Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-18 / 297. szám

1977. december 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Teakonyha — családi konyha Valamikor egyedülálló férfiaknak építették a gar­zonlakásokat, amelyekben apró konyhák voltak; eze­ket a teakonyhákat csak reggeli vagy vacsora - lágy tojás és kávé, tea-ké­szítéséhez méretezték. Azó­ta .idejét múlta a tea­konyha elnevezés, megta­nultunk bánni az idővel, hellyel. Sok teakonyhás lakásban családok laknak. Mások úgy találják, hogy nem fontos „táncterem” a főzéshez, jó időbeosztással, ügyes elren­dezéssel megoldható az mi­nikonyhában is, az eredetileg konyhának épült helyiséget pedig átalakítják valami más célra. Kipróbált módszer: érde­mes utánozni, mert bevált. A gyakorlat azt mutatja, hogy a főzéshez megfelelő egy másfélszer másfél méte­res, sőt, még az 1,20-szor 1,20-as kiskonyha is. Csak meg kell szokni a kis terü­letet. Először is gondoljuk meg, mennyivel kevesebbet gyalogol, aki nem vándorol minden lábasért, fakanálért négy-öt métert. A „második műszak” végére kilométere­ket gyalogol a háziasszony. A volt konyhából étkezőt, nappalit, hálószobácskát, ta­nulószobát alakíthatunk — feltéve, ha van szabadba nyí­ló ablaka. - Szőnyegpadlóval, vagy műanyag padlóburkoló­val magunk is leragaszhat- juk, berendezését pedig a cél szabja meg. A konyhánk ezután a volt kamrába köl­tözik, ha van ablaka vagy szellőzése, világítása meg­oldható. Ha nem akkor csak villanyfőzőt szereltethetünk be, fölébe pedig szagelszívót. Megfelelő szellőzés esetén garzon gáztűzhelyet tehetünk a kiskonyhába. Főzés közben ne hagyjuk szét a használt edényeket, hanem rögtön mossuk el, így mire kész az étel, a kony­hánk rendes, tiszta! Általá­ban ritkán sütünk, pedig annyi finom egytálétel ké­szülhet a sütőben. A mini- konyha rákényszerít a sütő­ben sült ételek készítésére. Ha kicsi a konyhánk, toldd /neg némi kényelemmel, és sok ötlettel. Jelszó: „Mindent a falra!” A kényelmet min­denekelőtt a meleg víz adja. Ezt öt-tíz literes elektromos víztárolóval oldhatjuk meg (minimális helyet foglal el, azt is fejmagasság fölött); vagy a konyha melletti für­dőszobából, esetleg az átala­kított, volt konyhából vezet­jük át az ottlevő bojlerból. Változik a munkamódszer, gondoskodjunk arról, hogy minden a kezünk ügyébe es­sen; sok kis polcot, akasztót helyezzünk el. A család ügyes kezű barkácsoló-tag ja egy­kettőre elkészíti. A barkács- boltokban van hozzá minden: léc, deszka, farostlemez, de- koritlemez, műanyagragasztó. Elvünk, hogy az eddig ki­használatlan részeket is hasznosítsuk. Például a kis­konyhának azt a felét, ame­lyik nem a tűzhely felett van, lássuk el álmennyezettel. Ha téglafalunk van, fatipliket használjunk, ha beton, akkor villanyfúróval, csavarral dol­gozunk; fejmagasság felett körülbelül 25 centivel, ké­szen kapható faléceket erő­sítünk a falba két oldalt, er­re szögezzük az álmennyeze­tet, vékony falécekből vagy farostlemezből; burkoljuk le mosható műanyaggal. Ha csak 1.20- szor 1,20-as minikony­hánk van, akkor is nyertünk 1.20- szor 60 centis rakodóte­ret. Ha van könnyű kislét- ránk (vagy ha beszerzőnk egyet), itt elfér az egész élés­kamra. Eléje színes karton­függönyt tegyünk. Az ál­mennyezetet, vagy egy részét beporozhatjuk, edények apró­ságok tárolására. Munkaasz­talunk lehajtható, falra erő­sített lemez legyen, színes de- koritborítással — ha felhajt­juk, teret nyerünk. Azonos színű dekorittal borítsuk le a falnak minden szabad részét. A dekoritra függönysínt, akasztókat, kis fűszerpolcot teszünk — hogy mindent a kezünk ügyébe rakhassunk, és megsokszorozzuk az adott területet. A pici helyiséget ne színez­zük agyon, mert tarka, zűr­zavaros összkép lesz. P. G. MESE M essze, messze, még az Óperenciás-tengeren is túl, szép Csodaor­szágban kis hercegnő szüle­tettk Bölcsője köré gyűltek a tündérek meg a tündérki­rálynő. Nézték a kislány ál­modó arcocskáját, majd a ki­rálynő fölemelte a kezét, s így szólt: — Ajándékozzátok meg ezt a gyermeket azzal, amit leg­értékesebbnek gondoltok. Az első tündér az alvó fölé hajolt, s ezt suttogta: — Én varázserőmből olyan szépséggel ajándékozlak meg, hogy aki rád néz, úgy véli, tavaszi virágot lát. — Én — mondta a máso­dik — olyan szemmel aján­dékozlak meg, mely áttetsző és mély. mint a tenger kék­je. — Én oly sudár alakot adok neked, mint amilyen a fiatal pálma törzse — ígérte a harmadik. — Tőlem — szólt a negye­dik — földbe rejtett arany­kincseimet kapod. A tündérkirálynő elgondol­kozott. — Az emberek s virágok szépsége elhervad — mondta halkan. — A szem bűbája kihuny az ifjúsággal, de fia­talon is gyakran borítja ho­mályba a könny. A szélvihar derékba töri a pálmát, a kor szele meghajlítja a karcsú alakot. Az emberek meggyű­lölik, aki aranyát nem osztja szét köztük, aki meg szét­osztja, maga marad szegény. Semmi maradandót nem ad­tatok ennek a gyermeknek. — De hát mi maradandó az emberben, s mivel aján­dékozod meg őt te, tündér­királynő? — kérdezték a többiek. — Én jóságot ajándékozok neki — válaszolta mosolyog­va a tündér királynő. — A Nap pompás és fényes, de csupán világító szikla volna, ha nem melegíteni a földet. A szív jósága olyan, mint a Nhp melege: életet ad ... Jó­ság nélkül olyan a szépség, mint illat nélkül a virág. Jó­ság nélkül a gazdaság csupán az önzés gyámola. Jóság nél­kül még a szerelem is csak tűz, mely pusztít és éget. Tudjátok meg, hogy „ a ti ajándékaitok múlandók, de a jóság maradandó: olyan, akár a forrás, melyből minél töb­bet merítesz, annál bősége­sebben buzog. A jóság — az egyetlen kiapadhatatlan kincs. S itt ráhajolt az alvó gyer­mekre, szívét gyengéden megérintette, s ezt suttogta: — Légy jó! A/iagymama szabad ideje A családtagok hajlamosak arra, Hogy a nagymama szabad idejét „beosszák” azzal a jelszóval, hogy ö úgyis ráér, mert otthon van, sok a szabad ideje. Sokszor annyi elvégzendő feladattal bizzák meg a nagymamát, hogy ki sem látszik a munkából. Pedig nem helyes más szabad idejével gazdálkodni, még akkor sem, ha az a család mindig segíteni kész nagymamája, aki szívesen feláldozza minden idejét gyermekeiért, unokáiért. Nagyon sokszor erején felül segít, lemond a pihenésről, szórakozásról, pe­dig arra neki is nagy szüksége lenne. Node azért a nagymamák­nak is jut a mai sok szépből és jóból, csak élni kell a le­hetőségekkel. Ki kell hasz­nálni az értékes éveket, ta­nuljanak meg okosan élni. Erre adunk a fiatalabb és idősebb nagymamáknak né­hány általános, gyakorlati ta­nácsot. A nap kellemes élményei közé tartozik az étkezés. Te­rített asztalon tálalva, barát­ságos hangulatban jobban esik az étel. Ne sajnáljuk te­hát a fáradságot, minden ét­kezésre terítsünk meg, kap­csoljuk be a rádiót, hallgas­sunk halk zenét. Idősebb korban nem mennyiségi, ha­nem minőségi táplálkozásra van szüksége a szervezetnek. Tehát az étrend gyakran tar­talmazzon tejet, tejterméke­ket, friss gyümölcsöt, nyers salátát, zöldfőzelékeket, ha­lat, sovány húst, gyümölcsle­vet. Zsír helyett főzzünk olajjal. Az ételeket jól rág­juk meg. Ha nincs rehdben a fogazatunk, sürgősen hozas­suk rendbe — egészségi és kozmetikai okokból. Az egészséges életmód egyik aranyszabálya: a rend­szeres mozgás. Ez érvényes idősebb korban is. Korunk­hoz és testi erőnkhöz mérten tonázzunk naponta legalább 10 percet és mindennap sé­táljunk a friss levegőn. Séta közben vegyünk néhányszor jó mély lélegzetet. Ha mó­dunkban áll és egészségünk engedi, menjünk kirándulni. Testileg-lelkileg felüdít. A testápolást sem szabad elhanyagolni. Éppen annyi gondot kell fordítani rá, mint fiatalabb korban. Nem szé­gyellni való dolog, hanem korszerű életvitelre vall, ha idősebb korban is használunk testápoló szereket és korunk­hoz, egyéniségünkhöz illően, nagyon diszkréten szépítő­szereket. A jólápoltság önbi­zalmat ad. Téves felfogás, hogy a nagymamáknak csak sötét színű ruhák valók. A sötét szín komor s ezzel alá­húzza az életkort, míg a vi­lágos ruha oldja az öregség tüneteit, fiatalos megjelenést kölcsönöz. Természetesen nem szabad feltűnő, élénk színű holmikat viselni, in­kább a pasztell színek hat­nak előnyösen. A szórakozásra, kikapcso­lódásra nagyon sok lehetősé­get kínál az élet. A könyv idősebb korban is a legjobb barát. Olvassunk az idősebb emberek életmódjáról szóló könyveket, sokat tanulhatunk belőle. Örömteli élmény, ha összejövünk saját korunkbeli asszonyokkal kicsit társalog­ni, kézimunkázni, sétálgatni, vagy rádiót hallgatni, tévét nézni. Nagyon egészséges ki- kapcsolódás a kertészkedés, a virágápolás. Az utazás fe­lejthetetlen élmény idősebb korban is, ha módunkban áll ismerjük meg hazánk szép­ségeit, nevezetességeit. A mozi, a múzeum, a színház látogatása sok üres órát tölthet ki, szépíthet meg. És ami a legfontosabb, ne for­duljunk önmagunkba, hanem kísérjük érdeklődéssel a vi­lág eseményeit, az érdeklő­dés ébrentartása friss szelle­mi erőt ad. Az „örök fiatalság” titka, ha az élet apró örömeit ér­tékelni tudjuk, és nem felejt­jük el, hogy a nő legszebb dísze: a kedves mosoly. F. K. A lábápolás nem fényűzés! Sokan azt hiszik: a különféle lábbántal- mak együtt járnak az idős korral. Pedig az igazság az, hogy ezek már kora fiatalsá­gunkban, a 18. életév betöltése előtt is je­lentkezhetnek. Az állandóan igénybe vett, kimerült lábak igazán megérdemlik a gon­dosabb ápolást. Ne sajnáljuk rá az időt, mert megőrizhetjük, szükség esetén vissza­szerezhetjük a láb egészségét, szépségét. 1. A váltogatott hőfokú lábfürdők nem­csak megszüntetik a kimerültséget, de ösz­tönzőleg hatnak a vérkeringésre is. Célsze­rű dúsítani a vizet a Herbária boljaiban kapható gyógynövényekből összeállított lábfürdőkészítménnyel. De jó hatású a ka­millafőzet is, s ha más nincs, 1—2 marék konyhasó is megfelel. A váltogatott lábfür­dő negyedóránál tovább ne tartson — for­róval kezdjük, s mindig hideggel fejezzük be. (A hi&eg vízbe éppen bemártjuk a lá­bat.) 2. Tanítsuk meg a lábujjakat „fogni”. Tegyünk a földre egy törülközőt, és próbál­juk meg mindkét lábunk ujjaival fölemel­ni. Előbb egyenként, majd mindkettővel együtt. 3. Igen jót tesz a száraz lábmasszázs. Olyan kefével, amibe kezünket becsúsztat­juk, körkörös mozdulatokkal dörzsöljük végig külső és belső felületén a lábunkat, bokától a combig. 4. Ha más nagyobb méretű kefe nincs ott­hon, jó a súrolókefe is; váltott lábbal áll­junk rá, s próbáljunk rajta lábujjhegyre emelkedni, majd vissza. 5. Tornásztassuk meg jól a lábat. Cipő, harisnya nélkül menjünk végig lábujjhe­gyen legalább 3—4-szer a szobán. 6. Végezetül csakis a női cipőről. A 4—6 centi magas sarkú, a vékony (nem emele­tes) talpú cipőket részesítsük előnyben, mert ezekben biztonságosabb, kényelme­sebb a iárás, s a láb sem deformálódik el. (BK) Egy csésze kamilla Naponta egy csésze kamil­latea mindenkinek jót tesz. Melegen — soha ne forrón! — igyuk: reggel éhgyomor­ra, este pedig közvetlenül a lefekvés előtt. A kamilla- virágból készült tea nyugtató és emésztést serkentő hatá­sú. Egy csésze teához egy púpozott kávéskanál kamillát forrázunk, keverjük jól el és 5—10 perc múlva igyuk. TŰRÖS BURGONYA Hozzávalók (három sze­mélyre) : 1 kg burgonya (4,20 Ft), 1 csomag tehéntúró (4,40 Ft), 1 pohár tejföl (5,- Ft) zsemlyemorzsa, só (kb. 1,-Ft). A burgonyát héjában, sós vízben megfőzzük. Kivaja­zunk vagy zsírozunk egy tűz­álló tálat, a vékonyan lek.a- rikázott burgonyából egy sort lerakunk, vékonyan szó­runk rá túrót, egy kanál tej­fölt, picit megsózzuk. Ezután ismét burgonya, túró és tej­föl következik, sózzuk, utol­jára burgonyakarikákkal fed­jük, rátesszük a maradék tejfölt, s vagy 10 percre for­ró sütőbe tesszük. Nagyon finom vacsoraétel, s még 15 forintba sem kerül. Novi Lászlóné Karcag -

Next

/
Oldalképek
Tartalom