Szolnok Megyei Néplap, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-17 / 296. szám

u SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. december 17. Penicillin, higanymérgezés ellen Franciaországban egy ideg- bénulásos beteget penicillin­nel eredményesen kezeltek. A vizsgálatok folyamán ki­derült, hogy a bénulás oka hosszan tartó kezelés követ­keztében fellépett higany­mérgezés volt. További vizs­gálatok arra mutattak, hogy a gyógyulás annak köszönhe­tő. hogy a penicillinkészít- mény hatására a higany ki- ürült a szervezetből. Mivel az eddig használatos gyógy­szerektől ilyen fokú higany­ürítés nem várható, az erre vonatkozó további kísérletek nagy érdeklődést keltenek. Tetlifész Az NSZK egészségügyi hi­vatala megállapította, hogy az országban öt év óta foko­zódó mértékben terjed a fej- és a lapostetű. Ez nem utol­sósorban számos hosszú hajú fiatal hiányos testápolására vezethető vissza. Hamburg­ban és Münchenben a fejte­tő elleni kezelések száma megkétszereződött, a lapos­tetű elleni kezeléseké pedig megnégyszereződött. Az el- tetvesedés valóságos mérete természetesen pontosan nem állapítható meg, mivel a ta­pasztalat azt mutatja, hogy az eltetvesedetteknek csak kis része jelentkezik kezelés­re. A ruhatetű, a kiütéses tí- f"cz terjesztője, nem terjedt az elmúlt években. L ___________________1 L i 111 iffi Uw [Y1 LmJ a U i 33 ír xir jüL m a szokásos szemészeti kézi műszerekét, de amelyeknek a hűtőhatása megfelelő. To­vábbi fontos követelmény, hogy a fagyasztó eszköz meg­felelően csírátlanítható le­gyen, és sterilitása a műtét közben is megmaradjon, il­letve hőmérséklete minden­kor mérhető, sőt lehetőleg szabályozható legyen. Különböző hűtési rendsze­rű eszközök terjedtek el a gyakorlatban. Az egyik eset­ben a fagyasztó eszközt a használat előtt kívülről, ste­ril körülmények között vala­milyen hűtőanyaggal lehűtik (folyékony nitrogénnel, szén­savhóval, freongázzal). En­nek hátránya, hogv haszná­lat közben a műszer fokoza­tosan felmelegszik, ezért egy­szeri hűtéssel csak rövid ide­ig használható. A másik meg­oldás a hűtőanyagot tartal­mazó fagyasztók használata. Használat előtt az ilyen mű­szert hűtőanyaggal töltik meg. Hátrányuk, hogy mére­tük a töltőanyag elhelyezése miatt nagyobb, hőmérsékle­tük pedig az alkalmazott hű­tőanyagtól függ, és nem vál­toztatható. Olyan fagyasztó eszközöket is készítenek, amelyeket al­kalmazásuk közben, folyama­tosan hűtőanyaggal áramol­tatnak át. Hőmérsékletüket így tartják, és korlátlan ide­ig használhatók, de méretük ezeknek is sokszor nagyobb, mint a kívánatos. Az elektro­mos hűtésű fagyasztók elő­nye, hogy nem igényelnek hűtőanyagot és hőmérsékle­tük szabályozható. Villamos hűtéssel azonban csak —40 C fok állítható elő, ez azonban sokszor kevés. Legújabban a lézer-tech­nika alkalmazása hozott új megoldásokat a szemsebé­szetbe. Képünkön: Mikroszkóp se­gítségével végzett szemműtét. Gyógyszerek születése Négyezer közül egy Egy-egy új gyógyszernek a felfedezése és az orvosi gya­korlatban való meghonosítá­sa nagyon sok kutató és ipari szakember hatalmas költsé­gekkel járó, hosszadalmas munkájának az eredménye. Átlagosan 58 ezer kutatói munkaórára van szükség, hogy csoportos kutatással 3— 6 év alatt minden tekintet­ben megfelelő új készítmény lásson napvilágot. A nemzetközi statisztikák szerint minden négyezer ve- gyület között legfeljebb egy akad, amiből gyógyszer vál­hat. Ez természetesen átlagos érték, és nem úgy értendő, hogy minden esetben a négy­ezer vegyületet kell kipróbál­ni ahhoz, hogy közülük egy beváljon. Szerencsés esetben lényegesen kevesebb, míg máskor ezt az átlagot messze meghaladó számú vegyület vizsgálata szükséges. Példá­ul: Ez ideig mintegy 380 ezer vegyület rákellenes hatását vizsgálták, s a kísérletek nem jártak pozitív eredménnyel, hogy 6000 szulfonamid szár­mazék közül legfeljebb tíz van tartósan forgalomban, hogy kétezer antibiotikum közül alig egy tucatnak van gvakorlati jelentősége, hogy ezer félszintetikus penicillin közül csupán mintegy tíz ke­rült a gyógyászatba. Napjainkban a világon évente 200—300 ezer új ve­gyületet állítanak