Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-20 / 298. szám

1977. december 20.

SZOLNOK MEGYEI NÉPJ.AP

3

Aranyvasárnapon csúcs a Centrumban

Több ezer vásárló az üzletekben, áruházakban

A héten még újabb áruszállítmány érkezik

HOGYAN ÉLÜNK - HOGYAN ÉLJÜNK

Változó élet, változó táplálkozás

Egy gombostűt se lehetett leejteni a szolnoki Centrum Áruházban

A vasárnapi megszokott nyugalomnak se híre, se hamva nem volt az utcákon hétvégén, az aranyvasárnapon. Rengeteg ember sietett kisebb, nagyobb csomaggal a kezében. Az üzleteket, áruhazakat vevők ezrei lepték el. Mindenki igyekezett bevásárolni karácsonyra, hiszen már csak négy nap van az ünnepig.

A megyeszékhely legnagyobb áruházában, a Centrumban vasárnap délelőtt egy gombostűt sem lehetett volna leejteni, mert annyian vásároltak. Legtöbben a konfekciót, a játékokat, az üvegárukat, a műszaki cikkeket — televíziót, magnetofont

— keresték. De sokan válogattak a női, a férfi kötött divatcikkek, a méteráruk, a különféle ajándéktárgyak — órák, ékszerek — között. Az aranyvasárnap 944 ezer forint forgalmat „hozott”, 100 ezer forinttal többet hagytak az áruházban a vásárlók, mint a tavalyi aranyvasárnapon. A Centrumban közvetlen az ünnepek előtti napokban is nagy áruválasztékkal

— mintegy 44 millió forintos készlettel-várják a vevőket. A héten is érkezik újabb szállítmány.

Az iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat üzleteinek, áruházainak eladói sem panaszkodhattak az aranyvasárnapi

forgalomra. Az összes bevétel 2 millió 900 ezer forint volt. Ez az összeg több mint 20 százalékkal haladja meg a tavalyit.

Szolnokon a Sztár áruházban alig lehetett megmozdulni. Az eladók a négyórás nyitvatartás alatt megállás nélkül dolgoztak. Az eredmény: 500 ezer forint forgalom. A DOMUS áruházat is sokan keresték fel. Karácsonyra több család új otthonba költözik — kell a bútor, a különböző lakásfelszerelési cikk. Az áruház ebben a hónapban eddig mintegy 13 millió forintos forgalmat bonyolított, ebből 8,5 millióért bútort vettek. Az arany- vasárnapot 400 ezer forinttal „zárták”.

A Kisker többi boltjaiban is rengeteg vevő fordult meg. Divatcikkekből 800 ezer forintért vásároltak. Jászberényben a Fantázia divatházban 130 ezer forint értékű inget, pulóvert, fehérneműt adtak el. Konfekcióból 600 ezer, villamossági cikkekből 340 ezer, háztartási felszerelésekből 190 ezer, sport- és játékszerekből 250 ezer, méterárukból 200 ezer forintnyi kelt el. A szolnoki Kul- turcikk áruházban 150 ezer forintért vásároltak a szülők játékot és sportszereket.

Még ilyen aranyvasárnap nem volt a tizenhárom év alatt — mondták a Képcsarnok Vállalat szolnoki boltjában, az Aba Novák teremben. Az idei aranyvasárnapon 58 ezer forint volt a bevételük. Legkelendőbbnek az iparművészeti ötvös és bőrtárgyak bizonyultak, de vettek ajándékba festményeket, rézkarcokat, kisplasztikákat, faliszőnyegeket is.

Jutott vásárló a Május 1. Ruhagyár Magyar utcai Ele- gant boltjába is. Csinos női, férfi és serdülőknek való kabátokból, kosztümökből,

szoknyákból, nadrágokból válogathattak a vevők. Főként a téliesitett bőrkabátokat vitték, de nagy sikerük volt a fiataloknak való műszőrme bundáknak és a téli szövetből készült női és lányka kabátoknak. Az üzlet az aranyvasárnapon 60 ezer forintot árult.

—sze —

Új lakásban köszöntik az új esztendőt

Munkáslakásokat adták át Berekfürdőn '

Sokáig emlékezetes marad az idei karácsony és a szilveszter annak a tizenhat berekfürdői munkáscsaládnak, akik tegnap vették át új otthonaik kulcsát az Üvegipari Művek karcagi gyára és az OTP Szolnok megyei Igazgatósága közös ünnepségén.

Zagyi János, az MSZMP Karcag városi Bizottságának első titkára köszöntötte az új lakástulajdonosokat akik

mától beköltözhetnek a két, egyenként 8 lakásos, kétszintes lakóépületbe. A városi pártbizottság titkára elmondotta beszédében, hogy a berekfürdői munkáslakások megvalósítása annak a mun- káslakás-építő akciónak a része, amelynek során 1973 óta Szolnok megyében 1300 lakás épült meg, közülük 850 az OTP beruházásában.

Az Üvegipari Művek karcagi üveggyára, mint nagy munkáslétszámot foglalkoztató üzem 1972-ben kötött megállapodást az OTP megyei igazgatóságával 48 lakás építésére. Eddig 28 lakás készült el, köztük az a 16 munkáslakás, amelyet tegnap adtak át. Karcagon összesen 73 munkáscsalád jut az ötéves tervben kedvezményesen új lakáshoz, közöttük még újabb húsz üveggyári dolgozó.

Zagyi János beszéde után Szűcs Ferenc, az OTP megyei igazgatója adta át a kulcsokat a többségében fiatal házas új lakástulajdonosoknak. Velük együtt a vendégek is megtekintették az egy plusz két félszobás összkomfortos öröklakásokat, amelyek a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet építőrészlegének jó munkáját dicsérik. A korszerű, szép lakásokat az építők nemcsak jó minőségben hanem határidőre készítették el. '

A munkáslakás-építő akció folytatásaként a jövő év elején kezdik meg az erre a tervidőszakra ütemezett további húsz munkáslakás alapozását, a hatodik ötéves tervben pedig negyven fizikai dolgozójának építtet új otthont Berekfürdőn az Üvegpari Művek karcagi gyára.

T. F.

I Mondhatni, örökzöld téma: mennyit eszünk, pontosabban miből mennyit, továbbá miként ártunk egészségünknek a helytelen táplálkozással? Jönnek az ünnepek, az evés- ívás tán legfőbb idénye, helyénvaló tehát, hogy megkérdezzük a szakembertől: hol is tartunk?

Az Országos Élelmezéstudományi Intézet néptáplálkozási osztályának vezetője, dr. Bouquet Dezső vázolja föl a pillanatnyi helyzetképet:

— Sokan emlékeznek még arra, hogy milyen volt a lakosság táplálkozási színvonala, kultúrája a felszabadulás előtt, és azt követően is még hosszú ideig. A háború utáni esztendőket az jellemezte, hogy az emberek mindenekelőtt jól akartak lakni. Ez a „jóllakási periódus” hozzávetőleg eltartott az 1950- es évekig, amikor is nem a minőség, hanem a mennyiség, főként a több kalória fogyasztása volt a mérvadó. Igaz, a táplálkozási szempontból értékesebb tej és hús, valamint zöldség és gyümölcs nem is volt mindig kapható az üzletekben. Maradtak tehát a zsíros ételek, a sok kenyér, a burgonya, mely utóbbi egyébként

— erre még visszatérek — több szempontból is hasznos eledel.

— A minőségi változás szakasza tehát a hatvanas évek

elejétől számítódik?

— Igen, de az évszázados hagyományok változatlapul hatnak, főként faluhelyen — válaszolja az osztályvezető.

— Mindenesetre a gazdasági gyarapodás megtette a magáét, van elegendő élelmiszer mindenütt az országban. S ami legalább ennyire fontos: az emberek ezt meg is tudják vásárolni, jóllehet nem tagadhatjuk: a szerény nyugdíjból élők, valamint a sokgyermekes családok nem mindig gond nélkül.

Tény és való azonban, hogy a mai legfőbb akadály az egészséges táplálkozás általánossá válásának útjában: a szokások hatalma. A háziasszonyok ma is úgy főznek többnyire, mint ahogy anyjuktól, nagyanyjuktól megtanulták. Ha valaki faluról városba kerül, avagy fizikaiból szellemi munkássá lesz, ezzel még nemigen változtat étkezési szokásain. Ily módon ma egyike vagyunk azon országoknak, amelyek lakói a legtöbb — átlagosan napi 3200 — kalóriát fogyasztják. Miközben életmódunk változik, mind, több a gépkocsi, mérséklődik fizikai aktivitásunk, aminek következményeként alacsonyabb a kalóriaszükségletünk is. Nem véletlen tehát, hogy hazánkban meglehetősen sok az elhízott ember. Egyes, termé- szetesen hozzávetőleges becslések* szerint az állampolgárok 25—30 százalékának van súlyfölöslege.

— Mi a teendő?

— Egyebek között gyorsabban kell korszerűsíteni a konyhatechnikát, az ételek elkészítésének módját. Több alufóliára, grillsütőre lenne szükség a háztartásokban, amelyekben pusztán a kuktafazék terjedt el eddig úgy, ahogy. Kedvező jelenség már, hogy növekedett az állati eredetű hús, tej. tojás — fehérjék fogyasztása, ami felére tehető a napi 100 grammos átlagos fehérje- adagnak, a másik fele növényi eredetű. Több tejet iszunk, bár kevesebbet az indókoltnál, így nemzetközi összehasonlításban még mindig nem valami jó a helyezésünk. Jónak mondható a

zöldség-gyümölcsfogyasztás nagymérvű gyarapodása, bár jelentősek az évszakos ingadozások. Éppen ezért kedvező, hogy az ország sok településén déligyümölcsöt, valamint mélyhűtött árukat egész évben lehet kapni, hiszen C-vitamint például naponta kell fogyasztanunk. S itt térek vissza a burgonyára, amit gyakorta, úgyszólván mindennap eszünk, s amiben szintén található C- vitamin.

— Tudok olyan irányszámokról, amelyek még több hús, még több cukor fogyasztását írják elő a következő évekre. Mi a véleménye erről?

—■ Mindenképpen nagy pozitívum, hogy állampolgáronként és évenként átlagosan 70 kilogramm a húsfogyasztásunk. Ezt a mennyiséget nem indokolt lényegesen tovább növelni. Véleményem szerint egyáltalán nem fontos utolérnünk az Egyesült Államokat a fejenkénti 100 kilós húsevésben, s méginkább nem a 60 kilós átlagos cukorfogyasztásban. Mi a 40 kilónál tartunk, ami magába foglalja azt a nem kevés cukrot is, amit szüret után adagolnak a musthoz,

illetve amit illegális pálinkafőzéshez használnak föl. Csökkent a burgonyafogyasztásunk, ami ugyan világjelenség, mégsem örülünk neki nagyon, éppen a már említett C-vitamin-forrás miatt. A skorbut akkor szűnt meg Európában, amikor nagyobb mértékben láttak hozzá a burgonya termesztéséhez. Nem csökkent viszont a kenyér és tésztafélék fogyasztása a kívánatos mértékben, bár nem tudjuk, vajon a megvásárolt kenyérből menynyi jut az állatoknak, s mennyit — valószínűleg sokat — dobnak ki a szemétbe. Ugyancsak kedvezőtlen, hogy nem sikerült csökkenteni a zsírfogyasztást, ami olykor még növekszik is. Egy személyre számítva évente átlagosan 24—25 kiló tisztazsírt fogyasztunk, de legalább ennyit „rejtett” zsírként: egyebek között

szalonnában, töpörtyűben és mindenekelőtt zsíros sertéshúsban, A növényi zsiradékok, főleg a napraforgóolaj fogyasztása, elterjesztése szerfölött indokolt lenne.

— Ha nem tévedek, a tennivalók legfontosabbika tehát: a felvilágosítás.

— A háztartások esetében valóban nem tehetünk mást — mondja dr. Bouquet Dezső. — Lenne azonban egy másik út is: a közétkeztetésben, valamint a vendéglátásban módosíthatnának valamit az otthonról hozott szokásokon, hagyományos ételeken, elkészítési formákon. Sajnos, ezt a nevelő szerepet nem tölti be sem a vendéglő, sem az üzemi konyha. De ha még tovább tűnődünk a tennivalókon, úgy eszünkbe jut, vajon miért ne lehetne olyan arányokat teremteni, amelyek a helyes táplálkozásra ösztönöznének? Hiszen az elhízás nem csupán szépséghiba — egészségügyi következményei is vannak. Egyes országokban a biztosító társaságok például a kövér embereket csakis magasabb díjért hajlandók biztosítani, mert jól tudják, hogy esetükben nagyobb a kockázat. Sok betegséget sorolhatnék föl, amelyre hajlamosít a túlsúly: cukorbetegség, érelmeszesedés, magas vérnyomás, és így tovább. Ezt már korán fölismerték, közhelyként is hat, hogy az elhízott ember élete magrövidül. Bár az elhízásnak sokféle oka van, például hormonális, mégis döntő részben a túlzott kalóriafogyasztásra vezethető vissza.

K. N.

Befejezték az öntözőtelepek vízszivattyúinak javítását a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat tiszavárkonyi géptelepén. Képünkön Szűcs Antal és Molnár

József szivattyúmotort szerel