Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-13 / 267. szám
1*77. november 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tisztavatás a Kiliánon Elöljárók, szülők, hozzátartozók jelenlétében bensőséges ünnepségen került sor tegnap a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán a fiatal repülőgépvezető tisztek avatására. A honvédelmi miniszter megbízása alapján, Smith István vezérőrnagy avatta fel a tanulmányaikat sikeresen befejező hallgatókat hivatásos tisztekké, kívánva nekik sok sikert hazánk védelméhez, szép hivatásuk gyakorlásához. Képünkön a fiatal tisztek eskütétele. — Ez megvan vagy... száz decibel — harsogja a fülemhez hajolva Simíts Péter. A számot nem értem, csak' azt tudom, hogy én még annál is nagyobbra becsülöm. Olyan sistergés, sivítás van körülöttünk, mintha robbanni készülő kazánban járkálnánk. De a hibridüzem munkásai úgy látszik megszokták a számomra elviselhetetlen zajt, mert minden további nélkül teszik a dolgukat, s mi több, még beszélgetni is tudnak. Ilyen év még soha nem volt A hatemeletes épület legfelső szintjén vagyunk, itt kezdi meg az útját a morzsolt kukorica, hogy a végén fémzárolt zsákokban vetőmag legyen belőle. Természetesen még ezt megelőzően is jó néhány ,,megpróbáltatáson” kell keresztülmennie ahhoz, hogy egyáltalán szóba jöhessen a feldolgozása. A szántóföldről csöves állapotban érkezik az üzembe, ahol egy billentés után serleges felvonó szállítja a tranzittartályokba. A Törökszentmiklósi Állami Gazdaság partnerüzemeinek vezetői már ekkor nyugodtan dörzsölhetik a markukat, ugyanis a kétvonalas hibridért 2300, a háromvonalasért 850, a négyvonalasért pedig 750 forintot kaptak mázsánként. Az ár egyébként körülbelül arányban van a termő- képességgel, de mivel a kétvonalas kukoricánál se ritka a 20 mázsás termés, a hektáronkénti 20—25 ezer forint korántsem a legmagasabb jövedelem. A három- négyvonalas is hektáronként 10—15 ezer forintot hoz a konyhára, hibridkukoricát termelni tehát nem rossz bolt. Amikor az állami gazdaság nyereségéről érdeklődöm a főagronómus szinte ki se meri mondani: — Tavaly 770 forint hasznot hozott minden mázsa, de akkor rossz évünk volt. Az idén meglesz a mázsánként! ezer forint is. viszont 'ilyen jó esztendőnk még soha nem volt. Milliókat órö újítás A hibridüzem várhatóan 750 vagon fémzárolt vetőmagot állít elő, úgy hogy a nyereség testvérek között is. 75 millió forint. Igaz ugyan, hogy ennek jó része csak jövőre, az áru értékesítése után kerül a gazdasághoz, de a haszon ezzel együtt is igencsak megjárja. Nem véletlen tehát, hogy 1976-ban az üfcem összes jövedelmének több mint 91 százaléka, 1975-ben pedig 80 százaléka a hibrid- kukoricából származott. Mit kell ezért tenni? Sokat. Az előbb ott tartottunk, hogy a csöves kukorica megérkezett a tranzittartályba. Innen szállítószalag viszi a fosztóállomásra, ahol a még rajta maradt csuhétól megszabadítják. Ez különben csak egy év óta van így, tudniillik akkor vezették be Gyuricza Elek és társai újítását. Korábban legalább kétszáz ember ülte körbe a kukoricahalmokat, és fosztotta a csöveket. A gép felére csökkentette a munkaerő- igényt — a munkásoknak most már csak felügyelniük kell — és évenként egymillió 600 ezer forint megtakarítást jelent a gazdaságnak. Mint a műtőben A teljesen megtisztított csövek előbb újabb tartályba kerülnek, majd pedig pótkocsin eljutnak a fogadóaknába, Innen ferde felhordó szállítja a kukoricát a csöves szárítóba, amelynek nedvességétől függően,72 óránként 60 vagon a teljesítőképessége. A morzsolást követi a tulajdonképpeni feldolgozás, de még ez előtt is történik egy és más, amiről Jelen Pál, a hibridüzem vezetője számol be: — Itt, a laboratóriumban, megtalálható a hatemeletes épület minden berendezésének tízszeresen kicsinyített mása. Mielőtt elindítanánk a kukoricát, ezeken kipróbáljuk, hogy mire képes az anyag — például hol, milyen rostára van szükség — és csak ezután állítjuk be a programot. Az elektronikus vezérlés tizenkét variációra képes, és ez feltétlenül elegendő ahhoz, hogy minden szem zsákba kerülő kukorica megfelelő hosszúságú, szélességű és vastagságú legyen. A tisztaságot és a fajtaazonosságot majdnem el is felejtettem, mert az itt annyira természetes, mint műtőben a sterilizátor. Braun Ágoston Megváltozott a gYártmánylista Átszervezések a Vasipari Vállalatnál Az év első felében született meg a Szolnok megyei Tanács V. B. határozata, ennek alapján került sor az átszervezésre. így kapta meg a szolnoki Vasipari Vállalat jászberényi üzemét az Aprítógépgyár, a szolnoki üzemét pedig a MEZŐGÉP Vállalat. Később az „aprító” és a MEZŐGÉP cserélt, így a Vasipari Vállalat szolnoki üzemének munkásai ma már a MEZŐGÉP-nél dolgoznak, a MEZŐGÉP jászberényi gyára pedig az Aprítóhoz tartozik. Eképpen lehet. Summázni az átszervezést, amelynek hullámai mind a mai napig gyűrűznek. A döntést gazdaságossági szempontok indokolják. Az Aprítógépgyár és a MEZŐGÉP, termékeinek jelentős részét exportálja. A termelés fejlesztéséhez, a termelőeszközök koncentrálásához biztosította a Szolnok megyei Tanács a gyártó-területet, s a létszámot. Hogyan születhetett meg ez a döntés, amikor nap, mint nap a termelés bővítésének intenzív módját hangsúlyozzuk? Az extenzív megoldás, alapja hosszabb távon a gépesítésnek, az átadott vagy átvett üzemekben a termelékenység növelésének. A Vasipari Vállalat jászberényi üzemében úgynevezett csiga-tengelyeket gyártottak a győri Rába Műveknek, más megrendelőknek pedig antennákat, vasszerkezeti elemeket, a Csepeli Autógyárnak vonóhorgokat. — Szolnokon a Magyar Hajó- és Darugyár részére nagy űrtartalmú markoló kanalakat készítettek. Ezek az üzemek, amelyek évente mintegy 36 millió forintos termelési értéket állítottak elő, új „gazdákhoz” kerültek. Munkásgyűlésen ismertették a vállalatok igazgatói a határozatot, amit a dolgozók tudomásul vettek. Az átszervezés résztvevői a munkálatokhoz programot készítettek, s július 1- vei az Aprítógépgyár és a MEZŐGÉP is átvette az ösz- szes forgó, és állóeszközt, a munkásokkal, az alkalmazottakkal együtt. A döntés szerint ezekben az üzemekben a március 31-e előtt megkötött szerződéseknek kötelesek eleget tenni az „új tulajdonosok”. Várhatóan tehát a termékszerkezet itt — az Aprítógépgyár és a MEZŐGÉP tennivalóihoz igazodva — csak jövőre változik. A Vasipari Vállalat terméklistája viszont jelentősen módosult már az idén is. Egyre inkább előtérbe kerül a szolgáltatás és az építési vasszerkezeti munka, ugyanakkor csökkennek a hagyományos lakatos munkák. A kisújszállási özemben várhatóan elérik a 36 millió forintos termelési értéket, itt épületekhez csatornákat készítenek. Törökszentmiklóson és Mezőtúron a helyi üzemekben a Vasipari Vállalat dolgozói a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárnak takarmánykeverőket, más megrendelőknek építkezésekhez acélszerkezeteket gyártanak. A tavalyihoz képest Kunszentmártonban és Szászberken nem változik a gyártmányszerkezet. Akku- mulátor-foggantyúkat, cipőipari préstermékeket készítenek a kunszentmártoni üzemben, Szászberken pedig akkumulátor-lemezeket és kész telepeket. Megcsappant a vállalat létszáma, nemcsak az átadott munkaerő miatt. Megijedtek a megmaradó üzemekben a munkások, S elég sokan más vállalatoknál helyezkedtek el, mondván: hátha holnap mi következünk. Több mint öt- vennel dolgoznak kevesebben a tervezettnél. Az elmúlt hónapokban a létszám stabilizálódott, mindenki tudja, hogy számítanak munkájára, tennivaló pedig akad bőven. (Nem lesz szükség az adminisztratív létszám csökkentésére ’sem, annyi alkalmazott távozott.) Hogy a munkások tudomásul vették a határozatot, azt bizonyítja az is, hogy az egy dolgozóra jutó termelési érték a vállalatnál az év második felében tovább nőtt. Igaz, az eredmény, a nyereség növekedése ezzel nem tartott lépést, ugyanis a rezsi, — például a teherautók száma — még sok esetben a tavalyi vállalati nagyságra vonatkozik. Fokozatosan „leépítik” ezeket a költségeket is. Az álló- és forgóeszközök értékét az Aprítógépgyártól, illetve a MEZŐGÉP-től a Vasipari Vállalat kapja meg. Vezetői már benyújtották a megyei tanácshoz azt a terv- javaslatot, amelyben felsorolják, mire használják majd az összeget. Ebben első helyen áll a szolgáltatások bővítése. H. J. tt kubai KISZ küldöttségének tegnapi programja KÉSZÜL a JUNIOR Bútor, elemenként A székesfehérvári bútorgyárban megkezdték az első hazai lapbútor-gamitúra sorozatgyártását. A „Junior” márkanevű, ifjúsági bútor különlegessége, hogy elemenként értékesítik. A forgalomba hozott tizenegy-féle szekrény- és asztalelemeket fémcsavarokkal a vevők állíthatják össze a lakás méreteinek megfelelően. A színes műanyagfóliával borított bútorlapok számos variációs lehetőséget kínálnak. A sokoldalú alkalmazás mellett a lapbútor másik előnye az egyszerűbb raktározás és szállítás. A Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége, amely Luis Orlando Domin- gueznek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának, a kubai KISZ első titkárának vezetésével tartózkodik hazánkban, tegnap az Egyesült Izzóba látogatott. A vendégeket elkísérte Hámori Csaba, a KISZ KB intéző bizot- ságának tagja, a KISZ budapesti • bizottságának első titkára. A kubai ifjúság képviselőit a nagyüzem vezetői köszöntötték. Draskócy László gazdasági igazgató adott tájékoztatást az Egyesült Izzó tevékenységéről. Ezt követően a kubai vendégek megtekintették a gyár Fóti úti lakótelepét, a lakótelep óvodáját, majd fölkeresték a Szilágyi utcai lámpagyártó üzemet. A kubai KISZ küldöttség tegnap délután Budapest nevezetességeivel ismerkedett, majd este Barabás Jánosnak, a KISZ KB titkárának társaságában látogatást tett a KISZ Központi Művészegyüttesénél, és megtekintették az együttes programját. Megkezdte munkáját az ünnepre átadott szolnoki R-22-es számítógép, amelyből az egész crszágban csak kettő van. Ezzel nemcsak a számítókapacitás növekedett jelentősen, hanem új feladatok megoldása is lehetővé vált: az elszámoltatási, értékesítési számításokon kívül elkezdődhetnek a kísérletek a termelésirányítási és távadatfeldolgozási feladatok megoldására is. Itt képzik a legközelebbi új számítógép, a kőolajtermelést kiszolgáló komputer „let- * génységét" is Zsákokba kerül a kész vetőmag
