Szolnok Megyei Néplap, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-02 / 258. szám

SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1977. november 2. A szövetkezet ajándéka A jászalsószentgyörgyi Pe­tőfi Termelőszövetkezetben is dolgoztak a nyári vakációban kisdiákok. Hogy mennyire elismerik a derekas helytál­lást a gazdaságok, példa erre a jászalsószentgyörgyi szö­vetkezet vezetőinek döntése: négy általános iskolai diák­nak — Bali Károlynak, Pén­tek Györgynek, Rékasi Csa­bának és Péntek Évának — munkabéren kívül, meglepe­tésként egy negyedévre elő­fizették a Lobogó című heti­lapot. A 60. évforduló jegyében A Vegyipari-, Finomme­chanikai és Műszeripari Szak- középiskola történelmi mun­kaközössége is tett felaján­lást a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lója tiszteletére. A végzős osztályok tanulóinak (nap­pali és felnőtt tagozat) leve­títették a Memento című do­kumentumfilmet, amely a Szovjetunió és a nemzetközi munkásmozgalom harcát mu­tatja be. A filmet a Magyar Néphadsereg szolnoki film­bázisa bocsátotta az iskola ifjúságának rendelkezésére. Szűcs Gyula igazgató Szolnok « * * A 60 évfordulóra, valamint Törökszentmiklós felszabadu­lásának 33. évfordulójára a Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat KISZ bizott­sága két jelentősebb ese­ménysorozattal készül (illet­ve készült). A vállalat 115 szocialista brigádja és tíz KISZ alapszervezete részére politikai vetélkedőt szerve­zett, amelynek célja a Szov­jetunióval kapcsolatos isme­retek bővítése volt. Október 22-én rendezték azt a vetél­kedőt, amelyre az eddig leg­eredményesebben szereplő 22 szocialista brigád kapott meg­hívást. A másik jelentős esemény: a szocialista brigádoknak és a KISZ-szervezetnek is kö­szönhető, hogy október 29-én — rögtönzött sportverseny­nyel — átadhatták a sport­pályát, amely jórészt társa­dalmi munkával készült. Ké­zilabdázhatnak, teniszezhet­nek ott ezután a fiatalok. * • * „A besenyszögi 2854. sz. Mező Imre úttörőcsapat ne­vében írunk. November 5-én fejezzük be a forradalmi he­teket, amelyre a különféle gyűjtésekből kiállítást is ren­dezünk, már az új úttörőház­ban. Sokan levelezünk szov­jet pajtásokkal. Vannak, akik képeslapokat gyűjtenek. — Ezekből készítünk albumo­kat, tablókat. Irodalmi szín­padunk műsorral készül a forradalom ünnepére. No­vember 5-én zárjuk az ün­nepségsorozatot. Ekkor avat­juk úttörőotthonunkat is” — küldte a tájékoztatást a csa­pat Riporter őrse. Nem lesz kádfürdő Több olvasónk aláírta azt a levelet, amelyben kérték: legalább a kádfürdőt nyissák meg újra Kunszentmárton- ban. „A fürdő zárva...” cím­mel közöltük a panaszt' ok­tóber 19-én, „Gyorspostával”, október 26-án érkezett a vá­lasz. Mészáros Pál igazgató (Szolnok megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat) levelének lényege: A tisztasági fürdő a téli időszakban hetenként kétszer volt nyitva. Egy-egy alka­lommal mindössze tízen-ti- zenöten vették igénybe. Az épület elhasználódott, beren­dezései nem felelnek meg a biztonságtechnikai előírások­nak. A Szolnok megyei Ta­nács Tervező Irodája megbí­zást kapott egy rekonstruk­ciós bővítésre, egy olyan für­dő kialakítására, amely az előírásoknak minden tekin­tetben megfelel. A tervezők elvégezték a szükséges fel­méréseket. A végeredmény: az épület állapota, elhelyezé­se miatt nem tudnak megfe­lelő fürdőt kialakítani. Az egész épületet le kellene bontani és új alaprajz sze­rint megépíteni a fürdőt. Csakhogy erre nincs pénz... Tárgyalnak arról, hogy eset­leg úszás oktatására alkal­mas tanmedencét alakíta­nak ki. A cserkeszőlői fürdőt már téliesítették. Legközelebb ott van módjuk a kunszentmár­toniaknak tisztasági fürdőre, gyógyfürdőre. A távolság 10 km-nél kevesebb, a közleke­dés jó. Gazdátlan (?) buszvárók Huzatos búszvárók címmel október 12-én közöltük dr. Császi Ferenc levelét, aki ugyancsak a szolnoki, 6-os busz vonalán levő, gátőrházi buszmegállót találta túlzot­tan levegősnek. A többesszá­mot saját tapasztalataink alapján .,ragasztottuk” a címhez. A menetrend is hiányzik — írta űlvasónk. A VOLÁN 7. sz. Vállalat­tól kaptunk az észrevételre választ. A megállóhelyen a panasz megjelenését köve­tően pótolták a hiányzó me­netrendet. Kétszer! Ezt csu­pán a pontosság kedvéért je­gyezzük. meg. A menetrend­nek ugyanis újból „lába kélt", ezért ismét újat kellett kitenni... (Hiába, van aki­nek már csak egy keretezett menetrend hiányzik a ház­tartásából.) Az autóbuszmegállóban le­vő váróhelyiségek többsége társadalmi összefogással, tár­sadalmi munkában készült, készül — o tanácsok, üze­mek, intézmények anyagi se­gítségével. Ezen helyiségek karbantartása, javítása a fel­állító szervek feladata — a tájékoztatás szerint. Mi len­ne, ha minden buszvárónak akadna egy úttörőcsapat „gazdája”? Hallottunk már ilyenről! Öregek vigasságban Kedves ünnepség színhelye volt október 23-án délután a zagyvarékasi művelődési ott­hon nagyterme, ahol idős, munkában megfáradt embe­reket köszöntött a község ap­raja, nagyja. A párosával, csoportosan érkező vendége­ket úttörők sorfala fogadta. A községi tanács elnökének üdvözlő szavai-után az úttö­rők színes műsora követke­zett. Nagy tetszéssel fogad­ták a népdalcsdkrot, a szép szavalatokat. A terített asztalok mellett a helyi népi zenekar tagjai szórakoztatták a vendégeket, akik késő délutánig együtt maradtak Kurucz Istvánná Zagyvarékas e A kisújszállási 82 éves Ko­vács Istvánná ugyancsak egy kellemes délutánról, az öre­gek napjáról számolt be le­velében. A Tisza II. Tsz-ben október 26-án látták vendé­gül a nyugdíjasokat, mintegy 450 (!) embert. Hol fér el ennyi vendég? Hát az udva­ron, sátorban. ízletes birka­pörkölt volt az ünnepi ebéd, amelyet sörrel „öblögettek”. Ebéd alatt és utána is a kisúji citerazenekar mulat­tatta „a sok kopaszfejű, fe­hérhajú öreget... ” Estefelé mindannyian boldogan tá­voztak. Biztos, hogy sokáig beszédtéma marad a rendez­vény az öregek körében. MUNKA VERSENYBEN Határidő előtt felépült a tároló Az év elején a Néplap hasábján kért fel a ZÖLD­ÉRT igazgatója, Kosik Ist­ván: vállaljuk el, egy há­romszáz vagonos halmos bur­gonyatároló építését. A vá­laszom ugyancsak az újság­ban jelent meg: soron kívül szerződéssel vállaltuk a mun­kát. Azóta tíz hónap sem telt el, és a mintegy 17 mil­lió forintba kerülő tároló közvetlenül a befejezés előtt áll. Az építést úgy terveztük és végeztük, hogy a folyama­tos átadással a ZÖLDÉRT idejében megkezdhesse a burgonya tárolását. A gyors munkát nemcsak a beruházó és vállalatunk jó együttműködése tette lehető­vé, hanem az, hogy az épít­kezés dolgozói vállalták: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak tiszteletére a november 30—i szerződéses határidő előtt, november hetedikére felépítik és átadják a szol­noki tárolót. Dolgozóink teljesítették vállalásukat, a tároló részle­ges átadása — mint azt a Néplap már közölte — meg­kezdődött. Dr. Soós István a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója Jogos sérelem Október 1-i lapunkban egy fotó jelent meg, „kiadós” szöveggel, majdnem így: „A kép közepén árválkodó vil­lanyoszlopnak. .. még egyet­len autó sem ment neki, de... ez csak idő kérdése... lassan már egy éve, hogy a karó környékét aszfaltoz­ták. .. a karót csíkosra fes­tették. .. a TITÁSZ munka­társai is... feltörik az utat, kiemelik a villanyoszlopot, és egy szép, szabályos göd­röt hagynak a helyén...” A karó Szolnokon, az Ady End­re úti óvoda előtt „árválko­dik”. Madarász Tibor, a TITÁSZ igazgatója írt szerkesztősé­günknek, amiért munkásai­kat nyilvánosan elmarasztal­tuk. A körülbelül 110 soros választ nincs módunkban kö­zölni. Elhisszük, hogy ez esetben vétlenek! A lényeg pedig ez: az óvoda előtti tér közvilágításának korszerűsí­tése 1975 nyáreleje óta téma. Volt már hivatalos „bejárás” a városi tanács műszaki osz­tályával, az Ingatlankezelő Vállalat illetékeseivel. Ere­detileg a sarki oszlop áthe­lyezését tervezték. Csakhogy ez nem olyan egyszerű. Nyi­latkozat, megrendelés, költ­ségek vállalása... Ki, mikor, hogyan, mennyiért? ... 1975. július 24-én a TITÁSZ-tól levelet írtak a műszaki osz­tálynak, az IKV-nak: a szük­séges tervezést és kivitelezést csak megrendelés alapján végzik el. 1977. június 17-én (!!) meg­érkezett a tanács Ütfenntartó „Csúnya, 46 éves..le­vélírónknak üzenjük: hirde­tése így nem közölhető! Száz forintját — megfelelő „iga­zolás” ellenében — kiadóhi­vatalunk hirdető csoportjá­nál megkaphatja. L. M.-né, Szolnok: A válla­lat eljárása jogszerű. A ren­delkezések ugyanis az anyát a terhesség és a szoptatás ideje alatt a szülést követő hatodik hónap végéig csak a felmondás ellen védik, a fe­gyelmi úton való elbocsátás Üzemétől a megrendelés a „térburkolás világításának megtervezésére és kivitele­zésére”. A TITÁSZ kapaci­táshiány miatt csak 1978. el­ső félévére vállalta a mun­kát. Ugyanis nem csupán az egyetlen oszlop áthelyezésé­ről van szó, hanem kb. 200 ezer forint értékű munkáról. A tervezést elvégezték, an­nak ellenére, hogy a megren­delőtől nem érkezett vissza­igazolás a határidő elfogadá­sáról. A TITÁSZ levelét mi ok­tóber 21-én kaptuk meg. Az­nap volt a közigazgatási be­járás. A válaszból még csu­pán annyit: a terület aszfal­tozását végző vállalat az elő­írt közműegyeztetést a TI- TÁSZ-szal elmulasztotta. Ha­sonló mulasztásból már ép­pen Szolnokon származott súlyos katasztrófa... Valaki hanyag volt Kiséri Lajosék Szolnokon a Szovjetunióból vártak ven­dégeket (rokonokat), akik augusztus 14-re jelezték ér­kezésüket. Ügy tervezték (meg is beszélték előre), hogy akkorra meghívják a Nagy­kőrösön lalkó testvért, Kiséri Pétert és családját is. Gyor­san feladtak hát egy távira­tot, amely azonban nem ér­kezett meg a címzetthez. Ol­vasónk panaszát „A rokoni találkozó elmaradt” címmel közöltük augusztus 31-én. Zombori Ferenc távközlési és műszaki igazgatóhelyettes­től (Debreceni Postaigazga­tóság) a következő választ kaptuk. A panasz sajnos — megalapozott. A távirat a posta kezelési hibája miatt nem érkezett meg a rendel­tetési hivatalhoz. A mulasztó dolgozót az illetékesek fele­lősségre vonták. Az okozott kellemetlenségért a távirat feladójától elnézést kémek. Figyelmesség, udvariasság H. J.-né szolnoki olvasónk sokára szánta rá magát a levélírásra. Az itt közölteket ugyanis telefonon már jóval korábban elmondta. Támpont: 1977. október 1., szombat. A Vosztok útról 8.20-kor induló 4-es autóbuszt egy szimpatikus barna fiatal­ember vezette, akivel más alkalmakkor a 6 Y-os jára­ton is találkozott. A gépko­csivezető udvariasan köszön­tötte az utasokat. A 4-es vég­állomásánál, a vasútállomá­son jó utazást kívánt nekik. Nyáron, szombatonként kel­lemes pihenést a 6 Y végál­lomásán leszállóknak. A sza­ladok orra előtt soha nem csapja be az ajtót, amit né­ha-néha keservesen tapasz­talhatnak az emberek. Olvasónk levelének mon­danivalója: nem kell egyér­telműen elítélni a fiatalokat. Közöttük is vannak szép számmal udvarias, kedves emberek, mint az idősebbek között is udvariatlanok... Ezért nem volt rest telefo­nálni, majd — kérésünkre — irni. örülünk neki! LÁm, egy kis figyelmes­ségért is milyen hálásak va­gyunk. Hiánycikk lenne a figyelmesség, az udvarias­ság? ellen azonban nem! Megje­gyezzük: a jogszabály az anya helyzetére — méltá­nyossági alapon — ilyenkor is tekintettel van, mert úgy intézkedik, hogy az elbocsá­tást kimondó fegyelmi hatá­rozatot a szülési szabadság tartama alatt végrehajtani nem szabad, vagyis az anya a szülési szbadság alatt a szüléssel járó kedvezménye­ket, a gyermekgondozási se­gély kivételével, ilyenkor is megkapja. Szerkesztői üzenetek Egyszerűbbé vált a lakosság borforgalmi adóztatásának rendszere A lakosság borforgalmi adó fizetési kötelezettségét az 1971. január 1-től érvényes rendelkezések szabályozták. Ezeket a rendelkezéseket mó­dosítja a szeptemberben meg­jelent minisztertanácsi, va­lamint az október hónapban megjelent 17/1977. (X. 20.) sz. pénzügyminiszteri rende­let. A módosítás alapvető cél­ja az adó bejelentésével, megállapításával és ellen­őrzésével kapcsolatos eljárás egyszerűsítése volt. Az admi­nisztráció csökkentése mel­lett fontos érdek fűződik ah­hoz is, hogy az új szabályok a termelőket szőlőtelepítésre, felújításra, valamint termés­hozamaik növelésére ösztö­nözzék. Az említett célkitűzések­nek megfelelő, az 1978. ja­nuár 1-től életbelépő konk­rét intézkedések a követke­zők: Az 1978. évtől kezdődően a borforgalmi adót a taná­csok szakigazgatási szervei a termelők 1972—1976. évi bortermésének egy évi át­laga alapján állapítják meg. Ez az adó mindaddig válto­zatlan marad, amíg a szőlő- terület nagyságában bekö­vetkező változás (szőlőtelepí­tés, vásárlás, eladás, stb.) miatt az adóhatóság azt nem módosítja. A korábbi szabályozás szerint a borforgalmi adót — az átalány alapján adózás kivételével — az előző év­ben ténylegesen előállított és bejelentett bor mennyi­ségének megfelelően kellett fizetni. Azok a termelők, akik az eddigi rendelkezések .alapján adóátalánnyal adóztak, a borforgalmi adót a további­akban is az átalány megál­lapításánál alapul vett bor­mennyiség figyelembevételé­vel fizetik. A termésbejelentési kötelezettségről Az átlagtermés alapján történő adózással összefüg­gésben az új rendelet meg­szüntette a termelők éven­kénti termésbejelentési kö­telezettségét, valamint a bor­készletek helyszíni ellenőr­zését. Már az 1977. évi bor­termést sem kell bejelenteni. A továbbiakban csak azok­nak a termelőknek kell be­jelentést tenni, akiknek sző­lőterülete eladás, vétel, új telepítés stb. folytán növe­kedett vagy csökkent; akik szőlőértékesítésről bor előállítására vagy bor elő­állításáról szőlő értékesítés­re térnek át; akik vásárolt, kapott vagy egyéb címen megszerzett sző­lőből bort állítanak elő. A korábbi szabályozás sze­rint a bortermelőknek — az átalányozottak kivételével — bortermésükről évenként be­jelentést kellett tenni, amely­nek helyességét az adóható­ság a helyszínen ellenőriz­te. A módosító rendelet ter­melőnként csak az évi 50 li­tert elérő bor előtállítására ír elő adófizetési kötelezett­séget. Tehát annak a ter­melőnek, akinek évi borter-. mése nem éri el az 50 litert, bejelentést nem 'kell tennie és borforgalmi adót sem kell fizetnie. Az új szabályok azáltal ösztönzik a termelőket a szőlő újra telepítésére, fel­újítására, vailamint termés­hozamaik emelésére, hogy az új telepítésű, valamint a fel­újított (legalább 25%-ot el- _ érő tőkehiány pótlású) sző­lőterületen előállított bor után a telepítés évétől szá­mított nyolc évig nem kell adót fizetni. Az 1972—76. évek átlagánál magasabb ho­zamok nem esnek borforgal­mi adó alá. Természetesen az átlag alapján történő adóztatás azt is jelenti, hogy a következő években az át­lagosnál kisebb termés ese­tén is meg kell fizetni az átlag szerinti adót. Természeti csapás esetén Azoknak a termelőknek az adóját, akiknek szőlőterü­letét az év folyamán termé­szeti csapás (jégeső, fagy, belvíz stb.) érte, az adóható­ság a kár mértékének meg­felelő mértékben mérsékeli vagy elengedi. Természeti csapás miatt kétszeresen az adót nem lehet mérsékelni vagy elengedni. Ezért a bor­forgalmi adó részbeni vagy egészberii elengedésénél azt veszik figyelembe, hogy az átlagtermés kiszámításához alapul vett években a sző­lőterületet érte-e természeti csapás és ez a károsító ese­mény az adókivetés alapján milyen mértékben csökken­tette. Az új rendelkezések — azoknál a termelőknél, akik felvásárlószervek részére ad­nak át bort, vagy mustot — a legkisebb adóköteles bor­mennyiséget is meghatároz­zák. Ez a mennyiség általá­ban 250 liter bor vagy must. Annál a termelőnél azonban, akinek adóalapja az évi 500 litert nem haladja meg, leg­kisebb adóköteles italmeny- nyiségként az 1972—76. években kedvezményesen adózott bor (must) mennyisé­gének egy évi átlagát veszik figyelembe. A legkisebb adóköteles italmennyiség bevezetésére azért volt szükség, mert az ötéves átlag alapján történő adóztatásnál — különösen az átlagot meghaladó termés esetén — előfordulhat, hogy a termelők a borforgalmi adó alapjával megegyező vagy ezt meghaladó bort adnak el felvásárló szervezetnek. Mi­vel a felvásárló szervezetek­nek évenként ténylegesen el­adott bormennyiség mentes a borforgalmi adó alól, ilyen esetben megtörténhet, hogy egyes termelőknek semmi adót sem kellene fizetniük, ugyanakkor pedig feltételez­hető, hogy saját, illetőleg családi fogyasztásuk legalább az előző évek fogyasztásá­nak megfelelően alakul. Az adófizetés módja Az adó mértékére és az adófizetés módjára,. illetőleg idejére vonatkozó rendelke­zések változatlanok marad­tak. A borforgalmi adó álta­lános tétele 8 forint; csalá­donként — 250 literig — 1,50 forintos kedvezményes téte­lű adót kell fizetni. Az adó első részlete március hó 15- ig, a második részlet szep­tember hó 15-ig fizethető adópótlék mentesen. Az állami, szövetkezeti felvásárló szerveknek eladott bor után a jövőben sem kell adót fizetnie a termelőnek. Még egy lényeges, a terme­lők érdekeit szolgáló intéz­kedés: az állami, szövetkeze­ti felvásárló szervek a ter­melőktől megvett ital után kiállított átvételi bizonyla­tot (vételi jegyet) közvetle­nül küldik meg a szakigaz­gatási szerveknek. Az állam­polgárokat ezzel kapcsolat­ban bemutatási kötelezett­ség a jövőben nem terheli. A Szolnok megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom