Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-18 / 297. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. december 18. U népgazdaság 1978. évi terve Havasi Ferenc hazaérkezett Romániából Tudományos kutatómunka a Szaljuton (Folytatás az 1. oldalról) vezésre, az ésszerű munka­erőfelhasználásra fokozott gondot kell fordítaniok. Esz­közállományukat az eddiginél rugalmasabban kell felhasz- nálniok a korszerű termékek gyártására. A hatékonyabb és aktí­vabb vállalati gazdálkodás ösztönzésére módosul a gaz­dasági szabályozás néhány eleme. A módosítások célja: erősíteni az eredményesen dolgozó vállalatok helyzetét úgy, hogy a jobb teljesítmény kifejezésre jusson a fejlesz­tési lehetőségekben, a szemé­lyi jövedelmekben. Az építőipar A terv az építőipari ter­melés 4—5 százalékos növe­kedését írja elő. A mérsékelt mennyiségi követelmény le­hetőséget ad a termelés szer­vezettségének fokozására, a folyamatban lévő munkák gyorsabb befejezésére, a munka minőségének javítá­sára. A lakásépítésekhez tervszerűbben kell előkészí­teni a területet, a kapcso­lódó létesítményeket folya­matosan kell építeni. Az épí­tőiparban is alapvető feladat a munkafegyelem erősítése, a munkaszervezés javítása, a korszerű termelőberendezé­sek jobb kihasználása. A mezőgazdaság, az erdő­és vízgazdálkodás A terv a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos nö­velését irányozza elő. Ennek anyagi, műszaki feltételei — átlagos időjárást feltételezve — adottak. Ez az 1975. évi­nél 11—12 százalékkal maga­sabb termelési színvonalat jelent, és valamelyest meg­haladja az ötéves tervben 1978. évre számított mérté­ket. A növénytermesztés 3—4 százalékkal növelhető. A mennyiségi növekedést a ter­méshozamok emelésével kell elérni. A búza hektáronkénti 40, a kukorica 49 mázsás át­lagtermése esetén az összes gabonatermés 5—6 száza­lékkal lesz nagyobb. A zöld­ség- és gyümölcsfélékből az ez évihez hasonló termést kell megalapozni. Az állattenyésztés termelé­se 2 százalékkal növelhető. A vágósertéstermelés várhatóan az ideihez hasonlóan alakul, de nagyobb lesz annál, mint amit az ötéves terv 1978-ra tervezett. Vágóbaromfiból szintén nagyobb termelésre lehet számítani. A vágómar­hatermelés 4—5 százalékkal, a tejtermelés 8 százalékkal emelkedik. Az erdőgazdálkodásban folytatódik a gépesítés, a fű­részipar rekonstrukciója. A vízgazdálkodás központi fel­adatai a vízellátás és a szennyvíztisztítás fejlesztése, a regionális vízellátórendszer kiépítése. A szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok személyszállítási teljesítmé­nye 1978-ban 2,5 százalékkal emelkedik. A forgalomban némileg csökken a vasúti személyszállítás aránya, gyorsan, 5,5 százalékkal nő a helyközi autóbuszközleke­désé. A vidéki városi közle­kedés várhatóan 4,5 száza­lékkal több utast szállít. Az áruszállítási igények 4,5 szá­zalékos növekedése várható, a vasúti szállítás 2,5 száza­lékkal, a közúti szállítás 6,4 százalékkal emelkedik. A terv biztosítja a szállí­tási lehetőségek folyamatos fejlesztését. A vasútnál 320 kilométernyi vonalszakaszt korszerűsítenek, 113 kilomé­teren építenek vonalbiztosító berendezéseket. Ezer új autó­busszal, 10 ezer új tehergép­kocsival bővül a szállítási ka­pacitás. 220 kilométer új út épül, 340 kilométeres útsza­kaszt korszerűsítenek és 1400 kilométernyi útburkolatot erősítenek meg. Fontos a szállítási kapaci­tások jobb kihasználása, a szervezettség növelése. A közlekedési vállalatok lét­száma csak mérsékelten nö­velhető, fokozni kell az egy főre jutó teljesítményt. A lakosság jövedelmei, életkörülményei A terv a lakosság fogyasz­tásának 3,4—3,6 százalékkal, az egy lakosra jutó reáljöve­delemnek 3—3,2 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér­nek, valamint a tsz-dolgozók reálkeresetének 2,8—3 száza­lékkal való növelését írja elő. Az egy lakosra jutó reál- jövedelem és reálkereset ter­vezett növekedését — számí­tásba véve a fogyasztói árak 4 százalékos emelkedését — a nominál jövedelmek 7—7,4 százalékos emelése biztosítja. A vállalatoknál, a nem mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknél a keresetek kö­rülbelül 5,5 százalékkal, ezen belül a bérek közel 6 szá­zalékkal emelkednek. A terv központi bérintézkedésekkel számol: július 1-től emelik a műszakpótlékokat ott, ahol ez 1977-ben nem történt meg, október 1-től emelik azoknak az egészségügyi dolgozóknak a bérét, akik az 1977-es bér­emelésből kimaradtak, eme­lik április 1-től a területi ügyészségek és bíróságok dol­gozóinak bérét. Január 1-től a rendszeres évi nyugdíjeme­lés legkisebb összege havi 50 forintról 70 forintra nő. A kiskereskedelmi forga­lom összehasonlító áron több mint 4 százalékkal haladja meg az 1977. évit. Az áruala­pokat a terv összességében a várható keresletnek megfele­lő színvonalon irányozza elő, a választék bővítése érdeké­ben tovább nő a fogyasztási cikkek behozatala. A terv 90 ezer új lakás fel­építésével számol. 33 ezer ál­lami lakás épül. Az építési területek tervszerűbb előké­szítésével biztosítani kell, hogy a kapcsolódó létesítmé­nyek a lakásokkal egyidejű­leg épüljenek meg. A terv 57 ezer magánlakás felépíté­sével számol. Az egészségügyi és a szo­ciális ellátás az anyagi le­hetőségeknek megfelelően fejlődik. A gyógyintézeti ágyak száma 700—800-zal emelkedik. A járóbeteg-ellá­tást közel 80 új általános és gyermekorvosi körzet létre­hozása, napi százzal több szakorvosi és üzemorvosi munkaóra is javítja. A. böl­csődék befogadóképessége 3100 hellyel bővül, a szociá­lis otthoni helyek száma kö­zel 900-zal gyarapodik. Az óvodai helyek 17 ezer­rel növekednek. Az általá­nos iskolai osztálytermek száma 710-zel nő, ez bizto­sítja a körzetesítés folytatá­sát, az általános iskolai ok­tatási feltételek javítását. Já- vulnak a szakmunkásképzés feltételei. Beruházások A jövő évben a szocialista szektor beruházásaira 180— 182 milliárd forint fordít­ható. Az állami beruházások elő­irányzott összege lehetővé te­szi valamennyi folyamatban levő nagyberuházás időará­nyos feladatainak megvaló­sítását. Két új nagyberuhá­zás (Lenin Kohászati Művek kombinált acélmű, Székesfe­hérvári Könnyűfémmű fél­gyártmányfejlesztés) kezdő­dik meg. Teljesen befejező­dik 10 nagyberuházás, jelen­tős, kapacitások lépnek be részleges üzembehelyezések­kel is. A központi lakásépítési előirányzat 8 százalékkal ma­gasabb az 1977. évinél. A vállalati beruházásokra 93—94 milliárd forint fordít­ható. Tervszerűen tovább kell folytatni a versenyképes ex­portárualapok növelését szol­gáló beruházások megvalósí­tását. A külkereskedelmi forgalom A szocialista országok kö­zötti áruforgalom