Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-19 / 272. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. november 19. A szovjet ipar egyik leggyorsabban fejlődő ágazata a mezőgazdasági gépgyártás. Az előző ötéves terv során 2 millió 531 ezer különböző típusú és rendeltetésű traktort gyártottak a Szovjetunióban. annyit mint az Egyesült Államokban, az NSZK-ban, Franciaországban és Nagy-Britanniában együttvéve. Arató-cséplő gépekből, illetve burgonyabetakarító kombájnokból pedig kétszer, illetve háromszor annyit készítettek, mint a vezető mezőgazdasági gépgyártó országok, az USA, az NSZK, Franciaország Olaszország és Nagy-Britannia együttvéve. Az utóbbi években a gépek teljesítményének, munkasebességének fokozására is nagy gondot fordítottak. így például megkezdték a T—330 típusú, 330 lóerős, nehéz földmunkára alkalmas traktor- típus kipróbálását, s 1980-tól tervezik az 500 lóerős T—500 típus gyártását is. Az új típusok teljesítménye mindenütt 30—80 százalékkal nagyobb, mint elődeiké, ugyanakkor könnyebben kezelhetők és több munkaterületen alkalmazhatók. A szovjet traktorgyártás 1980-ra évi 600 ezer darabra nő, mintegy 55 millió lóerő összteljesítménynyel az egy traktorra jutó teljesítmény, az 1970. évi 64 lóerőről, közel 100 lóerőre nő 1980-ra.) A jelenlegi ötéves tervben 420 új mezőgazdasági géptípus gyártását kezdik meg a Szovjetunióban. Egy sor munkaigényes folyamat gépesítését sikerült megoldani a mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemekben, valamint az állattenyésztő telepeken. Számos olyan géprendszert is kidolgoztak a szakemberek, melyek változatos klimatikus viszonyok között alkalmazhatók. többek között cukorrépa, gyapot, rizs, tea stb. megművelésére. Emellett természetesen a hagyományos földművelő eszközök gyártását sem hanyagolják el, így például az ekéét, amelynek legalább két tucatnyi változata készül a szovjet gépgyárakban. Képünkön: új nagy teljesítményű ekék. / Felére csökkenthété a késkopás A forgácsoló technika fejlesztési szakemberei a szerszámkopás csökkentésére törekszenek. Tudvalevő, hogy a forgácsolás övezetébe beadagolt kis mennyiségű hűtő-kenő folyadék kedvezően befolyásolja a szerszám élettartamát és magát a forgácsolási folyamatot. Ez nem is annyira a hűtőhatásnak, mint inkább a folyadék kenőképességének köszönhető. Rájöttek arra, hogy a hűtőkenő folyadék elporlasztásá- val annak fizikai-kémiai tulajdonságai megváltoznak, még ha vegyi összetétele változatlan is marad. A porlasztás közben a részecskék csekély mértékben villamossággal töltődnek fel, ionbs állapotba kerülnek, és ez is fokozza kenőképességüket. Kísérletekkel elektrizáló fúvókán át porlasztották szét a hűtőkenő folyadékot. A fúvókára pozitív vagy. negatív előjelű 120 V-os egyenfe- szültséget kapcsolatok. A különféle folyadékok eltérő módon viselkedtek az elektroli- zalással szemben. A desztillált víz például teljesen érzéketlennek bizonyult. A legerősebb hatást a konyhasó oldatnál észlelték. A kísérletekből kiderült, hogy elek- trizálással mintegy felére csökkenthető a késkopás mértéke. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a villamos töltést hordozó folyadékrészecskék a szerszám és a munkadarab érintkezési felületére behatolva ott fizikai, vagy kémiai jellegű hártyákat hoznak létre. Ezzel gyengítik az összehegedésre, valamint az egyes durvább szemcsék kiaszakadásához vezető folyamatokat. Megállapították, hogy a feltöltődés a forgácsképződés folyamatát is erőteljesen befolyásolja. A forgács zsugorodása és a forgácsolt felület képlékeny de- —formációja jelentősen csökkent a hűtő-kenő folyadéknak elektromos feltöltéssel való szétporlasztásakor. Mivel a forgácsolás igen összetett folyamat, mérendő jellemzőként a kést helyettesítő csúszófej súrlódási ellenállását választották az összehasonlító kísérletek során. Tízezret „tud” az M—se Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Komáromi Kőolajipari Vállalata által kidolgozott „új” motorfajták, az M—SE szuper és multiszuper motorolajok már három éve a gyakorlatban, igen sok hazai gépkocsi motorjában sikeresen „levizsgáztak”. Mit tudnak, miben újak, vagy miben jelentenek / újat az M—SE-„család” tagjai? A választ erre — és mellé néhány jó tanácsot az autós- társadalomnak — Péceli Béla, a tröszt kőodajfeldolgozá- si igazgatója és Németh Béla műszaki-gazdasági tanácsadó, a kenőolajak szakértője adta. — A nemzetközi szabványokban a motorolajok minőségét SA és SE fokozatok között jelölik. Az SE pillanatnyilag a legmagasabb „rang”. Korábban a tröszt által gyártott motorolajok csak az SC szintet érték el, így egyszerre két lépcsőfokot ugrották át kutatóink, amikor az M—SE olajokat' kikísérletezték. Az új olajfajták alap- anvaga a magagasabb fino- mítási fokú algyői eredetű olaj, amelyhez import adalékanyagokat kevernek. A kísérletekben a Komáromi Kőolajipari Vállalat kutatási főosztályán kívül a MÁFKI (Magyar Ásványolaj- és Földgáz Kísérleti Intézet), valamint az ellenőrzés fázisában több külföldi cég vett részt, köztük a Ricardo, a világszerte ismert motorolajtársaság. Az olaj mintaszériát a tröszt elküldte a Volgái Autógyárnak (a Zsigulik gyártójának), a Mercedeseket is előállító Daimler—Benznek és a Ford Művek európai vállalatának kipróbálásra. A sikert az is jelzi: mindhárom autógyár elfogadta, és gépkocsi típusaihoz ajánlja az M—SE olajokat. Ami a döntően új e típusokban, az nem annyira a többfokozatú, és a hőmérséklet függvénvében sűrűségét kevésbé változtató tulajdonságuk, nem is a kisebb kokszosodási hajlam, hanem egy számadat; ezek az olajtípu- sok csak tízezer kilométerenként „fáradnak el”, tehát két olajcsere között nemcsak, hogy megengedett, de ajánlott is a 10 ezer kilométer megtétele. Ez fontos, mert a saját érdeküket néző egyes autószervizek és benzinkútkezelők jóvoltából kialakult egy hamis autós-„tudat”: eszerint az új olajokat is 5— 6 ezer kilométer után le kell cserélni. Ez a „tévhit” nemcsak az egyes autósok zsebének káros, hanem a népgazdaságnak is, hiszen a dollárért behozott importadalékanyagokat akkor öntik ki, amikor azok még 4—5 ezer kilométeren át hatásosak. És ez már pazarlás. Érdemes elhinni: valóban „tudnak” 10 ezer kilométert a világban ismert új motorolajok, s ezt a tényt a már említett autógyárak is elfogadták. Egy másik téves hiedelem: ha az olaj néhány ezer kilométer után már fekete, akkor le kell cserélni. Mitől is fe- ketedik használat közben a motorolaj? A koromszemcséket, amelyek mégiscsak keletkeznék, az olajban lévő adalékanyagok, detergensek megkötik. Innen a fekete szín. Péceli Béla szerint, ha járművében 5000 kilométer után is áttetsző lenne az olaj, akkor lenne baj, lévén, hogy a korom nem a detergensek- nél kötődne meg, hanem valahol lerakódna, és előbb- utóbb dugulást, eltömődést okozna... Az ÁFOR is felhívta kiadványaiban a figyelmet a 10 ezer kilométeres megbízhatóságra, a takarékoskodásra — most már csak arra lenne szükség, hogy az autósok először elhiggyék, majd be is tartsák ezeket a jótanácsokat. No meg az elosztásban is lehetne még javítani a kereskedelem eddigi módszerén, lévén, hogy az M—SE olajok kétféle, 1 és 3 literes csomagolásban kaphatók. De — érdekes módon — a literes palackokból a szervizekben sosincs hiány, viszont a benzinkutaknál sokszor hetekig nincs literes olaj. Pedig a szervizekben, ahol a teljes olajcsere történik, inkább a 3 literes kannákat tudnák használni, az országúton járó autós viszont, ha olajszint- mérőjén a nívó alá süllyedt az olaj, csak egy litert keres, utántöltésre. És a háromliteres kannával nemigen tud mit kezdeni, újra lezárni nem lehet, és ha nincs garázsa, műhelye, lakásban tárolni sem ajánlatos. Tehát a kereskedelem szervezésén is múlik, hogy takarékosabban bánjunk a dollárt is tartalmazó olajokkal... Szatmári Jenő István Pizzasütő infrakemence Gyorsuló fonóorsók Az utóbbi másfél évtizedben a textilipar jelentős technológiai, műszaki fejlődésen ment át. Üj mesterséges (rostokat kezdtek felhasználni, új feldolgozási módszereket vezettek be, attól függően, hogy csupán a korszerűsítés vagy pedig teljesen új gyártmányok bevezetése volt-e a cél. Egyik fő jellegzetessége e korszaknak az emberi munka — ezen belül az igényesebb szakmunka — helyettesítése volt: ezt részben a gépesítés és az automatizálás fokozásával, részben az üzem- szervezés javításával érték el. A gyűrűs fonás gyorsasága az utóbbi évtizedekben megkétszereződött, s ez a folyamat tovább tart. Mindezt az automatikus leszedők és más újítások teszik lehetővé. A konvencionális fonógépek kezelése még így is elég munkaigényes marad, ezen az automatikus fonalkötözés tökéletesedése segíthet majd. Forradalmian új az úgynevezett open-end fonás, amely a gyűrűs fonásnál kétszerié termelékenyebb, egyes változatainál pedig az előfonásra sincs szükség. Az önsodratú fonási eljárás a gyapjúipar számára jelentett nagy fejlesztési lehetőségeket, mivel a hagyományos gépek sebességét tizenkétszeresen (!) múlja felül. A sodrat nélküli, ragasztóanyag alkalmazásával történő fonalgyártás még gyerekcipőben jár. Külön kell szólni azonban a rendkívüli módon fejlődött textúráit fonaltermelésről, amely elsősorban a végtelen szintetikus' szálaknak adja meg a font fonalak több előnyös tulajdonságát. Ez utóbbiak felhasználója főképpen a kötő-hurkolóipar. A fonóipar egészét tekintve világszerte megállapítható, hogy elsősorban a hagyományos gyártási eljárásokat javították meg igen nagy mértékben a gépsebesség fokozásával, az automatikus műveletek kifejlesztésével. Olaszországban a pizza a leggyakrabban fogyasztott sós sülttészta: minden vendéglő étlapján szerepelnek pizzák, megtaláljuk őket a kis sütödék kirakatában, az apró pizzaboltokban, utcai árusoknál, de a családok asztalán is sűrűn megjelenik a kerek, lán- gos formájú tészta, amelynek tetején étvágygerjesztőén kínálják magukat a sonkás, halas, paradicsomos, gombás, gyümölcsös ízhalmok. A pizza kelt tésztából készül, hasonlóan magyar „testvéréhez”, a lángoshoz. Olcsó, de munkaigényes eledel, ám a fáradságért bőven kárpótolnak a finom falatok. Minden vidéknek, minden olasz háziasszonynak megvan a maga speciális pizza-receptje. Régebben az olasz háziasz- szony kemenceszerű alkalmatosságban sütötte a pizzát, ma már villany- vagy gáztűzhely sütőjében pirul sárgásbarna színűre a finom csemege. Amint a mi palacsinta. és lángosárusaink, az apró kis pizza-boltok tulajdonosai is alig győzik a nagy forgalmat. Számúikra készíti az ipar a képen látható inf- rasugaras pizzasütő kemencét, amelyben gyorsan és egyenletesen sül meg a kerek tészta. A különleges kemence egyik rekeszét a sütésre, a másikat a már megsült pizza melegen tartására használják. Az infrasugárzó készülékeket, melyeknek áránylag alacsony hőmérsékleten izzó melegítőtestei infravörös sugarakat bocsátanak ki, egyre több helyen használják a gyakorlati életben. Az infravörös sugarakkal való melegítés folyamatának intenzitása nagymértékben függ az anyag infravörös áteresztő képességétől. A fémek például az infravörös sugarakra majdnem teljesen átlátszatlanok (a fém felmelegítése ugyanis hővezetés útján történik.) A nedves anyagok általában kevésbé engedik át az infravörös sugarakat, mint a szárazak.
