Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-18 / 297. szám

IO SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. december 18. SZOLNOK MEGYE MÚLTJÁBÓL TISZAJENŐN Es szajolban Újkőkori települések házai kerültek elő Használati eszközök a szajoli korai neolit lakóház padlószintjéről Szolnok megye területén az utóbbi évek megélénkülő régészeti kutatása több érdekes leletet eredményezett a tör­ténelem egy korai, igen fontos periódusából, amelyet új- kőkornak, neolitikumnak nevezünk. Itt ez a korszak - a ra­diokarbon kormeghatározás alapján — az időszámításunk előtti 6-5. évezred fordulójával kezdődött, és meghatá­rozó szerepe volt az egész Kárpát-medence további őstör­téneti fejlődésére. 50 ÉVVEL EZELŐTT ALAKULT A KMP első illegális sejtje A szóban forgó időszak alapvető változást jelentett egész Délkelet-Európában, — a természeti javak egyszerű felhasználásán alapuló úgy­nevezett gyűjtögető életmó­dot háttérbe szorította az élelemtermelés. Ez a leírva olyan egyszerűnek tűnő tör­téneti esemény mégis nagyon bonyolult és rengeteg össze­tevőből állt. Az új, élelemtermelő élet­mód eredményezte az első állandó települések létrejöt­tét, az agyagból formált és égetett edények megjelenését, ettől az időszaktól kezdődik a rendszeres földművelés, va­lamint a vadon élő állatok tömeges megszelídítése, do- mesztikációja. Ez a korszak tehát meg­szüntette a korábbi idők né­peinek vándorlását, amely az új, élelmet adó területek fel­kutatását célozta, illetve a vadászott állatcsoportok vo­nulását követte. A földműve­lés és állattartás mint új „ta­lálmány” ugyanazon földrajzi területen sokkal több ember eltartását tette lehetővé. Kö­vetkezésképpen az élelemter­melés kezdete komoly fordu­lópontnak tekinthető a tör­ténelemben. Mivel ez a gyö­keres változás viszonylag rö­vid idő alatt ment végbe, ezt az áttérést neolit forradalom­nak nevezzük. Ebből az időből nem állnak rendelkezésre írott feljegy­zések, amelyekből informáci­ót kaphatnánk a kor embe­rére, annak életére, s így nem ismerjük az akkor élt népek nevét, a beszélt nyelvet sem. A régészetre hárul az a fel­adat, hogy sok-sok ásatással, házmaradványok, használati eszközök, különböző kultikus tárgyak, egykori temetkezé­sek feltárásával, illetve az ezekből nyerhető informáci­ók felhasználásával, össze­rakja szinte mozaikszerűen a kor történeti képét. Az új kőkor kezdetéről Szolnok megye területén is kerültek elő leletek, Tiszaje- nő, Nagykörű, Kőtelek, Sza- jol az utóbbi idők legjelentő­sebb ilyen lelőhelyei, ame­lyek a Dél-Alföld hasonló korú településeivel együtt a régészet által Körös kultúrá­nak nevezett egységet alkot­ják. A Körös kultúra egy na­gyobb, Délkelet-európai kul­túrkör része volt, amelyhez Jugoszlávia, Románia, Bul­gária és Görögország hasonló korú (kb. 7000 évvel ezelőtti) kultúrái tartoztak. E körön belül a települési forma, az életmód, a tárgyi emlékanyag azonosságai mind azt bizonyítják, hogy a neolitikus életmód ismeretét Kis-Ázsia felől északra ván­dorló népcsoportok hozták magukkal', s a helyi őslakos­sággal megismertetve, velük etnikusan összeolvadva ala­kították ki az első élelemter­melő közösségeket a Balká­non és az Alföldön, A Körös kultúra egykori magyarországi hordozói egy­kori vízparti magaslatokon, tíz-húsz házból álló telepe­ken éltek. Ilyen települések házai kerültek elő Tiszajenőn és Szajolban, s ezek azért is jelentősek, mert ezideig se­hol sem sikerült Magyaror­szágon ennyire jól megfigyel­hető lekóépületeket feltárni. Mindkettő téglalap alapú volt. Az átégett tapasztások- ban megmaradt lenyomatok alapján a házak szerkezeté­re, építésük módjára is kö­vetkeztethettünk. A házfalak és a tető fából és nádból ké­szült, s kívül-belül sárral ta­pasztották be. Minthogy a házakat tűzvész pusztította el, a felépítmény minden NÖi idol töredéke Nagy­körűből használati eszközt maga alá temetve összedőlt, s a sárta- pasztás keményre kiégett. Az omladékréteg eltávolítása után megfigyelhetővé vált a döngölt agyagpadló, s jól ki­rajzolódtak a ház (padló) széleinél a 8—10 cm átmérő­jű cölöplyukak. A Szajolban feltárt ház omladékai alól egy jobb ol­dalán zsugorított női csont­váz is előkerült. Talán a la­kók éppen e halott miatt hagyták el a házat, miután az akkori temetkezési ritus sze­rint elhelyezett tetemre az épületet rágyújtották. A ha­lottak házba vagy a ház pad­lója alá való eltemetése a korai neolitikumban ismert a Balkánon és Kis-Ázsiában is, tehát ez a jelenség a kö­zös eredet egyik ritka bizo­nyítékaként értékelhető. Nagykörűben és Szajolban kis női szobrok, más_ szóval idolok is kerültek elő, ame­lyek a korai élelemtermelő társadalom primitív vallási elképzeléseinek megtestesí­tői, a termékenység emberi alakban való megjelenítései. A földművelő népek gondo­latvilága ugyanis első sorban a közösség fennmaradása, a létalapját jelentő élelem megtermelése körül forgott. A csodálatosan meg-megújú- Tó természet, az elvetett mag­ból varázsszerűen kihajtó növény, a föld termékenysé­ge és ezek ellentéte, az el­múlás és halál jelenségei áll­tak érdeklődésük középpont­jában. A Körös kultúra népessé­géről, életéről a Szolnok me­gyei régészeti kutatások alap­ján már eddig is sok új in­formációval gazdagodtunk, hozzájárulva ezzel az egész Kárpát-medence korai törté­netének megrajzolásához. Természetesen a korai neoli- tikum vizsgálata korántsem befejezett. Szolnok megyében a további cél egy-egy telepü­lés teljes feltárása, s most már a lényegi összefüggések vizsgálata kiterjesztve azo­kat az eddig tisztázatlan bel­ső időrendi kérdések megvá­laszolására is. Dr. Raczky Pál A KMP stratégiai célja to­vábbra is „a proletariátus forradalmi diktatúrája a szegényparasztsággal való szoros szövetségben.” (A magyar forradalmi munkásmozgalom története a KMP 1925-ben. Bécsben tartott I. kongresszusáról) A Tanácsköztársaság meg­döntését követően Szolnok munkásmozgalma súlyos vér- veszteséget szenvedett. A Szolnokon maradt és elfo­gott vezetők legjobbjai Abonyban mártírhalált hal­tak, mások a kínzások kö­vetkeztében örökre nyomo­rékká váltak. Az életben maradt vezetők emigrációba kényszerültek. Többeket hosszú börtönbüntetésre ítél­tek és sokakat Hajmáskérre internáltak. Még a szakszervezetek (Általános Munkásiképző Egyesület) működéséhez is csak 1921. március 1-től vol­tak hajlandók a megyei ha­tóságok hozzájárulni, s csak ez után kerülhetett sor a Magyarországi Szociálde­mokrata párt helyi szerve­zetének reorganizálására. A munkásképző egyesület, mint legális fórum, kedve­ző munkalehetőséget nyúj­tott a baloldali szociálde­mokrata — és azoknak a Tanácsköztársaság fennállá­sa idején kommunistává'vált munkásoknak, akiknek sike­rült elkerülni a letartóztatást. Közülük került ki Tisza An­tal vezetésével az a csoport, amelyik létrehozta, mint­hogy a rendőrségtől enge­dély nem kapott, végül il­legálisan a Magyarországi Szocialista Munkáspárt szol­noki csoportját. A Magyarországi Szocia­lista Munkáspárt szolnoki tagjai elsősorban Tisza An­tal közvetítésével kapcsolat­ba kerültek a Kommunisták Magyarországi Pártjával. 1926-ban azonban még KMP- sejt nem működött Szolno­kon. A Kommunisták az MSZMP-ben dolgoztak a legalitásért küzdve. 