Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-13 / 267. szám

1977. november 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Kettő helyett kell enniük? SE SOKAT, SE KEVESET „Kettő helyett kell ennie” — hangzik el napjainkban is az immár szállóigévé vált „szakvélemény” családta­gok, rokonok, ismerősök ta­nácsa csaknem minden vá­randós vagy szoptató anyá­nak. „A terhesség és a szop­tatás alatt híztam meg” vála­szol bánatosan az orvos kér­désére egyre több nő, siker­telenül küzdve a 20—30 kg- os súlyfelesleg leadásáért. A szívük alatt hordott új élet fejlődésének biztosításá­hoz valóban meg kell terem­teniük a nőknek a feltétele­ket. Több, megfelelő minő­ségű táplálék fogyasztása, lehetőség szerinti testi-lelki egészség, komolyabb fizikai megterhelésektől való tartóz­kodás —, főleg a terhesség végén — a magzat számára egyértelműen ártalmat je­lentő dohányzás és nagyobb mérvű alkoholfogyasztás ke­rülése, lehetőség szerint min­denfajta gyógyszer mellőzé­se, stb. A magzat — fejlődési fo­kától függően — megfelelő mennyiségű energiát, táp­anyagot követel magának és nem csupán követeli, hanem az anyától mindenképpen el is veszi. Ugyanis bármennyi­re szeretett és várt lény is legyen a leendő gyerek, bio­lógiailag az anyai szervezet számára élősködő. Ha az anya elégtelenül táplálkozik, a magzat ezt csak kis mér­tékben érzi meg és az anyja rovására is képes fejlődni. Ilyen esetekben a terhesség előrehaladtával a nő testsú­lya nem emelkedik, sőt né­ha csökken. Annál gyako­ribb eset, hogy a születendő gyermek igényeire gondolva a várandós nő a kelleténél bőségesebben táplálkozik és a kívántnál nagyobb súly- gyarapodásra tesz szert. Hogyan. mit, mennyit egyék tehát a terhes asz- szony? Ha megelőzően kor­szerűen és egészségesen táp­lálkozott és testsúlya normá­lis, úgy sokat nem kell vál­toztatnia. Elegendő, ha na­A terhes és szoptató anyák táplálkozásáról ponta 5—10 dkg hússal, fel­vágottal, vagy sajttal, túró­val, vagy V2liter tejjel fo­gyaszt többet. Napi 20—40 dkg friss gyümölcsöt eszik és lehetőleg bőségesen sze­repelnek étrendjében a szí­nesfőzelékek, zöldségek és saláták. Mindenképpen tar­tózkodjék a korábbinál több édesség, tésztaféle, kenyér és zsiradék fogyasztásától és, hogy ezekből mennyit ehet, azt a mérleg mondja meg: testsúlya havonta egy kg-ot emelkedhet. A magzat a ter­hesség végén is legfeljebb 25—30 százalékkal emeli meg a nő kalóriaigényét. Ha fi­gyelembe vesszük azonban, hogy a 8—9. hónapban a terhes nő lényegesen keve­sebbet mozog, és így keve­sebb energiát is igényel, csak 2400—2600 kalóriára van szüksége. Ami a helyes ét­rend tápanyagösszetételét il­leti, körülbelül 300 gramm szénhidrát, 100 gramm fe­hérje és 100 gramm zsiradék napi elfogyasztása javasol­ható. Ezek természetesen csak átlagértékek és egyé­nenként alkattól, fizikai ak­tivitástól, stb. függően felfe­lé és lefelé nagy eltérések lehetnek. Miképpen étkezzék a már terhessége kezdetén is több­kevesebb súlyfelesleggel ren­delkező nő? Számára foko­zott óvatosságot tanácsolha­tunk. Étrendje elsősorban tejtermékekből, húsfélék­ből, zöldségből, főzelékből, salátákból és gyümölcsökből álljon, a tésztát, cukrot, zsi­radékot kerülje, kenyérből pedig 5—15 dkg-ot fogyasz- szon naponta. Ilyen táplálko­zás mellett a mazgat kifo­gástalanul fejlődhet, kedvező esetben az zsírszövetének rovására és nem baj, ha a terhesség végén a nő testsú­lya nem haladja meg az elő­ző hónapban észlelt súlyt. Az eddig elmondottak ke­vés kiegészítéssel a szopta­tás időszakára is érvényesek. El kell oszlatnunk azt a tévhitet, hogy a tejelválasz­tás megindításához és fenn­tartásához a szokásosnál lé­nyegesen nagyobb mennyi­ségű étel-ital fogyasztása szükséges. Bőségesen elegen­dő, ha a szoptató anya úgy és annyit étkezik, ahogy azt a terhes nőnek tanácsoljuk. Szokásos folyadékfelvételét pedig legfeljebb napi 2—3 pohár vízzel, vagy tejjel told­ja meg. Mindenképpen ke­rülendő nagyobb mennyiségű sör, bor, cukros üdítőitalok, szörpök stb. fogyasztása, mert ezek önmagukban is az anya tetemes súlygyarapodásához vezethetnek. A terhesekhez hasonlóan a szoptatós nők­nek is ajánljuk a személy­mérleg rendszeres használa­tát: már egy kg-os súlygya­rapodás esetén is korlátozzák étkezésüket és nem kell tar- taniok emiatt tejük elapa­dásától. A több-kevesebb súlyfe­lesleggel rendelkező szopta­tó anyák pedig messzemenő­en kerüljék a hizlaló ételek (cukor, tészta, kenyér, zsi­radék) fogyasztását, úgy ét­kezzenek, mint azt a kövér terheseknek ajánlottuk, és így a magáét naponta „ki­követelő” csecsemő segítségé­vel további hízás helyett testsúlyukat még csökkent- hetik is. Ügy véljük, hogy az ismer­tetett szempontok megszívle- lése és egyénenként történő gondos alkalmazása nem csu­pán szárpos, a jövőben szü­letendő gyermeknek biztosít­ja a legkedvezőbb életfelté­teleket, hanem nagy mérték­ben elősegítheti a leendő anyák egészségének meg­óvását, karcsúságuk, szép­ségük, munkaképességük hosszú időn át történő meg­őrzését is. Dr. Fövényi József Egy szabásminta — két fazon Nyugodtan nevezhetjük szabadidő-öltözéknek a fér­fiaknak tervezett kényelmes felsőrészt, amely huzat-zub­bony szerepet tölt be. A zubbony anyagnak tavasszal, nyáron a zefir, a vászon, a puplin, hűvösebb hónapok­ban a flaneli, a barhent al­kalmas. Az első modell négyszögletes kivágású, az ujja háromnegyedes, a má­sik kerekített nyakú, elöl gombolt, rövidujjú, tűzéssel díszített és oldalt slicceit. Alatta pulóvert, kihajtott nyakú inget lehet viselni. Olcsón jót! Első alkalommal ad­juk közre a Család — Otthon, — Szabad idő oldalunkon október 23- án megjelent felhívás nyomán szerkesztősé­günk címére érkezett ételrecepteket. Mustáros rostélyos Hozzávalók: 0,5 kg sertéscomb szeletelve, 2 fej (jó nagy) vörös­hagyma, 8 dkg zsír, pi­ci bors, só, mustár és Piros arany paprika­krém. A megsózott hússzele­teket egyik oldalukon enyhén megborsozzuk, majd megkenjük véko­nyan mustárral, másik oldalon pedig paprika- krémmel. A hagymát karikára szeleteljük. A főzőedénybe belerakjuk a zsírt, majd körkörösen elhelyezzük a hússzele­teket, mindegyikre több hagymakarikát téve. Ügy a legjobb, ha kicsi edényben készítjük és több sor kerül egymás­ra. 0,5 dl víz vagy bor hozzáadása után fedővel leborítva puhára párol­juk (közben ne kavar- gassuk, csak az edényt forgassuk meg), majd levesszük a fedőt és szaftját „visszasütjük”. A hagyma ekkorra már teljesen elfő, ez adja a különlegesen ízletes és sűrű szaftot. Főtt és sült burgonyával ízletes. (Diétások ne fogyasz- szák!) Költsége: hús 30 Ft, hagyma 1,50 Ft, zsír 2 Ft, bors, só, mustár, p.pkrém 4 Ft, összesen 37,50 forint. ifj. Árvainé Szolnok Borban sült csirke Hozzávalók: (2 sze­mélyre) 8 dkg füstölt szalonna, 2 deci bor (re­mekül megfelel az olcsó almabor is), egy csomag csirkecomb (a nem szabvány méretű, olcsó combcsomagot szoktam vásárolni), kevés zsír, só. A füstölt szalonnát vé­kony szeletekre vágjuk és kibéleljük vele a lábost. Ráhelyezzük a csirke­combokat, gyengén sóz­zuk, majd lassú tűzön, lefedve sütjük. Pár perc múlva a bor felével fel­öntjük és tovább párol­juk. Amikor a bor el­főtt, megfordítjuk a húst, hozzáadjuk a ma­radék bort, és addig süt­jük, amíg a bor el nem. főtt. A szalonna zsírján még négy-öt percig süt­jük, ha kevésnek talál­juk a kiolvadt zsiradé­kot, pótolhatjuk. "'Szép piros, a bortól kicsit pi­káns ízű lesz a hús. Ha egész csirkét sütünk így, á hozzávalók kétszeresét használjuk. Burgonya­pürével vagy rizsköret­tel tálaljuk. Az étel elkészítési ide­je 20 perc. Ára kb. 25 forint. Diétásoknak is ajánlom. „Kupak” jelige em is oly rég — ta­li Ián tegnap vagy teg­II napelőtt lehetett — élt, éldegélt három jó barát: a lobbanékony Fi­lip kutya, a kényeskedő Bolyhos cica meg az ábrán­dos, álmodozó kis sárga ka­nári — Szivecske. Mindig együtt jártak, ettek, aludtak, és sohase veszekedtek. Egyszer azonban a sétá­nyon mit láttak? Nagy, ke­rek tükör állt a bokorhoz tá­maszkodva. Filip tüstént odaszaladt, jókedvű ugrándo- zással, de ahogy belepillan­tott, szőrét nyomban felbor­zolta, s vicsorogni kezdett: — Hej, te gyáva kutya ott! Csaholsz meg morogsz, ide­gen létedre? Hát nem tu­dod, hogy én vagyok a félel­metes Filip? Gyertek, bará­Civakodás taim, verjük meg!'— ugat­ta a tükörbe. Bolyhos cica tüstént se­gítségére ugrott, de ahogy a tükörbe pillantott mérges po- fikáját bársony mosoly derí­tette fel, és bájosan ezt do­rombolta: — Hol van itt kutya? Én csak egy gyönyörű cicát lá­tok. Milyen csodás bundája van! — illegette magát a. tükör előtt. — Szeretnék ba­rátkozni vele. —Hadd nézzem! — kérte Szivecske, és a tükör elé libbent. — De hisz itt nincs se kutya, se cica — dalolta — csak egy szépséges, álmo­dozó szemű, sárga kanári! Ugye, nem haragusztok, ha eléneklem neki a legszebb dalomat? — Micsoda cica meg ka­nári? — hörrent fel Filip. — Kutya! — Nem! — nyávogta szívet tépően Bolyhos. — Cica! — Nem igaz! Vágta rá a másik kettő. — Kanári! — fütyülte éle­sen Szivecske. — Kutya! — vonította Fi­lip. De már ekkor a civakodás- ból verekedés lett, püfölték, csípték, karmolták egymást, ahol érték, borzasztó mérge­sen. S ekkor egyszer csak meg- pendült valami... Mind a hárman felkapták a fejüket, és odanéztek. Bele a tükör­be. Egyszerre. S ugyan mit láttak? ... Szörnyen elszégyellték ma­gukat. Filip bocsánatkérően csó­válni kezdte a farkát. Boly­hos a hátára telepedett, és bársonyos mancsával fino­man átölelte a nyakát. Szi­vecske meg kimerültén, bol­dogan rebbent a cica fejére, s ott dalra gyújtott. Ettől kezdve sohase vesze­kedtek. Kaktuszok—télen Ma divatos hobby a növé­nyek gyűjtése, nevelése. Az afrikai, amerikai föld­ről származó, rendkívül vál­tozatos alakú, sokszor bi­zarr formát öltő kaktuszok sokasága erre bőven nyújt lehetőséget: a lakásnak'kert­nek egyaránt hálás és muta­tós, olykor szenzációs díszei. A kaktuszok szárazságtű­rő növények, igazi hazájuk a sivatag, ahol kevés és rend- szertelen a csapadék, több­nyire magas a hőmérséklet. Azt itt élő növények csak úgy tudnak életben marad­ni, ha a ritkán lehulló csa­padékból minél gyorsabban, minél többet fel tudnak ven­ni. Ezt gyorsan fejlődő haj- szálgyökér-rendszerükkel te­szik, de ha beáll egy hosz- szabb száraz időszak, gyor­san el is veszítik hajszál­gyökereiket. Ugyanekkor a sivatagi növények gyökerei­nek nagy szívóerőt is kell kifejteni, hogy a gyökérsej­tek a talajban található vi­zet magukba szívhassák. Egyes kaktuszfajok az 50—60 fokos hőséget is elviselik, amit bőrszövetük speciális felépítése tesz lehetővé. Az otthonunkban nevelt kaktuszok — és általában a pozsgás növények — nagyon fényigényesek, lehetőleg a déli fekvésű szoba ablakai­nál helyezzük el őket. Érzé­kenyek a hőmérsékletre is. Télen legkedvezőbb számuk­ra a 8—12 fokos helyiség, ha annak relatív páratartalma 60—80 százalékos. A helyi­ség sohase legyen 5 foknál hidegebb, és 15' foknál me­legebb. Ebben az időszakban a növények pihennek. Az alacsony hőmérsékleten tar­tott növények nem igényel­nek sok vizet: a létükhöz szükséges fény-, hő és víz- mennyiségnek egyensúlyban kell állnia. A kaktuszok ön­tözését és a víz mennyiségét már szeptembertől csökken­tettük. Képünkön: Vratsa észak­bulgáriai városban egy kaktuszgyűjtő fiatalember már 120 fajtát tart otthoná­ban. A kerékpár téli pihenője Az őszvégi hónapok alkal- masák arra, hogy a tél be­állta előtt — mielőtt „szög­re akasztanánk” — rendbe hozzuk kerékpárunkat. Mindenekelőtt keressünk egy állandó és védett helyet, ahol nincsen útban, ahol tavaszig zavartalanul raktá­rozhatjuk. Vidéken — a kerékpárok igazi hazájában — alig akad ház, amelyhez ~ ne tartozna pince, padlás vagy kamrafé­le. Az ilyen helyiségnek azt a részét válasszuk ki. ahol egy távolabbi sarokban nincs útban a kerékpár. Az oldal­faltól 30—40 centire, a mennyezeti részre, vagy pe­dig magára az oldalfalra csavarozzunk fel olyan hosz- szú deszkát, hogy abban 40— 50 cm távolságra három, négy különböző hosszúságú kampót tudjunk rögzíteni. Ezekre a kampókra más, használaton kívüli holmikat" (pl. öntözőcsöveket karikába tekerve) is felakaszthatunk. A kerékpárt tisztogassuk le a portól, sártól és meleg ultrás vízzel mossuk tisztá­ra. Alaposan törölgessük meg a nikkeiezett, krómozott ré­szeket (küllő, kerék) vonjuk be csapágyzsírral. A rendbe hozott kerékpárt felfújt tömlővel már nyugodtan rá­akaszthatjuk a kampóra, ta­vaszig nincs több dolgunk vele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom