Lassab­ban múlnak, mint a hétköz­napok, s annyira az otthon- a család napjai- hogy legfel­jebb rokon, szülő látogatásá­ra lápünk ki hazulról. Talán ezért is van, hogy ilyenkor átgondoljuk a búcsúzó évet, felidézzük eseményeit. Ezek az események leginkább a hétköznapokhoz kötődnek, s többnyire a munkához, amelyből élünk, s ami értel­messé hasznossá teszi éle­tünket. Ha így vizsgáljuk a búcsú­zó id,ei tizenkét hónapot, ta- * Ián kimondhatjuk: eredmé­nyes volt, teli lendülettel, jobbja' törekvéssel. Olyan munkasikerek születtek, amelyek nyomán itt, Szol­nok megyében is gazdagabb lett az élet. Csak az Állami Építőipari Vállalat munkája nyomán ezernyolcvannégy család költözött korszerű- kényelmes otthonba. A me­gyeszékhelyen és másutt új boltok, ABC áruházak épül­tek, tovább korszerűsödött a közlekedés, egész éVben meg­nyugtató volt a piaci felho­zatal és ár, , általában ki­egyensúlyozott az áruellá­tás. Központi intézkedések is javítottak az életszínvona­lat. Felemelt műszakpótlék szerint fizetik az ipari mun­kásokat, jelentősen növeke­dett a pedagógusok, a nép­művelők. s az egészségügyi dolgozók bére, újabb ösz­tönző nyugdíjrendelkezések biztosították az idős embe­rek nyugodt hétköznapjait. Történt persze sok más jó dolog is. Az például, hogy Jászberény két hírneves, nagy, gyára. — az Aprító- gépgjtár és a Hűtőgépgyár' — december közepén teljesí­tette éves tervét, hogy a Ti­sza Cipőgyárból az év vége előtt minden szovjet export- szállítmány, útjára indult. A rákóczifalvi Egyesült Rá­kóczi Termelőszövetkezet­ben nyolcvanmillió forint „pluszt” hozott a brigádvál­lalások teljesítése, a karca-, gi földeken hektáronként 500 mázsával fizetett a cu­korrépa, s az is idetartozik, hogy ismét rekordtermést takarítottak be megyénkben kenyérgabonából. Sok siker. rangos ered­mény. Nélkülük most sze­gényebb lenne az ünnep. Mert a munka eredményei ott vannak az ünnepi aszta­lon, a fenyőfa alatt, s ott fejekben is. Nincs jobb do­log, mintha dolga végezté­vel, nyugodtan néz újabb hétköznapok elébe az em­ber. Ki-ki számvetést csinál az ünnepek között. Elégedett, elégedetlen magával, mások­kal — aszerint, hogyan élt, hogyan dolgozott az ünne­pek előtt. Számvetést azonban nem­csak az egyén, hanem ki- sebb-nagyobb közösség is készít. Azok a közösségek, amelyek a hétköznapokon együtt dolgoznak, együtt ter­veznek — s talán sokszor már együtt is ünnepelnek. Azok a közösségek, amelyek az év elején terveik, fel­adataik ismeretében mertek többet vállalni, s azért az év minden hétköznapján egy szívvel dolgoztak. zt mondjuk róluk, egyre inkább nem­csak dolgoznak már élnék is szocialista emberhez méltóan. Sokan vannak, jó, hogy sokan van­nak itt Szolnok megyében is. Lassan százezres a szo­cialista brigádok családja. S az ünnep az övéké is. Mi­ként az lesz a hétköznap is. Az ünnepek között és az­után. ­S. J. Nélkülük semmire se mennék Ki tagadná, hogy kezde­ményező.. vállalkozó embe­rekre mindenütt szükség van. Még akkor is, ha az esetek többségében mindez kocká­zattal jár. Hiszen úgy mond­ják: kockázat nélkül nincs siker. — Mi a véleménye erről dr. Kardos Sándornak a tó­szegi Petőfi Tsz _elnökének? — Szerintem a mezőgazda­ságban nagyobb szerepe van a vállalkozó kedvnek, mint az élet egyéb területein. Ugyanis egyik legdinamiku­sabban fejlődő ágazatunk­ban egyszerűen nem lehet lazsálni, hiszen — túlozva és sarkítva a dolgot — ha egy hétig nem olvasom a szaklapokat, máris lemarad­hatok a kutatás, a tudomány legújabb vívmányainak meg­ismeréséről. — No, persze a fejlődést egyéb, az adott helyzetben megváltoztathatatlan ténye­zők is akadályozhatják. Gon­dolok itt a föld minőségére, az eszközellátottságra, és így tovább. Ennek ellenére meny­nyire szabad a mezőgazdász keze, amikor, akár szakiro­dalomból, akár máshonnan, új ismeretekhez jut? — Talán egy példával ér­zékeltethetem, hogy nagyon sok múlik rajtunk. Gondol­jon arra, hogy néhány évti­zeddel ezelőtt mit kezdhetett az a gazdaság, amelynek több ezer hektár szikes legelő, je volt. A legegyszerűbb vá­lasztás szerint szürke marhát nevelt rajta, holott dönthe­tett volna másképp is. Mos­tanra változott a recept: „Ha szikes legelőd van, tarts raj­ta birkát.” Holott nőhet ott lucerna is, és készülhet be­lőle granulált takarmány, betakarítható róla a minden piacon eladható fűmag, épül­het rajta halastó, rizstelep, és még sorolhatnám. Mindez az üzem anyagi erején túl elsősorban azon múlik, hogy, a szakemberek mennyire ké­pesek átlátni a hazai és a nemzetközi lehetőségeket nemcsak jelenleg, de a jö­vőben is. — Ez a tószegi Petőfi Tsz- nek mennyire sikerült? — Igazán nem szeretném, ha dicsekvésnek hatna, de a hetvenes évek elején az el­sők között ismertük fél a ter­melési rendszer, az iparsze­rű technológia alkalmazásá­nak jelentőségét. Az azóta már jól bevált ágazati irá­nyítás bevezetésével se kés­tünk egy percet sem, és a takarmánytermesztést, vala­mint a lucemaüzemet eleve az állattenyésztési főágazat alá rendeltük. — Ugyancsak a kevésbé szokványos megoldások közé tartozik az is, hogy a borjak vásárlásával 1980-ig úgy cse­réljük le az állományt, illet­ve szüntetjük meg a tbc- és brucella-fertőzést. hogy köz­ben a létszám 25 százalék­kal nő, és a tejtermelés inkább emelkedik, mint csök­ken. Nagyobb vállalkozása­ink közé tartozott a nemré­giben felépített, 316 férőhe­lyes tehenészeti telep, amely a saját tervezés és kivitele­zés után mindössze 8 millió forintba került, pedig van benne ellető, borjúnevelő, valamint fekete-fehér öltöző is,- Mivel a gépek, az alkat­részek, a vegyszerek és a műtrágyák ára adott, mi a beruházások költségein pró­báltunk takarékoskodni, és ez azt hiszem, jelen esetben sikerült is, hiszen egy tehén­férőhely alig több, mint 25 ezer forintba kerül. — Végezetül még egy kér­dés: szigorú, kemény kezű vezetőnek tartja magát? — Inkább következetes­nek. Amíg le nem zárunk va­lamit, addig mindenkinek le­het véleménye, de utána nincs vita. Szerencsére ke­mény kézre mostmár nincs is szükség. Tizenkét éve dol­gozunk együtt, legtöbb mun­katársammal félszavakból megértjük egymást. Egészen biztos, hogy nélkülük semmi­re se mennék. Braun Ágoston Hasznos, de nem varázsszer Vélemények az ÉPSZER Vállalatnál a minőségi bérezés bevezetéséről Emberek vagyunk. Kijöhet a béketűrésből a szocialista brigád vezetője ugyanúgy, mint bárki más. Még a sap­káját is a földhöz csaphatja mérgében, mert nincs meg a pénz, amire számított. Csak­hogy a miértjeire pontos vá­laszt tudnak adni felettesei: nem volt jó a minőség. Doku­mentum van róla, mint min­den munka értékeléséről. Egy kis papír. Augusztus óta is­merik a szolnoki Építési és Szerelőipari Vállalatnál, jö­vőre pedig szidják vagy di­csérik az ország minden épí­tőipari munkahelyén. fl cetli tartalma Markoth István, az ÉP­SZER munkaügyi osztályá­nak vezetője: — Ez a kis papír csali kö­vetkezménye ei"' miniszteri rendeletnek, amely a munka minőségi színvonalát növelő, ösztönző, hogy szaknyelven fejezzem ki magam: bérfor­ma, alkalmazásáról szól. Hogy nálunk már bevezették ezt? Mi kísérleti jelleggel júniusban és júliusban pró­baelszámolást készítettünk. Tanácskoztunk. megbeszél - tünk, latolgattuk a rendelet előírta százalékokat, meg­kérdeztük a dolgozókat és aztán megszületett ez a kis cetli. Mit is tartalmaz? Ha az anyag, amivel dolgozik a munkás, rosszabb, de a vég­zett munka minősége első osztályú, akkor kifizethető öt százalék prémium. Ha az elvégzett munka minősége egyezik _az anyag kategóriá­jával, akkor a rendes fizeté­sét kapja a dolgozó, de ha a munka alacsonyabb osztá­lyú, akkor annak csak kilenc­ven százalékát, ha még rosz- szabb, 85 százalékát találja a borítékban. Tehát 1977 februárjában megszületett a rendelet és augusztusban az igazgatói intézkedés. Hogyan fogadták a munkások? Erről beszél Lőrincz János kőműves bri­gádvezető : — Kétkedve . . . Első időben tartottak tőle, de amikor megkapták a fizetésüket, már biztosak voltak benne, hogy aki becsülettel dolgozik, annak ott a pénze a kuper­tában. Szükség volt erre , az intézkedésre. Nem azt mon­dom, hogy régebben nem vi­gyázott a minőségre a dolgo­zó. csakhogy most még ke­vésbé csapja össze a munkát. Azt mondtuk, legfeljebb vas­tagabban teszi rá a vakolást a következő, s kiegyenesedik a girbe-görbe fal. Csakhogy ez időbe telik ám a másik­nak. A művezető s a brigád- vezető veszi át a terepet, ők mondják meg. ilyen az anyag minősége, és ők adják áldásukat a munka jóságá­ra. Volt már itt a Bajcsy úti építkezésen is fizetéselvonás. Prüszkölt a dolgozó, de meg­mondtuk: ..Koma, ez nem jó.” Nehéz dolog valamire rá­mondani, hogy rossz, Bodó József brigádvezető jól tud­ja ezt: — Fülest is ígértek már nekem. Szerencsére a brigád többi tagja mellém állt. Mondtam is akkor: nem fog­lalkozom a pénzzel, nem ér­tek én ahhoz, csak a dolog­hoz. Állni kell a személyes­kedést is. mert így van szín­vonal. Az „intézkedés” óta nem volt a minőséggel prob­léma, nem volt levonás sem. Megsértődik, elmegy A vállalatnál tavaly hét- száztizenöten dolgoztak, az idén hétszázhetvenen. (Rit­kaság ez a munkaerőhiányos idők közepette. (Adamik András munkavezető azon­ban hozzáteszi: — Bizonyos szakmák eseté­ben van ember bőven, má­soknál éppen fordítva. Sok­szor előfordul, hogy le kell jönnie az „állásból” a kő­művesnek habarcsért. Beoszt­ják a szakmunkások: ma én vagyok a segéd, holnap te. Kellenének a segédmunká­sok. A meglévőknek vigyázva szólhat az ember, mert meg­sértődnek, elmennek. Már­pedig azt nem engedhetjük meg, hogy a minőség romol­jon. Jön a beruházó, ő is megnézi, azt mondja, ez má­sodosztályú. Ha én elsőnek ítélem meg anyagilag, erköl­csileg felelek érte. Szóval zsebbe nyúló kérdés ez. Az­tán az anyagok ... A vállalat többnyire első osztályú anya­got vásárol. Előfordul ám, hogy ez csak a papíron szere­pel így, valóságban agyagos a kavics, rossz a tégla, a ce­ment. Még szólni se lehet, mert megorrolnak ránk, sor- banállás van az anyagokért. Szerintem más helyeken is be kellene vezetni ezt a mi­nőségi bérezést. Egy épület elkészítésében 128 szakma képviselői vesz­nek részt, közvetve vagy közvetlenül. S ha jó minősé­gű munkát adnak ki kezük alól, akkor is közbejönnek előre nem számított esemé­nyek. Táborosi Ferenc műve­zető mérgesen olvassa fel az éjjeliőr bejegyzését: — „Az éjszaka különösebb esemény nem történt, csak a harmadik lépcsőházat törték fel.” A műszaki átadásra vá­ró épületnél kitépve a veze­tékek, legrúgva a falak. Bodó József brigádvezető kommentálja: — Hasonló látvánnyal, ha nem is ilyen pusztítással, né­ha találkozhatunk az épít­kezéseken. Nem becsülik meg egymás munkáját az embe­rek. Hajrá idején összejön több szakma, mindenki siet, nehéz is megoldani, hogy az asztalos ne tegye tönkre a kőműves munkáját, a vil­lanyszerelő a festőét, de mondhatnék még sok példát. Hem varázsszer Az ÉPSZER Vállalatnál a tapasztalatok azt’ mutatják, hogy hasznos intézkedés volt a minőségi bérezés beveze­tése, de nem varázsszer. Se­gíti a minőségi javítását, jó munkára ösztönzi a dolgo­zókat, tevékenykedjenek az építkezés bármely posztján. Az elvonásokkal megnő a kiadható prémium, a mozgó­bér mennyisége is, ez lehető­séget ad a differenciáltabb bérezésre. Ahhoz azonban, hogy egy épület határidő előtt jó minőségben elkészül­jön. kell még más is. Kelle­nek jó üzemszervezők, kelle­nek szorgalmas, öntevékeny szocialista briádok, társadal­mi munkák — és valljuk be — túlórák, fegyelem és még sorolhatnánk . . Hajnal József ZÁRSZÁMADÁS ELÖT1 A TSZ-EKBEN Ezekben a napokban nagy a sürgés-forgás, a. számolás a tsz-irodákban. Zárszám­adásra készülnek a termelő­szövetkezetek a megyében csakúgy, mint az országban másutt is. Nagy feladatot kellett meg- oldaniok a megye tsz-einek ebben az évben: ahhoz, hogy az ötödik ötéves terv célki­tűzéseinek eleget tehessenek, az elmúlt esztendei lemara­dást pótolniuk kellett. Csak­hogy a mostani év is tarto­gatott meglepetéseket a me­zőgazdasági üzemek számá­ra. Szolnok megye tsz-eit olyan elemi csapások érték, amire példát nem találunk, amióta a termelőszövetkeze­ti mozgalom kibontakozott Magyarországon. Tavasszal még az ár- és belvíz ellen kellett minden erőt mozgó­sítani, aztán pedig a nyár eleji aszályos idő sanyargat­ta a növényeket. Az ősz sem „jött üres kézzel”: szeptem­ber végén 8000 hektáron tel­jesen elpusztította a növé­nyeket és 70 000 hektárnál nagyobb területen különböző mértékben károkat okozott a fagy. A kedvezőtlen körűimé- - nyék ellenére is jó évet zár­hatnak a megyei termelő- szövetkezetek. Termelési ér­téküket, ami ebben az esz­tendőben 8,1 milliárd forint, az 1976-os évihez képest több mint hét százalékkal nö­velték. A tiszta árbevételük is növekedett: az előző évi­hez képest csaknem három százalékkal lesz több. A leg­biztatóbb viszont az, hogy a nyereség a tavalyinál 12— 14 százalékkal magasabb lesz. Viszont néhány gazdaság veszteséges évet zárt. Javult a termelőszövetkezetekben a fogyasztás és a felhalmozás aránya, ez utóbbi javára. Ez­zel egyidejűleg nőtt a tagok részesedése is. Egyes ágazatokban egészen kiváló eredmények születtek. Rekordtermést adott a búza. a gazdaságokban a tavalyinál 11 százalékkal többet takarí­tottak be hektáronként, s ez­zel Szolnok megye a hetedik lett az országos rangsorban. Kukoricából csaknem 14 má zsával többet törtek le átla gosan a megye tsz-ei. pedi tavasszal nagyon meg kel lett küzdeni azért, hogy en nek az értékes növénynek vetőmagját a földbe juttat hassák. A vetésterület, töb mint feléről előbb a vize kellett elvezetni, aztán pe dig az aszály késleltette kukorica kelését. Mindeze ellenére ígéretesen szép állt mány fejlődött ki a tábla kon. csakhogy a korai fag ezt a növényt sem kímélt« Ilyen körülmények között a 1977-es év; kukoricatermé a gazdaságok dolgozóina szorgalmas munkáját' dicsér A cukorrépa 60 mázsávc adott többet hektárohkén mint az előző évben. A j eredmény ellenére volta gondok ezzel a növénnyel i: főleg az átadás-átvételnél. A ipari növények közül javul a napraforgó termésátlag: de lehetett volna jobb is. h némely gazdaságban jobba odafigyelnek a termeszté technológiájára. Jelentősen nőtt a megyé ben az állatlétszám. Szarvas marhából összesen tíz szá zaiékkal van több a tsz-ek ben az előző évinél, s gyara nodott a tehénállomány i; Fellendülőben van a nagy üzemi sertéstartás, vágóser tésből 30 ezer darabbal töb bet adtak le a tavalyiná ugyancsak nőtt a baromfi és juhállomány. Az eredmények mellel .nem hallgathatjuk el a gon dókat sem. Nem a fontos ságának megfelelően kezeli! például a tsz-ekben a mellék termékeket, sok helyütt el égetik a szalmát és a kuko ricaszárat. A búzatermesz tésnél többen a nagyobb tér mést adó, de gyengébb mi nőségű fajtákat termesztik Még mindig magas a silóku korica aránya, szemeskuko ricából legalább 4000 hektár ral többeteken vetni jövőre Az 1977-es év eredménye nehézségek közepette szülét tek. De a tsz-ek ennek elle nére megteremtették a to vábblépés lehetőségét. A. L A MEZŐGÉP törökszentmiklósi gyárának öntödéjében naponta 14 tonna öntvényt készítenek. Képünkön Lékó István a kész munkadarabokat köszörűvel tisztítja

Next

/
Oldalképek
Tartalom