elő és vizs­gálnak meg gyógyszertanilag, de az évente gyógyszerként bevezetett új vegyületek szá­ma nem haladja meg a száz­százötvenet. A Szovjetunióban is nagy apparátussal dolgoznak új gyógyszerek előállításán. Az Ordzsonikidze nevét viselő össz-szövetségi Gyógyszerve­gyészeti Tudományos Kutató­intézet munkatársai sok új hatásos gyógyszer előállítá­sán dolgoznak. A legújabbak közül nagy érdeklődést kel­tett a Prospidin elnevezésű készítmény, amelynek daga­natképződést gátló hatása je­lentős eredményeket hozott a klinikai próbák alkalmával. Mesterséges növekedési hormon Az egészséges növekedést em­berben ifi, állatban is az agy­alapi mirigy együk fehérje-ter­mészetű hormonja, a növekedési hormon biztosítja. A törpenövés bizonyos fajtája — növekedési hormonnal — gyermekkorban eredményesen kezelhető, az eh­hez szükséges hormont azonban egyelőre csak boncolási anyag­ból nyert agyalapi mirigyek ösz- szegyűjtésével lehet — koránt­sem kielégítően — fedezni, mi­vel az állati eredetű hormon emberen hatástalan. Maga a hormon egy mintegy 200 ami- nosavból álló fehérje (az ami- nosav-kapcsolatának sorrendjét és módját már 1966-ban tisz­tázták) , körülbelül háromszor akkora a molekulája, mint az inzuliné. Japán kutatók kidolgozták az emberi növekedési hormon szin­tézisét. Sajnos azonban, az így nyert hormon még vagy nem kielégítő tisztaságú, vagy cse­kély mennyiségű ahhoz, hogy betegek kezelésére használni le­hetne. Az erősen tisztított ter­mészetes emberi növekedési hormon egyelőre hatásosabb, mint ez a fáradságos munkával előállított és nagyon költséges anyag. Hasonlóan azonban más szerekhez, a mesterséges előál­lítás módja előhb-utóbb fino­modik:, és alkalmas lesz na­gyobb tömegű anyag olcsóbb termelésére. A legdrágább mentökocsi A világ legdrágább és leg­korszerűbb mentőkocsi-típu­sát Svédországban készítették el nemrégiben. A teljesen felszerelt gépkocsi 4000 an­gol fontba kerül. Befogadó- képessége három hordágy, a kocsiban oxigénfelszerelés, transzfúziós- és infúzióské­szülék, valamint altatógép is van. A mentőkocsit felsze­relték rádiótelefonnal, és a mentőkocsi belsejében dol­gozó orvos és a gépkocsive­zető között is telefonössze­köttetést létesítettek. A szemészet már régóta nemcsak szemüvegrendelő orvosi szakma, hanem egyre inkább a szemsebészet felé fejlődik. Számos, korábban gyógyíthatatlan, előbb-utőbb vakságot okozó betegséget ma már műtéttel gyógyíta­nak. A szemsebészet — a sze­met felépítő részek kicsiny­sége miatt — mikrosebészet, amely az orvostól speciális ismereteket és sajátos műsze­reket kíván. Nem ritka az, amikor a műtétet mikroszkóp alatt végzi a szemsebész. Viszonylag új technikának számít a .szemsebészet Ben, hogy bizonyos részeket a szemből nem késsel, csipesz­szel távolítanak el, hanem fagyasztással, hűtött eszköz­zel. A rendkívül finom sze­mészeti beavatkozások vég­zéséhez azonban olyan fa­gyasztó eszközökre, szondák­ra van szükség, amelyeknek a mérete nem haladja meg Érzékeny emberek betegsége Laikus körökben az allergiát amolyan min­denre rámondható, divatos betegségként em­legetik. Pedig a tudományok meghatározás­ból kiderül: a szervezet túlérzékenysége bizo­nyos anyagokkal szemben, ami főként a bőr, a nyálkahártyák és a légutak felületén okoz zavarokat. Az okozók — az úgynevezett aller- gének — lehetnek egyes gyógyszerek, élel­miszerek, festék- és cserzőanyagok, de lehet a levegő portartalma is. Allergiát tehát csak valamilyen anyag okozhat, illetve az anyag által már többször kiváltott allergiás tünetek bizonyos beidegzés után, a kimutatott anyag nélkül is, jelentkez­hetnek (például a művirág látványa is kivált­hatja a virágpor okozta asztmát a krónikus allergiásoknál). Ahhoz, hogy az allergiát ki­váltó anyagot megtalálják, olykor hosszadal­mas vizsgálat szükséges. Viszonylag könnyű rábukkanni, ha az allergiás tünetek csak éjszaka jelentkeznek: ilyenkor gyakran a fek­vőhely, az ágynemű valamilyen anyaga (toll, afrik) illetve az azokban képződő gombák az okozók. Sokkal nehezebb a felderítés, ha fel­tehetően élelmiszerből származó emésztési al­lergiáról van szó: ez esetben különleges „ke­reső étrenddel” próbálkoznak. Valóságos „allergia-krimit” kell megoldania az orvosnak, ha a gyanú bizonyos vegysze­rekre terelődik. Ekkor bőrpróbák következ­nek, akként, hogy a feltételezett anyagokat sorra ráhelyezik a bőrre, s ha bizonyos idő után valamelyik helyi reakciót vált ki, abba is lehet hagyni a további keresést, megvan a keresett allergén. Ez azonban hosszadalmas és nagy türelmet kívánó munka. Helyette ma már egyre inkább azt az utat választják, hogy a vizsgált személytől — a képen látható módon — kis mennyiségű vért vesznek, amelynek a Savóját sajttenyészetbe juttatják, amelyhez egymás után különböző anyagokat adnak. Az allergén azáltal árulja el magát, hogy elpusztítja a sejteket. Vérvétel allergia-vizsgálatra Fagyasztó eszközök a szemészetben A kutatóintézet legújabb gyógyszerei. Az előtérben látható a daganatképződést gátló Prospidin készítmény Csoport-pszichoterápia Mostanában sokszor találkoz­hatunk ezzel a fogalommal: cso­port-pszichoterápia. Mit is takar ez a szó? Életünk különféle közösségekhez, csoportokhoz kapcsolódik. Közös tevékenysé­geinkben különféle viselkedési mintákat nyújtunk egymásnak, helyesléssel vagy figyelmezte­téssel, megerősítéssel vagy el­utasítással szabályozhatjuk egy­más magatartását. Az együttes- ségből fakadó hatás fokozza ön­ismeretünket. alakítj a szemé­lyiségünket, módosítja társas magatartásaink hibás sémáit, s így mint gyógyító erő is szere­pet kaphat. A gyógyító céllal létrehozott csoportokban a vezető az orvos vagy a pszichológus, ö az, aki a csoport-pszichoterápia üléseit vezeti. Tudja, hogy a csoport­ban az örömnek, az agresz- sziónak. a vetélkedésnek vagy a szolidaritásnak a feszültségei a csoporttagokban más-más in­dítékokból származhatnak. Már a másik embernek a puszta je­lenléte feszültséget kelt az egyénben. A közös cselekvésben való összetartozás érzésének — a ..mi” tudatának — is feszült­ségfokozó a hatása, amely kü­lönösen a közös döntések ide­ién erős. Magának a csoport- helyzetnek is van feszültség- keltő hatása. A csoporttagokra például nyomasztó súllyal nehe­zedik az ülések kezdetén vagv a beszélgetések szünetében a hosszú csend. Tudjuk, hogv a felnőtt ember viselkedését a mindennapi életben mennyire meghatározzák a szerepel: ő a főnök, a férj vagy a beosztott stb. Kialakult szokásai, állan­dóan ismétlődő viselkedésbeli megnyilvánulásai vannak. A gyógyító céllal létrehozott cso­portban azonban eleinte még nincsenek „szerepei”. Csoport­társai még nem támasztanak vele szemben igényeket, még nem körvonalazódnak azok a viselkedésmódok, amelyeket sze- repszerűen meg kell valósítania. A felnőtt ember azonban társak jelenlétében — szerep nélkül — feszültségeket él át. mert nem tudja, hogyan viselkedjen. A csoportot vezető pszichológus­nak ezeket a feszültségeket hol fokoznia, hol pedig enyhítenie kell. Egész magatartásával a gyógyítást mint célt kell szol­gálnia. A csoport-pszichoterápia az elmebetegek és a neurotikusok gyógyításában egyaránt sikerrel alkalmazható. Segítségével el­sajátítható az alkalmazkodóké­pesség, s a valóságnak megfe­lelő gondolkodás és magatartás fokozatos kialakításához Is hoz­zájárul. A csoport nyílt és el­fogadó légkörében fokozatosan elmúlnak félelmeik, védelmet és biztonságot kapnak az új, egész­séges magatartások kipróbálá­sához. S így a betegek megta­nulják a helyes társas viselke­dést. A terapeuta mintát, mo­dellt nyújt a betegeknek maga­tartásával. reagálásaival. Beleélő képességével követi a csoport­tagok élményeit, bizonyos meg­nyilvánulásaikat serkenti, má­sokat helyteleníti. Interpretálja, értelmezi a csoporttörténések mögötti rejtett szándékokat és mondanivalókat. A rejtett, mégis jelen levő feszültségek és tör­ténések, törekvések tudatosítá­sa. megértetése értékes vissza­jelentést ad a csoporttagoknak viselkedésük igazi mozgatórugói­ról, s ezzel fejleszti az önis­meretüket. A csoporttörténések mgyarázata, a különféle visel­kedésmódok értelmezése, a .,pro­vokációkénak indítékaira való visszavezetése egészséges irány­ba fejleszti a csoportot. O. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom