Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-18 / 297. szám

1977. december 18.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

VÁLTOZATLAN CÉLOKÉRT,

JOBB MUNKÁVAL

A megyei pártbizottság határozata az 1977. évi terv várható teljesítéséről és a jövő évi

gazdaságpolitikai feladatokról

Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága 1977. december 14-i ülésén elfogadta az 1977. évi terv várható teljesítéséről előterjesztett jelentést és határozatot hozott az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatokról. Az alábbiakban közöljük a megyei pártbizottság határozatát:

A megyei pártbizottság elismeréssel állapítja meg, hogy megyénk dolgozói eredményesen munkálkodtak a XI. kongresz- szus határozatainak, az 1977. évi népgazdasági tervnek és a megyei pártbizottság cselekvési programjának végrehajtásán. Javult a gazdálkodás színvonala, felgyorsult az építőipari és a mezőgazdasági termelés növekedése. Kedvező változások vannak a munkaerőgazdálkodásban és az üzemek közötti együttműködésben. A szervezettebb, tervszerűbb munka révén korszerűbbé vált a termékszerkezet, javult a minőség, bővült az export.

A beruházási tevékenység szervezettsége azonban elmarad a követelményektől, nem csökkent a befejezetlen állomány, még mindig megengedhetetlenül hosszú a kivitelezési idő.

I. II gazdasági építőmunka és az életszínvonalpolitika eredményei

€ Az ipari termelés erőteljesen, 7 szá- "■ zalékkal, az értékesítés ennél nagyobb mértékben, 10 százalékkal növekedett a tavalyihoz képest. A külkereskedelemnek szállított termékekből az előző évinél 41 százalékkal, ezen belül a nem rubel elszámolású értékesítésből 51 százalékkal nagyobb árbevételt értek el a gazdálkodó egységek. A termelés bővülésének döntő forrása a termelékenység emelkedése; a foglalkoztatottak létszáma céljainkkal összhangban nőtt.

8. A jobb munka eredményeként a legtöbb ipari vállalat, üzem, szövetkezet teljesíti, illetve túlteljesíti éves tervét.

A megrendelők a vállalatok, ipari szövetkezetek jövő évi termelési kapacitásának 80 százalékát már lekötötték. A gazdálkodás hosszabb távra való stabilizálása érdekében több évre szóló áruszállítási- és kooperációs szerződéseket kötnek, illetve licenceket vásárolnak.

Korszerűbbé vált a termék- és gyártmányszerkezet, jók a tapasztalatok a gazdaságtalan, nehezen eladható termékek termelésének csökkentésében, bár ez a folyamat a kívánatosnál lassabb.

fc. A korábbinál fokozottabban foglalkoztak az üzem- és munkaszervezéssel, ennek révén létszámmegtakarítást értek el. Törekedtek a jobb létszámgazdálkodásra, a munkaerő ésszerűbb, takarékosabb felhasználására; több helyen belső átcsoportosításra került sor.

C. Tervszerűen folytatódott az ipari szövetkezetek koncentrációja, amelynek eredményességét bizonyítja, hogy hatékonyabbá vált a gazdálkodás, javult a vezetési színvonal.

|j. A komplex szervezési intézkedések további tartalékok feltárását és felhasználását tették lehetővé. Terjed a DH-munka- rendszer, javult a nagy értékű termelőberendezések kihasználása. A takarékossági tervek végrehajtását mindenütt értékelték, a célkitűzéseket elérték.

/

6. Kiemelkedően fejlődött a megyei élelmiszeripar, mely tervét túlteljesítve 13 százalékkal termel többet a tavalyinál. Ezt a mezőgazdasági nyersanyagtermeléssel alapozták meg.

O A szocialista építőipar a tervezettnél jobb eredményt ért el, termelése 12 százalékkal növekedett, amely teljes egészében a termelékenység javulásából származik, ennek ellenére kapacitáshiány is van. A szövetkezeti építőipar megerősítése érdekében tett intézkedések eredményesek; előző évi csökkenés után 1977 január— október között 22 százalékkal nőtt a termelés. Az építőipar az idén 400-zal több lakást ad át az előirányzottnál.

O A mezőgazdaságban várhatóan 8 szá- Zalákkal növekszik a termelés. Az üzemek 60 százalékában igen jók az eredmények, de sok termelőszövetkezet nem teljesíti a tervét, néhánynak pedig csökkent a termelése, amit döntően az elemi károk okoztak.3. A vetésszerkezet kedvezően változott; az olajosnövények és zöldségfélék vetés- területének növekedése mellett a búzáé, a rizsé, a kukoricáé a tavalyi szinten maradt. A nyári betakarítás szervezetten, példás rendben zajlott le, az országban elsőként fejeződött be a megyében az aratás. Az őszi betakarítású növényekben a szeptember végi korai fagy idézett elő jelentős hozamkiesést; a kedvezőtlen időjárás különösen a rizstermelő gazdaságoknak okozott súlyos károkat. A nagyüzemek igyekeztek ellensúlyozni az időjárás okozta veszteségeket, de a gazdaságok egy része ezt elmulasztotta.

b. Az állattenyésztés fejlesztése céljainknak megfelelően alakul, figyelemre méltó, hogy nemcsak a nagyüzemekben, hanem a kistermelő gazdaságokban is nagyobb az állattartási kedv; a tehénlétszám tervszerűen emelkedik. Javultak a fajlagos hozamok. A tehenenkénti tejtermelés mind a nagyüzemekben, mind a kistermelő gazdaságokban emelkedett. A felvásárlás nagyobb a korábbinál: tejből 13, tojásból 11, gyapjúból 13, hízottsertésből 18 százalékkal.

4 A vasúti és a közúti áruszállítás tel- jesítménye az igényeknek megfelel, a tervet meghaladja, a Volán 7-es sz. Vállalatnál például 8 százalékkal.

C A lakosság jövedelmi helyzete, ,élet- %*m körülményei javultak. A készpénz- bevétel az év első kilenc hónapjában több mint 16 százalékkal volt nagyobb, a lakossági takarékbetétállomány 3,3 milliárd forint. A betétállomány évi növekménye 49 százalékkal nagyobb a tavalyinál.

3- A kereskedelmi áruforgalom 11 százalékos bővülése mellett összességében kiegyensúlyozott volt az árukínálat, javult a kiszolgálás. A zöldségfélék árai az előző évinél alacsonyabbak voltak.

b. Az idén 3700 lakás épül fel, ezzel az időarányos előirányzat teljesül, az állami és a telepszerű többszintes lakások száma megfelel a tervezettnek.

C. A lakossági szolgáltatások 5 százalékkal emelkedték; a kisipar tevékenysége fejlődött, azonban néhány hiányszakmában tovább kell erősíteni. A lakáskarbantartásban a szövetkezeti ipar teljesítménye alacsony. A felvevőhelyek felújításával és az új létesítmények átadásával kultúráltabbá váltak a felvevőhelyek.

d. A közúthálózat korszerűsítési és felújítási feladatai teljesülnek, 84 kilométer út kapott burkolatmegerősítést. A tanácsi utak korszerűsítésére és fenntartására 50 millió forintot fordítanak.

Az előző év előkészítő munkájának ■ eredményeképp megélénkült a beruházási tevékenység. Az ötödik ötéves terv beruházásai időarányosan teljesülnek. Néhány területen a tervhez képest — elsősorban a művelődési és egészségügyi fejlesztésekben — azonban jelentős az elmaradás. A cselekvési programban kezdésre, befejezésre, illetve folytatásra előirányzott beruházások megvalósítása összességében tervszerű, az eltérés nem számottevő. Javult az anyagi-műszaki összetétel, növekedett a gépi beruházások aránya, mely a vállalati és a szövetkezeti szektorban 50 százalék körüli. Jelentős gondot okoz, hogy a beruházások befejezetlen állománya nem mérséklődött a kívánt mértékben.

7 A munkaerőgazdálkodás javul, a fog- ■ lalkoztatottság-szerkezet céljaink irányába változott: az iparban és a nem termelő ágazatokban növekedett, a mező- gazdaságban csökkent a létszám. A tanácsi szervek a korábbinál hatékonyabban foglalkoztak a munkaerőgazdálkodással. ___

8 A pártszervek, pártszervezetek a cse- ■ lekvési program sikeres megvalósításáért sokoldalú és hatékony politikai munkát végeztek. Irányító, szervező és ellenőrző tevékenységük rendszeres és tervszerű volt, idejében felléptek a céljainkkal ellentétes törekvések ellen, megfelelő intézkedéseket tettek a hibák kijavítására. A termelési propaganda, agitáció tartalmilag gazdagodott, szervezettebbé vált, tovább szélesedett tömegbázisa. A szóbeli, írásos és szemléltető agitáció együttes hatása egyre inkább előmozdítja a tervek eredményes végrehajtását.

9 A csepeli felhívás nyomán a Nagy ■ Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenyhez a megyében működő valamennyi vállalat, gyáregység, üzem kollektívája csatlakozott. A jubileúmi munkaversenyben a dolgozók 74—76 százaléka vett részt, vállalásaik teljesítésével jelentősen hozzájárultak a tervek megvalósításához.

A tanácsok gazdaságszervező, irányító tevékenysége javult, bár az egyes tanácsok között a gazdálkodás színvonalában jelentősek a különbségek. Fejlődött a területi, gazdasági feszültségek feloldásáért végzett munkájuk. Célszerűen, eredményesen szervezték a társadalmi munkát, melynek révén több jelentős község- és városfejlesztési feladatot oldottak meg.

€1 A tömegszervezetek és tömegmozgal- ■ ■ ■ mák sikeresen mozgósították a dolgozókat, a lakosságot feladataink megoldására.

3. A szakszervezetek szervezték és irányították a termelést segítő mozgalmakat, a társadalmi munkát. Fejlődött érdekvédelmi tevékenységük, döntő többségük helyesen élt a törvényben megfogalmazott jogokkal, és következetesebben teljesítette kötelességeit.

b. A KISZ-szervezetek akcióprogramjai eredményesen mozgósították a fiatalokat a jó minőségű termékek gyártására, a technológiák korszerűsítésére, a munkaidő teljesebb kihasználására és a munkafegyelem erősítésére. Kommunista műszakokat, társadalmi munkaakciókat szerveztek; közel 1600 diák vett részt építőtáborokban. A védnökségi vállalások teljesítésével elősegítették a megyei célok elérését.

C. A Hazafias Népfront aktivistái eredményesen dolgoztak, ismertették céljainkat, megvalósításukra mozgósították a lakosságot. A Nagy Október évfordulójának tiszteletére „60 év 600 perc” elnevezéssel társadalmi munkaakciót kezdeményeztek: amelyhez csatlakozott minden város és község; közel 100 ezer lakos végzett e mozgalomban társadalmi munkát.

d. A szövetkezeti érdekképviseleti szervek (TESZÖV, KISZÖV, MÉSZÖV) a megyei pártbizottság cselekvési programjával összhangban dolgoztak és segítették az üzemi tervek elkészítését, előmozdítva, hogy azokban és végrehajtásukban a népgazdasági érdek érvényesüljön. A szövetkezetek részesei voltak a termelőágazatokban tapasztalt fejlődésnek.

II. 1978. évi gazdaságpolitikai feladatok

Az MSZMP Központi Bizottságának 1977. október 20-i és december 1-i határozatai, valamint a középtávú cselekvési program alapján 1978-ban alapvető feladatunk a termelés gyorsütemű bővítése, melynek fő forrása változatlanul a hatékonyság emelése legyen. Továbbra is elengedhetetlen feladat a népgazdaság egyensúlyi helyzetét javító termelés, a minden piacon értékesíthető termékek körének és mennyiségének bő vítése. Különösen nagy gondot kell fordí tani a lemaradások pótlására, a beruházások tervszerűségére.

A megyei pártbizottság valamennyi tet- melőegység feladatává teszi:

— a gazdaságosság fokozását, a hatékonyság javítását, a termelékenység emelését, az önköltség csökkentését;

— a munkaerőgazdálkodás színvonalának emelését;

— a jövedelmezőség fokozásával egyensúlyi helyzetünk stabilizálását, illetve javítását;

— a gazdálkodó egységek közötti differenciáltság csökkentését, elvárva a gyengébb gazdaságoktól, hogy felzárkózzanak a jók közé.

Ezeknek a követelményeknek maradéktalan érvényesítését kell szorgalmazniuk az irányító szerveknek, a társadalmi és tömegszervezeteknek, érdekképviseleti szerveknek.

I

Az iparban a termelést 7 százalék- ■ kai kell növelni, amelyet a termelés szerkezetének, műszaki színvonalának korszerűsítésére, a termékek minőségének javítására, a gazdálkodás fejlesztésére kell alapozni. Fontos követelmény: a verseny- képes, gazdaságosan értékesíthető termékek gyártása. A vállalatok törekedjenek közép- és hosszútávú kooperációs szerződések megkötésére, mely biztonságot ad számunkra. Nagyobb gondot fordítsanak a szerződéses fegyelem megszilárdítására és a szállítási határidők pontos teljesítésére.

3. Az ésszerűbb létszámgazdálkodás — mind a fzikai, mind a nem termelői állománycsoportban — követelmény; folytatni kell a létszámmegtakarításra, belső átcsoportosításra való törekvéseket. A vezetők nagyobb figyelmet fordítsanak a dolgozók képzésére, továbbképzésére. /

Ö. Tervszerűbbé kell tenni az üzem- és munkaszervezési tevékenységet. A vállalatok a termelési, fejlesztési céljaik megvalósításában kiemelten kezeljék a munka- szervezési tennivalókat.' 'Javítani kell a munkafolyamatok megalapozott mérésére alkalmas normák és normatívák színvonalát. növelve a normázott munkafolyamatokban dolgozók arányát. Tovább kell

javítani a munkaidő kihasználását és a munkafegyelmet.

C. A termék- és gyártmányszerkezet korszerűsítését hosszabb távú fejlesztési programok alapján végezzék, a jelenleginél szélesebb körben. A minőség javítása és védelme megköveteli az ellenőrzés módszereinek fejlesztését. Erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a fejlődést szolgáló ésszerű takarékosság közüggyé váljon.

A feladatók végrehajtásához hatékony érdekeltségi és ösztönzési rendszereket kell kialakítani és bevezetni.

A megyei pártbizottság az egyes ipari * ágazatok 1978. évi feladatait a következőkben határozza meg:

8. Az olaj- és földgázbányászatban az alföldi kutatási tevékenység magas színvonalat érjen el, a termelésben a termék- összetétel folyamatosan feleljen meg a népgazdaság szükségleteinek

b. A gépiparhoz tartozó vállalatok vegyenek részt az országos termelési együttműködési célprogramokban. A gyáregységek törekedjenek a törzsgyárakra jellemző technikai színvonal elérésére. Ahol arra lehetőség van, ki kell alakítani a gépek, berendezések. illetve részegységek gyártását

C. A vegyiparban kénsavból, műtrágyából és porfestékből biztosítani kell a belföldi Igények kielégítését. Törekedni kell az export bővítésére. A nyersanyagokkal és az energiával való takarékosabb gazdálkodással csökkenteni kell a fajlagos felhasználást.

d. Az építőanyagiparban a családiház építéséhez szükséges falazóanyag-ellátás javítása érdekében emelni kell a megyei tégla kontingenst. A Span-Decli, technológiával készülő födémelemek gyártásának növelése érdekében javítani kell a piackutatást és a kereskedelmi tevékenységet.

6. A könnyűipar a belföldi igények mind teljesebb kielégítése mellett törekedjen az export dinamikus növelésére, amit hatékonyabb üzem- és munkaszervezési intézkedésekkel, a minőség javításával, a már megkezdett rekonstrukciókkal kell elérni.

I. A tanácsi és a szövetkezeti iparban a kis- és középüzemeknek fontos szerepe van abban, hogy a nagyvállalatokat félkész termékekkel és alkatrésszel ellássák, ezért törekedni kell a kooperációs kapcsolatok szélesítésére. Rugalmas vállalati magatartással vegyék ki részüket a lakosság igényeinek kielégítéséből. A helyiipari vállalatok és a szövetkezetek gazdasági stabilizálásához a hatékonyság javítása, a beruházási és munkaügyi feladatok megoldása mellett javítani kell a vezetés színvonalán is.

B> A magánkisipar elsődleges feladata a lakossági szolgáltatásoknak a szükségletekhez igazodó fejlesztése, az új kisipari törvényben biztosított lehetőségek mind teljesebb kiaknázásával.

'11. A vállalatoknak a termelésnél gyorsAüb ütemben kell növelniük az exportot. Ennek megfelelően dolgozzák ki a műszaki fejlesztés, a termékszerkezet-korszerűsítés és a minőségellenőrzés feladatait. A tőkés export növelésének vállalati lehetőségeit külön is vizsgálják meg. A belföldi igények kielégítése érdekében javítsák kapcsolataikat a kereskedelemmel.

3 Az építőipari termelést 1978-ban 6 ■ százalékkal kell növelni, amelynek feltétele az anyagi-műszaki bázis fejlesztése. a belső tartalékok jobb kihasználása, a kivitelezés szervezettségének, folyamatosságának biztosítása, illetve ezeknek javítása. Elengedhetetlen, hogy a munka termelékenysége a termeléssel azonos ütemben növekedjen. Fokozni kell az állami, tanácsi, szövetkezeti építőipar közötti kooperációt, a meglévő és fejlesztésre kerülő technikai eszközök közös hasznosítását. Törekedni kell a szakipari munkák gépesítésére. az ipari háttér gyorsított ütemű létrehozására. Biztosítani kell a megye egész területén, hogy arányosak legyenek a kivitelezői kapacitások.

vf A mezőgazdaságban az ötödik ötéves terv időarányos teljesítése indokolja, az adottságok és lehetőségek módot adnak a termelés 4 százalékos növelésére; az 1978. évi üzemi tervek főbb mutatóit az idei eredmények és feszültségek együttes figyelembevételével kell meghatározni. Az 1977. évi tervüket nem teljesítő üzemekben és ágazatokban az átlagosnál erőteljesebb fejlődést érjenek el. Folytatni kell a mezőgazdasági üzemek szakosodását, amelyhez a megyei tanács és a téeszek területi szövetsége, az Állami Gazdaságok Országos Központja megyei főosztálya dolgozzon ki javaslatokat, ajánlásokat. A szövetkezetek középtávú terveit a megyei tanács és a

(Folytatás a 4. oldalon)