előirányza­tai összhangban vannak a hosszú lejáratú megállapodá­sokkal és a kétoldalú egyez­ményekkel. Ezek szerint a kivitel és a behozatal nagysá­ga egyaránt 10 százalékkal növelhető, így az áruforga­lom nagyobb lesz az ötéves tervben 1978-ra számított színvonalnál. Tegnap hazaérkezett Buda­pestre az a küldöttség, amely Havasi Ferencnek, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének, a bizottság magyar tagozata elnökének vezetésével Buka­restben részt vett a magyar— román gazdasági együttmű­ködési vegyes kormánybizott­ság 13. ülésszakán. A kül­döttséget a Ferihegyi repülő­téren Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter fogadta. Jelen volt Constantin Cim- bru, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy- követségének tanácsosa. HAZAI HÍREK Budapesten az Országos Vízügyi Hivatal székházában december 12—17 között tar­totta nyolcadik ülésszakát a magyar—román vízügyi mű­szaki vegyesbizottság. * * * A mecseki Szénbányák Vállalat szombaton teljesí­tette éves tervét: 2 814 000 tonnás termelési programot. * * * Sallai Imre, a magyar munkásmozgalom kiemelke­dő harcosa születésének 80. évfordulója alkalmából ko- szorúzási ünnepséget rendez­tek szombaton a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kiss Károly és Szakali Jó­zsef. a KISZ Központi Bi­zottsága részéről Szűcs Ist­vánná és Tassonyi Kadocsa koszorúzott. Elhelyezték a megemlékezés virágait hoz­zátartozói, harcostársai is. * * * A Kubai Kommunista Párt Nyugat-Európa Kutató Központjának küldöttsége 1977. december 11. és 17-e között az MSZMP KB Tár­sadalomtudományi Intézete meghívására hazánkban tar­tózkodott Jorge Serguera- nak, az intézet igazgatójának vezetésével. Tegnap a kubai vendégek elutaztak hazánk­ból. * * * Ünnepséget tartottak szom­baton délben Budapesten a Munkásőr parancsnoki isko­lán a hároméves hivatásos munkásőr parancsnoki alap­képzés végzős hallgatóinak. A kibocsátási ünnepségen 23-an vették át oklevelüket Nagy Sándor iskolaparancs­noktól. Az ünnepségen megjelent és beszédet mondott Papp Árpád, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a Munkásőrség országos pa­rancsnoka. A tudományos kutatás cél­jait szolgáló műszerek és berendezések működésé­nek ellenőrzése, a beren­dezések üzembe helyezése volt a feladata tegnap a Szaljut-6 űrállomás kétta­gú személyzetének. A pénteki orvosi ellenőr­zés a földi irányító központ szerint teljesen megfelelt a várakozásnak. Az űrhajó­sok egészségi állapota kitű­nő, szervezetük hozzászokik a súlytalansághoz. Az egész­napos orvosi ellenőrzést az is szükségessé tette, hogy Anvar Szadat egyiptomi ál­lamfő tegnap délelőtt sajtó- értekezletet tartott. Bejelen­tette, hogy Menahen Begin izraeli miniszterelnök hama­rosan Egyiptomba érkezik „munkalátogatásra” a békés rendezéssel, kapcsolatos kér­dések megvitatására. Köze­lebbről azonban nem hatá­rozta meg sem a látogatás időpontját, sem a találkozó színhelyét. Csupán annyit fű­zött még hozzá, hogy a láto­A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások most véget ért fordulójával foglalkozott teg­nap az SZKP lapja, a Prav­da. Megállapítja: ha a most véget ért tanácskozássorozat nem hozott haladást a felek álláspontjának egyeztetésé­ben, azért teljes mértékben a Nyugatot terheli a felelős­ség. A nyugati küldöttségek ugyanis változatlanul arra törekednek, hogy egyoldalú előnyökhöz jussanak a meg­állapodás kidolgozása során. „A Szovjetunió és a többi szocialista ország a most vé­get ért fordulóban is alkotó módon törekedett a katonai enyhülés megszilárdítására — írja a lap. — Ha a nyugat hajlandó lett volna arra, hogy Niprianu fiának elrablói Kiprianu ciprusi elnök fiának elrablói lemondtak eredeti követelésükről és csupán szabad elvonulást kívánnak túszuk szabadon- bocsátása fejében — közöl­ték tegnap nicosiai hivata­los személyek, akik utaltak arra, hogy titkos tárgyalások Romanyenko és Grecsko — a korábbi űrkutatásoktól eltérően — nem viselnek állandóan testre szerelt or­vosi ellenőrző műszereket, hanem csák időszakos el­lenőrzéseknek veti alá ma­gát, illetve a földi orvosok és a nagymértékben auto­matizált orvosi ellenőrző műszerek és berendezések segítségével saját maga vég­zi el a szükséges vizsgálato­kat. Jurij Romanyenko a leg­újabb „űrközvetítésen” be­mutatta ezeket az ellenőrző műszereket és elmondotta, milyen műveletek elvégzé­sére alkalmasak. gatás igen rövid lesz, célja pedig az, hogy „elvégezzék a kairói értekezlet további ha­ladásához szükséges utolsó simításokat”. Az egyiptomi államfő el­mondotta még, hogy Čarter elnök a péntek este folytatott telefonbeszélgetés alkalmá­val, majd egy, az amerikai nagykövetségen keresztül küldött üzenetében tájékoz­tatta őt a Washingtonban is­mertetett Begin-tervről. kézbe vegye a bécsi tárgya­lóasztalra már régen letett javaslatokat, akkor már ma lehetséges lenne kontinen­sünk e részében a fegyveres erők és a fegyverzet 17 szá­zalékos csökkentése”. A Pravda bécsi jelentése aláhúzza: a nyugati tárgya­lópartnerek meg akarják ke­rülni a szocialista országok­nak azt a javaslatát, hogy a felek vállaljanak kötelezett­séget: nem növelik a tanács­kozás idején fegyveres erőik létszámát. A NATO most vé­get ért tanácskozássorozata is azt mutatja, hogy az Atlanti Szövetség növelni akarja fegyveres erőit és fegyverze­tét Közép-Európában. folynak az emberrablókkal. Kiprianu elnök egyébként a szombaton is folytatódó nicosiai diáktüntetések részt­vevőihez intézett beszédé­ben leszögezte, inkább fiát, mint hazáját áldozza fel és nem egyezik bele az ember­rablók követelésének teljesí­tésébe. Újabb Szadat—Begin találkozó előkészületben Pravda a haderőesökkentési tárgyalásokról „Csak” szabad elvonulást kérnek Magyar internacionalisták nyomában * Kossuth nóta Irkutszkban Az irkutszki repülőtéren zömök, középkorú férfi vár bennünket. Először azt hit­tem rosszul hallok: — Ko­lozsvári — mutatkozik be, aztán oroszul folytatja. Igen, Vologya Kolozsvári kollégánk, a néhai Kolozs­vári Lajos magyar interna­cionalista fia. a helyi tele­vízió információs osztályá­nak vezetője. Irkutszk egyik főútvona­lán, modern épületek között kis parktól övezve, jellegze­tes pirostéglás, régi ház emelkedik. Talán csak annyi változhatott az épületen, hogy a hagyományos abla­kokat tükör-ablakokra cse­rélték. A kapuban régi ba­rátom Gerold Konsztantyi- nov a Baráti Társaság elnö­ke üdvözöl. Míg az első mondatok után kollégáim­mal ismerkedik jóleső el­gondolkodni azon, hogy Ir­kutszkban csakúgy, mint más szovjet nagyvárosban, otthona van a barátságnak. A kényelmes fogadóterem vitrinjeiben különböző de­legációk ajándékai. A fala­kat a Szovjetunióban járt szocialista országok párt- és kormányküldöttségeinek lá­togatásairól készült képek díszítik. Ebben a szinte ott­honos környezetben, beszél­getünk a Szovjet—Magyar Baráti Társaság munkájá­ról, miközben tekintetünk gyakran téved az ajtó felé: idevárunk egy magyar in­ternacionalistát is. Kisvár­tatva hangok hallatszanak a lépcsőházból. Idős, alacsony ember jelenik meg az aj­tóban — három fia kísére­tében. Eliksz Alexahdrovics Márkus, azaz hogy itthon mondanánk Márkus Elek. A 89. életévében lévő Elek bá­csi szemei ma is fiatalosan csillognak — s mint fiai mondják, előző nap egyma­ga 30 zsák krumplit szedett ki a földből. Márkus Elek Budapest környékén született, arra már nem emlékszik, hogy pontosan hol. Apja vasúti munkás volt. ö pedig a ci­pész mesterséget tanulta. 1915-ben Baranovicsi kör­nyékén esett fogságba és mint hadifogoly Csitába ke­rült. 1917-ig van ott, majd beáll Lazó egységébe, az­után csekista lesz. Még 1919- ben szerveznek egy kommu­nát, később ő lesz a kolhoz elnöke, majd a szakmájában dolgozik. Évtizedek óta nem hallott magyar szót, és már a leg­egyszerűbb, leghasználato­sabb magyar szavakra sem emlékszik. Majd kézről-kéz- re jár egy megsárgult fény­kép, amelyről szembe néz velünk a fiatal Márkus Elek, a Burját Nemzeti Te­rület pártkonferenciáján. 1922-ben nősült, ^orosz lányt vett feleségül, alci négy fiút szült neki. Az emlékezés, anekdotá- zás vacsora közben is fo­lyik. Nem remeg az öreg keze, amikor Szibériára és Magyarországra üríti vodká­val színültig telt poharát. Mint az egyszerű szibériai emberek nyíltszívűek, vidá­mak, ha úgy illik tartózko­dóak, mind a négyen. Étkezés közben gyakoriak a tósztok. Különös ez a szer­tartás. A mondanivaló „ko­reográfiája”, az elmés for­dulatok és csattanók, az ér­zelmekre ható mély gondo­latok, az érdekes és élveze­tes ízek mellett, szellemi táplálékot is jelentenek. A késő estébe nyúlt a va­csora és mint ilyenkor szo­kott lenni a vidámság nótát fakasztott, felcsendültek a népdalok, a Kossuth nóta. Ezúttal már másodszor jártam Szibéria földjén. Má­sodszor ismerkedtem az An- gara két partján felépült Ir­kutszk nevezetességeivel: vi­szontláthattam az irkutszki villamoserőművet, utaztam szárnyashajóval a felduz­zasztott Angarán, újra meg­csodáltam Irkutszk remek­ívű faépületeit, az ablak- és ajtótokok facsipkéit, a hatal­mas alumínium kombinátot és a természet csodálatos ajándékát: a Bajkált. Bárhol jártam meggyő­ződhettem Szibéria lendü­letes fejlődéséről, van itt olaj, gáz, színes- és nemes­fémek, az erdők fát és ne­mes prémeket adnak, kime­ríthetetlen a' hatalmas fo­lyók energiája. S ott van­nak a legnagyobb kincset jelentő szibériai emberek, a régiek és az újak. akik két kezük munkájával azon fá­radoznak, hogy még jobb, még szebb életet teremtse­nek hazájuknak. Jó arra gondolnunk, hogy az októ­beri forradalom idején ma­gyar internacionalisták is harcoltak itt, felismerve, hogy saját hazájukért, saját szabadságukért is küzdenek. Jó tudni azt is, hogy bará­taink élnek ezen a vidéken, akik kedves egyéniségükkel — egyszerűségükkel, nyílt­ságukkal —, emberségükkel bevésték magukat emlékeze­tünkbe. Boros Béla (Vége) ivtizedek óta nem hallott magyar szót Márkus Elek - középütt

Next

/
Oldalképek
Tartalom