1926 végére azonban már napirendé került a Kommu­nisták Magyarországi Pártja Még a pályadíj átvétele előtt kerestük fel a fiatal pá­lyázót Kunszentmártonban, ahol szeptember 1-én kezdte meg friss diplomájával kezé­ben tanítói munkáját a Má­tyás király úti iskolában. — Mióta foglalkozik be­nyújtott pályamunkájával, s kunszentmártoni létére miért éppen Jászszentand- rást választotta feldolgo­zásra? — A jászberényi főiskola hallgatójaként 1975-ben szak­dolgozati témát kellett vá­lasztanom. Inkább irodalmi érdeklődésű vagyok, vagy ta­lán voltam, s a romániai ma­gyar irodalom köréből akar­tam témát jelölni. Ám több tényező is arra késztetett, hogy mégsem így döntsék. Tanárom, dr. Farkas Ferenc — akinek előadásai mindig is vonzottak — ekkor kezdett híveket toborozni a Szolnok megyei földrajzi nevek gyűj­tőmunkája számára. A fel­adat fontosságáról már nem nagyon kellett meggyőznie, hiszen testvérbátyám pél­dája, megszállott néprajzi tudományos tevékenysége, s részben személyes agitációja ezt kétségtelenné tette előt­tem. — Jóllehet testvére az or­szág legkülönbözőbb ré­szein is gyűjt, mégis erő­sen kötődik munkája a Szolnokon szolnoki szervezetének, sejt­jének, esetleg sejtjeinek megalakítása. Erre az adott lehetőséget, hogy a város munkásmozgalmának tö­megerejét adó üzemek (el­sősorban a fűrésztelepek) a szociáldemokrata pártból a Magyarországi Szocialista Munkáspártba átlépett mun­kások vezetése alatt állot­tak. Az MSZMP szervezet vezetői közül Urbán Sándor a Szovjetunióból hazatért kommunista volt, Tisza An­tal pedig 1924—1926-ra meg­győződése« kommunistává vált. Követték őt ezen az úton legközelebbi harcostár­sai Ragó Antal és Tóth Fe­renc is, valamint az ifjúsá­gi mozgalomban dolgozó Gál Gyula. Pótjelentés. Budapesten 1927. március hó 6-án. „Tisztelettel jelentjük, hogy a folytatólag megejtett nyomozás, valamint a szem­besítések során Tisza Antal beismerte a következőket: ... F. év február elején fel­kereste őt Szolnokon Mózes Victor, aki felszólította Ti­szát, hogy vegyen részt az illegitim szervezkedésben, Nagy óvatosságra intette és figyelmeztette, hogy a kom­munista szervezkedés hosz- szú és fáradságos munkát igényel s csak föltétien meg­bízhatót szabad oda bevon­ni. Majd ellátta kommunista sajtóval és utasította, hogy a szervezkedést csak azok­nak a könyveknek az átta­nulmányozása után kezdjék meg. Mózestől kapott: Marx gazdaság-tanát, Stalin —Le- ninizmus, Kun Béla — Alapkövek és 1 drb. Új Március példányt. Végül uta­sítást adott Mózes arra vo­natkozólag is, hogy a kom­munista ifjúmunkásokat a levente szervezetekbe is be kell vinni és ott a bomlasz­tó munkát megkezdeni. Ezen megbeszélésnél Ragó Antal is jelen volt és mindketten vállalták a Mózes által vá­zolt kommunista szervez­kedési munkákat A szer­vezkedésre vonatkozólag Mózes úgy adta az utasítást, hogy a tagokat 3 tagú sej­Tiszazughoz, Kunszent- mártonhoz. Mi az oka, hogy feldolgozásra nem ti­szazugi települést válasz­tott? — Kunszentmárton — szű- kebb hazám — földrajzi ne­vei már 1975-ben kitűnő fel­dolgozásban láttak napvilá­got, így ezt nem választhat­tam. Dr. Farkas Ferenc taná­rom ugyanakkor a Jászság területén szervezi elsősorban a névgyűjtést, s természetes volt, hogy ebbe kapcsolódjak be. Ám ezen túlmenően má­sik szempontom is volt: köz­tudott, hogy Kunszentmárton első lakói nem kunok, hanem jászok. — Mi volt a legnehezebb feladat a jászszentondrási nevek gyűjtésekor, s a fel­dolgozásnál? — Az, hogy új alakulatú, pusztából létrejött település, amelynek szinte nincsen bel­területe: helyesebben az egész határ minden tanyájá­val belterületnek vehető. A kül- és belterület szétvá­lasztására úgyszólván nin­csen mód. Ez hatalmas terep­bejáró munkát igényelt, s a neveknek egészen más tipo­lógiáját, mint egy nagyobb múltú, nem tanyás község. Ugyanakkor példa is kevés állott előttem. Az eddig meg­jelent irodalom (Zala-, So­mogy-, Heves-, Szabolcs me­tekbe kell szervezni, illető­leg beosztani, és hogy egyik sejtnek a másikról tudnia nem szabad.” A sejtek szer­vezése alighogy megkezdő­dött, 1927 márciusának első napjaiban a KMP és az MSZMP elleni kormányter­ror kapcsán Tisza Antalt, Ragó Antalt és Gál Gyulát letartóztatták. Részlet Tisza Antal 1927. március 28-án tett vallomá­sából: — „Az 1925. év. el­ső felében beléptem az MSZMP-be és azóta Szolno­kon a párt részére a föld­munkásók között szervező munkát folytattam és ebben vezető szerepet játszottam. A vádirat. „TISZA ANTAL szolnoki születésű, 32 éves, r. k, val- lású, szolnoki lakos, magyar állampolgár, nős, ími-olvas- ni tudó, vagyontalan, kubi­kos munkás vádlott bűnös az 1921. évi III. te. 1. §-ának 2. bekezdésébe ütköző és ugyanezen § szerint minősü­lő az állam és társadalom törvényes rendjének erősza­kos fölforgatására irányuló vétségben, amelyet elkövetett az által, hogy 1927. év ele­jén Mózes Viktor felszólí­tására a III. Intemacionáré elvi alapján álló Magyaror­szági Kommunisták Pártja Magyarországon leendő meg­szervezésének előmozdítása céljából vállalkozott arra, hogy Szolnokon kommunis­ta sejtszervezést végez és megbízást fogadott el arra is, hogy tagokat fog tobo­rozni a leventék közt a kom­munista ifjúmunkások Szö­vetsége részére, miáltal az említett magyarországi kom­munista mozgalom és szer­vezkedés föltételeinek meg­teremtését, tehát oly mozgal­mat és szervezkedést moz­dított elő, melynek célja az állam és társadalom törvé­nyes rendjének erőszakos felforgatására és megsemmi­sítésére, különösen a magát proletárnak nevező társa­dalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítésére irányult.” S. L gyék névanyaga) aprófalvas vidékeket dolgoz fel, s nem ad fogódzót nagybatárú, ta­nyás települések feldolgozá­sára. — Akkor szinte úttörő jellegű munkát végzett. — Nem egészen. Tanárom dr. Farkas Ferenc már maga feldolgozott több jászsági te­lepülést, amelynek legalább is a határa hasonló volt. Több főiskolai társam is dolgozott a Jászságban, s ez is segített. Ezért is vethettem össze Jászszentandrás anyagát Jászjákóhalmáéval, amelyet Terjéki Éva gyűjtött. — Akkor a jászberényi főiskolán szinte módszer­tani műhely jött létre a nagyhatárú települések ku­tatására, s ennek . ez a munka is szervet része. — Ez kétségtelenül így van. Ám tudjuk, hogy Szege­den, Kecskeméten, Békésben s a Hajdúságban is folyik ha­sonló munka. Szolnok megyé­ben a főiskolával együtt a múzeumok is ilyen irányban dolgoznak. Jóllehet közvetlen kapcsolatunk csak a múzeu­mokkal volt, hiszen egy terv­munka keretében dolgozunk. A más megyékben folyó munkákkal kevés a kapcso­lat, így módszertanilag ke­vésbé ikamatoztathatók az ottani eredmények. Én min­denesetre tapasztalataimat igen jól hasznosíthatom itt, s Nagykunság déli csücskének kutatásában. Dr. Szabó László összeáll! tóttá: Dr. Selmeczi László Földrajzi nevek megszállott gyűjtője Ez évben 25. alkalommal hirdették meg az „Országos Nép­rajzi, Nyelvjárásgyűjtő és Honismereti Pályázatot”. A jubileu­mi évben az ifjúsági kategóriában Barna Mária jászberényi főiskolai hallgató Jászszentandrásról szóló, földrajzi neveket feldolgozó munkája kapta az első díjat. A tiszajenői korai neolit lakóház rekonstrukciója Ruth Tringham nyomán

Next

/
Oldalképek
Tartalom