Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-26 / 278. szám
1977. november 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kedvez az időjárás Jászberényben Jól haladnak a mezőgazdasági munkák Továbbra is jó az időjárás, jól haladnak a mezőgazdasági munkák; a betakarító gépek az utolsó hektárokkal vannak elfoglalva. A cukorrépa felszedése már be is fejeződött. A gépek munkáját az elmúlt hetekben semmi sem zavarta, nagyobb esők csak elvétve voltak, és miután a cukoripari vállalatok és a termelők jól megszervezték az együttműködést, zavartalan volt az átvétel. Valamennyi hazai cukorgyár teljes kapacitással dolgozik, az elmúlt év azonos időszakához képest eddig mintegy 230 ezer tonnával több alapanyagot dolgoztak fel. A felszedett nagy tömegű • répa cukorrá alakítása még hosz- szú heteket vesz igénybe. A cukoripari vállalatok megállapodtak a termelőkkel, hogy az ideiglenes tárolóhelyeken lévő répát menetrend szerirt szállítják az üzemekbe. Január második feléig érkezik majd az összes répa a feldolgozó gépsorokhoz. A gyárak csak ezután állnak le a szokásos évi felújításra, karbantartásra. Nem sok hiányzik már a kukoricatörés, morzsolás befejezéséhez sem. A termőterületnek már csak néhány százalékán ad munkát a kombájnoknak a termés morzsolása, ezeken a helyeken a késői érés miatt húzódott el valamelyest a betakarítási szezon. Helyenként a gazdaságok olyan nagy területen termesztettek kukoricát, hogy a gépek — bár folyamatosan dolgoztak — csak némi késéssel indulhattok az utolsó néhány száz hektár letörésére. Kedvező hírek érkeznek a zöldségtermelőktől: már csak elvétve van földben késői érésű zöldségféle: káposzta vagy gyökérzöldség. A mélyszántás már ad munkát a traktorosoknak. A kijelölt területnek több mint 70 százalékán forgatták meg eddig a talajt, amivel biztosítják a nedvesség megőrzését és a szerves anyagok eí- bomlását. Néhány megyében az átlaghoz képest a szántásnál kisebb lemaradás mutatkozik, főleg azért, mert a vontatók csak nemrégen szabadultak fel az őszi betakarítási munkáktól. lavult a város közrendje Javult Jászberényben a város közrendje, közbiztonsága. Évente eddig mintegy kétszáz volt az ismertté vált bűncselekmények száma, az év első felében arányosan 10 százalékkal kevesebb bűneset történt. A bűncselekmények többségét személyi tulajdon ellen követték el, ezután következik a társadalmi tulajdon elleni vétség, a garázdaság, a testi sértés. A bűncselekmények elkövetőinek többsége a városban él. Változatlanul jelentős a cigánybűnözők száma, gyakori az „átutazók” által elkövetett betörés, rablás. Az okok: a munka nélkül szerzett jövedelem hajszolása, a rendezetlen családi körülmények, az alkohol. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a bűncselekményeket elősegítő felelőtlenséget. Az áfész áruház bejárati ajtaját, egy másik esetben egy vendéglátó egység ajtaját éjszakára nyitva felejtették. (A rendőrjárőr vette észre). Az utóbbi években javult, az idén viszont romlott Jászberényben a közlekedés biztonsága: 1974—1976 között 26 közlekedési. baleset történt a városban, ebből hét halá- ios kimenetelű volt, huszonegy pedig súlyos sérüléseket okozott. Az idén eddig tizennégy baleset történt, ebből öt. emberéletet követelt. Megtorpanás nélkül felfelé Évente tíz százalék — Egyenletesen növekvő jövedelem Az újszószi Szabadság Termelőszövetkezetben az idén ugyanazok a gondok akozzák a nehézségeket, mint amelyek az ország bármely másik üzemét sújtották. Az ár- és belvíz 380 hektáron 20-100 százalékos pusztítást végzett a növények között, a júliusi jégkár 12 millió forint volt. A jégverés az aratás kellős közepén érkezett, még lábon állt 600 hektár nagy termőképességű vetőmag-búza, de az elemi csapás nem kímélte a 400 hektár cukorrépát, a 760 hektár kukoricát és a többi, kevésbé jelentős kultúrát sem Bz ember csak irányit A gazdaságot ért veszteség felét a biztosító megtérítette, viszont érdemes sorba venni a növényeket, hogy mi lett volna, ha semmi baj nem éri őket. A búza hektáronként 45,5 mázsával fizetett, a biztosító 132 vagonnyi kenyér- gabona árát adta át az üzemnek, s ez azt jelenti, hogy ha nincs a jégverés, akkor a hozam 55—56 mázsa körül alakul. A cukorrépa hasonló körülmények között 480 helyett csak 372 mázsás termést hozott, s a nagyobb hozam lehetőségét nemcsak a becslés, hanem a korábbi évek 500 mázsa fölötti átlaga is igazolja. Még ennél is izgalmasabb a kukorica termésének alakulása, hiszen a hektáronként betakarított szem 82 mázsa volt, s ha az időjárás másképp alakul, akkor most 95—96 mázsás hozamot könyvelhetnének el a szakemberek. Ezt egyébként az is altá- masztja, hogy a legkisebb termést adó tábláról hektáronként 62 mázsa kukorica került magtárba, a legtöbbet fizetőről, amely különben egy 141 hektáros tábla volt, hektáronként 93 mázsát takarítottak be. Mindezt hogyan csinálta a tsz? Legelőször is úgy, hogy időben szántanak, vetnek, műtrágyáznak, vegyszereznek. jó fajtákat választanak, és nem késnek a termés begyűjtésével. Maga az a tény, hogy 4 400 hektárnál mindössze 36—38 kétkezi munkásra számíthatnak, átgondolt gépesítést feltételez. Nézzünk erre néhány példát. Az összes talajmunka két John Deere és egy K—700-as traktor dolga, de úgy, hogy október 15-re 1 200 hektár őszi kalászos a földben legyen. A kukoricát szeptember 10-től október 26-ig két kombájn — egy John Deere és egv Kolosz 6- os — és négy kombájnos törte le. A 400 hektár cukorrépa felszedése egyetlen ember és egyetlen Herriau kombájn dolga — igaz ugyan, hogy rossz idő esetére két, korábban már kiszuperált berendezés kijavítva várja a bevetést. A 3200—3300 hektár szántó összes tennivalója tehát tulajdonképpen harminc emberre vár, s így az se véletlen, hogy némelyikőjük időnként akár egy ezressel is több fizetést visz haza, mint a tsz-elnök. Természetesen az eddig felsoroltakon túl másnak is része van a szép eredményekben. A hektáronként kiszórt 260—280 kiló vegyes műtrágya sokak számára kevésnek tűnhet, de a szakemberek csak azoknál a növényeknél hajlandók az átlag felé mertni, amelyek a száraz viszonyok közt is fokozottan meghálálják a nagyobb tápanyagdózist. A műtrágyázás és vegyszerezés az adapterrel felszerelt Ifára és a repülőgépre hárul, a gyorsaság és a jó szervezettség tehát itt is megvan. Az se mindegy viszont, hogy milyen vetőmag kerül a földbe, s ezért a gazdaság saját kísérleteket folytat, hogy kitapasztalja: mely fajták felelnek meg leginkább adottságaiknak. Minden fillér számít Talán már az eddigiekből is kitűnt, hogy az újszászi Szabadság Tsz-ben az egyik legkövetkezetesebben számon kért szabály a technológiai fegyelem betartása. Csak így tartozhatnak a KITE termelési rendszeren belül is az élvonalba. A búza, amelynek nagy része magas szaporulati fokú vetőmag, mázsánként 200 forint jövedelmet hoz az üzemnek A kukorica mázsánként! 145 forintos tiszta nyereségéhez azt kell tudni, hogy a fajta, a betakarítógé- nek kapacitása és a szárítóüzem teljesítőképessége között olyan összhang van. hogy a magvakból nem 20— 22, hanem csak 12—13 százalék nedvességet kell elpárologtatni, és ez mázsánként 20—25 forint megtakarítást jelent. A cukorrépa mázsá- ' ján az idén 40—42 forint a nyereség, és az is mond valamit, hogy a gazdaság szakemberei ezt egyáltalán nem a jó eredmények közé sorolják. Jövöre is tíz százalék Ebben az évben a Szabadság Termelőszövetkezetben az összes termelési érték 60 százalékát az állattenyésztés adja. De ez az arány csak azért tolódott el az 50 százaléktól, mert a növénytermesztés az ismertetett okok imatt nem tudta hozni a tőle várt eredményeket. A tejtermelésben mutatkozott a legdinamikusabb fejlődés: a tehenek számának növelésével és a hozamemelkedéssel 1977-ben csaknem 34 százalékkal több tejet adnak el, mint tavaly. Igaz elég alacsony színvonalról, 2200 literről növelték a hozamot 2800-ra de ez már jó alap ahhoz, hogy jövőre meglegyen a 3000 liter. A marhahizlalás évente 45 vagon árut eredményez, amely csaknem mind exportra megy. A gazdaságban 40 ezer tojó van, és az évi 4 millió te- nyésztojás tyúkonként 100 forint jövedelmet hoz a tsz- nek. Nem véletlen tehát, hogy a szövetkezet nagy kedvvel fejleszt' az ágazatot: 1974-ben még csak 12 ezer tojó volt az üzemben, 1980-ban viszont már 80—100 ezer lesz. Az istállókat a tsz szakemberei építik, méghozzá egyre javuló tempóban, hiszen amíg tavaly 1 éven belül adtak át egy 12 ezer férőhelyes tojóházat, addig az idén már csak 10 hónapig tartott az építés. A juhtenyésztés „felfutása” jóval kevésbé dinamikus, a tsz 1980-ig „mindössze” megduplázza az 1500 anyát. A gazdálkodás végeredménye? A tsz úgy növelte az összes árbevételt 10 százalékkal, hogy egy dolgozóra 380— 400 ezer forint termelési érték jut. S mivel jövőre ugyancsak a 10 százalékos emelkedés a cél. nincs ok arra. hogy bárki irigyelje a tagok évi átlagos 50 ezer forintos jövedelmét. Braun Ágoston Ai élelmiszeripar, a vegyipar igényli azokat a nyolcszáz literes savszállító tartályokat, amelyek az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi üzemegységében készülnek. Eddig negyven darabot készítettek el ebből az új műanyagtermékből, amelyeket raklapokra szerelve hoznak forgalomba ÁRAK, ADÓK, DOTÁCIÓK (1.) Kérdez a fogyasztó Tessék, lehet bármit kérdezni a fogyasztód árakról, az illetékesek válaszolnak. Mi jut ilyenkor az emberek eszébe? íme öt hónap múltán csokorba kötöttük a rádió május 9-i Sajtótájékoztató az Anyag- és Árhivatalban című élő adásának kérdéseit. A telefonálók többsége nem készült, a legfrissebb tapasztalatai alapján érdeklődött. — Miért nem közölték a lapok, hogy 96 000 Ft-ra felemelték a Dacia árát? — Mindössze 1000 embert érint, a Merkur levélben értesítette őket. — De az, hogy üzemi büfékben 3,60 Ft lett a presz- szókávé, már nagy nyilvánosságot követel. mégsem jelentették be előre. — A dupla maximált ára 3.60 Ft volt addig is, a vállalatok tehát saját hatáskörükben emelhették az árát, a tájékoztatásról is nekik kellett volna gondoskodniuk. Ezután záporoznak a gasztronómiai kérdések. Miért lett drágább a mirelit cseresznye, a szilvalekváros derelye, a poharas torma?... Az illetékesek az év eleji konzervár emelésekkel és a meglévő állami támogatás csökkentésével magyarázzák a drágulásokat. Az érdeklődők másik szű- kebb csoportjába tartoznak azok, akik „készültek” s némelykor mesterkélt kérdéseikkel szeretnék zavarba- hozni a szakembereket. — Hogyan árusíthatják a piaci kofák ugyanazt az árut, ugyan azt a minőséget más és más áron? — Körzetünkben, sajnos, ebben a hónapban is növekedett a közúti szabálysértések száma — tájékoztat Kozma László rendőrfőhadnagy, a kisújszállási közlekedési csoport vezetője. — Negyven ellenőrzött gépkocsi közül átlagosan tíznél minden rendben, tíz esetben pedig szóbeli figyelmeztetést kap az üzemeltető. Sajnos, a leállított járművek felénél bírságolnunk kell. — Említene példát is? — A Nagykunsági Állami Gazdaság egyik gépkocsija anyagtakarékosság címén tükörsima külső gumikkal — A kereslet kínálat hatására úgyis kialakult a reális ár, ha van elég áru. Más valaki az árrendszer egyszerűsítését javasolja, úgy hogy központilag egységesen állapítsák meg az iparág, a vállalat nyereségét, elejét véve minden spekulációnak. Az illetékes ..ziccerlabdát kap”: De akkor nincs értelme a nyereségérdekeltségnek. a jól és a rosszul dolgozó vállalat egyformán megkapja a maga pénzét, megszűnik a fejlődés). Adódnak téves információn alapuló hiedelmek, stílustól és vérmérséklettől függően hangulatkeltések, íme egy közülük: ősszel 1,50-ért felvásárolják az almát, és tavasszal 9,00 Ftért árusítják. Ennyibe kerül a tárolás? Szó sincs róla. A legolcsóbb étkezési alma a B/2-es minőség felvásárlási ára 3,50. Kilónként 1,00 Ft a szállítás. A tároláson kívül a kereskedelemnek vannak más költségei is, úgy hogy nem lehet az almán meggazdagodni. Végül adódnak a fogyasztói árrendszer egészét, lényegét érintő, nagyon is valóságos problémákat feszegető kérdések. Ezek jobbára az árszínvonal tervezésével, statisztikai mérésével. az árak ellenőrzésével kapcsolatosak. Az értetlenség és a félreértés legtöbb válfaja visszavezethető ide: az összefüggések, az alapelemek, a tények hiányos ismeretére. Az árintézkedések kapcsán természetes a fogyasztó opozíciója, kétkedése még akkor is, ha mint termelőközlekedett. Igaz, a műszaki vizsgára áttették egy hasonló kocsi új gumijait, majd egy nap múlva mindent visz- szaszereltek. A további üzemeltetés tényleg „takarékossághoz” vezetett, mert azonnal bevontuk a hajtási engedélyt. Vad Imre rendőrfőhadnagy Karcagon közlekedési előadó: — Nálunk, sajnos, növekedett a halálos balesetek száma. Tavaly november 20-ig hat, most pedig már tíz emberéletet követelő baleset fordult elő Karcagon. nek merőben más a helyzete, ellentétes az érdeke. Ezért gyakori a félreértés, és nehéz tudomásul venni, még inkább elfogadni a tényeket. Tavaly először nem sikerült ár- és életszínvonal politikai terveinket teljesíteni. A fogyasztói árak a számítottnál nagyobb arányban, összesen 5 Százalékkal, emelkedtek. Elszabadultak a zöldségárak. A kedvezőtlen időjárás és részben a kertészkedés, a háztáji termelés átmeneti visszaesése miatt. S a tíz esztendő „leghúsbavágóbb” központi ár- intézkedésére a hús- és húskészítmények fogyasztói árának emelésére szintén 1976-ban került1 sor. (Ez utóbbit, persze tervezték és jó előre bejelentették). S mindez együttvéve sem okozott társadalmi, politikai feszültségeket. Ebben a célirányos felvilágosító munka és a lakosság közgazdasági ismeretszintjének emelkedése, gondolkodásának érettsége volt a döntő. De bizonyos egyoldalúság miatt óhatatlanul gondot okoz a nosztalgia, és néhány ország a miénktől eltérő gyakorlata. Volt időszak hazánkban — 1952 és 1970 között —, amikor csaknem 20 év alatt a fogyasztói árak mindössze 4 százalékkal emelkedtek. Több szocialista ország jelenleg is a termékek túlnyomó többségének árát igyekszik központilag rögzíteni. és változatlan szinten tartani. Kovács József (Folyt, köv.) te ttv-ntl Lakásépítési kölcsön 46 családnak Tegnap délután 2 órakor ülést tartott a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti tanácsa. A tanácskozáson a vállalat ez évi szociálpolitikai tervének végrehajtásáról volt szó. Lakásépítési kölcsönt 46 családnak utaltak ki, összege 2 millió 613 ezer forint volt. Tizennégy fizikai dolgozó családi házának építésébe is besegített az ÁÉV, mintegy 170 ezer forint kölcsönnel. A több mint 4 ezer dolgozót foglalkoztató vállalatnál eddig 62 ezer forint segélyt fizettek ki a fejlesztési alap terhére, szakszervezeti segélyként pedig 51 ezer forintot utaltak ki. Kisújszállási tapasztalatok Több szabálysértés a közutakon l
