Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-18 / 297. szám

XVIII. é*f. 297. SZ., 1977. december 18., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA fl népgazdaság 1978. évi terve A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács megtárgyalta az 1978. évi népgazdasági tervet. Megál­lapította, hogy az összhangban van a népgazdaság fejleszté­sének V. ötéves tervével, annak megvalósítását szolgálja. Az éves tervet a népgazdaság fejlődésének 1977. évi tapasztala­taira alapozva, a gazdasági fejlődés belföldi és külgazdasági feltételeire figyelemmel dolgozták ki. fl népgazdaság 1977. évi feilűdése A Minisztertanács megál­lapította, hogy 1977-ben a gazdasági folyamatok több­sége az ötéves és az éves tervnek megfelelően alakul. Meggyorsult a termelés nö­vekedésének üteme, megha­ladja a tervben számítottat is. Javult a termelés haté­konysága, korszerűbb az ösz- szetétele. Több ágazatban teljes egészében vagy meg­közelítően pótolták az ötéves tervhez viszonyított elmúlt évi elmaradást. A tervezet­tet némileg meghaladó mér­tékben emelkedett a lakos­ság életszínvonala, növeke­dett a felhalmozás, lendüle­tesen bővült a külkereske­delmi forgalom. Nehezítette a népgazdaság fejlődését, hogy a külföldi beszerzési és ér­tékesítési feltételek a szá­mítottnál kedvezőtlenebbek, romlottak a külkereskedelmi cserearányok. A nemzeti jövedelem 1977- ben várhatóan 8 százalékkal emelkedik, az 1976—77. évi együttes növekedés eléri az ötéves tervben e két évre számítottat. A termelő ága­zatokban nem nőtt a foglal­koztatottak száma, a terme­lés és a nemzeti jövedelem növekedése teljes egészében a munka termelékenységé­nek emelkedéséből szárma­zik. Az ipari termelés 1977. év­ben az előző évinél és a ter­vezettnél is gyorsabban, 7 százalékkal nő. A viszonylag gyors növekedés egyik fő összetevője az élelmiszer- ipari termelés tervezettet meghaladó, mintegy 10 szá­zalékos emelkedése. Az ipari termelés lendületes növeke­dését a múlt évinél nagyobb kereslet, az új kapacitások és a munka termelékenysé­gének növekedése tette lehe­tővé. Az év során 10 nagy- beruházásnál lép be jelentő­sebb termelőkapacitás. Az iparban foglalkoztatot­tak száma több mint 7 ezer fővel csökkent, a termelés növekedését teljes egészé­ben a termelékenység emel­kedése biztosította. Kiegyen­súlyozott volt az anyag- és energiaellátás, a nagyobb termeléssel összefüggésben a tervezettet meghaladóan emelkedett az anyagok, a félkésztermékek és az alkat­részek behozatala. Az ipar belföldi értékesí­tése a tervezettnél gyorsab­ban emelkedik, amin belül a beruházási javak növeke­dése igen erőteljes. Az ipari termékek szocialista orszá­gokba irányuló kivitele az előirányzottnál nagyobb mér­tékben, a nem szocialista or­szágokba irányuló kivitele is jelentősen, de a tervezettnél mérsékeltebben emelkedett. Az építőipar termelése az 1977. évben várhatóan 7 szá­zalékkal lesz magasabb az előző évinél, meghaladja a tervezettet. Több nagyberu­házáson javult a munka. Az építési kereslet azonban job­ban nőtt a kivitelező-képes­ségnél, sok a folyamatban lévő beruházás, elhúzódik a befejezés. A mezőgazdasági termelés az előirányzottnál nagyobb mértékben, 1975-höz képest várhatóan 9 százalékkal emelkedik. Különösen ked­vező volt a kalászos gabo­nák terméseredménye. A szántóföldi zöldségfélék ter­mésmennyisége körülbelül 40 százalékkal haladja meg az 1976. évit. Megfelelő a la­kosság zöldségellátása, a té­li tárolás, és jobb a tavalyi­nál a konzervipar nyers­anyagellátása. A korai éré­sű gyümölcsökből a fagyká­rok miatt kevesebb termett, az összes gyümölcstermés azonban meghaladja a ter­vezettet. A felvásárlás és a forgalmazás szervezettsége javult. Az állattenyésztés termelé­se 9—10 százalékkal maga­sabb az 1975. évinél. Jelen­tős mennyiségű sertéshús, vágott baromfi terven felüli kivitele vált lehetővé. A tej­termelés mintegy 11 száza­lékkal több a múlt évinél. A közlekedés személyszál­lítási teljesítménye 2—2,5 százalékkal emelkedik. Az áruszállítási teljesítmény 9 százalékkal növekedett. A szállítási kapacitások a terv szerint bővültek. Folytató­dott a vasút korszerűsítése, a villamos és dízelvontatás aránya meghaladja a 92 szá­zalékot. Több mint 200 kilo­méter új út épült, és 400 kilométeren korszerűsítet­ték, mintegy 2000 kilométe­ren pedig megerősítették a meglévő utakat. Félszéles­ségben forgalomba helyez­ték az M 1-es autópálya Ko­márom—Győr közötti szaka­szát. Gyorsan nő a személyi tulajdonban lévő gépjármű­vek száma. (1977-ben 80 400 kocsit vásároltak). A hírközlés fejlesztése so­rán elkészült a solti nagy­teljesítményű középhullá­mú rádió adóállomás, most az ország területének 93 szá­zalékán vehető a Kossuth rádió műsora. Üzembe he­lyeztek 25 000 új telefonállo­mást. A lakosság jövedelme és fogyasztása az 1976. évinél jelentősen, a számítottnál is valamelyest gyorsabban emelkedik. Az összes pénz­bevétel mintegy 10 százalék­kal haladja meg az 1976. évit. A bérek és bérjellegű bevételek a tervezett ütem­ben nőnek, a mezőgazdaság­ból származó pénzbevételek a nagyobb termeléssel össz­hangban a tervezettet némi­leg meghaladó ütemben emelkednek. A fogyasztói ár­színvonal a tervezettnek megfelelően, 3,8 százalékkal emelkedik. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme így 4—4,5 százalékkal, ezen belül a bérből és fizetésből élők reálbére 3—3,5 száza­lékkal, a termelőszövetkeze­ti dolgozók reálkeresete 4— 4,5 százalékkal múlja felül az 1976. évit. A jövedelmek­kel összhangban a lakosság fogyasztása mintegy 4—4,5 százalékkal nő. A kiskeres­kedelmi forgalom volumene közel 6 százalékkal bővül. A lakosság ellátása összességé­ben kiegyensúúlyozott. Az év végéig a tervezett­nél több, összesen 89 000 la­kás épül fel. Ebből kereken 30 000 az állami lakás. Az ötéves terv első két évében az állami lakásépítés kis­mértékben, a magánlakás­építés jelentősebben nagyobb lesz a számítottnál. A szocialista szektor be­ruházásaira a tervezettnél 9 —10 százalékkal nagyobb összeget, mintegy 178 mil­liárd forintot fordítanak. Az előirányzottnál nagyobb tel­jesítés oka a vállalati beru­házások gyors növekedése. A nagyberuházásokra kifizetett összeg 16—18 százalékkal, a tervnek megfelelően nő, egy kivételével valamennyi át­adásra szánt nagyberuházás elkészül 1977-ben. A vállala­ti beruházásokra a tervezett­nél 21 százalékkal nagyobb összeget fizetnek ki. Kedve­ző, hogy jelentős hányada a versenyképes export-áruala­pok növelését szolgálja. A tervezettnél nagyobb tel­jesítés nem jár együtt a beruházási hatékonyság ál­talános javulásával, és meg­haladja a népgazdaság te­herbíró képességét. Az üzem­behelyezések sok esetben el­húzódnak, a beruházási költségek emelkednek, nő a Az 1978. évi népgazdasági terv az ötéves tervre és a végrehajtás eddigi tapasz­talataira alapozva, a terme’- lés hatékonyságának növe­lését, a népgazdasági egyen­A belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél las­sabban, 2 százalékkal emel­kedhet. Ezen belül a lakos­ság fogyasztása gyorsabban nőhet. A felhalmozást mér­sékelni kell, a beruházások nagysága nem haladhatja meg az 1977-ben elért szín­vonalat. A fogyasztás-felhal­mozás aránya az 1977. évi­hez képest a fogyasztás ja­vára változik, az ötéves terv­ben előírt arányhoz közele­dik. A belföldi felhasználás mérsékelt növekedése azt is lehetővé teszi, hogy a kivitel gyorsabban növekedjék a behozatalnál. A termelőágazatok legfőbb feladatai: folytatódjon a ter­melés szerkezetének fejlesz­tése; emelkedjen a műszaki színvonal; legyen rugalma­sabb a kül- és belpiaci ke­reslethez való alkalmazko­dás; javuljon a termelő és a felhasználó vállalatok együtt­működése. A terv számol az energia- és anyagtakarékos­sággal, a korszerű termelő­berendezések jobb kihaszná­lásával. Tekintettel arra, hogy a foglalkoztatható lét­szám 1978-ban sem növelhe­tő, a termelés és a nemzeti jövedelem növekedését a ter­melékenység emelkedésével kell elérni. Hz ipar Az 1978. évi terv az ipari termelés 5,5—6 százalékos növekedését irányozza elő, fokozza a követelményeket a minőséggel szemben. Az ipar lendületesebben fejlődő ága­zatai a vegyipar (9—10 szá­befejezetlen beruházások ál­lománya. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom tervszerűen alakul: A kivitel a behozatalnál gyorsabban nő. A leggyor­sabban az élelmiszeripari kivitel emelkedik, erőteljes a gépipari kivitel növekedé­se. A gépek, vegyipari és kohászati termékek behoza­tala növekedett lendülete­sen. Nem szocialista viszony­latokban a kivitel némileg kisebb, a behozatal viszont nagyobb az előirányzottnál. Elmaradt a tervezettől a gépexport, túlteljesült a vegyipari kivitel. A terve­zettnél nagyobb mértékben nőtt a gépipari termékek és a könnyűipari anyagok be­hozatala. A számunkra ked­vezőtlen árváltozások miatt a számítottnál nagyobb a cserearány romlás. A külke­reskedelmi mérleg egyenle­ge rosszabb a tervezettnél. súly javítását írja elő fő feladatként. A Minisztertanács az 1978. évi népgazdasági terv fő elő­irányzatait az alábbiak sze­rint határozta meg: zalék) és a gépipar (6—7 százalék) lesznek. Az átlag­nál alacsonyabb ütemben nö­vekszik a kohászat, a köny- nyű- és az élelmiszeripar termelése. A terv szerint az ipar bel­földi értékesítése — elsősor­ban a beruházások lassúbb növekedése miatt — mérsé­keltebben, 4,5 százalékkal nő. Ezen belül a fogyasztási ér­tékesítés 4 százalékkal emel­kedik. Az ipari termékek ki­vitelét 11 százalékkal, ezen belül a szocialista országok­ba irányuló kivitelt 11—12 százalékkal, a nem szocialis­ta viszonylatú exportot leg­alább 10—11 százalékkal kell növelni. A legjelentősebb fel­adatok a gépiparra és a vegyiparra hárulnák. Az ipari termelés és érté­kesítés előirányzott növelése megalapozott. Kiegyensúlyo­zott energia- és anyagellá­tással lehet számolni. 1978-ban több új termelő- egység üzembe helyezésére kerül sor. Elkészül többek között a Borsodi Vegyi Kom­binát pvc és a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilén üze­me, a nyírád-deáki bauxit­bánya új termelőegysége, a tiszai hőerőmű harmadik és negyedik gépegysége, a Dunai Kőolajipari Vállalat új egy­sége és részlegesen az adriai kőolajvezeték hazai szaka­sza. Az iparban foglalkoztatot­tak száma várhatóan tovább csökken, a termelés ^növeke­dését a termelékenység emel­kedésével kell biztosítani. A vállalatoknak a munkaszer­(Folytatás a 2. oldalon) fl népgazdaság 1978. ÉVI TERVEZETT FEILŰDÉSE A tervezett növekedés 1978. évi előirányzatai Nemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése A szocialista szektor beruházásai összesen 180—182 Egy lakosra jutő átlagos jövedelem Egy keresőre jutó nominálbér országos átlagban Fogyasztói árszínvonal Egy lakosra jutő reáljövedelem Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset A lakosság fogyasztása Az összes lakásépítés, ebből állami 5 százalék 2 százalék 5,5—6 százalék 4—5 százalék 2—3 százalék milliárd forint 7—7,4 százalék 7 százalék 4 százalék 3—3,2 százalék 2.8— 3 százalék 2.8— 3 százalék 3,4—3,6 százalék 90 ezer lakás 33 ezer lakás Közös konyha — . külön konyha? A munka hollőházi művészei Az utolsó tanév A rang már kötelez Tonnák a magasban All az új mezőtúri víztorony A napokban a helyükre emelték Mezőtúron a Szolno­ki úton épülő új víztorony be­rendezéseit. A hideg és a na­pok óta tartó sűrű köd meg­nehezítette az Építőipari Gé­pesítő Vállalat dolgozóinak munkáját, akik két speciális szerkezettel, úgynevezett „bi­kákkal” emelték a magasba a 700 köbméteres kehely- részt, és függőleges helyzet­be állították a torony 42 mé­ter magas tartótörzsét. A csörlők összesen 135 tonna súlyt emeltek a magasba. A városi tanács 12 mimo forintos beruházásában ké­szülő létesítmény alapozását tavaly augusztusban kezdték el, azzal egyidőben fogtak a berendezések gyártásához a lajosmizsei Vízgépészeti Vál­lalat kunhegyesi gyárában. Az AK—700-as típusú to­rony összeszerelése jóval ke­vesebb időt vett igénybe Me­zőtúron, miint az ország más részein eddig felépített ha­sonló víztornyoké. A létesít­ményt a tervek szerint a jö­vő év első negyedében he­lyezik üzembe. Ezzel befejezik az első sza­kaszát a város hosszútávon tervezett vízmű-rekonstruk­ciójának, amelynek során új városi gerinchálózatot építenek ki, ezer köbméteres felszíni víztározót létesíte­nék, a vízműtelep korszerű­sítésével megoldják a víz gáztalanítását, vastalanítását, és a jelenlegi 3 ezer 500 köbméterről 13 ezer 700 köb­méterre növelik a napi víz- termelési kapacitást. A mint­egy 80 millió forint értékű rekonstrukciós tervből a tegnap felállított 700 köb­méteres, nyomáskiegyenlítés­re szolgáló víztornyon kívül egy 500 köbméteres felszíni víztározót, egy napi 1700 köbméter termelőtkapacitású kútcsoportot és mintegy 4.8 kilométernyi gerinchálózatot építenek meg ebben az öt­éves tervben. T. F. Az Építőipari Gépesítő Vállalat speciális berendezéseivel emelték magasba a 135 tonnányi berendezést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom